DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP): Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõtársaim! A napirend elõtti felszólalás távolról sem tartozik kedvenc mûfajaim közé, viszont megszólalásra késztetõ, országos jelentõségû és rendkívüli ügynek tartom, ha a magyar parlamentarizmust bárki részérõl megalapozatlan és igaztalan vád, az ellenzék létjogosultságát megkérdõjelezõ, tevékenységét ellehetetlenítõ és lebecsülõ támadás éri.
A sajtóközlemények szerint Szekeres Imre frakcióvezetõ úr április 27-én egy szombathelyi gyûlésen azt nyilatkozta, hogy a magyar parlamentarizmus mélypontja volt az az eset, amelynek során egy olyan, az ellenzék által felvetett ügyrendi javaslat miatt bénult meg a munka, amelyrõl világosan kiderült, hogy mondavicsinált dolog. A "mondvacsinált" dolog cáfolatára elsõsorban egy jó tanúra, Gál Zoltán elnök úrra hivatkozom, aki a rendkívüli házbizottsági ülés után, elnöki jogával élve, annak megállapításával rendelte el az általános vita folytatását, hogy "Egyetértettem azokkal a házbizottságban elhangzott véleményekkel, hogy a kormány itt formálisan valóban mulasztást követett el...", majd "...ezért felkértem a kormányt, hogy ezt a mulasztást nagyon hamar pótolja". Talán nem inkább a szakértõi kormány újabb mélypontjának, mint az ellenzék mondvacsinált akadékoskodásának tekinthetõ a Házszabály semmibevétele és annak nem tudása, hogy nem minõsíthetõ nemlétezõnek az Országgyûlés hozzájárulása nélkül átdolgozásra visszakért törvényjavaslat, amikor a szakvizsgáig el sem jutott jogász is tudja, hogy a polgári perrendtartás szerint a perfüggõség még egy per tárgyalásának is akadálya.
Nem inkább akkor kellene beszélni a magyar parlamentarizmus mélypontjáról, amikor a gõzhenger csattogva és döbörögve a sebbességkorlátozó tábla figyelmen kívül hagyásával 72 km-es sebességgel gázol át a padsorokon attól a tévhittõl hajtva, hogy a választójogi törvény eredményeként kialakult 72 százalékos többség azonos egy 72 százalékos társadalmi támogatottsággal.
Nem inkább akkor kellene a parlamentarizmus mélypontjáról beszélni, amikor a hatpárti tárgyalások lassan már csak egy nadrágkoptató tevékenységgé silányulnak, mert hiába jön létre egy puszilkozó konszenzus az alkotmányozás, a társadalmi szervezetek támogatása vagy a médiatörvény sarkalatos pontjai tekintetében, ha néhány nap múlva felrúgják.
Nem inkább az a parlament mélypontja, hogy nem tudunk két alkotmánybírót és négy ombudsmant választani, mert az ellenzék egy-egy jelöltjére "csak" indokolással azonnal "nem" a válasz.
El kellene dönteni, hogy a nyers erõ vagy a világos értelem a vezérlõ szempont, és ha fogcsiksorgatással is, de tudomásul kellene venni, hogy ez a kétségtelenül csak 28 százalékos ellenzék él, létezik, gyakorolja a pluralista parlamenti demokráciában õt megilletõ jogokat, figyeli és bírálja a kormányt, nem pedig hõbörög és ugrál.
Tisztelt Országgyûlés! Felszólalásom, úgy érzem, nélkülözött minden sértõ szándékot. Én õszintén nagyrabecsülöm Szekeres Imre frakcióvezetõ urat. Tudom, hogy egy 22 fõs frakció irányítása is nehéz, hát még egy 209-esé. Remélem, hogy várható kétperces válasza nem lesz kitérõ, hanem jó politikusként legalább annyit elismer, hogy ez a nyilatkozat nem volt szerencsés. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)