SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! A római székhelyû Nemzetközi Magánjog- egyesítési Intézet - elfogadott rövidítésével UNIDROIT - 1988-ban fejezte be a nemzetközi pénzügyi lízingrõl és a nemzetközi követelésvételrõl szóló egyezmények kidolgozását. A határozati javaslat, amelyet az ipari és kereskedelmi miniszter nyújtott be, azt tartalmazza, hogy Magyarország csatlakozzon ehhez az egyezményhez.
Az egyezmények 1990. december 31-étõl aláírásra nyitva álltak, de Magyarország ezzel a lehetõséggel hosszú ideig nem élt. Ennek oka az volt, hogy bár nem hivatalos adatok szerint 15 állam írta alá a dokumentumokat, ugyanakkor az aláírók a hatálybalépéshez szükséges megerõsítés érdekében semmiféle lépést nem tettek. Az egyezmények hatálybalépéséhez mindössze három állam megerõsítése szükséges, mégis közel hét év kellett ahhoz, hogy a 15 aláíró állam közül három megerõsítse azokat.
Miután ezek az egyezmények most már hatályba lépnek, a magyar csatlakozás - a hatálybalépésükön túl - az alábbiak miatt indokolt. A dokumentumok hatálybalépése a többi aláíró államban is felgyorsíthatja a megerõsítéssel, jóváhagyással kapcsolatos eljárásokat, és újabb államokat is csatlakozásra ösztönözhet. Az aláíró államok között külgazdasági szempontból számunkra jelentõs államok is szerepelnek, mint például - ábécérendben - az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Csehország, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Szlovákia. Ezáltal reális remény van arra, hogy csatlakozásunk esetén az egyezményeket széles körben alkalmazhatjuk.
Az egyezmények olyan jogintézményeket szabályoznak, mint a követelésvétel, amit a magyar jog egyáltalán nem ismer és a lízing, amelyre szintén nincs átfogó jogi szabályozás. A lízing- és a követelésvételi szerzõdések szerepe külgazdasági kapcsolatainkban jelentõs és jelenleg, az ilyen típusú szerzõdések kötése esetén a magyar fél kénytelen a szokásokra vagy idegen jogra támaszkodni. Ez egyfelõl csökkentheti a szerzõdéskötési kedvet, másfelõl bizonytalan jogi helyzetet teremt.
Az UNIDROIT-egyezményekhez való csatlakozás a magyar jogalanyokat nem szorítja különösebb korlátok közé, az egyezmények ugyanis a gazdasági élet szereplõinek akarati autonómiáját nem korlátozzák; ezek - a magyar jogkifejezésekkel élve - nem kógens, hanem diszpozitív szabályok, amelyektõl tetszés szerint mindig el lehet térni.
Az egyezményekhez való magyar csatlakozásnak - ezt is meg szeretném említeni - költségvetési vonzata egyáltalán nincs, adójogi szabályokat ezek az egyezmények nem tartalmaznak, és nem érintik az Európai Unióval fennálló jogharmonizációs kötelezettségeinket sem. Mindezek alapján ítélte a kormány érdemesnek az egyezményeket a csatlakozásra, és javasolja a parlamentnek a jóváhagyást.
Tisztelt Országgyûlés! Végül szeretném megköszönni a külügyi, valamint a költségvetési és pénzügyi bizottság egyhangú támogatását. Kérem, az elmondottak alapján szíveskedjenek a határozati javaslatot elfogadni. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)