MIAKICH GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony.
Tisztelt Ház! A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítására benyújtott T/32. számú törvényjavaslat vitája során frakcióm vezérszónokai részletesen indokolták a módosítás szükségességét. Ehhez kapcsolódva a polgármester és a jegyzõ viszonyáról szólok.
E kérdéskör kapcsán többen felvetették, kár ehhez hozzányúlni, így is nagyon sok település hangos a polgármester és a jegyzõ torzsalkodásától.
Dr. Homoki János független kisgazdapárti képviselõtársam hozzászólásában feleslegesnek mondta azt a szabályt, hogy a jegyzõ által gyakorolt kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértése szükséges. Véleménye szerint vagy minden kérdésben legyen egyetértési joga a polgármesternek, vagy a képviselõtestület által meghatározott körben legyen ilyen jogosítványa. Deutsch Tamás képviselõtársam egyáltalán nem látja értelmét az egyetértési konstrukciónak. Nézzük hát, mi is volt a jogalkotó szándéka:
Erõsíteni a polgármestert irányítási és a jegyzõt vezetõi funkciójában, miközben a feladatokat szétválasztja és az együttmûködés kereteit is meghatározza. A polgármesterek közvetlen választása legitimációjukat erõsíti. A hivatal szervezeti felépítésében, meghatározásában és személyi állományának összeállításában betöltött szerepe lehetõséget ad olyan hivatal létrehozására, amely megfelelõ döntés-elõkészítési hátteret jelent a település elsõ számú vezetõjének. A jegyzõ munkáltatói jogköre, közvetlen vezetõi jogosítványa erõsítik abban, hogy a hivatal közvetlen vezetõjeként megfelelõ befolyása legyen a hivatalban folyó munkavégzésre.
Dr. Homoki János képviselõtársam elsõ megoldási javaslata szerint - mint már említettem - a törvényben kellene elõírni, hogy minden hivatali dolgozó esetében legyen a polgármesternek egyetértési joga. Ez olyan felesleges kötelezettséget írna elõ, amellyel a polgármesterek többsége nem is kívánna élni, s nem is segíti elõ a hivatal jobb mûködését, hiszen nagyobb hivatalok esetén nincs értelme, nem szükséges beleszólni a polgármesternek minden hivatalos dolgozó munkáltatásába, míg a kisebb településeken nem adna lehetõséget arra, illetve ebben az esetben felesleges külön szabályozni, mert inkább elõfordulhat, hogy a polgármester minden dolgozó alkalmazásában érdekelt.
Képviselõtársam második javaslata szerint a képviselõtestület határozná meg azt a kört, amelyben egyetértési jogköre lenne a polgármesternek. Ez azért nem jó javaslat és nem a probléma lényegét érinti, mert a hivatallal közvetlen munkakapcsolatban a polgármester van, a képviselõtestület határozatainak végrehajtásában, a döntések elõkészítésében a polgármester van közvetlen kapcsolatban a hivatal dolgozóival. A képviselõtestület döntési jogosítványait nem sérti e jog elmaradása.
Deutsch Tamás képviselõtársam a Jegyzõi Kamara álláspontját ismétli meg indoklás nélkül, amikor az egyetértési intézményt elveti. Gondolom, az "öszvér" minõsítés nem tekinthetõ indoklásnak.
(11.40)
Engedjenek meg egy példát az egyetértési jog szabályozásának megfelelõ volta mellett. Egy fõépítész kinevezése nemcsak hivatali kérdés; egy város jellegéhez, a városfejlesztési elképzelésekhez is kapcsolódnia, igazodnia kell a kiválasztott személynek. E kérdéskörben pedig a település polgárai által megválasztott polgármester az illetékes, ezért a hivatal személyi összetételében meghatározó szerepe kell, hogy legyen a polgármesternek is.
Végezetül a személyi konfliktusok témakörérõl szólnék, és engedjenek meg egy talán nem idevágó példát - amit a közlekedésbõl veszek -, de gondolom, a végén kiderül, hogy miért említem meg.
Egy gépkocsi vezetõje vezeti az autóját, a közlekedési rendõr pedig irányítja a forgalmat. Kettõjük között a KRESZ teremt kapcsolatot, amely a szabályokat meghatározza, s amelyhez mindkettõjüknek igazodnia kell. Nem attól van rend az útkeresztezõdésben, mert a két félnek nincs hatása egymásra, hanem éppen attól, hogy a meghatározott szabályok szerint az irányító közlekedési rendõr - figyelembe véve a forgalmat is - meghatározza a jármûvek áramlását, végsõ soron a vezetõ dolgát. Az autó vezetõje pedig - ismerve a szabályokat és a rendõri jelzéseket - teszi a dolgát, éppúgy, mint a polgármester és a jegyzõ viszonyában.
A jegyzõ a polgármester által meghatározott irányítás szerint végzi a dolgát a hivatalban. Bízzunk ebben az együttmûködésben és ne várjuk a törvénytõl, hogy helyi, személyi problémákat oldjon meg!
Végezetül még egy kérdésrõl szeretnék szólni. Több ellenzéki képviselõtársam felvetette azt a problémát, illetve szemünkre vetette, hogy becsapjuk a választóinkat. Ha önök a Szocialista Párt programját olvasták, akkor azt hiszem, ez a kérdés nem merülhet fel, hiszen mi nem terjesztünk elõ olyat, amelyet nem ígértünk meg, és nem csinálunk olyat, hogy ezzel csapnánk be választóinkat.
Vitatkozni lehet és kell is hogy vitatkozzunk megoldásokon, de ne használjunk érvek helyett ilyen minõsítéseket. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)