HEGYI GYULA (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Eredetileg nem készültem hozzászólásra, de úgy érzem, talán néhány gondolatot mégis méltányos elmondani. Azok közé tartozom, akik nagyon helytelenítették és amennyire szerény újságírói képességeim lehetõvé tették, '89 elõtt is hangot adtam annak, hogy a nemzeti ellenállásnak nemcsak kommunista hõsei voltak. Nagy tisztelettel hallgattam kisgazda és kereszténydemokrata képviselõtársaimat a nemzeti ellenállás kisgazda és kereszténydemokrata áldozatairól, tudom, hogy személyesen Varga László és Keresztes Sándor képviselõtársaim is megjárták a nyilasok börtönét és büszke vagyok arra, hogy egy képviselõházban ülhetek és remélem, jó viszonyban is lehetek velük. (Taps.)
Ugyanakkor szeretném elmondani, remélem, nem haragszanak, ha hozzáteszem - anélkül, hogy bárkivel vitatkoznék -, hogy a nemzeti ellenállásnak voltak baloldali mártírjai és baloldali hõsei is. Gondolom, ma róluk is ugyanolyan tisztelettel emlékezünk meg. Ezt szerettem volna elmondani.
Úgy tudom, az 50. évfordulóról egész Európában és Észak-Amerikában is megemlékeznek, kiemelt ünneplés van. Nyilvánvalóan sok évfordulóról meg lehetne emlékeznünk. Amikor azonban a fasizmus alóli felszabadulás 50. évfordulóját ünnepeljük, akkor egy nagyon európai és nagyon demokratikus trendnek teszünk eleget.
Sepsey Tamás kollégám megemlíti itt a kárpótlás kérdését. A probléma sajnos éppen az, hogy az 50 évvel ezelõtt, illetve a második világháborúban történtekért teljes kárpótlást senkinek nem lehet adni. A történelmi sebekre egyetlen kárpótlás van: az, hogy igyekszünk békében, demokráciában rendezni a dolgainkat, és remélhetõleg soha többet nem kerül sor ilyen szörnyûségekre. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)