DR. BARÁTH ETELE, a környezetvédelmi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A környezetvédelmi bizottság relatíve könnyû helyzetben volt, mert egy színvonalas törvény vitáját kezdte meg. A vitát úgy kezdte meg, hogy a miniszter úr megtisztelte jelenlétével a bizottságot, részletesen indokolta a törvényjavaslatot; valamint a vitát megelõzõen még a bizottság több mûszaki és jogi szakértõt kért föl a törvénytervezet értékelésére. A bizottság mindezek birtokában, ismeretében hozta meg ajánlását az általános vitára vonatkozóan.
Az ajánlás lényege - a Házszabályban elõírtaknak megfelelõen mondanám el -, hogy a törvénytervezet vitáját mindenképpen fontosnak, idõszerûnek tartja. Feltétlenül fontos nagyon sok, már elõttem elhangzott vélemény alapján is, hogy az 1964. évi IV. törvény gyakorlatilag túlhaladott törvénynek tekinthetõ.
A bizottság most tárgyal, a parlament elõtt a környezetvédelmi törvény általános vitája folyik. A bizottság adottságaiból adódóan is teljesen természetszerû feladata megvizsgálni, hogy ezek a törvények milyen módon függnek össze. Megállapítottuk, hogy elég szoros összefüggés van a munkában. A miniszter úr indoklásában el is mondta, hogy úgy is készült, a két törvény nagyon komoly harmonizáción ment keresztül. Ennek ellenére a késõbbiekben majd néhány kérdésre szeretnénk felhívni a figyelmet.
Egyetlenegy alapvetõ dologra talán már most fölhívnám a figyelmet: általában ezek a törvények - a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási törvény is - kissé kodifikálják azokat a jelenlegi államigazgatási munkamegosztásokat, amelyek az utóbbi években alakultak ki. A bizottság általános véleménye, hogy a törvénynek efölé kell emelkedni. Nagy valószínûséggel ennek a hatósági tevékenységeit tekintve is abból adódnak bizonyos átfedések a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási törvény között - különösen a vízkészlet-gazdálkodás, a vízminõség-védelem között -, hogy megpróbálja követni azt az államigazgatási munkamegosztást, amely jelenleg megvan. Ezzel tulajdonképpen párhuzamos tevékenységek is kialakulnak, amelyek kiszûrése mindenféleképpen szükséges volna a következõ idõben.
A bizottság megvizsgálta az alkotmánnyal való összefüggéseket, és megállapította, hogy általában véve összhangban van az alkotmánnyal; kivéve egyetlenegy olyan kérdést, amely vizsgálatát mindenképpen fontosnak tartaná: ez pontosan a vízgazdálkodási társulatokkal kapcsolatos.
Nem kívánnék vitába szállni más bizottság ajánlásával. Mi úgy érezzük, a vízgazdálkodási társulatokról szóló szabályozás túl részletes. Ez egyébként bizonyos egyenetlenséget is jelent a törvényben. Nem azt mondjuk, hogy nem kell ezzel foglalkozni, csak a szabályozás, ami itt jelenik meg, talán túl részletes, és bizonyos, alkotmányban foglalt rendelkezéseknek nem teljes mértékben felel meg. Ezért javasoljuk ennek részletesebb vizsgálatát.
A bizottság általában véve más törvényekkel - polgári törvénykönyv, önkormányzati, privatizációs, koncessziós, számviteli, gazdasági társaságokra vonatkozó törvényekkel - való összhangot is vizsgált, illetve vizsgáltatott. Megállapította, hogy az ezekkel való összhang megteremtett.
Alapvetõen kérdésessé teszi a bizottság, miközben természetes, hogy a koncesszió alkalmazásának lehetõségét ez a törvény tartalmazza, de éppen kerettörvény-jellegébõl adódóan úgy érzi, ennek a részletesebb szabályozása sem biztos, hogy ebben a törvényben kellene megtörténjen.
A törvényjavaslat VIII. fejezete a vízjogi engedéllyel foglalkozik. Ennek kapcsán a bizottság megjegyzi, hogy a környezetvédelemrõl szóló törvényjavaslatban megfogalmazott környezethasználati engedéllyel a vízjogi engedély szorosan összefügg, ezek egymást kiegésztik, s ennek a még részletesebb harmonizációjára is feltétlenül sort kellene keríteni.
Az önkormányzati bizottság véleményében már érintve voltak az önkormányzatokkal kapcsolatos kérdéskörök, nem kívánnám megismételni, egyetértünk az ott elhangzott megállapításokkal. Egyetlenegy kérdésre szeretnék részletesebben kitérni, ez pedig általában a törvényjavaslat társadalmi-gazdasági hatásának bemutatása. Most már nem az elsõ alkalom az elmúlt fél év, nyolc hónap folyamán, hogy a bizottság szembe találja magát azzal a nehéz helyzettel - a Házszabály is elõírja, a józan ész is azt diktálja -, hogy ezeknek a törvényeknek a gazdasági kihatásait valamilyen módon elemezni kell. Általában is a magyar gazdaságra vonatkozóan, de konkrétan a törvény végrehajtásával kapcsolatos gazdasági hatásokat is. Ezek a törvényjavaslatok erre elegendõ részletességgel nem térnek ki. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy erõteljesebben fogalmazza meg a törvény a tulajdonviszonyok változásának, az intézményi, szervezeti struktúra kialakításának, továbbá a vízgazdálkodási feladatok ellátásának anyagi feltételeit.
Egyáltalán nem tér ki a törvényjavaslat a nemzetgazdaság egészére való visszahatásra. Véleményünk szerint nincs kimunkálva, hogy a feladatok végrehajtásához milyen nagyságrendû szervezet szükséges. Különösen hiányzik a kárelhárítás anyagi felelõsségvállalása, amelynek részleteibe most nem kívánnék belemenni.
A törvényjavaslat nem mutatja be kellõ mélységben az egyébként rendkívül elõremutató elvet, miszerint a vízhasználó köteles gondoskodni a szennyvizek összegyûjtésérõl, elvezetésérõl, megfelelõ elhelyezésérõl - hogyan, milyen anyagi feltételek között lehetséges ezt végrehajtani, illetve végrehajtatni.
A törvényjavaslat nagyon fontos részének tartjuk, errõl ma még nem esett szó, az ásvány-, termál-, és gyógyvízkészletek felhasználásának elõnyben részesítését. Itt is az a kérdésünk, hogy ennek a magyar gazdaság milyen pénzügyi feltételeket, preferenciákat, piaci szabályozásokat képes megfeleltetni. Hadd jegyezzem meg általánosságban, hogy ezeknek a kerettörvényeknek mindig az a hibája, hogy bizonyos részletszabályozások természetszerûleg nem kerülnek benne leírásra. Ugyanakkor viszont ezek valamilyen szinten történõ ismeretének a hiánya nem teszi lehetõvé az igazi, mélyebb értékelést. Tehát nagyon fontosnak tartanánk, ha a vitában ezekre ki lehetne térni.
Úgy érezzük, a törvény keretében indokolt megteremteni a kárelhárítás általános pénzügyi garanciáit is. A bizottság megállapította, hogy bár nagyon sok tekintetben az Európai Unió kifejezetten vízgazdálkodási kérdésekben kevés konkrét szabályozást tartalmaz, amelyek ismeretesek, azokkal viszont nagyon jól összhangban van a benyújtott törvényjavaslat.
A bizottság véleménye szerint a törvényjavaslat megfelel a jogszabályalkotásban foglaltaknak: szerkezetileg, nyelvhelyesség tekintetében megfelelõ. Az alapfogalmakat a törvényjavaslat melléklete tartalmazza. A meghatározás tekintetében a bizottság észrevételt nem tesz, azokat elfogadja. A bizottság álláspontja szerint az egymással összefüggõ törvények összehangolt kidolgozása, továbbá az alacsonyabb szintû jogszabályok elõkészítése és annak megismerésének igénye indokolttá teszi, hogy a hatálybalépés idõpontja 1996. január 1-je legyen.
Összegezve: a korábbi vízügyrõl szóló törvény helyett új vízgazdálkodási törvény elõterjesztése szükséges, és mielõbbi jóváhagyása indokolt. A bizottság szükségesnek tartja a törvény címe megváltoztatásának megvizsgálását is, mégpedig "Törvényjavaslat a vizekrõl" szóló, általánosabb címre.
A bizottság a fenti javaslatot és ajánlást egyhangúlag szavazta meg, a törvényjavaslatot tehát egyhangúlag alkalmasnak tartja általános vitára. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
(10.30)