SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem éppen szívderítõ olvasmány a társadalombiztosítási alapok 1993. évi költségvetésének zárszámadása. Évek óta jelzett és folyamatosan megoldatlanul hagyott hiányosságok bukkannak elõ, és a tendencia, amely az éves költségvetések számaiból kirajzolódik, cseppet sem rózsás jövõt fest elénk.
A társadalombiztosítási alapok egyensúlyhoz közeli helyzete csak folyamatos megszorító intézkedésekkel biztosítható. És persze évrõl évre azzal kell szembesülni, hogy az elõzõ évi megszorítások nem tartanak ki a következõ évig sem. Ha valaki nekilát, hogy hosszú távú prognózisokat készítsen a tb jövõjérõl, annak egészen apokaliptikus víziókkal kell találkoznia a közeli jövõre vetítve. A felelõsség persze közös! Az Országgyûlés felelõssége éppúgy tetten érhetõ, mint a kormányé vagy a tb-önkormányzatoké.
Lassan negyedik éve, hogy országgyûlési határozat ellenére még csak meg sem kezdõdtek egy új nyugdíjtörvény elõkészítésének munkálatai. Viszonylag hamar kiderült, hogy az államháztartási törvény és a kapcsolódó kormányrendeletek nem alkalmazhatóak változtatás nélkül a társadalombiztosítás pénzügyi rendszerére. Ez hosszú távon persze törvényi rendezést igényelne, de kormányrendelettel is rendezhetõ lett volna legalább átmenetileg ez a probléma. Csak az az évek óta tartó állapot nem tartható fenn, hogy a problémát az OTF és a Pénzügyminisztérium tisztségviselõinek jogértelmezése rendezi.
A tb-kintlévõségek kérdése ismét elõkerül a zárszámadás folyamán is; illúzió abban ringatni magunkat, hogy a behajtási tevékenység erõsítése érdemleges változásokat okozhat a kintlévõségek helyzetét illetõen. Elég csupán egy pillantást vetni a legnagyobb adósok listájára. Sokkal fontosabb lenne a nyilvántartási rendszer korszerûsítése, amellyel egyrészt elkerülhetõ lenne az illetõ szándékán kívüli eladósodás, tehát amikor hosszú ideig nem tud arról, hogy adóssága áll fenn a tb-vel szemben, illetve már akkor intézkedni lehetne, amikor a behajtandó összeg mértéke még alacsony, és így feltehetõen eredményesebben lehetne követelni; másrészt ideje lenne a kintlevõségek kétes jellege szerinti osztályozást végrehajtani, már csak azért is, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá váljon, hogy az adósságtömeg mekkora hányadának behajtására van reális lehetõség.
A betegbiztosítási kártyáról is megállapítja az ÁSZ-jelentés, hogy nyilvántartásra alkalmatlan, és gyakorlatilag bárki hozzájuthat különösebb erõfeszítés nélkül. Ám ennek ellenére új kártyák bevezetése történik ahelyett, hogy ezt a felesleges kiadást jelentõ tételt megszüntetnék.
Végezetül: az Állami Számvevõszék szerint a zárszámadás egyes pontjai csak tájékoztató jellegûnek minõsülnek, ami lefordítva a törvényjavaslat hitelességét kérdõjelezi meg. Így a Fidesz számára ez elfogadhatatlan. Köszönöm szépen. (Taps.)