DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Mint az önök elõtt ismeretes, a gazdaság helyzete az év elején a kormányt olyan intézkedések meghozatalára kényszerítette, amelyek következtében szükségessé vált a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének átalakítása is, elsõsorban a munkavállalásra való ösztönzés, a feketemunka végzésének visszaszorítása, a pénzeszközök takarékosabb felhasználása érdekében.
(12.30)
A most benyújtott törvénymódosítás ezért is szorosan kapcsolódik a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslathoz, a szociális törvény, a társadalombiztosítási jogszabályok változásaihoz, a pótköltségvetési törvényjavaslathoz.
A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény jelenlegi módosítása ugyan még nem azonos a szocialista frakció által is szorgalmazott átfogó törvénymódosítással, de több fontos ponton is egybeesik azokkal a törekvésekkel, amelyeket a foglalkoztatási törvény átfogó felülvizsgálata keretében szándékozott a munkaügyi tárca megvalósítani.
Tisztelt Képviselõtársaim! Frakciónk nevében támogatom azokat a javaslatokat, amelyek szigorítják a szabálytalan munkavégzés szankcionálását. A módosítás a hazai munkaerõpiac védelme érdekében az eddiginél jóval hatékonyabb bírságpolitikát vezet be azokra a munkaadókra vonatkozóan, akik külföldi munkavállalót engedély nélkül foglalkoztatnak. A kiszabható és a Foglalkoztatási Alapba befizetendõ bírság összege elsõ esetben a minimálbér ötszörösénél, a második és további esetekben a tízszeresénél nem lehet kevesebb, ahogy ezt hallottuk az államtitkár úrtól is.
Többek között a munkahelyek korlátozott száma, az elhelyezkedési nehézségek indokolják azon szabályozás felülvizsgálatát, amely jelenleg a minimálbér összegéig megengedi az elõnyugdíjban részesülõk munkavégzését. A javaslat elfogadása esetén szigorodnak a munkanélküli-ellátásban, az elõnyugdíjban, a nyugdíj elõtti segélyben részesülõk munkavégzésének feltételei.
A módosítás szerint a keresõ tevékenységbõl származó jövedelem nem lehet több a minimálbér felénél, továbbá azt a munkanélkülit, aki az ellátás folyósítása alatti munkavégzését elõzetesen nem jelenti be, 90 napra kizárni tervezi az elõnyugdíj folyósításából.
Nagyon jelentõs elõrelépésnek tartjuk, hogy a törvényjavaslat elfogadásával fokozódhat a munkaerõpiaci szervezet ellenõrzési tevékenységének hatékonysága, mely elsõsorban a hatósági ellenõrzést végzõ szervek együttmûködésével valósítható meg. Ennek érdekében a javaslat részletesen meghatározza, hogy a munkaügyi központ hatósági ellenõrzése milyen területekre terjed ki, a munkaügyi központot e tevékenysége során milyen jogosítványok illetik meg, továbbá az ellenõrzés tapasztalatai alapján milyen kötelezettségek terhelik.
A javaslat megteremti a szankcionálás lehetõségét is azzal, hogy a feketegazdaság munkaügyi vonatkozásainak visszaszorítása érdekében bevezeti a rendbírság jogintézményét.
Tisztelt Képviselõtársaim! A törvénymódosítás - kapcsolódva az 1975. évi II. törvény tervezett módosításához - megszüntette a Szolidaritási Alap végkielégítés után fizetendõ társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét. A társadalombiztosítási törvény tervezett módosítása alapján a munkáltatóknak kell megfizetniük a járadékot a végkielégítés után. Az intézkedés megdrágítja a létszámleépítést.
Jelentõs és koncepcionális változásnak tartjuk azokat a javaslatokat, amelyek a szociális törvény várható módosításával vannak összhangban. Ismeretes, hogy a szociális törvény gazdaságstabilizációs törvénycsomagban benyújtott módosítása átalakítja a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának rendszerét. Az új szabályozás szerint - a jelenlegi idõkorlát nélküli folyósítással szemben - a támogatás folyamatosan csak 24 hónapig adható. Ezt követõen akkor kerülhet vissza a munkanélküli az ellátási rendszerbe, ha közben legalább rövid idõre munkát végez, és ezzel munkanélkülijáradék- jogosultságra tesz szert.
A törvénymódosítás törekszik az új szabályozás alapjait is megteremteni, elõnyben részesíteni a munkaadókat, köztük az önkormányzatokat, amelyek jövedelempótló támogatásban részesülõket vonnak be a közhasznú foglalkoztatásba. Annak érdekében, hogy a jövedelempótló támogatásban részesülõk visszatérhessenek a munkaerõpiacra, a foglalkoztatási törvény jelenlegi módosítása a visszatérõ munkanélküliek, köztük a jövedelempótló támogatásban részesülõk számára az általánosnál kevesebb, már 180 napi munkaviszonyban töltött idõ után lehetõséget biztosít egy rövidebb idejû munkanélküli-járadék folyósítására.
A szociális törvény átmeneti szabályai szerint az 1995. július 1-jétõl 1996. szeptember 30-áig terjedõ idõszakban a jövedelempótló támogatásban részesülõknek legalább 90 napi munkaviszonyt kell igazolni ahhoz, hogy ki ne essenek a jövedelempótló támogatás rendszerébõl. Így a munkaerõpiaci helyzet alapján az önkormányzatoknak várhatóan több tízezer ember közhasznú foglalkoztatásáról kell gondoskodni, mivel a munkanélküliek jelentõs része csak közhasznú munkavégzéssel tud a törvényi elõírásoknak megfelelni. Az így szervezett közhasznú foglalkoztatás költségeinek átvállalására a pótköltségvetés biztosítja a fedezetet, a tervek szerint 3 milliárd forint céltámogatást juttat a Foglalkoztatási Alapba.
Indokoltnak tartjuk azt a változtatást, amely a korhatár elõtti nyugdíjazás iránti érdekeltség csökkentésére irányul. Ezt szolgálja a korengedményes nyugdíj Foglalkoztatási Alap által történõ átvállalási lehetõségének megszûnése is.
A törvényjavaslat megoldást javasol arra az anomáliára is, amely a pályakezdõk munkanélküli-segélyének mértékével kapcsolatos. A hatályos jogszabályok szerint a segély a mindenkori minimálbér 75 százaléka. Mára a minimálbér évenkénti emelésével a pályakezdõk munkanélküli-segélye - 9150 forint - már meghaladja a munkanélküli-járadék alsó határát, a 8600 forintot, és lényegesen magasabb a munkanélküliek jövedelempótló támogatási összegénél is. A módosítás alapján a pályakezdõk segélye az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez igazodik, annak 80 százaléka lenne; jelenleg 6720 forint.
Régi törekvésünk volt azoknak a törvényi rendelkezéseknek a felülvizsgálata is, amelyek indokolatlanul szigorúan, 180 napra kizárták a munkanélkülit a járadék folyósításából, ha a munkaviszonyát többek között saját kezdeményezéssel, a próbaidõ alatt szüntette meg. A munkaviszony ily módon történõ megszüntetésének szankcionálása indokolatlan hátrányt jelentett a munkanélkülire, és nem volt összhangban a munka törvénykönyve próbaidõre vonatkozó rendelkezéseivel sem. A módosítás alapján nem szankcionálható, ha a munkanélküli állapotot a munkavállaló próbaidõ alatti munkaviszony- megszüntetése eredményezte, és a munkavállalói felmondás egyéb eseteiben is 90 napra csökken a járadékból való kizárás ideje.
Javasoljuk ugyanakkor újra végiggondolni a jelen törvényjavaslat azon pontjait, amelyek érintik a munkaerõpiaci érdekegyeztetés rendszerét, az érdekegyeztetõ szervek jogosítványait. A törvénymódosítás alapján a munkanélküliek Szolidaritási Alapjából a Foglalkoztatási Alapba - a munkaerõpiaci bizottság véleményének kikérését követõen - a kormánynak lenne lehetõsége a pénzeszközök átcsoportosítására. Eddig a munkanélküliek Szolidaritási Alapja többletének átcsoportosítása a munkaerõpiaci bizottság, illetve az Érdekegyeztetõ Tanács jogosítványa volt. Örömmel üdvözöljük, hogy a kormány - ahogy az államtitkár úr az expozéban ismertette - felülvizsgálja a munkaerõpiaci bizottság hatáskörének módosítására vonatkozó javaslatot. Ugyanakkor reméljük - ahogy ez az igény a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának vitáján is megfogalmazódott -, hogy mielõbb sor kerül az Érdekegyeztetõ Tanács mûködésének átfogó felülvizsgálatára és egy hatékonyabb döntéshozatali mechanizmus kialakítására.
Tisztelt Országgyûlés! Bár az önök elõtt lévõ törvényjavaslat a kormány gazdasági stabilizációt szolgáló intézkedéseivel összefüggésben került benyújtásra, úgy érzem, támogatásra érdemes a tárca által javasolt törvénymódosítási csomag, amely elõsegíti, hogy a munkanélküliek érdekei a lehetõséghez mérten ne szenvedjenek sérelmet. Tisztelettel kérem képviselõtársaimat, hogy vitassuk meg ezt a törvénymódosítási javaslatot, s minél elõbb fogadjuk el annak érdekében, hogy a gazdasági stabilizációs törvény kapcsolódó módosításaival összhangban érvénybe léphessen.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)