DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Én nem osztom azt az eufórikus hangulatot, mely a korábbi felszólalásokból kezdett érezhetõvé válni itt, e Házban. Nem osztom Mádai Péter képviselõtársam véleményét, aki azt mondta, hogy nagyon jó egy olyan országgyûlés tagjának lenni, amely Országgyûlés egy ilyen határozati javaslatot fog elfogadni. Azért nem osztom, mert emlékezetemben él még az, amikor nemrégen azt mondtam ebben a Házban, hogy nem vagyok büszke arra, hogy ez az Országgyûlés a politikai üldözöttek számára nem ad olyan lehetõséget kárpótlási jegyeik visszaváltása terén, mint a vagyoni sérelmet szenvedetteknek. (Zaj, moraj a bal oldalon.)
Akkor mondtam a kormánypárti többségnek: gondoljanak arra, hogy majd október 23-án koszorúznak, majd meg fogják ünnepelni a fasizmus felett aratott gyõzelem évfordulóját, és hangzatos szónoklatok fognak elhangzani majdnem minden téren, hogy milyen büszkék vagyunk azokra, akik küzdöttek a szabadságért. De amikor ezeknek az embereknek az érdekében kellene tenni valamit, akkor megremeg a kormánypárti képviselõk keze és igaz, hogy a "nem" gombot nem nyomja meg, de azért egy sima tartózkodással meggátolja, hogy azok az emberek, akik a szabadságukat, sokan az életüket áldozták Magyarország szabadságáért - és küzdöttek Magyarországért -, 30-40-50 évvel az események után valamit kapjanak. (Zaj a bal oldalon.)
Ezért tartom a kormány által beterjesztett határozati javaslatot álcselekvésnek. Ez nem õszinte megfontolásból történt a kormány részérõl, mert amíg ilyen szép szavakkal szól a nemzeti ellenállás hõseirõl, addig a nemzeti ellenállás hõsei, akik megjárták a koncentrációs táborokat, sajnos, '45 után nagyon sokan a szovjet bíróságok áldozataivá váltak - hiszen felismerték, hogy a német fasizmus után jött a szovjet kommunista diktatúra, és emiatt éveket vagy esetleg évtizedeket töltöttek büntetõtáborokban és börtönökben -, azzal a kárpótlással, amit ettõl az országtól kaptak az elszenvedett sérelmeikért, nem tudnak mit kezdeni, mert ez a kormány szándékosan akadályozza az õ tényleges anyagi jóvátételüket.
Nagyon kérném a kormányt és önöket, tisztelt képviselõtársaim, gondolkozzanak el azon, hogy továbbra is csak szavakban kell-e hazafiaknak lenni vagy ebben az országban lesznek olyanok - mint '44-ben, '45-ben voltak - , akik tettek is valamit azért, hogy a szavaik mögött a tetteik igazolják az elhivatottságukat. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)