DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! Nagyon furcsa, de figyelemmel kísérem a vitát - olyannyira, hogy képviselõtársaim hivatkozási számait is megnézem, és egy nagyon furcsa dolog következett ebbõl. Attól tartok, hogy képviselõtársaim két különbözõ együttes jelentésrõl beszélnek: az egyik a szeptember 21-ei, ami szintén forgalomban van, és így két felszólaló által hivatkozott számok nem a mai tárgyalásra kiadott, 27-én kelttel azonosak. Így nagyon nehéz követni.
Ezek után engedtessék meg, hogy a dr. Latorcai János képviselõtársammal benyújtott három módosító indítványunk tárgyában szóljak.
A Fõvárosi Közgyûléssel kapcsolatban terjesztettünk elõ módosítást, aminek az egyik magyarázata az, hogy jómagam a jelen önkormányzati ciklusban fõvárosi képviselõ vagyok. A fõvárosnak számtalan problémája volt valóban, és nehéz lépésekre volt kényszerítve azáltal, hogy a kerületekkel mindenben meg kellett egyezni - vagy legalábbis a dolgok többségében. Ezt a jelenlegi törvény részben és akként módosítja, hogy a fõvárosi hatásköröket precízebben meghatározza, és a Fõvárosi Közgyûlés nagyobb jogot kap a fõváros irányításában.
Tökéletesen elfogadom azt az állítást, hogy a fõváros egy egységes város, és így az egységes város irányításában a Fõvárosi Közgyûlésnek nagyobb hatáskört kell adni, de azt elfogadhatatlannak tartom, hogy a precízebb és a nagyobb hatáskör biztosításával a kerületi önkormányzatok szinte teljes jogfosztásra kerüljenek.
A mai napra kiadott együttes jelentés 105., illetve 114. pontjára szeretném felhívni a tisztelt Országgyûlés figyelmét, ami - megítélésünk szerint - rendkívül szerencsétlen eredményhez vezet. A ma hatályos önkormányzati törvény szerint a kerületi önkormányzatok egy-egy képviselõt választanak, aki teljes joggal a Fõvárosi Közgyûlés tagjává válik. Ez, azt hiszem, azt a kapcsolatot volt és van hivatva szolgálni, hogy a kerületi önkormányzatok a fõvárosi önkormányzat munkájában aktívan és teljes joggal részt vegyenek. Erre irányult a 105. szám alatt elõterjesztett módosító indítványunk, amely az eredeti, a jogfosztást tartalmazó szabály ellen szól.
A kormány elõterjesztése szerint a Fõvárosi Közgyûlés ülésén, a Fõvárosi Közgyûlés Szervezeti és Mûködési Szabályzatában meghatározott módon, tanácskozási joggal vesz részt a kerületi képviselõ-testület által megbízott küldött.
Ez a szabály azt jelenti, hogy gyakorlatilag akár a polgármesteri hivatal egyik alkalmazottja, akárki, aki nem választott képviselõ, a kerületi képviselõ-testület megbízásából, akár egy kívülálló, akár egy ügyvéd minden további nélkül elmehet, és érvelhet a Fõvárosi Közgyûlés elõtt. Ez így nagyon szerencsétlen, mert ennek a kapcsolatnak nem csak akkor kell meglennie a fõváros felé, mikor a kerület adott problémáját tárgyalja a Fõvárosi Közgyûlés. A jólinformáltságra való tekintettel, azt hiszem, a fõváros minden egyes tevékenységével kapcsolatban valamennyi fõvárosi kerületnek tökéletesen informáltnak kell lenni.
A mi módosító indítványunk tulajdonképpen a hatályos önkormányzati törvény - helyesebben a hatályos fõvárosi törvény - rendelkezéseinek visszahozására irányul. Indítványozzuk, hogy a Fõvárosi Közgyûlés tagja teljes jogkörrel, szavazati joggal vegyen részt a kerületi önkormányzat, vagyis a kerületi képviselõ-testület által választott - és így már teljes jogú - küldött.
Ezzel, a kerületek és fõváros kérdésével összecseng a 114. sorszám alatt benyújtott módosító indítványunk. A kormány elõterjesztésében az önkormányzati törvény 63. § (2) bekezdése taglalja a Fõvárosi Közgyûlés hatáskörét, és utal arra, hogy a hatásköri törvény ezt részletesebben fogja indokolni - helyesebben: felosztani. Itt, ezen pont alatt, mi olyan kiegészítést kívántunk elõterjeszteni, hogy kérjük meghatározni azon rendeletalkotási kört, amelyben minden körülmények között a kerületi önkormányzatok többségének támogatása kelljen ahhoz, hogy a fõváros azt az adott kérdést rendezhesse.
Ezzel kapcsolatban nem kívánom az indokolást megismételni; ezt tulajdonképpen a kerületek és a fõváros kapcsolatával azonosan, az elõzõ pontnak megfelelõen tartom fenn.
Nagyon sajnálom, hogy dr. Dornbach Alajos nincs a teremben, mert a 106. szám alatt elõterjesztett módosító indítványunkkal kapcsolatban én is szeretném aggályaimat kifejteni a bizottsági munka és az ellenzéki képviselõk által elõterjesztett módosító indítványok terén.
Az 1994. szeptember 21-ei együttes jelentésben szerepel az a módosító indítvány, amelyet szintén dr. Latorcai János képviselõtársammal nyújtottam be, és ez a módosító indítvány tulajdonképpen egy koncepcionális kérdés. Koncepcionális kérdés annyiban, hogy a kormány elõterjesztése szerint a Fõvárosi Közgyûlés a közgyûlési tagok körén kívülrõl fõpolgármester-helyettest választhat. A fõpolgármester-helyettesnek helye van a közgyûlésben - bár nem válik tagjává -, zárt ülésen és mindenhol részt vehet. Ez nyilvánvalóan abból a történetbõl fakad, amely a Fõvárosi Közgyûlés életében a fõvárosi fõpolgármester-helyettesek választásával kapcsolatban a mostani ciklus ideje alatt elõfordult. Mi ezt sérelmesnek tartottuk, és módosító indítványunk arra vonatkozott, hogy a Fõvárosi Közgyûlés fõpolgármester-helyettesét csak saját tagjai sorából választhassa meg.
(10.30)
Hangsúlyozom: ez egy koncepcionális kérdés. A koncepcionális kérdést az önkormányzati bizottság nem támogatta, az alkotmányügyi bizottság nem támogatta, és az elõterjesztõ sem értett vele egyet.
Szeptember 21-én, amikor a módosító indítványok leadásának a határideje már elmúlt, ez volt az állapot.
Ezt követi, tisztelt Országgyûlés, a szeptember 27-i 114. sorszám alatti együttes jelentés 107. pontja, ahol az önkormányzati bizottság ugyanezt a módosító indítványt elõterjeszti azzal a kiegészítéssel, hogy ebben a személyi kérdésben a Fõvárosi Közgyûlésnek titkos szavazással kell dönteni.
Attól tartok, hogy ugyanaz a helyzet a mi módosító indítványunkkal kapcsolatban, mint ami Selmeczi Gabriella képviselõtársam módosító indítványával kapcsolatosan volt, hogy vagy a bizottságok, vagy a koalícióhoz tartozó képviselõk - szükséges vagy nem szükséges - sokszor rontó indítványt terjesztenek rá az ellenzéki képviselõk indítványára, csak azzal a céllal, nehogy az ellenzéki képviselõk módosító indítványa mehessen keresztül törvénymódosításként.
Az alábbi önkormányzati törvénymódosítás, hogy "A tagjai sorából titkos szavazással..." azért is nagyon furcsa, mert én itt az önkormányzati bizottság teljes következetlenségét vélem felfedezni. Ennek alátámasztására hadd hivatkozzak arra, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény 34. §-a rendelkezik a tárgyban, hogy a képviselõ-testületek saját tagjaik közül polgármester javaslatára polgármester-helyetteseket választhatnak. Soha, sehol a törvény nem hivatkozik arra, hogy titkos szavazással. Ez számomra evidencia. Én mint fõvárosi közgyûlési képviselõ tudom azt, hogy 1990 óta, a megalakulás óta a Fõvárosi Közgyûlés Szervezeti és Mûködési Szabályzata a tisztségviselõkkel kapcsolatos személyi választásokat mindig is titkos szavazással bonyolította le. Tehát itt is arról van szó, ami Selmeczi Gabriella módosító indítványával kapcsolatos, hogy kizárólag azért történt egy kiegészítése a módosító indítványunknak, hogy az ellenzéknek a koncepcionális kérdésre irányuló módosító indítványát elutasíthassák.
Van egy hasonló kérdés is, de ez a polgármesteri jogállással és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjával kapcsolatos módosító indítványunkkal függ össze - most szeretném jelezni, hogy ott is szót fogok kérni -, ott is meg fogom kifogásolni. Köszönöm szépen a szót. (Taps.)