DR. HASZNOS MIKLÓS, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm. Az igen széles hallgatóság egy része, ha nem tanúsít érdeklõdést, bízom abban, hogy talán majd elolvassa a jegyzõkönyvet; de ha ezt sem teszi, akkor azt hiszem, kezdünk hasonlítani az annyiszor megcélzott nyugati parlamentekhez. Ott nagyon sokszor elõfordul, hogy a pulpitusnál lévõ elõadón kívül alig lehet hallgatóságot találni. De az biztató, hogy legalább az érintett tárca vezetõje itt van.
Ez a javaslat tehát elsõsorban olyan dolgokra koncentrál, amelyek a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok következtében magának a tárcának a fontosak. Többek között ezért maradtak ki belõle olyan lényeges kérdések, mint a vizek mennyiségének és minõségének védelmével összefüggõ feladatok. Ezzel kapcsolatban maga a törvényjavaslat csupán annyit tartalmaz, hogy az e törvényben nem szabályozott követelményekrõl és feladatokról valami külön törvény fog majd rendelkezni. Ha ez nincs benne a környezetvédelmi törvényben, nincs benne a vízgazdálkodásról szóló törvényben, akkor vajon milyen törvényben lesz benne?
Ezen megfontolások alapján azt is meg lehet állapítani, hogy a törvényjavaslatban mi a fontos a vízügy számára, de azt is meg kellene tudni állapítani, hogy a parlament számára ezek-e a fontosak, vagy talán kellõ fontossággal bírnak azok is, amelyek nincsenek benn a javaslatban. Ilyen a vízkészletek védelmének átfogó szabályozása, a vízügyi és tágabb értelemben vett környezetvédelmi feladatok egyértelmû rögzítése, összefüggései és elhatárolásuk.
(11.50)
A víz mennyiségi és minõségi védelmének a törvényben való szabályozása nélkül - szakértõi megállapítást idézek, amikor ezt mondom - illuzórikus vízgazdálkodási törvényrõl beszélni. Ugyanis a vízgazdálkodásról szóló törvénytervezet nemcsak a vízgazdálkodás mennyiségi és minõségi védelmét nem említi, de magát a vízgazdálkodás feladatait és a vízgazdálkodás tervezési rendszerét sem.
A tervezetnek tehát - mint említettem - az a fõ hiányossága, ami nem szerepel benne. Ilyenek többek között a felszíni és a felszín alatti mennyiségi és minõségi elõírások, a vízkivétellel vagy -bevezetéssel járó és a mederbeli vízhasználatokra vonatkozó sajátos rendelkezések, a vízgazdálkodás tervezési rendszerének, tartalmi követelménye érvényesítésének általános szabályozása, az országos és területi vízgazdálkodási tanácsok feladatainak és hatáskörének megállapítása, a vízjogi engedély kiadása feltételeinek, tartalmi követelményeinek meghatározása; valamint utalás hiányzik a vízügyi jogi felelõsségrendszerre, például a szabálysértések vonatkozásában. Összehasonlítva a német vízháztartási törvénnyel, szembetûnõ, hogy ezek miatt a hiányok miatt mennyire féloldalas ez az elõterjesztett vízügyi törvénytervezet.
A harmadik fontos kérdéskör, amely nem szerepel a tervezetben: a vízgazdálkodásra, a tudományos kutatásra és a mûszaki fejlesztésre vonatkozó elvek, irányok és célok. Például a vízkészlet fogalmát egyszerûen mellõzi a törvénytervezet. Ugyanakkor a szövegtervezetben szabadon és több értelemben is használja a fogalmat, sõt ezzel a nem értelmezett fogalommal magyarázza a vízbázis fogalmát is. A vízbázist tehát a vízkészlettel magyarázza, amire viszont nem ad semmiféle definíciót. Vagy például a csatorna fogalmánál: elfelejti megemlíteni, hogy a csatornánál az egyik fõ jellemvonás az úgynevezett vonalas létesítmény és nem a fix pontszerûség. Definiálja ugyan az ivóvíz fogalmát, de ebben a definícióban diszkréten elhallgatja, hogy az ivóvízre szabvány létezik, és a szabvány fogalmától eltérni nem lehetne. A vízkészlet-gazdálkodás fogalmát sem definiálja, holott ez is szerepel a törvénytervezet normaszövegében. A vízgazdálkodásnál közölt szöveg tulajdonképpen nem definíció, hanem csak egy hiányos felsorolás.
A legtöbb szakértõ és az elõttem szólók által is említett egyik lényeges kifogás az, hogy ugyanakkor túlzott részletességgel tárgyalja a törvény a vízgazdálkodási társulatokat. Erre én azt mondom, nem tudom hibának felróni, ha valamit bõvebben és nagyobb terjedelemben tárgyal a törvény - mert hogy ez benne van! A szabályozás mikéntjérõl lehet vitatkozni, lehet azt mondani, hogy bizonyos módosító javaslatokkal fel kell javítani, de önmagában azt támadni, hogy miért van ilyen részletességgel benne, erre azt mondom, jó, hogy benne van, mert legalább törvényi szinten kerül szabályozásra. Úgy gondolom, felesleges lenne a fürdõvízzel együtt kiönteni a gyereket is, vagyis a jó szándékot, hogy legalább ennek legyen meg a törvényi szintû szabályozása. Azon lehet vitatkozni, hogy ez ebben a formában, ezen a módon alkalmas-e vagy sem.
A tervezetnek vannak jogi szempontból is kifogásolható részei. Elsõsorban az V. fejezetre gondolok, ahol utalás van arra, hogy a vizek mennyiségének és minõségének védelmével összefüggõ szabályozás a környezetvédelem feladata. Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont, hogy a hatóságként is funkcionáló vízügyi szervezet egyúttal az állam tulajdonában lévõ vizek és létesítmények üzemeltetõje is, így hatóságként saját magát kellene szabályozni, illetve korlátozni.
Vannak még különbözõ hiányosságok, amelyekre idõ hiányában már nem akarok kitérni; majd a részletes vita során, módosító javaslataink ismertetésekor utalni fogunk ezekre.
Összegezésül azért hadd mondjam, azt hiszem, mindnyájunk közös célja, hogy Magyarországnak tisztább vize, jobb levegõje, gondozott tájai, egészségesebb és gyarapodó nemzedéke legyen, ehhez pedig jó környezetvédelmi és jó vízügyi törvények kellenek. Ez a törvény a benyújtásakor, ebben az állapotában még nem jó törvény. Reméljük, hogy módosító javaslatokkal feljavítható. S ha ez megvalósul, akkor tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot is.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)