DR. TORGYÁN JÓZSEF, az alkotmányügyi, törvény-elõkészítõ, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségének elõadója: Köszönöm a szót, alelnök asszony!
Tisztelt Ház! Szíveskedjék megengedni, hogy elõször is felhívjam az igen tisztelt Ház és mindenekelõtt a közvélemény figyelmét arra: nehogy azt higgyék, hogy mi most valami rendkívül fontos és hasznos munkát végzünk. Tudniillik nagyon szomorúan vagyok kénytelen megállapítani, hogy a mi munkánk valahogy olyasmi, mint amilyen Kõmûves Kelemen falrakása lehetett, tehát amit az egyik épít, lebontja a másik. Ugyanis amit mi most csinálunk, nem más, mint az l990-ben megalkotott törvények lebontása. Én úgy gondolom, ezt az egész ország nyilvánosságának tudnia kell ahhoz, hogy helyesen tudják megítélni a mi tevékenységünket.
Elhangzott az alkotmányügyi bizottság többségi álláspontjának ismertetése, amelynek lényege az, hogy a polgármesterek és az országgyûlési képviselõk tisztségeinek együttes ellátása nem összeférhetetlen. A kisebbség álláspontja ugyanakkor az, hogy igenis, ez a két tisztség összeférhetetlen, de még ezt megelõzõen az, hogy ez az elõterjesztett törvénymódosítás egész egyszerûen alkalmatlan az általános vitára is. Hogy miért állítom ezt?
Kérem, hadd olvassam fel szó szerint az elõterjesztés indokolását, hogy mire terjesztették elõ ezt az 1990-es parlamentben óriási vitát kiváltó - sõt kétszeresen megismételt, mert az önkormányzati törvény vitájánál is vita tárgyát képezte ez késõbb, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseivel kapcsolatos anyag mellett is - törvényt, milyen részletes indokolással látta szükségesnek Horn Gyula és Kuncze Gábor elõterjeszteni. Õk a következõt mondják:
"Az elmúlt évek tapasztalatai alapján indokolatlan ennek az összeférhetetlenségnek a fenntartása." Ennyi, nem több és nem kevesebb. Hogy milyen tapasztalatok alapján, milyen évben keletkeztek ezek a tapasztalatok, hol lehet ezeket megismerni, errõl az égvilágon semmit nem szól az elõterjesztõk kettõse.
Ha erre megint azt mondanám, hogy ez a hatalmi gõg megnyilvánulása, akkor igen tisztelt képviselõtársaim ott a bal oldalon nyilvánvalóan megint nagyon jót nevetnének, márpedig kénytelen vagyok azt mondani, hogy egy '90-es vitában az egész Ház szellemi erejét igénybe vevõ vitát követõen egy ilyen elõterjesztés bizony a hatalmi gõg megnyilvánulása.
Ami most már a konkrét kérdéseket illeti, álláspontunk szerint az alkotmányügyi bizottságban ennek az összeférhetetlenségnek a megszüntetése az országgyûlési képviselõk választásáról szóló törvény és az önkormányzati törvény alapján történt önkormányzati választások utólagos, egyoldalú, alkotmányellenes megszüntetése. Azért alkotmányellenes ez a helyzet, mert a választásoknál a választópolgárok a hatályos jog alapján jártak el, a hatályos jogban bíztak, most jön a 209 fõs MSZP-többség és egész egyszerûen félresöpri azt a választást, amelynek alapján a polgármesterek megválasztásra kerültek.
Miért jelent ez túlzott hatalmi koncentrációt? Egész egyszerûen azért, mert a reciprocitás elvénél fogva azok az országgyûlési képviselõk, akik majd indulni fognak az önkormányzati, polgármesteri tisztségekért, túlsúlyban fognak a szóban forgó tisztségért jelentkezni, másnak szinte nem lesz lehetõsége arra, hogy a polgármesteri választásokat megnyerhesse.
Hadd hívjam fel az igen tisztelt parlament figyelmét arra, hogy a 209 MSZP- s képviselõn túl van itt még 71 SZDSZ-es képviselõ. Ez 72 százalékos többséget jelent önmagában a Parlamentben. Ha most ehhez egyes képviselõket hozzászámítunk - majd egyszer rá fogok térni arra, hogy miért szükséges ez -, akkor már láthatja az igen tisztelt Ház, hogy a baloldalnak 80 százalékos többsége van. Tessék ehhez hozzávenni, hogy az igazságügy-miniszteri poszt a rendelkezésük alá kerül a teljes törvényalkotói gárdával, valamennyi minisztérium törvényalkotása, a bankok, a különbözõ fõhatóságok, a bankfelügyeletek.
(16.20)
Tessék ehhez hozzávenni a tb-önkormányzatoktól kezdve a szakszervezeteket és a rendes önkormányzatokat, vagy az MSZP-SZDSZ tárgyalásból kitûnõen azt a megállapodásukat, hogy õk már a köztársasági elnök úr közvetett választásában is megállapodtak, sõt a személyt is kiválasztották. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen 2000-ig a teljes hatalmi konstrukció az egyik oldalon van, s ha ehhez még megengedünk bármilyen kis változást a hatalmi struktúrában, az államhatalmi ágak megoszlása felborul, és egy túlzott hatalmi koncentrációban fog jelentkezni.
Hadd hozzam fel további jogszabályi indokait annak: miért nem szabad megengedni a jelenlegi rendelkezésnek a megváltoztatását.
Tessék tudomásul venni, amikor a polgármesteri tisztséggel összefüggõ egyes kérdéseket 199O-ben a parlament megvitatta, akkor az államtitkári expozé arra hivatkozott, hogy a polgármester egyrészt olyan tiszteletdíjat kap, ami a legmagasabb állami tisztségekhez közelít, másrészt pedig ezt az önkormányzattól kapja - ennek következtében az egész törvény konstrukciója az, hogy az önkormányzatnak van alávetve a polgármester, nincs senki másnak. Most ezeknek a törvényeknek a koherenciáját rúgja fel a Ház, hogyha a polgármesteri összeférhetetlenséget megszünteti.
Hadd idézzem fel igen tisztelt alelnök asszonynak a '90-es Országgyûlésben e tárgyban eszközölt felszólalását. Az alelnök asszony maga sem vitatta az összeférhetetlenséget; abból indult ki, hogy a taxatív felsorolás nem szerencsés, és más konstrukcióba akarta helyezni az összeférhetetlenséget. Egyébként éppen az alelnök asszony volt az, aki felhívta arra a figyelmet, hogy álláspontja szerint a miniszterelnök és a miniszterek vonatkozásában is fennáll az összeférhetetlenség, de az összeférhetetlenséget nem tagadta. Sõt mi több, maga Gál Zoltán házelnök úr sem tagadta az összeférhetetlenséget. Csak õ azt mondta, hogy egzakt felsorolásnak kell lennie. Õ azt kifogásolta, hogy olyan kaucsuk szabályok - ahogy õ hivatkozott rá: "gumi szabályok" - nem fogadhatók el, mint amelyek a '90-es vitánál voltak. Ráadásul még hivatkozott a házelnök úr arra is, hogy a kétharmados szabály megsértésével hozatott meg a törvény - tehát nem magát az összeférhetetlenséget vitatta.
Nézzük meg, hogy milyen tényleges helyzetet hoz, ha feloldjuk az összeférhetetlenséget!
Tessék nekem megmondani igen tisztelt MSZP-s képviselõtársaim: hogy lehet az, hogy egyrészt önök a választási kampányban végig arra hivatkoztak, megengedhetetlen, hogy az ország széles tömegei elszegényedjenek, miközben egy szûk rétegnek mindenfajta álláshalmozás megengedett. Vajon a polgármesteri tisztség és a parlamenti képviselõi tisztség nem egy tipikus álláshalmozás? Vajon megnyugtat engem Szigethy Ferenc...(Dr. Szigethy István: István!)...István képviselõtársunknak az alkotmányügyi bizottság elõtti felszólalásában történt azon hivatkozása, hogy a polgármesterek el tudják látni a feladatukat, mert csak hétfõn, kedden van plenáris ülés. Csak arról feledkezett meg az igen tisztelt képviselõtársunk, hogy Gál Zoltán házelnök úr éppen a bizottsági helyekkel kapcsolatban hivatkozott arra, hogy majd a polgármesterek is rövidesen betölthetik ezeket a tisztségeket, mert a Ház meg fogja hozni a megfelelõ döntést. Mielõtt a Ház foglalkozott volna ezzel a kérdéssel, vajon itt hátul a KDNP soraiban nem alakították át a világörökség részét képezõ Magyar Köztársaság Országházának plenáris üléstermét? De bizony kérem, szétfûrészelték a világörökségünket...(Derültség.)..., egy hatalmas tákolmányt hoztak ott létre. Még nincs meg a döntés. Akkor nekem nincs jogom visszakérdezni: vajon nem hatalmi gõgrõl van itt szó?
Kénytelen vagyok igen tisztelt képviselõtársaim figyelmét felhívni arra a tényre is, hogy az összeférhetetlenség kérdésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy itt olyan tisztségeket fognak betölteni, amelyeket sem az idõbeli korlátok miatt, sem a területi korlátok miatt, sem a felelõsségi korlátok miatt nem lehet egyszerre betölteni.
Tessék nekem megmondani: ha - mondjuk - valaki Zala megye csücskében polgármester, vagy - mondjuk - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - közel a szovjet határhoz - polgármester, hogy tud egyszerre itt lenni a Magyar Köztársaság Országgyûlésében és - mondjuk - Záhonyban. Sehogy nem tud egyszerre két helyen lenni, csak két fizetést tud felvenni. (Derültség.) De kérdezem: annak a kis munkásembernek meg kell elégednie a 6000-7000 forinttal? És önök, tisztelt MSZP-s képviselõtársaim, a választási kampányban tett kijelentéseikkel ellentétben, most meg fogják szavazni a törvényes álláshalmozást, a törvényes fizetéshalmozást, miközben a kisember marad fillér nélkül?
Én úgy gondolom, hogy ez megengedhetetlen. Én úgy gondolom, hogy fejlõdésünk jelenlegi szakaszában a többpárti parlamenti demokrácia felrúgását jelentené az összeférhetetlenségi szabály feloldása, ezért az alkotmányügyi bizottság kisebbsége emellett az álláspont mellett kitart. Tessék nekem megengedni, hogy ne kelljen ezért külön szót kérnem, és a tisztelt Ház idejét igénybe vennem: mint a Független Kisgazdapárt parlamenti képviselõcsoportjának elnöke is...(Közbeszólás balról: Ez is álláshalmozás.)...teljes egészében csatlakozom az alkotmányügyi bizottság kisebbségi álláspontjához. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)