POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ennek az önálló képviselõi indítványnak a beterjesztésére azért van szükség, mert a kormány eltért attól a vonaltól, politikai iránytól, amit mind a diákok, mind a parlamenti pártok döntõ többsége helyénvalónak tartott, tudniillik, hogy a tandíj esetleges alkalmazásáról egy felsõoktatási törvény keretén belül egy fejlesztési politika egyik eszközeként döntsön.
Ez a javaslat, ami hamarosan önök elé kerül, s aminek a sürgõs megtárgyalását tisztelettel kérem, három dolgot kapcsol össze.
Összekapcsolja a felsõoktatás fejlesztését, annak a tandíj szempontjából minimálisan elvárható kritériumait, a tandíj részletes szabályozását, a tandíjmentességeket, mentesítéseket és egyéb kérdéseket, illetve a felsõoktatási törvényben a kormány számára elõírt rendeletalkotási kötelezettségek dolgát.
Ez a három a mi véleményünk szerint összetartozik. Miért? Azért, mert a tandíj a mi álláspontunk szerint nem egy bevételi forrás, nem arra szolgál, hogy pótolja a felsõoktatási intézmények amúgy valóban hiányos költségvetési támogatását, hanem arra szolgál, hogy egy megújított, új típusú felsõoktatásban arra ösztönözze a fiatalokat, hogy ne nyújtsák el nagyon a tanulmányaikat.
Ilyen értelemben szolgálhatja azt a célt, amit Magyarország korábban egy ENSZ nemzetközi egyezményhez csatlakozva már vállalt, hogy a felsõoktatási szolgáltatásokat lehetõség szerint minden hallgató számára ki kívánja nyitni. Csak ilyen értelemben tudja a tandíj a hallgatók jobb hozzáférési esélyeit szolgálni. Minden más esetben csak elzárja a fiatalok egy részét a felsõoktatási szolgáltatásoktól és így a felemelkedés esélyétõl is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)