- 1 -

_______________________________

C:\MUNKA\ALK\H2252EGY.DOC

Bizottsági önálló indítvány

H/3358.. szám

Országgyûlési határozati javaslat

a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveirõl

Budapest, 1996. október 31.

- 1 -

- 1 -

_______________________________

C:\MUNKA\ALK\H2252EGY.DOC

Az Országgyûlés

...../1996. ( ) OGY

h a t á r o z a t a

a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveirõl

Az Országgyûlés

1. a Magyar Köztársaság új alkotmányának szabályozási elveit a

határozat melléklete szerint elfogadja;

2. felkéri az Országgyûlés Alkotmány-elõkészítõ Bizottságát, hogy

az új alkotmányról szóló törvényjavaslatot az elfogadott

szabályozási elveknek megfelelõ tartalommal készítse elõ, és

1997. március 1-jéig nyújtsa be az Országgyûléshez.

M e l l é k l e t

a ... /1996. ( ) OGY

határozathoz

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÚJ ALKOTMÁNYÁNAK

SZABÁLYOZÁSI ELVEI

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI ELVEK

alkotmány részletesen szabályozza az államszervezet csúcsain elhelyezkedõ

szerveket, míg más állami szervek, egyes jogintézmények esetében csak a

legfontosabb szabályokat kell rögzíteni.

szövegezésnél törekedni kell a normatív megfogalmazásra, deklaratív szabályok

csak kivételképpen kerüljenek az alkotmányba. Törekedni kell továbbá a jogi és

a nyelvi pontos-ságra, valamint a közérthetõségre.

új alkotmányt az alábbi szerkezetben és tartalommal kell kidolgozni.

AZ ALKOTMÁNY PREAMBULUMA

Az új alkotmány tartalmazzon preambulumot, amely tömören és kifejezõen utaljon

az alkotmányozás alanyára: az Országgyûlésre és a Magyar Köztársaság

állampolgárainak kö-zösségére; Magyarország történelmi hagyományaira; a magyar

államiság ezer éves folyto-nosságára; az alkotmányosság egyetemes értékeire a

szabadság, az egyenlõség és a testvériség szellemében; az emberi és

állampolgári jogokra, ezek védelmére; a jogállamiság és a népszu-verenitás

tiszteletben tartására.

ELSÕ RÉSZ. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet. Az állam megnevezése, az államforma

alkotmány elsõ rendelkezései tartalmazzák az állam megnevezését úgy, hogy a

meg-nevezésben jusson kifejezésre az államforma is. Az alkotmány deklarálja,

hogy Magyarország köztársaság, hivatalos neve pedig "Magyar Köztársaság".

Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. E jelzõk tartalmát a

norma-szövegben pontosan meg kell határozni. Rögzíteni kell továbbá, hogy a

Magyar Köztársaság szociális állam: elkötelezett a szociális értékek iránt, és

az állam alapvetõ feladatának tartja az állampolgárok gazdasági és szellemi

jólétének elõsegítését.

II. fejezet. A szuverenitás

alkotmány rögzítse, hogy az államhatalom forrása a nép; a nép a hatalmat

elsõsorban vá-lasztott képviselõi útján gyakorolja, törvényben meghatározott

esetben azonban népszavazást kell, illetõleg lehet tartani.

választójognak, a választási rendszernek az országgyûlési, a helyi

önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati választások során alkalmazandó

meghatározó szabályait az alkot-mányban önálló fejezetben indokolt elhelyezni.

A népszuverenitás elvével való összefüggés miatt az alapelvek között kell

azonban kimondani, hogy a népképviseleti testületekbe történõ választás során

a választójog általános és egyenlõ, a szavazás pedig közvetlen és titkos.

alkotmány tegye lehetõvé, hogy a magyar állam felségjogainak egy része

nemzetközi szerzõdéssel átruházható legyen nemzetközi szervezetre. Az ilyen

szerzõdés megkötéséhez az Országgyûlés minõsített többséggel meghozott döntése

szükséges. Az alkotmány rögzítse, me-lyek azok a felségjogok, amelyek

egyáltalán nem ruházhatók át, és melyek azok, amelyek átruházását

népszavazással kell megerõsíttetni.

III. fejezet. Alapvetõ alkotmányos elvek és célok

alapvetõ alkotmányos elvek között ki kell mondani a hatalommegosztás elvét, a

jog-államiság és ennek részeként a jogbiztonság elvét, továbbá a hatalom

erõszakos megszer-zésének és kizárólagos birtoklásának tilalmát is.

politikai demokrácia feltétele a többpártrendszer és az ezen alapuló,

rendszeres idõ-közökben megtartott népképviseleti választás. A pártok

alkotmányos szerepére vonatkozóan rögzíteni kell: a Magyar Köztársaságban a

pártok szabadon alakulhatnak és tevékeny-kedhetnek, közremûködnek a népakarat

kialakításában és kinyilvánításában, az alkotmányt és a jogszabályokat

tiszteletben kell tartaniuk, és közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.

alapvetõ alkotmányos elvek és célok között meg kell fogalmazni az állam

kötelességét az egyetemes emberi és állampolgári jogok védelmére és

tiszteletben tartására, tényleges érvényesülésük támogatására.

alkotmány az emberi jogokat az embert megilletõ, elidegeníthetetlen és

sérthetetlen jogoknak ismeri el. Az alkotmány rögzítse, hogy mindenki

tisztelje mások emberi jogait.

5. Az állam elismeri a szociális partnerek szervezett együttmûködését, annak

fórumait, és a maga eszközeivel támogatja azt. A társadalmi, gazdasági és

szociális érdekegyeztetés konkrét formáiról törvény rendelkezik.

államcélként kell kifejezésre juttatni az ország nemzetközi együttmûködés

iránti elkötelezettségét, továbbá a Magyar Köztársaság azon szándékát, hogy

részt kíván venni a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában.

külpolitikai államcélok sorában kiemelt fontosságú a határon túli magyarságért

való felelõsség kinyilvánítása és annak érvényesítése mind a kétoldalú, mind a

többoldalú kap-csolatokban. Az állam kötelessége a magyar nemzethez tartozó,

de a magyar államhatáron kívül élõ magyarság jogainak védelme.

alkotmány mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család

intézményét, és különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására

és nevelésére.

IV. fejezet. Az állam területe

alkotmány az állam területének meghatározásánál általános jelleggel utaljon az

állam határára és területi épségére.

Magyar Köztársaság területe fõvárosra, megyékre, városokra és községekre, a

fõváros kerületekre tagozódik. Törvény megengedhet egyéb területi tagozódást

is. Az ország fõvárosa Budapest.

V. fejezet. Az állampolgárság

alkotmány az állampolgárságról szóló törvényben foglaltaknak megfelelõ

tartalommal szabályozza az állampolgárságot, az állampolgárság megszerzésének

és megszûnésének módjait. Az állampolgárságot születéssel szerzi meg az a

személy, akinek bármelyik szülõje magyar állampolgár, vagy aki Magyarország

területén születik, és a szülei hontalanok vagy ismeretlenek. Az

állampolgárság honosítás útján történõ megszerzésekor a kérelmezõk között a

magyar származásúak számára kedvezõbb feltételeket kell biztosítani.

alkotmány rögzítse, hogy magyar állampolgárságától senki sem fosztható meg. Az

állampolgárság megszerzésének és elvesztésének egyéb kérdéseit törvény

rendezze.

állampolgárokat megilletõ legfontosabb státusjogok közül kerüljön az

alkotmányba az állampolgár idegen államnak való kiadatásának tilalma azzal a

megszorítással, hogy törvényben meghatározott esetekben kiadatásnak helye van;

az állam területére való belépés joga és a kiutasítás tilalma, továbbá az

állam területének elhagyásához való jog.

külföldön élõ magyar állampolgárok jogai körében az alkotmány tartalmazzon

olyan elõírást, hogy a külföldi államokban letelepedett magyar állampolgár

egyes jogait és kötelezettségeit törvény az itthon élõkhöz képest eltérõen

állapíthatja meg - pl. a politikai és szociális jogok vagy a honvédelmi

kötelezettségek körében -, de ne legyen különbségtétel aszerint, hogy közülük

kinek van és kinek nincs a magyar mellett más állampolgársága. Egyes

tisztségekre történõ választást vagy kinevezést többes állampolgárság esetén

az alkotmány vagy törvény korlátozhatja.

VI. fejezet. Az állami jelképek

alkotmány tartalmazza az állami zászló és címer megnevezését és leírását,

továbbá utaljon a Himnuszra mint jelképre.

alkotmánynak tartalmaznia kell a nemzeti ünnepeket (március 15., augusztus

20., október 23.). Ezek közül a hivatalos állami ünnepet törvény határozza

meg.

MÁSODIK RÉSZ. AZ EMBERI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK

I. fejezet. Az emberi és állampolgári jogok

1. Az új alkotmány törekedjen az emberi és állampolgári jogok széles körû

szabályozására. A hatályos Alkotmányban szereplõ jogokat - a szükséges

pontosításokkal újrafogalmazva - lehetõleg az új alkotmány is

tartalmazza. A szabályozandó jogok katalógusa és tartalma tekintetében

elsõsorban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az Emberi Jogok

Európai Egyezményét, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi

Egyezségokmányát, a Gazdasági, Szociális, Kulturális Jogok Nemzetközi

Egyezségokmányát, továbbá a Gyermek Jogairól szóló egyezményt kell

figyelembe venni.

szükséges az alkotmányban az emberi jogok alanyait. Az alkotmányba foglalt

emberi jogok, állampolgárságára tekintet nélkül, minden embert

megilletnek, aki a magyar állam joghatósága alá tartozik. Vannak azonban

olyan - elsõsorban politikai - jogok, melyek csak a magyar

állampolgárokat illetik meg. Ezeket a jogokat az alkotmányban

kifejezetten meg kell jelölni.

külföldiekre külön rendelkezések egyébként elõírhatók. Ezek a rendelkezések a

jogegyenlõség elvétõl való alkotmányos eltérés keretében bizonyos

idegenrendészeti szabályokat tartalmazhatnak, továbbá egyes jogok (pl.

politikai jogok, a tulajdon-szerzéshez és a szabad munkavállaláshoz való

jog) korlátozására irányulhatnak.

a jogok, amelyek jellegüknél fogva nem kizárólag a természetes személyekhez

kapcsolódhatnak (pl. a tulajdonhoz való jog, a jóhírnévhez való jog)

értelemszerûen a jogi személyeket is megilletik. Az, hogy az adott jog

természetes személyre, jogi személyre vagy mindkettõre vonatkozik, a jog

tartalmából következik.

emberi és állampolgári jogok körében az alanyi jogok és az ezek biztosításával

összefüggõ állami kötelezettségek nehezen választhatók el. Az állam

kötelezettségét ezért az alanyi jogokkal együtt kell szabályozni, de az

alkotmány szövegezése során meg kell majd különböztetni ezeket egymástól.

egymással összefüggõ jogokat együvé csoportosítva, fejezeti tagolás nélkül

kell szabályozni.

állam a jogszabályokban egyrészt saját polgáraira, másrészt a területén

tartózkodó személyekre kötelezõ rendelkezéseket állapíthat meg, és e

kötelezettségek megsértõit joghátrányokkal sújthatja.

alapvetõ kötelezettségeket általában nem az alapvetõ jogokról szóló

fejezetben, hanem azoknál a tárgyköröknél célszerû elhelyezni, amelyekkel

e kötelezettségek összefüggenek. A honvédelmi kötelezettséget a

honvédelemmel foglalkozó ren-delkezések között, a közterhekhez való

hozzájárulást a közpénzügyekrõl szóló feje-zetben kell szabályozni. A

tankötelezettség az oktatáshoz való jog mellett szerepelhet.

kötelezettségek címzettjeit a szabályozás során meg kell jelölni.

5. Az egyes emberi jogokat az alkotmány az alábbi szerkezetben

szabályozza:

a jog kinyilvánítása;

a jog tartalmi meghatározása;

a jog érvényesülésének intézményi garanciája;

a jog korlátozásának lehetõsége, ennek feltételei; a korlátozás kizárása.

alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi jogok:

az élethez való jog;

az emberi méltósághoz való jog;

a személyi sérthetetlenséghez és a testi épséghez való jog, a kínzás, a

kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalma,

valamint az érintett beleegyezése nélkül történõ orvosi vagy

tudományos kísérletek tilalma;

az egészségügyi alapellátáshoz való jog;

a személyi szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog: a szabadságtól

való megfosztásnak csak törvényben meghatározott okból és törvényben

meghatározott eljárás alapján van helye. Az õrizetbe vett személyt

72 órán belül bíró elé kell állítani vagy szabadon kell bocsátani. A

szabadságkorlátozások eljárását a törvényben pontosan szabályozni

kell, és a jogorvoslat lehetõségét az érintett számára feltétlenül

biztosítani szükséges. A kényszermunka tilos, kivétel ez alól az

elítéltek munkára kötelezése;

a jogegyenlõség, az egyenjogúság és a törvény elõtti egyenlõség: ember és

ember közötti bármiféle diszkrimináció, azaz faj, szín, nem, nyelv,

vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi

származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti hátrányos

megkülönböztetés tilalma;

a jogképesség: minden ember jogok és kötelezettségek alanya lehet;

a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga: a

tartózkodási és a lakóhely szabad megválasztása, az államon belüli

szabad mozgás, az állam területének szabad elhagyása, és a

visszatérés joga. A nem magyar állampolgár törvényben meghatározott

okból és eljárás szerint kiutasítható;

a magánélet, magántitok sérthetetlenségének joga: a magánélethez való jogot

csak a közélet tisztasága védelmének, közfunkciók viselésének

indokával lehet

korlátozni;

a személyhez fûzõdõ jogok;

a lelkiismereti és vallásszabadság, amely kiterjed a vallás és más

lelkiismereti meggyõzõdés szabad megválasztására, a vallás

szertartások és vallásos cselekmények végzése útján vagy egyéb

módon, akár egyénileg, akár másokkal együtt történõ gyakorlásának

szabadságára, illetve a hit tanításához, továbbá a meggyõzõdés

kinyilvánításához vagy kinyilvánításának mellõzéséhez fûzõdõ jogra.

Az alkotmánynak ki kell nyilvánítania az állam és az egyház

szétválasztásának elvét, továbbá azt, hogy az állam világnézetileg

semleges, és biztosítja az egyházak önállóságát, függetlenségét;

a szülõknek a gyermeknevelés módja megválasztására irányuló joga;

a gondolat és a véleménynyilvánítás szabadságának joga;

a sajtószabadság: e joghoz kapcsolódik a cenzúra tilalma, a háborús propaganda

és a gyûlöletre uszítás tilalma, a hiteles, pontos, tárgyilagos

tájékoztatás követelménye;

a tanítás, a tanulás és az iskolaalapítás szabadsága: ehhez kapcsolódóan annak

kimondása, hogy az állam szakmai és pénzügyi ellenõrzést gyakorol az

oktatás felett;

a mûvészet és a tudományos kutatás szabadságának joga;

a tandíjmentes állami közoktatáshoz, a szabad iskolaválasztáshoz és az elsõ

szakképzettség megszerzéséhez való jog; ki kell mondani a az

eljárásban részt vevõ személy által értett nyelv használatához

való jog;

az igazságszolgáltatáshoz, a törvényes bírósághoz és a törvény által rendelt

bíróhoz való jog;

a független és pártatlan bírósághoz való jog;

a jogorvoslati jogosultsághoz való jog;

a "mindenki csak azért a cselekményért felel, amelyet a törvény büntetni

rendel", és a "mindenki csak olyan büntetéssel sújtható, amelyet a

törvény meghatároz" elve;

az ártatlanság vélelme;

az ugyanazon cselekményért való többszöri elítélés tilalma;

a védelemhez és a jogi képviselethez való jog;

a jogtalan elítélés (fogvatartás) miatti kártérítéshez való jog;

a fegyvertelen, békés gyülekezéshez való jog és az egyesülési jog, amelyek

alapvetõ emberi jogok. Az egyesülési jog kiterjed bármely szervezet,

vagy annak nem tekinthetõ önkéntes szervezõdés alakításának jogára,

de fegyveres szervezet alapítására nem. E jogok gyakorlásához nem

magyar állampolgárok esetében törvény további feltételeket és

korlátokat állapíthat meg;

a közügyekben való részvétel joga (választójog, népszavazás kezdemé-nyezéséhez

és az abban való részvételhez való jog, hivatalviseléshez való jog);

a kérelmezési és panaszjog;

a közérdekû adatok és információk nyilvánosságához és megismeréséhez való jog,

amelynek korlátja az államtitok. Az államtitok tartalmi elemeit maga

az alkotmány határozza meg;

a személyes adatok védelméhez és az információs önrendelkezéshez való jog;

a tulajdonhoz és az örökléshez való jog: ehhez kapcsolódóan rögzíteni kell,

hogy a tulajdonhoz való jog magában foglalja a tulajdonnal való

rendelkezés jogát - ide értve annak egyes, önállóan gyakorolható

részjogosítványait is -, valamint a tulajdontól való megfosztással

szemben alkotmányos védelmet. Ez utóbbival összefüggésben az

alaptörvényben elõ kell írni, hogy tulajdont kisajátítani csak

közérdekbõl, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett

szabad. Kifejezésre kell juttatni azt is, hogy a tulajdon és a

tulajdonosi minõség az állammal és a társadalommal szemben bizonyos

kötelezettségekkel is jár;

a vállalkozás és a verseny szabadsága: az állam a verseny biztosítása

érdekében a tulajdon koncentrációját, a monopolhelyzet kialakulását

megtilthatja;

a munkavállalói, szakszervezeti szervezõdéshez való jog;

a sztrájkjog;

a munkához való jog, amely a foglalkozás és a munkahely szabad megvá-

lasztásának jogát jelenti; az állam feladata a minél teljesebb

foglalkoztatás elõsegítése;

v) a munkaidõ ésszerû korlátozásához, a rendszeres fizetett

szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó díjazáshoz való

jog;

az egészségkárosodottak és fogyatékosok különleges védelme;

a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai: az anyanyelv használatára, az anya-

nyelvû kultúrára, oktatásra, az ehhez kapcsolódó intézmények

fenntartására, a névhasználatra, a közéletben való részvételre való

jogosultság, valamint a kép-viselethez, az önkormányzatok

létrehozására való joguk; ki kell nyilvánítani a nemzeti és etnikai

kisebbségek államalkotó mivoltát is; utalni kell továbbá arra, hogy

a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaikat egyénileg és kollektíven

is gyakorolják;

a menedékjog;

a gyermekek jogai.

a nemzetközi egyezményekben is szereplõ emberi jogokat - tárgyi

összefüggésükre tekintettel - nem ebben a Részben, hanem az

igazságszolgáltatás alapelvei között kell elhelyezni.

nemzetközi egyezmények alapjogokat tartalmazó katalógusaiban fellelhetõ néhány

olyan rendelkezés, amelyek elsõsorban állami kötelezettségként írhatók

elõ. Az említett rendelkezéseket a nemzetközi egyezmények is úgy

fogalmazzák meg, hogy minden állam fokozatosan, teherbíró-képessége

arányában köteles a megvalósításukra.

új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve intézmények

kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként megfogalmazható

emberi jogok a következõk:

a szociális biztonsághoz és az emberhez méltó életkörülményekhez való jog;

a tudomány, a mûvészet és a kultúra, valamint a sport nemzeti és egyetemes

értékeinek védelme és támogatása (ideértve a mûvészet és a kultúra

nemzeti kisebbségi értékeit is), továbbá a magyar nyelv védelme;

a biztonságos, egészséget nem veszélyeztetõ környezet kialakítása és védelme;

a tisztességtelen piaci verseny tilalma (a verseny biztosítása az államnak

nemzetközi jogi szabályon alapuló kötelezettsége).

II. fejezet. Az emberi és állampolgári jogok korlátozása és felfüggesztése

emberi és állampolgári jogok korlátozása kizárólag az alkotmányban vagy - az

alkotmány ilyen tartalmú felhatalmazása alapján - törvényben történhet.

Az alkotmány szabjon általános keretet a törvényi korlátozásra: az emberi

és állampolgári jogok "lényeges tartalmának" korlátozását tiltsa meg.

alkotmányban a jogok gyakorlásának általános korlátjaként mások alapvetõ

jogainak védelmét, bûncselekmény elkövetését, illetõleg közegészségügyi

vagy közrendvédelmi okot indokolt megjelölni. Az egyes alapjogok

szabályozásánál egyértelmûen meg kell határozni az adott jogosítvány

korlátozását megalapozó, alkotmányosan elfogadott szempontokat.

korlátozások a legszükségesebb mértékre szorítandók, vagyis az elõbb említett

korlátozási oknak kényszerítõnek és elkerülhetetlennek, a korlátozásnak

az elérendõ céllal (pl. az igazságszolgáltatás függetlensége, a

közfeladatok ellátásának biztosítása) arányban állónak kell lennie.

emberi és állampolgári jogok korlátozásától meg kell különböztetni a jogok

felfüggeszthetõségét - vagyis a jogoktól való eltérés lehetõségét -

rendkívüli helyzetek esetén. A jogoktól való eltérést a nemzetközi jogi

szabályok szigorú feltételekhez kötik, és meghatározzák azokat a jogokat,

amelyektõl rendkívüli helyzetekben sem lehet eltérni.

feltételek a következõk:

a rendkívüli helyzeteket hivatalosan ki kell hirdetni;

a jogoktól való eltérés csak az adott helyzet által szigorúan megkövetelt

mértékben és azzal szoros összefüggésben történhet;

a jogoktól való eltérés nem állhat ellentétben az idevonatkozó nemzetközi jogi

kötelezettségekkel;

az eltérés nem jelenthet faj, szín, nem, nyelv, vallás, nemzeti vagy

társadalmi származás alapján történõ különbségtételt.

emberi és állampolgári jogok közül rendkívüli helyzetek esetén sem lehet

eltérni a következõ jogoktól:

az élethez való jog;

az emberi méltósághoz való jog;

a kínzás, a kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód és büntetés, valamint az

érintett beleegyezése nélkül végzett orvosi vagy tudományos

kísérletek tilalma;

a "mindenki csak azért a cselekményért felel, amelyet a törvény büntetni

rendel", és a "mindenki csak olyan büntetéssel sújtható, amelyet a

törvény meghatároz" szabálya;

az ártatlanság vélelme;

a védelemhez és a jogi képviselethez való jog;

az ugyanazon cselekményért való többszöri elítélés tilalma;

a jogtalan elítélés (fogvatartás) miatti kártérítéshez való jog;

a jogképesség;

a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága;

az állampolgárságtól megfosztás tilalma.

a nemzetközi jogi szabályokat indokolt az alkotmányba is átvenni. A jogoktól

való eltérés legfontosabb tartalmi szabályait is ott kell meghatározni. A

rendkívüli helyzetekben lehetséges jogkorlátozások részletes szabályait

pedig minõsített többséggel elfogadandó törvény tartalmazza.

III. fejezet. Az emberi és állampolgári jogok alkotmányos biztosítékai

Az alkotmány rögzítse: mindenkinek joga van ahhoz, hogy emberi és állampolgári

jogainak megsértése esetén a bírósághoz forduljon, ha megsértett jogai alanyi

jogok. Az ezzel kap-csolatos részletes - elsõsorban eljárási - szabályokat

törvény tartalmazza. Ha valakit jogsérelem ér jogszabály alkotmányellenessége

miatt, alkotmányos panaszával az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

HARMADIK RÉSZ. JOGRENDSZER, JOGALKOTÁS

I. fejezet. A jogszabályok

1. Az új alkotmányban a hatályos szabályozáshoz képest egy helyen

összegyûjtve, jóval bõvebb és konkrétabb tartalommal szükséges

szabályozni a jogrendszer és a jogalkotás kérdéseit. A jogrendszer és a

jogalkotás mint szabályozási tárgy az államhoz hasonlóan önálló részben

helyezendõ el, az államra vonatkozó szabályokat megelõzve.

2. A jogrendszert és a jogalkotást illetõen az alábbi általános

rendelkezéseket indokolt e rész elején megfogalmazni:

a Magyar Köztársaság jogrendszerének alapja az alkotmány;

az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok minden, a magyar állam joghatósága

alá tartozó személyre és szervezetre kötelezõek;

jogalkotási hatáskört csak az alkotmány adhat, azaz állami szerv csak olyan

elnevezéssel és tartalommal adhat ki jogszabályt, amilyenre az

alkotmány jogosítja fel;

a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata az Alkotmánybíróság feladata, és

csak az alkotmányellenesség megállapítása és a jogszabály

megsemmisítése oldja fel a jogszabályok általánosan kötelezõ erejét;

a jogszabály a hatálybalépését megelõzõ idõszakra kötelezettséget nem

állapíthat meg, és nem nyilváníthat valamely cselekményt vagy

mulasztást jogszabályellenessé (a visszaható hatály tilalma);

a jogszabályokat a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában kell kihirdetni,

kivéve a helyi önkormányzatok rendeleteit, amelyeket a helyben

szokásos módon hirdetnek ki.

alkotmány a jogszabályok között rendelkezzen a törvényrõl, a

kormányrendeletrõl, a miniszteri rendeletrõl és a helyi önkormányzat

rendeletérõl, továbbá arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke

rendelkezést bocsáthat ki.

jogszabály az alkotmánnyal, a többi jogszabály a törvénnyel nem lehet

ellentétes. A miniszteri rendelet továbbá nem állhat ellentétben a

kormányrendelettel sem. Mindegyik szerv az alkotmányban meghatározott

feladatkörében adhat ki jogszabályt.

Országgyûlés törvényalkotási hatáskörét az alkotmány állapítja meg. Az új

alkotmányban meghatározandó tárgykörök kizárólagos törvényalkotási

tárgyak olyan értelemben, hogy ezekben a tárgykörökben más jogszabály

csak a törvény végre-hajtására alkotható. A kizárólagos törvényalkotási

tárgykörökben törvény határozza meg a jogintézmény tartalmát, garanciáit,

korlátait. Ez a szabályozás nem korlátozza az Országgyûlést abban, hogy a

nevesített tárgykörökön felül bármely tárgyban törvényt alkosson.

a minõsített többséggel - a jelenlevõ képviselõk kétharmadának sza-vazatával -

elfogadandó törvények kategóriája, de a jelenleginél jóval szûkebb

körben. A minõsített többségû döntéshozatal követelményét kizárólag az

alkotmány írhatja elõ. Az ide tartozó törvények listája az alkotmány

normaszövegének ismeretében vég-legesíthetõ.

törvényalkotási tárgyak tekintetében ki kell nyilvánítani, hogy az

Országgyûlés saját kizárólagos törvényalkotási jogkörét még rendkívüli

helyzetben sem ruházhatja át más állami szervezetre.

3. A Kormány és az önkormányzatok jelenleg is külön felhatalmazás nélkül

alkothatnak rendeletet közvetlenül az alkotmány alapján törvényben nem

szabályozott viszonyok rendezésére, továbbá törvény végrehajtásának

részletes szabályairól. Ezt a szabályozási autonómiát továbbra is

biztosítani kell részükre. A miniszter azonban ilyen jogkörrel ne

rendelkezzék, miniszteri rendelet csak törvényi vagy kormányrendeleti

felhatalmazáson alapulhat.

II. fejezet. A jogalkotási eljárás

alkotmányban csak a törvényalkotási eljárást kell szabályozni. A

törvényalkotási eljárás részletei nem igényelnek alkotmányos

meghatározást, mert a Házszabály meg-felelõen rendezi a szükséges

kérdéseket. Rendelkezni kell azonban az alkotmányban a

törvénykezdeményezési jogról, a bizottságok szerepérõl a

törvényalkotásban, továbbá a döntéshozatal és a kihirdetés szabályairól.

joga a Kormánynak és az országgyûlési képviselõknek legyen. Az alkotmány

rendelkezzen a népi kezdeményezéssel való törvénykezdeményezésrõl is. A

döntéshozatal és a kihirdetés jelenlegi szabályait nem szükséges

jelentõsen módosítani, kisebb szövegpontosításokra azonban sor kerülhet.

III. fejezet. A nemzetközi jog és a belsõ jog viszonya

1. Az alkotmány mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság elfogadja a nemzetközi

jog általánosan elismert szabályait, és biztosítja a nemzetközi jogi

kötelezettségek és a belsõ jog összhangját. Arról is rendelkezni kell,

hogy ha a megkötendõ nemzetközi szerzõdés az alkotmánnyal össze nem

egyeztethetõ rendelkezést tartalmaz, a szerzõdés nem köthetõ meg,

illetõleg megkötésére csak az alkotmány módosítását követõen vagy azzal

egyidejûleg kerülhet sor.

nemzetközi szerzõdések megkötésének legfontosabb hatásköri szabályait az

alkotmányban kell rögzíteni.

Országgyûlés hatáskörébe tartozik az olyan szerzõdés megerõsítése, amely

törvényalkotási tárgykörbe tartozik, vagy

a Magyar Köztársaság külkapcsolatai, alkotmányos rendje szempontjából alapvetõ

fontosságú, így különösen

a hadiállapot és a békekötés kérdését, a magyar honvédség és a határõrség

harci cselekmények céljából való alkalmazását, az államhatárt,

államterületet érinti,

katonai vagy politikai integrációs szervezetbe csatlakozásra irányul,

az államháztartás számára elõre nem tervezett jelentõs pénzügyi

kötelezettséget tartalmaz.

köztársasági elnök hatáskörébe tartozik az olyan szerzõdés megerõsítése, amely

tartalmából vagy a felek akaratából következõen megerõsítést igényel, de

nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe.

A köztársasági elnököt a megerõsítéskor - értelemszerû eltérésekkel -

azok a jogok illetik meg, mint a törvény kihirdetésekor. A megerõsítést

nem igénylõ minden más szerzõdés megkötésérõl (jóváhagyásáról) - a

feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben - a Kormány dönt.

nemzetközi szerzõdések megkötésének részletes eljárási szabályait törvény

tartalmazza.

NEGYEDIK RÉSZ. AZ ÁLLAM

I. fejezet. A választások szabályai

1. A választójog, mint állampolgári jog kinyilvánítása az emberi és

állampolgári jogokat tartalmazó rendelkezések között történjen. A

választójog tartalmi elemei, az aktív és passzív választójog feltételei,

a választójogból kizárás esetei, továbbá az országgyûlési képviselõk

választásának módját meghatározó legfontosabb rendelkezések az új

alkotmányban az államszervezetrõl szóló részben, annak is elsõ

fejezetében kerüljenek szabályozásra.

választójoga az alkotmányban meghatározott kivételekkel minden nagykorú magyar

állampolgárnak. A külföldön élõ - magyar állampolgárságukat igazoló -,

illetve a választás napján külföldön tartózkodó állampolgároknak a

választásokon történõ részvétele szabályait az országgyûlési

választásokról szóló törvény az általános szabályoktól eltérõen

határozhatja meg.

helyi önkormányzati képviselõk választásánál az aktív választójog terjedjen ki

a bevándorolt személyekre is.

választhatóság feltételeit az alkotmány felhatalmazása alapján a választójogi

törvény tartalmazza.

se legyen választójoga annak, aki a cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró

gondnokság alatt, illetõleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerõs

ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerõs szabadságvesztés-

büntetését, vagy büntetõ-eljárásban jogerõsen elrendelt intézeti

kényszergyógykezelését tölti.

képviselõválasztás jelenlegi vegyes - listás és egyéni választókerületi -

rendszerét alapvetõen fenn kell tartani, de meg kell vizsgálni a

módosítás lehetõségét. A választási mód legfontosabb szabályait indokolt

az alkotmányban rögzíteni.

részletes szabályokat továbbra is minõsített többséggel elfogadandó törvényben

kell elhelyezni.

II. fejezet. Az Országgyûlés

Országgyûlés alkotmányos szerepét akként kell megfogalmazni, hogy a Magyar

Köztársaságban a törvényhozó hatalmat és a végrehajtó hatalom

ellenõrzését az állam polgárainak képviseletében, az alkotmány alapján az

Országgyûlés gyakorolja.

alkotmány jelölje meg az Országgyûlés feladat- és hatásköreit a

törvényalkotással, az országos népszavazás elrendelésével, a nemzetközi

szerzõdések megkötésével, a Kormány megalakulásával, ellenõrzésével, a

magyar honvédség alkalmazásával, idegen katonai erõ Magyarország

területére beengedésével, a rendkívüli helyzetekkel, a költségvetés

elfogadásával és a zárszámadással, az önkormányzatokkal, továbbá az egyes

tisztségviselõk megválasztásával kapcsolatban.

magyar Országgyûlés továbbra is egykamarás legyen.

alkotmányban szabályozni kell az Országgyûlés megalakulását, megbízatásának

idejét, a megbízatás megszûnésének módját. Az Országgyûlés alakuló ülését

a vá-lasztást követõ egy hónapon belüli idõpontra a köztársasági elnök

hívja össze. A képviselõk mandátumának igazolását követõen az

Országgyûlés megalakul. Az Országgyûlés megbízatása a választástól

számított négy évig tart.

Országgyûlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta elõtt is. A

köztársasági elnök a választások kitûzésével együtt feloszlathatja az

Országgyûlést, ha az Országgyûlés tizenkét hónapon belül legalább négy

esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy a Kormány megbízatásának

megszûnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt

személyt az Országgyûlés a jelöléstõl számított negyven napon belül nem

választja meg.

az alkotmány az Országgyûlés ülésszakairól, üléseirõl, a határozat-hozatal

szabályairól. Rögzíteni kell továbbá a parlamenti kisebbségek

legfontosabb jogait.

alkotmányban indokolt röviden szabályozni az Országgyûlés tisztségviselõinek

feladatait, a képviselõcsoportok intézményét és a bizottságokat. Új

szabályként rögzíteni szükséges, hogy - a jelenlegi gyakorlatnak

megfelelõen - a bizottságokban a képviselõcsoportokat létszámukkal

arányos számú hely illeti meg, de ettõl az Országgyûlés az ellenzéki

képviselõcsoportok javára eltérhet. Továbbra is szabályozni kell az

állampolgároknak és az állami szervek képviselõinek a bizottságok

irányában fennálló megjelenési és adatszolgáltatási kötelezettségét.

alkotmányban szabályozni kell a képviselõk összeférhetetlenségét. A

legfontosabb közjogi összeférhetetlenségi okokat az alkotmány

tartalmazza, a gazdasági és egyéb összeférhetetlenségeket külön törvény

rendezze.

Kormány tagja és a politikai államtitkár lehet képviselõ. A kormánytagságnak

nem feltétele a képviselõi megbízatás.

alkotmányban rögzíteni kell a szabad mandátum elvét, vagyis, hogy a

képviselõket utasítás nem köti. A képviselõk védelmét szolgálja a

mentelmi jog intézménye. A mentelmi jog tartalmát az alkotmányban kell

meghatározni, a részleteket törvény szabályozza. Indokolt kimondani

továbbá, hogy a képviselõt a függetlenségét biztosító tiszteletdíj és

kedvezmények illetik meg, amelyeket törvény szabályoz részletesen.

képviselõ megbízatása akkor szûnik meg, ha:

az Országgyûlés megbízatása megszûnik;

a képviselõ meghal;

a képviselõ elveszti választójogát;

a képviselõ lemond;

a képviselõ összeférhetetlenségét megállapították.

képviselõknek az Országgyûlés mûködésével, a törvényalkotással és a végrehajtó

hatalom ellenõrzésével kapcsolatos legfontosabb jogait - így pl. a

törvénykezde-ményezést, a kérdés és interpelláció jogát - továbbra is az

alkotmánynak kell tartal-maznia.

alkotmány rendelkezzen a népszavazás formáiról: az ügydöntõ és a véleményezõ

népszavazásról. Az állampolgárok ügydöntõ népszavazást

kezdeményezhessenek, mégpedig egy már meghozott törvény hatályon kívül

helyezésére. Az ügydöntõ és a véleményezõ népszavazás egyéb formáit csak

az állam szervei (köztársasági elnök, Kormány) és meghatározott számú

országgyûlési képviselõ kezdeményezhetik.

alkotmányban szükséges meghatározni a népszavazásra nem bocsátható tárgy-

köröket (pl. költségvetés, adó, államszervezet), de lehetõséget kell adni

arra, hogy a népszavazásról szóló törvény e kört bõvítse.

állampolgárok által kezdeményezhetõ népszavazás feltételrendszerét úgy kell

átalakítani, hogy megszûnjön vagy jelentõsen csökkenjen az ellentmondás a

könnyen teljesíthetõ kezdeményezés és a nehezen teljesíthetõ

eredményesség között.

III. fejezet. A köztársasági elnök

köztársasági elnök jogállását, funkcióját akként kell meghatározni, hogy

Magyarország államfõje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet

egységét és õrködik az államszervezet demokratikus mûködése felett.

köztársasági elnököt az Országgyûlés választja meg. Megválasztásához az elsõ

és a második fordulóban az összes képviselõ kétharmadának szavazata, a

harmadik és a további fordulókban az összes képviselõ több, mint felének

szavazata szükséges.

köztársasági elnök megbízatása megszûnik a megbízatás idejének lejártával, az

elnök halálával, a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné

tevõ állapottal, az összeférhetetlenség kimondásával, lemondással,

valamint az elnöki tisztségtõl való megfosztással.

igényelnek alapvetõ változtatást az államfõ jelenlegi jogosítványai. Így fenn-

maradnak az Országgyûléssel (általános választás kitûzése, alakuló ülés

összehívása, részvétel, felszólalás az Országgyûlésben, rendkívüli ülés

kezdeményezése, az Ország-gyûlés feloszlatása, népszavazás

kezdeményezése), a Kormánnyal (javaslattétel a mi-niszterelnök

személyére, miniszterek és államtitkárok kinevezése, felmentése), a kül-

politikával (az állam képviselete, nemzetközi szerzõdések megkötése,

nagykövetek, követek és - új elemként - fõkonzulok kinevezése), valamint

az igazságszolgáltatással (bírák, legfõbb ügyész -helyettesek kinevezése)

kapcsolatos jogosítványai.

(2) Változatlanul az elnök jogkörébe tartozik az állampolgári jogok

biztosainak jelölése, a tábornokok kinevezése és a külön törvényben

meghatározott tisztséget betöltõk (pl. az állami felsõoktatási

intézmények egyetemi és fõiskolai tanárai) kinevezése, illetve (pl. az

állami egyetemek rektorainak, valamint az állami fõiskolák

fõigazgatóinak) tiszt-ségükben megerõsítése, a címek, a kitüntetések

adományozása, az egyéni kegyel-mezés és a törvényben meghatározott

állampolgársági ügyekben való döntés.

módosítások szükségesek az elnök egyéb jogköreinél. A törvényalkotást illetõen

megmarad az elnök joga arra, hogy a már elfogadott törvényt megfontolás

céljából visszaküldje az Országgyûléshez, illetõleg alkotmányossági

vizsgálat céljából megküldje az Alkotmánybírósághoz, megszûnik viszont a

törvénykezdeményezési jo-ga. A honvédelemmel kapcsolatban a fõparancsnoki

jogkör megmarad, de ez a magyar honvédségre korlátozódik.

(4) A rendkívüli helyzetekben is változik az elnök szerepe: a rendkívüli

állapotot és a szükségállapotot az Országgyûlés akadályoztatása esetén

továbbra is a köztársasági elnök hirdeti ki, de a Honvédelmi Tanács

szerepének és összetételének módosulása folytán az államfõ nem lesz tagja

e testületnek, és szükséghelyzetben sem az elnök rendeleteivel történik

majd az operatív szabályozás.

változik lényegesen az elnök önkormányzatokkal kapcsolatos feladata, de az

Alkotmányban jelenleg is szabályozott jogkörök (pl. önkormányzati

választások kitûzése) mellett egyes, az önkormányzati törvényben szereplõ

jogai is alkotmányba kerülhetnek (pl. területszervezési ügyekben való

döntés, városi cím adományozása).

államfõ aktusainak érvényességéhez - az alkotmányban meghatározott

kivételekkel - miniszteri ellenjegyzés szükséges. A kivételeket az

alkotmány normaszövegének elké-szítésekor lehet pontosan meghatározni. A

miniszteri ellenjegyzést igénylõ javaslatok aláírásáról a köztársasági

elnöknek 30 napon belül döntenie kell.

3. Szabályozni kell az alkotmányban a köztársasági elnök jogi felelõsségét.

Ha az elnök alkotmány- vagy törvénysértést követ el, az Országgyûlés

kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a felelõsségrevonást. Ha az

Alkotmánybíróság az elnök felelõsségét megállapítja, egyéb joghátrányok

megállapítása mellett megfoszthatja õt tisztségétõl is.

IV. fejezet. A Kormány és a közigazgatás

1. A végrehajtó hatalom élén a Kormány áll.

Kormány a miniszterelnökbõl és a miniszterekbõl áll. Az alkotmány tegye

lehetõvé, hogy a miniszterelnök miniszterelnök-helyettes kinevezését

kezdeményezhesse. A miniszterelnök-helyettes kinevezése nem érinti a

miniszterelnök felelõsségét és hatáskörét. A miniszterelnököt az általa

kijelölt kormánytag helyettesíti.

kormányalakításról az alkotmány úgy rendelkezzen, hogy a miniszterelnököt a

köz-társasági elnök javaslatára az Országgyûlés tagjai többségének

szavazatával választja meg; a kormány többi tagját a miniszterelnök

javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.

Kormány (a miniszterelnök) az Országgyûlésnek tartozik felelõsséggel. A

minisz-terelnökkel szemben ún. konstruktív bizalmatlansági indítványt

lehet benyújtani, vagyis az indítványban meg kell nevezni a javasolt új

kormányfõt. A bizalmatlansági indítvány eredményessége esetén a

megnevezett személy lesz a miniszterelnök.

Kormány többi tagja is felelõs az Országgyûlésnek, de ellenük bizalmatlansági

indítvány nem nyújtható be.

Kormány tagjainak jogállását, felelõsségét, valamint díjazását és

kedvezményeit külön törvény szabályozza.

alkotmányban szabályozni kell a közigazgatás alábbi alapelveit:

a közigazgatás törvényességének elvét;

a jogorvoslati jogosultság elvét, beleértve az ügyfél számára a bírósághoz

fordulás jogát (ez alól törvényben meghatározott szûk körben

lehetséges kivétel);

a közigazgatási szerv jogszabályban meghatározott ügyekben (hatáskör), illetve

földrajzi területen (illetékesség) való kötelezõ eljárásának elvét;

a "közigazgatási szervtõl a hatáskörébe tartozó egyedi ügy nem vonható el"

elvét;

a közigazgatás mûködése nyilvánosságának elvét - a nyilvánosságot csak törvény

korlátozhatja;

a köztisztviselõk jogait, kötelezettségeit és felelõsségét meghatározó

elveket.

államigazgatási szervezettípusok közül az alkotmányban a minisztériumot mint

intézményt nevesíteni szükséges. A Kormány hatáskörébe tartozik az

államigazgatási szervezet-rendszer kialakítása.

V. fejezet. Az igazságszolgáltatás

fejezet elején az igazságszolgáltatás elveit kell meghatározni.

igazságszolgáltatás alapelvei - az emberi jogok között szabályozott általános

elvek mellett - a következõk:

a bírói függetlenség elve;

az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok végzik (bíróságok alatt értve a

választott bíróságokat is);

a bíróság elõtti egyenlõség elve;

a tisztességes és ésszerû határidõn belüli bírósági eljáráshoz való jog;

a nyilvános tárgyaláshoz való jog;

a személyes meghallgatáshoz való jog;

a vád és a bizonyítékok megismeréséhez való jog;

a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve;

a társasbíráskodás elve (ez alól törvény megállapíthat kivételt);

a néprészvétel elve a bíráskodásban a törvény által meghatározott ügyekben és

módon;

a védõnek az a joga, hogy nem vonható felelõsségre a védelem ellátása során

kifejtett véleménye miatt.

bírósági szervezetet illetõen kifejezésre kell juttatni a bírói hatalom önálló

hatalmi ág jellegét. Rögzíteni kell, hogy a bírósági szervezeti rendszer

felépítésérõl csak törvény rendelkezhet, mely az ügyek meghatározott

csoportjára külön bíróságok létesítését is elrendelheti. Ez utóbbi

felhatalmazás rendkívüli bíróság létesítésére nem terjedhet ki.

alkotmány utaljon arra, hogy a bírák önkormányzati szervezetet alakíthatnak.

alkotmány rögzítse a bírói függetlenségre, a bíró felelõsségére és összeférhe-

tetlenségére vonatkozó legfontosabb szabályokat.

bírói függetlenséget biztosító szabályként kell megfogalmazni, hogy bíróval

szemben büntetõeljárást indítani - a tettenérést kivéve - csak a

kinevezésére vagy választására jogosult szerv hozzájárulásával lehet.

bírói függetlenség személyi biztosítékait a bírák jogállására vonatkozó

rendel-kezésekkel is erõsíteni szükséges. A bírák kinevezése határozatlan

idõre szól, a fel-mentés - a bíró saját kérésére történõ felmentést ide

nem értve - lényegében az alkal-matlanná válás, az elõírt életkor

elérése, illetõleg a jogellenes cselekmény miatt történõ elmarasztalás

eseteire korlátozódik. A bíró a függetlenségét biztosító díjazásra

jogosult.

bírói függetlenség kérdésével függ össze a bírák elmozdíthatatlansága. E

körben az alkotmánynak le kell szögeznie, hogy a bírákat - a fegyelmi

okból történõ felmentésen kívül - akaratuk ellenére csak az illetékes

bírói testület javaslata alapján, a bírósági törvényben meghatározott

okok miatt lehet felmenteni, felfüggeszteni vagy nyug-állományba

helyezni. A bíró - ha törvény kivételt nem tesz - csak beleegyezése

esetén helyezhetõ át más bíróságra.

alkotmány mondja ki azt is, hogy a bírósági törvény korhatárt állapít meg,

amelynek elérésekor a bíró nyugállományba vonul. Ez a szabály általános

jellegénél fogva valamennyi bíróra vonatkozik, beleértve a Legfelsõbb

Bíróság elnökét.

bírák összeférhetetlensége tekintetében rögzíteni kell, hogy a bíró más

közéleti tisztséget nem tölthet be, képviselõnek nem választható meg,

politikai tevékenységet nem végezhet, pártnak nem lehet tagja, továbbá

tudományos, oktatói és szerzõi jogi tevékenységen kívül más keresõ

tevékenységet nem végezhet.

bírósági szervezet függetlenségének biztosítását szolgálja annak alkotmányban

való kimondása is, hogy az igazságszolgáltatás költségeit külön

fejezetben biztosítja a központi költségvetés.

4. A Legfelsõbb Bíróság jogértelmezõ, jogegységesítõ és ítélkezõ funkciót

töltsön be. Elnökét az Országgyûlés - az országgyûlési képviselõk

kétharmadának szavazatával - a bírák közül választja meg hat évre,

elnökhelyettesét a köztársasági elnök nevezi ki.

Alkotmány határozza meg az ügyészség feladatát: az ügyészség üldözi a

tudomására jutott bûncselekményeket, továbbá a törvényben meghatározott

esetekben és módon fellép más jogszabálysértõ cselekményekkel és

mulasztásokkal szemben, valamint elõsegíti a jogszabálysértések

megelõzését.

ügyészség törvényben meghatározott jogosítványokkal rendelkezik a bûncse-

lekmények nyomozását illetõen, képviseli a vádat a bírósági eljárásban és

felügyeletet gyakorol a büntetésvégrehajtás törvényessége felett. Polgári

és közigazgatási ügyekben bekövetkezett jogszabálysértés esetén - ha az

érintett jogainak védelmére nem képes, illetõleg kifejezett törvényi

rendelkezés alapján a közérdek védelme érdekében - eljárást kezdeményez,

fellép az eljárásban, továbbá jogorvoslati jogot gyakorol és

intézkedéseket tesz a jogszabálysértés megszüntetése, illetve megelõzése

érdekében.

6. A legfõbb ügyész jogállását az alkotmányban szabályozni kell. A legfõbb

ügyész az Országgyûlésnek felelõs, mûködésérõl köteles az Országgyûlésnek

beszámolni, in-terpellálható. A legfõbb ügyészt a köztársasági elnök

javaslatára az Országgyûlés vá-lasztja meg. A legfõbb ügyész megbízatási

ideje hat év. Megbízatása megszûnik a megbízatási idõtartam leteltével,

felmentésével, lemondásával, összeférhetetlenségének megállapításával,

országgyûlési, helyi önkormányzati képviselõvé, illetõleg polgár-mesterré

történõ megválasztásával, hivatalvesztése kimondásával, bíróságnak köz-

ügyektõl eltiltást kimondó jogerõs határozatával, halálával. A legfõbb

ügyész helyet-teseit - a legfõbb ügyész javaslatára - a köztársasági

elnök nevezi ki és szünteti meg megbízatásukat.

VI. fejezet. A közpénzügyek

Az alkotmány rögzítse azt, hogy az Országgyûlés törvényben határozza meg az

államháztartás rendszerét, mûködésének és ellenõrzésének legfontosabb

szabályait.

kell az alkotmányban a központi költségvetés tartalmát és elfogadásának

eljárási szabályait. A közvetlen állami feladatként jelentkezõ

közkiadásokat évente a költségvetési törvényben kell meghatározni. A

Kormány törvényben elõírt határidõben köteles a költségvetésrõl

törvényjavaslatot benyújtani.

kell arról is, hogy mi történjék akkor, ha a költségvetési év kezdetéig az

Országgyûlés az éves költségvetési törvényt nem alkotta meg. Ebben az

esetben a Kor-mány köteles az átmeneti gazdálkodásról szóló

törvényjavaslatot az Országgyûlésnek benyújtani.

Az Országgyûlés ennek alapján olyan törvényt alkot, melyben felhatalmazza

a Kor-mányt a bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére. Ez a

felhatalmazás azonban határozott idõre szól és legkésõbb az új

költségvetési törvény hatálybalépésével megszûnik.

az Országgyûlés nem hozott az átmeneti gazdálkodásról törvényt, vagy az

hatályát vesztette, és új törvény nem lépett hatályba, a Kormány jogosult

a költségvetési be-vételek beszedésére a hatályos jogszabályok szerint,

és az elõzõ évi kiadási elõ-irányzatokon belül a kiadások idõarányos

teljesítésére.

költségvetési törvény végrehajtásáról (a zárszámadásról) a Kormány

törvényjavaslat benyújtása útján számol el. A törvény elfogadásáról

legkésõbb a költségvetési évet követõ év tizedik hónapja végéig az

Országgyûlésnek határoznia kell. A zárszáma-dásról szóló törvény fõbb

tartalmáról, elfogadásának és el nem fogadásának jogkö-vetkezményérõl az

alkotmányban rendelkezni kell. Ha az Országgyûlés nem fogadja el az

átmeneti gazdálkodásról szóló törvényt, továbbá a zárszámadási törvényt,

a Kormány köteles bizalmi szavazást kérni.

kell a közteherviselés elvét.

okból rögzíteni kell az alkotmányban, hogy az adó-, és más fizetési

kötelezettségek formáit, a fizetésre kötelezett alanyok körét, a fizetési

kötelezettségek alapját, mértékét, a mentességeket és kedvezményeket

törvény állapítja meg.

alkotmányban kell kimondani azt az elvet, hogy az állam köteles az adórendszer

kiszámíthatóságát biztosítani.

alkotmányban szabályozni kell a Magyar Nemzeti Bankot, annak jogállását, fõbb

feladatait és hatásköreit.

Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság jegybankja, a nemzetgazdaság központi

bankja. A jegybank független a Kormánytól, de köteles a Kormánnyal

együttmûködni az erre vonatkozó törvény szerint.

ország pénzrendszerérõl az Országgyûlés törvényben rendelkezik. A jegybank

alapvetõ feladata a nemzeti fizetõeszköz belsõ és külsõ vásárlóerejének

védelme. A Magyar Nemzeti Bank kizárólagosan jogosult bankjegy- és érme

kibocsátásra.

Magyar Nemzeti Bank alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert,

szabályozza a pénzforgalmat. A Magyar Nemzeti Bank a devizagazdálkodás

központi szerve.

Magyar Nemzeti Bank elnökének hat évre történõ kinevezését és beszámolási

kötelezettségét illetõen nem indokolt a változtatás, de a szabályokat ki

kell egészíteni a Bank alelnökeinek kinevezésére vonatkozó

rendelkezésekkel. A Bank elnökéhez a képviselõk kérdést intézhetnek. A

Bankra vonatkozó szabályokat továbbra is tör-vényben kell elhelyezni.

alkotmánynak tartalmaznia kell az Állami Számvevõszék jogállásáról,

feladatairól, hatáskörérõl és vezetõirõl szóló rendelkezéseket. Az Állami

Számvevõszék az Or-szággyûlés pénzügyi és gazdasági ellenõrzõ szerve, a

pénzügyi, gazdasági ellenõrzés ál-talános hatáskörû és legfõbb szerve.

Ellenõrzési tevékenységét kizárólag törvényeknek alárendelten végzi.

Állami Számvevõszék feladatkörébe tartozzék, hogy törvényességi, célszerûségi

és eredményességi szempontból ellenõrizze az államháztartás

alrendszereinek mûködését, költségvetését, zárszámadását, az

államháztartás eszközeinek államháztartáson kívüli felhasználását, az

állami vagyon kezelését, el kell végeznie továbbá a törvénnyel

hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

Állami Számvevõszék az általa végzett ellenõrzésekrõl jelentésben tájékoztatja

az Országgyûlést. A jelentést az Állami Számvevõszék - a titokvédelmi

elõírások keretei között - nyilvánosságra hozza.

Állami Számvevõszék elnökét és alelnökeit az Országgyûlés a képviselõk

kétharmadának szavazatával választja meg. Az alkotmányban kell

rendelkezni az elnök és az alelnökök megbízatási idejérõl: a jelenleg

törvényben meghatározott 12 évi idõtartamon nem szükséges változtatni. Ki

kell mondani továbbá, hogy az Állami Számvevõszék választott vezetõi nem

lehetnek tagjai pártnak, és párt nevében vagy érdekében nyilvános

közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.

Állami Számvevõszék részletes feladatait, szervezetének és mûködésének

alapelveit, a számvevõk jogállását, javadalmazását külön törvény

szabályozza.

6. Az alkotmány határozza meg az el nem idegeníthetõ állami vagyon körét,

rögzítse az állami vagyon és a közvagyon fogalmát, tartalmazzon

rendelkezéseket a vagyonnal való gazdálkodási kötelezettségrõl, illetve

felelõsségrõl.

VII. fejezet. A katonai és a rendvédelmi szervek

alkotmány rendelkezzen a honvédelemrõl, a közrend és a közbiztonság

védelmérõl, valamint a katasztrófa-védelemrõl, és határozza meg mindhárom

feladat tartalmi ele-meit. A felsorolt feladatokat ellátó szervezetek

közül az alkotmány nevesítve szabá-lyozza a magyar honvédséget, a

határõrséget, a rendõrséget, továbbá a nemzet-biztonsági szolgálatokat.

Az egyéb rendvédelmi szervezetekrõl, ezek feladatairól és irányítási

viszonyairól törvény rendelkezzen.

magyar honvédség alapvetõ feladata a haza katonai védelme. Alapvetõ feladatán

túl - a rendkívüli helyzetekre irányadó szabályok szerint - közremûködik

az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére

irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és

vagyonbiztonságát tömeges mé-retekben veszélyeztetõ, fegyveresen vagy

felfegyverkezve elkövetett súlyos, erõszakos cselekmények elhárításában,

segítséget nyújt rendkívüli méretû elemi csapás és ipari szerencsétlenség

(katasztrófa) következményeinek felszámolásához.

magyar honvédség irányítására - ha nemzetközi szerzõdés másként nem

rendelkezik - törvényben meghatározott keretek között az Országgyûlés, a

köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és a Kormány kijelölt

tagja jogosult. A magyar honvédségrõl és a honvédelemrõl törvény

rendelkezik.

határõrség feladata a határõrizet, a határforgalom ellenõrzése és a

határrendészet.

rendõrség alapvetõ feladata a bûncselekmények megakadályozása és felderítése,

a közbiztonság és a belsõ rend védelme.

nemzetbiztonsági szolgálatok feladata az ország függetlenségét és nemzeti

érdekeit veszélyeztetõ külföldi titkosszolgálati törekvések felderítése

és elhárítása, az alkotmá-nyos rend ellen irányuló bûncselekmények

felderítése és megakadályozása, az ország érdekeit szolgáló bizalmas

értesülések megszerzése, értékelése és elemzése.

határõrséget, a rendõrséget és a nemzetbiztonsági szolgálatokat a Kormány

irányítja. A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét az Országgyûlés

folyamatosan ellenõrzi. A részletes szabályokat törvény állapítja meg.

2. A magyar honvédség és a határõrség egységei - a hatályos nemzetközi

szerzõdésen alapuló hadgyakorlat, illetõleg az Egyesült Nemzetek

Szervezete felkérésére végzett békefenntartó tevékenység kivételével -

csak az Országgyûlés elõzetes hozzájárulá-sával léphetik át az

államhatárt. Ugyanígy érvényes nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése

hiányában idegen katonai erõ az Országgyûlés elõzetes hozzájárulása

nélkül az ország területén nem vonulhat át, nem használható fel és nem

állomásozhat. Az Országgyûlés döntési módozataiban célszerû differenciált

szabályozást alkalmazni a magyar, illetõleg az idegen katonai erõ

létszámától, alkalmazási céljától függõen. Az alkotmány tegye lehetõvé,

hogy törvényben meghatározott nagyságrendû katonai erõ gyakorlat,

kiképzés vagy egyéb, a hadseregek közötti együttmûködést megvalósító más

célból kormányengedéllyel - az Országgyûlés egyidejû tájékoztatásával -

átléphesse az országhatárt, illetve hasonló nagyságrendû, felszerelésû,

célú, idegen katonai erõ Magyarország területére léphessen.

védelme minden magyar állampolgár joga és kötelezettsége.

állampolgárok személyes honvédelmi kötelezettségeit, és a katonai szolgálat

alól lelkiismereti és egyéb okból történõ felmentés rendjét törvény

szabályozza.

szabályozza az állampolgárok kötelességeit rendkívüli helyzetek esetén.

állampolgárok, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ

szervezetek a honvédelem érdekében meghatározott gazdasági magatartásra

és szolgáltatások nyújtására kötelezhetõk. A kötelezettségek azonban nem

jelenthetnek aránytalan terhet, és számukra a tulajdon alkotmányos

védelmével összhangban mind a jogvédelem, mind a kártalanítás intézményes

formáit meg kell teremteni.

állampolgárok a katonai és a rendvédelmi szervezetek hivatásos állományába

léphetnek. A hivatásos állomány számára különös magatartási és

felelõsségi szabályok állapíthatók meg. Egyebek mellett ki kell mondani,

hogy nem lehetnek tagjai pártnak, és párt nevében vagy érdekében

nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.

VIII. fejezet. Az önkormányzatok

hatályos alkotmány szerint a község, a város, a fõváros és kerületei, valamint

a megye alakíthat helyi önkormányzatot. A község és a város helyi

önkormányzat-alakítási jogát mindenképpen fenn kell tartani. Indokolt

azonban a fõváros és kerületei önkormányzat alakítási jogának, valamint a

középszintû (területi) önkormányzat-alakítási jognak az újragondolása. A

változtatásra vonatkozó javaslatokat az önkor-mányzati rendszer

továbbfejlesztését célzó, az alkotmányozással párhuzamosan folyó

munkálatok keretében indokolt elõkészíteni.

önkormányzáshoz való jogot a helyi polgárok kollektív jogaként kell

meghatározni, amely jogot a választópolgárok közössége választott

képviselõi útján, illetve köz-vetlenül, népszavazással gyakorolja. A

helyi választások és népszavazás részletes sza-bályait külön törvény

állapítja meg.

helyi önkormányzat fogalmának egyes elemeiként meg kell jelölni:

a helyi önkormányzás tárgyköreit (a lakosság közszolgáltatásokkal való

ellátása; a közhatalom önkormányzati gyakorlása; az ezekhez

szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek biztosítása);

a helyi önkormányzat önállóságát és alapvetõ viszonyát a Kormányhoz (a helyi

önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozza és egyedi

ügyekben szabadon igazgatja önkormányzati feladat- és hatásköreit, a

Kormány segíti az önkormányzatokat és törvényességi ellenõrzést

gyakorol felettük), továbbá

az önkormányzati jogok demokratikus gyakorlását (a választott testületek

demokratikusan mûködnek, az önkormányzat biztosítja a helyi közösség

tagjainak a helyi közügyekben való részvételét).

alkotmányban különbséget kell tenni a kötelezõ és az önként vállalt feladatok

között is. A kötelezõ feladatok tekintetében az alábbi elvek

érvényesüljenek:

a kötelezõ feladat- és hatáskört törvény írhatja elõ, az ezekhez kapcsolódó

végrehajtási szabályokat kormányrendelet is tartalmazhatja;

a kötelezõ feladat- és hatáskör meghatározásával egyidejûleg biztosítani kell

az ezekhez szükséges finanszírozási feltételeket;

törvény elõírhatja a kötelezõ feladat- és hatáskör önkormányzati társulásban

való ellátását (körjegyzõség).

helyi közügyek ellátására általában az állampolgárokhoz legközelebb álló helyi

önkormányzatot kell kötelezni. A feladat csak akkor rendelhetõ át más

szervhez, ha ezt a közügy természete, az eredményesség és a gazdaságosság

követelménye indokolttá teszi. Ebben az esetben is biztosítani kell a

finanszírozás feltételeit.

helyi képviselõtestület, illetve a közgyûlés alapjogai - az adott tárgykört

szabályozó törvény keretei között - a következõk legyenek:

meghatározza szervezeti és mûködési rendjét;

gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megilletõ

jogokat;

megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét;

e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel vállalkozást folytathat,

amely nem veszélyeztetheti kötelezõ feladatainak ellátását;

meghatározza éves költségvetését és azzal önállóan gazdálkodik;

szabadon társulhat más önkormányzatokkal és érdekszövetségeket hozhat létre;

önkormányzati ügyekben rendeletet alkot és határozatot hoz, amelyet csak

jogszabálysértés esetén lehet felülvizsgálni;

a hatáskörrel rendelkezõ szervtõl tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményez-

het, véleményt nyilváníthat;

önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerõ címeket

alapíthat.

alkotmánynak garantálnia kell, hogy az önkormányzat hatáskörei és

jogosítványai bírói védelemben részesüljenek.

helyi önkormányzatok törvényességi ellenõrzése a Kormány feladata. Az

ellenõrzést ellátó szervezetek, továbbá az ellenõrzés terjedelme,

tartalma és eszközei külön törvényben szabályozandók.

helyi önkormányzatok külsõ pénzügyi ellenõrzését az Állami Számvevõszék

végezze, a belsõ ellenõrzést az önkormányzatok maguk lássák el.

2. A köztestületek közjogi jelentõsége indokolja, hogy ezt a jogintézményt

az alkotmány szabályozza. A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott

tagsággal rendelkezõ szervezet, amelyet törvény hoz létre. A köztestület

a tagságához, illetõleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó

közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.

3. Az "Önkormányzatok" címû fejezetben kell szabályozni a nemzeti és etnikai

kisebbségek önkormányzatait is.

ÖTÖDIK RÉSZ. RENDKÍVÜLI HELYZETEK

új alkotmányban a rendkívüli helyzetek három formáját, a védelmi helyzetet, a

szükséghelyzetet és a katasztrófahelyzetet kell szabályozni.

védelmi helyzeten belül megkülönböztetendõ:

a megelõzõ védelmi helyzet, amely idegen hatalom részérõl megnyilvánuló súlyos

fenyegetettség, továbbá külsõ fegyveres csoport váratlan betörése

esetén áll elõ, illetõleg

a fegyveres védelmi helyzet, amely idegen hatalom részérõl várható támadás

közvetlen veszélye esetén beáll, illetõleg a hadiállapot

kinyilvánításától, vagy valamely idegen hatalom támadásának

bekövetkezésétõl a háborús harci cselekmények befejezéséig tart.

megelõzõ védelmi helyzetet a Kormány állapítja meg, és rendeletben megelõzõ

védelmi állapotot hirdet ki. A Kormány jogosult - a köztársasági elnök

által jóvá-hagyott országvédelmi terv szerint - a várható támadással

arányos elõkészületi intéz-kedések haladéktalan megtételére. Az

Országgyûlés 15 napon belül dönt a Kormány által elrendelt intézkedések

jóváhagyásáról.

fegyveres védelmi helyzetet az Országgyûlés - akadályoztatása esetén a

köztársasági elnök - állapítja meg, és rendkívüli állapotot hirdet ki. A

rendkívüli állapot kihirdetése, továbbá megszûntnek nyilvánítása az

Országgyûlés hatáskörébe tartozik. A kihir-detéshez minõsített, a

megszûntnek nyilvánításhoz egyszerû többség szükséges. Ha az Országgyûlés

a rendkívüli állapot kihirdetésében akadályoztatva van, a döntést a

köztársasági elnök hozza meg; az akadályoztatás tényét elõzetesen az

Országgyûlés elnöke, a miniszterelnök és az Alkotmánybíróság elnöke

együttesen állapítja meg.

rendkívüli állapot idején is megmarad a hatalmi ágak különválasztása, nem jön

létre több hatalmi ágat egyesítõ csúcsszerv. Az Országgyûlés, a

köztársasági elnök és a Kor-mány is ellátja a maga feladatait, azonban a

Kormány széles körû rendeletalkotási és intézkedési jogot kap: a

honvédelemmel, illetve a belsõ rend biztosításával kapcso-latosan - a

szükséges lépések megtétele érdekében - rendeleteiben eltérhet a

törvények-tõl, valamint az alkotmány azon rendelkezéseitõl is, amelyektõl

való eltérést maga az alkotmány megenged.

A Kormány a rendkívüli állapottal összefüggõ hatásköreit szûkebb kabinet

formájában is gyakorolhatja.

Honvédelmi Tanács az Országgyûlés tagjaiból álló olyan testület, amely az Or-

szággyûlésnek a rendkívüli állapottal összefüggõ, meghatározott döntési

jogosít-ványaival rendelkezik, és folyamatosan ellenõrzi a Kormány

rendkívüli állapottal kapcsolatos tevékenységét, döntéseit. Abban az

esetben pedig, ha a rendkívüli állapot miatt az Országgyûlés nem hívható

össze, a Honvédelmi Tanács gyakorolja az Ország-gyûlés valamennyi

hatáskörét, de az alkotmányt és a minõsített többséggel megho-zandó

törvényeket nem változtathatja meg, és a köztársasági elnököt sem

választhatja meg. A Honvédelmi Tanács javaslatára a köztársasági elnök

köteles az Országgyûlést összehívni. A Honvédelmi Tanácsban valamennyi

képviselõcsoport a parlamenti erõvi-szonyoknak megfelelõen képviselteti

magát. A Honvédelmi Tanács az országgyûlési ciklus idejére alakul meg, és

a rendkívüli állapot kihirdetésekor összeül. A Honvédelmi Tanács

összetételét és eljárási rendjét törvény szabályozza. A Honvédelmi Tanács

ülésein a Kormány tagjai és a köztársasági elnök részt vehetnek és

felszólalhatnak.

2. A szükséghelyzet fogalma alatt azok a belsõ eredetû helyzetek értendõk,

amikor az állam alkotmányos rendje, mûködése, valamint a személy- és

vagyonbiztonság erõszakos cselekmények miatt súlyos veszélybe kerül.

Szükséghelyzetben a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell

megfelelõen alkalmazni.

katasztrófahelyzet fogalmát az alkotmány úgy határozza meg, hogy ezek olyan

társadalmi (pl. migrációs), technikai, természeti eredetû események által

elõidézett, az élet- és vagyonbiztonságot súlyosan sértõ vagy

veszélyeztetõ helyzetek, amikor az adott események elhárítása az

általános mûködés rendjében nem lehetséges, és felszámolásuk központi

vagy területi szintû közvetlen állami irányítást tesz szükségessé.

katasztrófahelyzetet a Kormány állapítja meg, és a katasztrófa-állapot

rendeleti kihirdetésével egyidejûleg az általa megjelölt közigazgatási

területet katasztrófasújtotta területté nyilvánítja.

Kormány rendeleti úton jogszabályoktól eltérõ intézkedéseket vezethet be,

elrendelheti a magyar honvédség kijelölt részeinek igénybevételét.

4. A rendkívüli helyzetekben alkalmazandó szabályokat, az egyes állami

szervekre ilyen helyzetekben irányadó speciális hatásköri

rendelkezéseket, a bevezethetõ rendkívüli intézkedéseket, az alkotmányos

alapjogok korlátozásának pontos tartalmát minõsített többséggel

elfogadandó törvény szabályozza.

5. (1) Az Alkotmánybíróság a rendkívüli helyzetekben is folytatja

mûködését, egyes hatásköreire azonban speciális rendelkezéseket indokolt

elõírni:

az Alkotmánybíróság a rendkívüli helyzetekkel összefüggésben hozott

jogszabályokat - az alábbi említett eset kivételével - a rendkívüli

helyzet fennállása alatt nem, hanem csak utólag vizsgálhatja és

utólag állapíthatja meg az alkotmányellenességet;

ha a meghozott jogszabály olyan alkotmányos alapjogot sért vagy korlátoz,

amely még rendkívüli helyzetekben sem korlátozható, illetõleg a

korlátozás alkotmányos feltételei nem állnak fenn, az

Alkotmánybíróság a rendkívüli helyzet fennállása alatt is

vizsgálhatja a jogszabály alkotmányosságát és az alkotmányellenes

rendelkezést azonnal megsemmisítheti.

HATODIK RÉSZ. ALKOTMÁNYVÉDELEM

I. fejezet. Az Alkotmánybíróság

Alkotmánybíróság valamennyi feladat- és hatáskörét az alkotmányban kell

meghatározni. Az Alkotmánybíróság alapvetõ feladata az alkotmány

rendelkezéseinek megvalósulása feletti õrködés.

Alkotmánybíróság hatásköre kiterjed:

a törvény kihirdetése elõtti alkotmányossági vizsgálatra az Országgyûlés által

már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény esetében;

a jogszabályok kihirdetése utáni alkotmányossági vizsgálatra;

a nemzetközi szerzõdések alkotmányossági vizsgálatára ezek megkötése elõtt;

a hazai jogszabályok nemzetközi szerzõdésbe ütközésének vizsgálatára;

az alkotmány rendelkezéseinek értelmezésére;

a jogalkotói kötelezettség elmulasztásával megvalósuló alkotmányellenesség

megállapítására;

az alkotmányellenes jogszabály alkalmazásával elszenvedett jogsérelem esetén

az állampolgárok által benyújtott alkotmányos panasz elbírálására;

az állami szervek közötti hatásköri viták - kivéve a bíróságokat érintõ

hatásköri vitákat - eldöntésére;

a köztársasági elnök jogi felelõsségének megállapítására;

a népszavazási kezdeményezés, illetõleg a népszavazás alkotmányosságának

elbírálására.

egyes ügycsoportokban az indítványozók körét a hatáskörök mellé rendelve kell

meghatározni, úgy, hogy az indítványozók köre az ésszerû határok között

maradjon.

Alkotmánybíróság hatáskörével kapcsolatban két alapvetõ szabályt kell az

alkotmányban kimondani. Az egyik az, hogy az Alkotmánybíróság határozatai

mindenkire kötelezõek. Másrészt viszont hangsúlyozni kell az

Alkotmánybíróság alkotmányhoz kötöttségét azzal is, hogy feladata

alkotmányos jogviták eldöntése. Az Alkotmánybíróságnak a jogszabályok

megsemmisítésére irányuló joga nem jelentheti azt, hogy a jogszabály

egyes rendelkezéseinek tartalmát megváltoztathatja.

az alkotmányban rögzíteni, hogy a bíróságok döntései felett - kivéve azt az

esetet, ha az alkotmányos panasz alapján meghozott alkotmánybírósági

döntés szerint a büntetõeljárásban alkalmazott rendelkezés semmisségébõl

a büntetés, intézkedés csökkentése vagy mellõzése, illetõleg a felelõsség

alóli mentesülés vagy a felelõsség korlátozása következne - az

Alkotmánybíróságnak nincs felülbírálati joga.

alkotmánynak tartalmaznia kell az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó

legfontosabb szabályokat. Így:

meg kell határozni, milyen ügyekben dönt a teljes ülés és milyen ügyekben

háromtagú tanács;

szabályozni kell a teljes ülés határozatképességét;

rögzíteni kell, hogy az Alkotmánybíróság csak az erre jogosultak indítványára

jár el, hivatalból nem;

szabályozni kell az indítványozók és a jogalkotók jogosítványait.

eljárás részletes szabályait az Alkotmánybíróságról szóló törvény tartalmazza.

Alkotmánybíróság létszámát, a bírák jelölését és választását, a bírák

jogállását az alkotmányban a jelenleg hatályos szövegnek megfelelõen kell

szabályozni, de a részletszabályokat az Alkotmánybíróságról szóló

törvényben kell elhelyezni.

alkotmánybíróvá választás feltételeinek alapjait az alkotmányban kell

rögzíteni éppúgy, mint az alkotmánybírák függetlenségének és

elmozdíthatatlanságának elvét is. A megválasztás elõfeltételeinek

részletezése az Alkotmánybíróságról szóló törvényben helyezendõ el, az

alkotmányban csak a legfontosabb garanciális szabályokat kell

meghatározni. Az alkotmányban kell azonban rendelkezni az

Alkotmánybíróság tagjai megbízatásának idõtartamáról és

újjáválaszthatóságuk tilalmáról. A megbízatás jelenlegi kilencéves

idõtartama nem csökkenthetõ, indokolt lehet azonban a megbízatási idõ

mérsékelt növelése. Ugyancsak garanciális okokból (ha nem is részletesen)

meghatározandók az alkotmányban az alkotmánybírói minõség megszûnésének

esetei is.

alkotmány rendelkezzen az Alkotmánybíróság elnöke megválasztásának

szabályáról. A bírák maguk válasszák meg az Alkotmánybíróság elnökét és

helyettes elnökét.

alkotmánybírói tisztség összeférhetetlen minden más politikai, állami,

társadalmi vagy gazdasági tisztséggel vagy megbízatással; az

alkotmánybíró csak szerzõi jogvédelem alá tartozó, illetve tudományos és

oktató tevékenységet folytathat, minden egyéb jövedelemszerzõ tevékenység

tilos a számára.

II. fejezet. Az állampolgári jogok országgyûlési biztosai

alkotmányban rendelkezni kell az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról,

általános helyettesérõl, a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyûlési

biztosáról, valamint az adatvédelmi biztosról. Az országgyûlési

biztosokat a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés választja meg

hat évre, a képviselõk kétharmadának szavazatával. Az országgyûlési

biztosok egy alkalommal újraválaszthatók.

országgyûlési biztosok feladata az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudo-

másukra jutott visszásságok megvizsgálása, kivizsgáltatása, és orvoslásuk

érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése. Az

országgyûlési biztosok te-vékenységükrõl évente beszámolnak az

Országgyûlésnek. Az éves jelentést nyil-vánosságra kell hozni. Az

országgyûlési biztosokhoz bárki fordulhat panaszával. Az országgyûlési

biztosok hivatalból is eljárhatnak, ha az ügyben nincs jogorvoslati út

vagy azt már kimerítették.

III. fejezet. Az alkotmány megváltoztatása

alkotmányozás során abból kell kiindulni, hogy az elõkészítés alatt lévõ új

alkotmány a jelenlegi szabályok szerint kerül megalkotásra, tehát az

Országgyûlés a tagjainak kétharmados többségével fogadja el, majd azt

népszavazásnak kell megerõsítenie.

új alkotmány módosításához a mostanihoz képest szigorúbb feltételeket kell

elõírni.

HETEDIK RÉSZ

ZÁRÓ- ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

alkotmány tartalmazzon megfelelõ átmeneti rendelkezéseket a jogbiztonság

érdekében. Az új alkotmány kihirdetésére és hatálybalépésére a

népszavazással történõ megerõsítést követõen kerülhet sor. A

népszavazásra bocsátás módjáról és idõpontjáról külön kell rendelkezni.

új alkotmány hatálybalépése nem szûnteti meg egyetlen, a korábbi alkotmány

alapján megválasztott vagy kinevezett tisztségviselõ megbízatását sem.

INDOKOLÁS

a Magyar Köztársaság új alkotmányának szabályozási elveirõl

szóló országgyûlési határozati javaslathoz

Általános indokolás

I.

Magyarországon 1989-90-ben az alaptörvény szintjén lényegében végbement

a rendszerváltozás. Úgyszólván az alkotmány egész normaanyaga

kicserélõdött, kialakultak a demokratikus jogállam alapvetõ szervezeti

keretei, s valódi garanáciákat tartalmazó módon fogalmazták meg az emberi

és állampolgári jogoknak a korábbinál lényegesen szélesebb körét. Hatályos

alkotmányunk - az Alkotmánybíróság tevékenységét is figyelembe véve -

mûködõképes, megfelel a demokratikus államok alaptörvényeivel szemben

támasztott igényeknek, az országban tehát nincs alkotmányozási

szükséghelyzet. Az új alkotmány megalkotására nem azért van szükség, hogy

gyökeres változásokat hozzon a hatalom gyakorlásának módjában, az

államszervezetben vagy a jogrendszerben. A polgárok stabil és kiszámítható

életviszonyokra vágynak. Az alkotmányozásnak ezért a folyamatosság elvébõl

kell kiindulnia. Az új alaptörvény kidolgozását a következõ fontosabb okok

teszik indokolttá:

a.) Az 1989-90-es átfogó alkotmányreform során olyan új jogintézmények

egész sora

került be az alkotmányba, amelyek Magyarországon vagy sohasem mûködtek,

vagy

amelyekkel kapcsolatban legfeljebb fél évszázaddal korábbi hazai

tapasztalatok

álltak rendelkezésünkre. Elõre látható volt, hogy az ezekre vonatkozó

szabályokat -

immár a friss tapasztalatok gondos elemzése alapján - ismét végig kell

gondolni.

b.) Az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy vannak alaptörvényünknek

"fehér foltjai": részint hiányoznak belõle fontos, alkotmányos

jelentõségû tárgy-

körökre vonatkozó szabályok, részint pedig a meglévõ szabályozás h

ézagos, kiegé-

szítésre szorul.

c.) Az is nyilvánvaló vált: felülvizsgálatra szorul az emberi jogok

"katalógusa."

Az ugyanis részben hiányos, részben pontatlan, továbbá nélkülözi az

elvi

alapot az emberi, illetõleg az állampolgári jogok, más nézõpontból

pedig az

alanyi jogok és az állami kötelezettségek elhatárolása.

d.) Több ponton a hatályos szöveg felülvizsgálatát teszi szükségessé

a belsõ összhang

még teljesebb megteremtésének követelménye, valamint az európai

integrációba

való bekapcsolódásunk is.

e.) Miközben alaptörvényünk tartalma alapvetõen megváltozott, szerkezeti

felépítése,

az egyes fejezetek sorrendje a régi, meghaladottá vált szemléletmódhoz

igazodik.

Annak is jelképes jelentõsége van, hogy a Magyar Köztársaság - mintegy

a

rendszerváltozás lezárásának deklarálásaként - végérvényesen szakít a

rossz emlékû

1949. évi XX. törvénnyel.

II.

Az 1994. évi választásokat követõen a parlamenti pártok megállapodtak az

alkot-mányozás szükségességérõl és eljárási szabályairól. Az

Országgyûlés a 63/1995. (VI. 17.) OGY határozatával megalakította

Alkotmány-elõkészítõ Bizottságát, amelynek feladata a szabályozás elveinek

és az alkotmánytörvény szövegének elkészítése.

Az Országgyûlés Alkotmány-elõkészítõ Bizottsága az alkotmány szabályozási

elveinek kialakítása során többéves tudományos-szakmai elõkészítõ

tevékenységre támasz-kodhatott. Az elõkészítõ munkálatok összegzéseként a

Kormány az Alkotmány-elõkészítõ Bizottság rendelkezésére bocsátotta saját

szabályozási koncepció-tervezetét. Ezt a tervezetet - amelyet a jogtudomány

és a közigazgatás szakemberei együtt készítették elõ - a hazai szakmai

közélet és a társadalmi szervezetek mellett az Európa Tanács Velencei

Bizottsága és az OECD szakértõi is igen kedvezõ véleménnyel fogadták. A

Kormány tervezetét az Alkotmány-elõkészítõ Bizottság hasznosította

munkájában.

III.

A Magyar Köztársaság új alkotmányának szabályozási elveirõl szóló

országgyûlési határozati javaslat (a továbbiakban: Javaslat) a Házszabály

134/A-134/F. §-aiban foglalt eljárási szabályoknak megfelelõen készült el.

A Javaslat az Alkotmány-elõkészítõ Bizottság tagjainak lehetõ legszélesebb

körû egyetértésén alapul: az egyes részelemeinek döntõ többsége mind a hat,

de legalább öt képviselõcsoport egyetértõ szavazata alapján került a

Javaslatba. Ritkán kellett alkalmazni azt a szabályt, hogy öt igenlõ

szavazat vagy az MSZP egyetértésének hiányában az adott kérdésben a

hatályos alkotmánynak megfelelõ rendelkezést kell elõterjeszteni.

A megegyezés érdekében a képviselõcsoportok sok esetben kölcsönösen

engedtek álláspontjukból. Így a Javaslat minden részletében természetesen

nem tükrözi valamennyi párt alkotmányjogi felfogását, hanem a közösen

elfogadott kompromisszumokat tartalmazza.

A Javaslat nem tér ki az új alkotmány minden elemére, hanem elsõsorban a

szabályozás irányát és a legfontosabb jogintézmények tartalmát jelöli meg.

A Javaslat az Alkotmány-elõkészítõ Bizottság által korábban benyújtott és

átdolgozása visszakért országgyûlési határozati javaslat, és az ehhez

benyújtott, az Alkotmány-elõkészítõ Bizottság által támogatott 93 módosító

indítvány alapján készült el. Kiegészült továbbá a Javaslat a

képviselõcsoportok által szükségesnek tartott további 13 módosítással.

Részletes indokolás

A preambulumhoz

A hatályos alkotmány preambuluma az alaptörvény átmeneti jellegét emeli ki.

1989-ben az akkori alkotmánymódosítás a többpártrendszert, a parlamenti

demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés

politikai átmenet elõsegítését szolgálta, az új alkotmány elfogadásáig

terjedõ idõszakra. Az új alkotmány a rendszerváltozás befejezettségét,

visszafordíthatatlanságát is jelképezi. A preambulum tartalmában ezért ki

kell fejezni: alkotmányunk az alkotmányosság egyetemes értékeit figyelembe

véve Magyarország történelmi múltjára épül, a jelenhez szól, és nyitott a

jövõ felé.

Az általános rendelkezésekhez

A hatályos alkotmány általános rendelkezései széles kört fognak át. Így a

fejezet tartalmaz az alkotmány egészére kiható deklarációkat, az emberi és

állampolgári jogokra vonatkozó rendelkezéseket, államcélokat és alkotmányos

feladatokat.

A Javaslat azt a törekvést fejezi ki, hogy az új alkotmány jogintézményei

szerkezetileg elkülönülten jelenjenek meg az alaptörvényben. Az általános

rendelkezések ezért csak azokat a normákat tartalmazzák, amelyek az

alkotmány egészét befolyásolják és a tételes rendelkezések kereteit

teremtik meg.

Az általános rendelkezések között kell szabályozni:

- az állam megnevezését, az államformát;

- a szuverenitást;

- az alapvetõ alkotmányos elveket és célokat;

- az állam területére vonatkozó rendelkezéseket;

- az állampolgárságot;

- az állam jelképeit.

1.) Hatályos alkotmányunk szerint Magyarország: köztársaság. A Magyar

Köztársaság független, demokratikus jogállam. A Javaslat e

rendelkezéseket fenn kívánja tartani, de a jelenlegi szabályozáshoz

képest továbblép: kinyílvánítja az állam szociális jellegét. A felsorolt

jelzõk az alapvetõ elvek és célok között tartalmat is kapnak.

2.) A fõhatalom (szuverenitás) hordozója a nép, de a fõhatalmi

jogosítványokat - a hatalom megosztása révén - törvényben felhatalmazott

állami szervek gyakorolják. Amikor azonban népszavazásnak van helye, az

állampolgárok közvetlenül, maguk döntenek az adott ügyben.

A Javaslat Magyarországnak az európai egység kialakítását célzó

folyamat

iránti elkötelezettségét konkrét rendelkezések kimondásával is jelezni

kívánja. Ilyen rendelkezés az is, amely az állami felségjogok egyes

elemeinek átruházását lehetõvé teszi olyan késõbbi idõpontban, amikor

Magyarországon érettek lesznek a feltételek az euro-atlanti integrációs

szervezetekhez - elsõsorban az Európai Unióhoz - való csatlakozásra. A

csatlakozás nemzetközi szerzõdés formájában történik. A Javaslat

minõsített többségi döntéshozatalt ír elõ az Országgyûlés számára az

ország szuve-renitását ilyen jelentõsen érintõ szerzõdés

megerõsítésénél, azzal, hogy az alkotmánynak rögzítenie kell azokat a

felségjogokat, amelyek nem ruházhatók át, illetve azokat, amelyek

átruházását népszavazással kell megerõsíteni.

3.) Az alapvetõ alkotmányos elvek és célok az alkotmány minden

rendelkezését átható szabályok. Ezek a normák szabják meg az alkotmány

értékrendjét, ezekbõl vezethetõk le a többi fejezetben megfogalmazott

rendelkezések.

A hatályos alkotmányhoz képest új elem - a jogállam és a demokrácia

fogalmának tartalmi elemét kifejezõen - a hatalommegosztás elvének,

valamint a jogállamiság elve részeként külön a jogbiztonság elvének

megjelenése. A pártokra, azok alkotmányos szerepére vonatkozó jelenlegi

szabályozás fenntartható.

Az alapvetõ államcélok vonatkozásában különbséget kell tenni az

államcélok, ille-tõleg az államnak az alapjogok biztosításával

kapcsolatos kötelezettségei között. Az államcélok esetében az állam - a

megfogalmazott célok sajátosságainak megfelelõen - csak törekszik ezek

megvalósulásának elõsegítésére. Azoknál az emberi jogoknál, amelyeknél

az államnak intézményvédelmi kötelezettsége van, nem elegendõ a

"törekvés", hanem az állam köteles biztosítani a jog jelentõs tartalmi

elemeinek megvalósítását, mert ezek a kötelezettségek egy-egy jog

megvalósulásának garanciái. Az államcélokat az alkotmány általános

rendelkezései között kell szabályozni, az állami kötelezettségeket

viszont az emberi jogoknál.

A Javaslat az emberi jogokat az embert megilletõ, elidegeníthetetlen és

sérthetetlen jogoknak ismeri el. Megfogalmazza továbbá a társadalmi,

gazdasági és szociális érdekegyeztetés szükségességét.

Az államcélok között kiemelt helyet foglal el a határon túli

magyarságért való felelõsség kinyílvánítása. Fontos alkotmányos elv a

házasság és a család intézményének védelme, valamint az ifjúságról való

gondoskodás.

4.) A Javaslat az állam területének oszthatatlanságából és területi

épségének

védelmébõl indul ki. Az állam területi beosztását illetõen a hatályos

szabályozás fenntartását tartalmazza, de nyitva hagyja annak

lehetõségét, hogy törvény más területi tagozódást is megengedjen.

5.) Az alkotmány jelenleg az alapvetõ jogok között elég szûkszavúan

szabályozza az állampolgárságot. Mivel az állampolgárság az

államterülettel együtt a szuverenitás fogalomköréhez kapcsolódik, e

szabályokat az általános rendelkezések között kell elhelyezni. A

Javaslat új eleme, hogy szabályozza az állampolgárság megszerzésének

eseteit is. Honosításnál a magyar származásúak elönt élveznek.

6.) Hatályos alkotmányunk az állami jelképek közül csak az állami zászlóról

és címerrõl, valamint a Himnuszról rendelkezik. A Javaslat ezt a

felsorolást kiegészíti a nemzeti ünnepekkel.

Az emberi és állampolgári jogokhoz

1.a) Hatályos alkotmányunk az emberi jogokat a Magyarországra is

kötelezõ

többoldalú nemzetközi egyezmények, elsõsorban a Polgári és Politikai

Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint a Gazdasági, Szociális és

Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya alapján szabályozza. Ez a

szabályozás megfelel a modern jogállami minimum követelményének, de

több szempontból is hiányos:

- nem veszi kellõen figyelembe az Emberi Jogok Európai Egyezményét,

holott idõközben felvételt nyertünk az Európa Tanácsba;

- egyes jogoknak az Egyezségokmányokból való átvétele hiányosan,

pontatlan megfogalmazással történt;

- keverednek egymással a kizárólag magyar állampolgárok számára

biztosított

jogok és az általános emberi jogok; egyes emberi jogok helytelenül

állampolgári

jogként vannak megfogalmazva;

- az alkotmány csak deklarálja a jogokat, de nem minden esetben

tartalmazza azok lényeges tartalmának meghatározását és korlátozásuk

elveit, hanem ezt külön törvényre bízza;

- egyes szociális jogok alanyi jogként vannak megfogalmazva, holott

ezek

valójában csak az állam intézményvédelmi kötelezettségeként

érvényesülhetnek.

Az alkotmányok az emberi jogok katalógusát általában a nemzetközi

emberi jogi egyezményekbõl merítik. A három legfontosabb - fentebb

megnevezett - egyezményen kívül egyéb egyezmények is tartalmaznak

ugyanakkor emberi jogokat (pl. az Európai Szociális Charta, a gyermek

jogairól szóló egyezmény, a nemzetközi munkaügyi egyezmények).

Természetesen a magyar alkotmány sem lehet ellentétes a Magyarországra

is kötelezõ nemzetközi szerzõdésekkel, illetõleg hazánk nemzetközi

kötelezettségeivel. Ennek az elvnek a megtartása azonban nem kívánja meg

a nemzetközi egyezmények másolását, közvetlen követését. A nemzetközi

jog csak azt kívánja meg az államoktól, hogy a nemzetközi szerzõdésekben

meghatározott emberi jogokat biztosítsák, de azt már nem, hogy ezeket a

jogokat alkotmányos jogként - az alkotmányban - rögzítsék. Az

alkotmányozó tehát az emberi jogok katalógusát az alkotmányban autonóm

módon határozza meg. Az alkotmányba foglalt alapvetõ jogok azonban

kifejezik, milyen értékeket tart fontosnak az alkotmányozó.

A Javaslat a fenti megállapítások figyelembevételével kívánja

újraszabályozni az emberi jogokat.

b.) Az alkotmánynak az emberi jogokról szóló részében az egyes emberi

jogokat fejezeti tagolás nélkül, az egymással összefüggõ jogokat együvé

csoportosítva kell szabályoznia. A Javaslat szerint az alkotmány nemcsak

a jogokat, hanem a kötelezettségeket is szabályozza, ezek azonban - a

tankötelezettség kivételével - nem az emberi jogokról szóló részben,

hanem a kötelezettségekkel összefüggõ tárgykört szabályozó más

fejezetekben kerülnek elhelyezésre. Ez a szerkesztési megoldás azt is

kifejezi, hogy a kötelezettségek teljesítése nem feltétele az emberi és

állampolgári jogok gyakorolhatóságának.

A Javaslat elõírja, hogy az egyes jogokat az alkotmányban az

alábbi szerkezetben kell szabályozni:

- a jog kinyilvánítása: ez a rész a jogot megnevezi és deklarálja,

hogy a

megnevezett jog megilleti a jogalanyokat; a jogi védelem

jogosultjai ebben

az esetben egyedileg meghatározhatók, és ezek a személyek az

állammal

szemben közvetlenül érvényesíthetik, kikényszeríthetik jogaik

teljesítését

(alanyi jog); vagy pedig az állam e jog megvalósulását további

jogszabályok

megalkotásával és intézmények fenntartásával biztosítja; az ilyen

jog

kedvezményezettjei egyedileg nem mindig meghatározhatók (az állam

intézményvédelmi kötelezettsége). Az állam intézményvédelmi köte-

lezettsége ugyan feltétlen, de a kötelezettség pontos tartalma, az

állam által

biztosított ellátások, szolgáltatások szintje az állam mindenkori

teherbíró-képességéhez igazodik;

- a jog meghatározása: az alkotmány ebben a részben megmondja,

melyek a

jog lényegéhez közvetlenül és jelentõsen kapcsolódó tartalmi

elemek (a

jogalkotók és az Alkotmánybíróság számára ez ad útmutatást arra,

mi az

adott emberi jog nem korlátozható lényeges tartalma). A jogok

szabá-

lyozásánál törekedni kell a jogok tartalmának részletes

meghatározására, de

a szabályozás mélysége az egyes jogoknál eltérõ lehet; egyes

jogoknál

indokolt lehet nevesített garanciákat megfogalmazni, más jognál ez

nem

szükséges;

- a jog korlátai, feltételei: itt azt mondja ki az alkotmány, hogy a

jog

lényegével összefüggõ tartalmi elemek korlátozhatók-e, vagy a jog

abszolút

védelmet élvez. Amennyiben a jog korlátozható, rögzíteni kell a

korlátozást

- az adott jog szempontjából - megalapozó általános jogcímeket. A

korlátozás elõfeltételeinek meghatározása kapcsán nem tehetõ

különbség

aszerint, hogy az közvetlenül az alkotmányban, vagy alkotmányi

felhatalmazás alapján törvényben valósul-e meg.

2.) A Javaslat a jogok korlátozásának általános szabályaként átveszi a

hatályos alkotmány rendelkezését, megtiltja az alapvetõ jog lényeges

tartalmának tör-vényben történõ korlátozását. Az egyéb korlátozások a

nemzetközi emberi jogi egyezményeknek megfelelõen közegészségügyi,

közrendvédelmi okból, illetõleg mások alapvetõ jogának védelme érdekében

történhetnek, minden korlátozó rendelkezésnél szem elõtt tartva az

elkerülhetetlenség, a szükségesség és az arányosság követelményét.

A jogoktól való eltérés szabályozása a Javaslat szerint a nemzetköz

egyez-ményekhez igazodik.

3.) Az alapvetõ jogok érvényesülését az állam egészének kell garantálnia. A

jogok egy

része éppen az állam aktivitása útján érvényesül: az egészségügyi,

szociális,

társadalombiztosítási ellátások, illetõleg az oktatási, mûvelõdési

intézmények útján.

Ezen intézmények egy részét az állam tartja fenn, de a nem állami

intézmények

fenntartási költségeihez is hozzájárul. A szabadságjogok érvényesülését

sem csak

passzívan tûri az állam, hiszen a közrend, a közbiztonság

fenntartásával, a bûn-

cselekmények megelõzésével e jogok megvalósulását is aktívan segíti.

Mégis elsõsorban a speciális jogvédõ intézmények útján valósul meg az

alapvetõ emberi jogok védelme. A legerõsebb védelmet az jelenti, ha az

alkotmány rögzíti: mindenkinek joga van emberi jogai megsértése esetén

a bírósághoz fordulni. Az ezzel kapcsolatos részletes - elsõsorban

eljárási - szabályo-

kat törvény tartalmazza.

A jogrendszer és jogalkotás szabályaihoz

1a.) Hatályos alkotmányunk szûkszavúan és szétszórtan szabályozza a

jogrendszert, a jogalkotást. Megelégszik annak kimondásával, hogy a

jogalkotás rendjét minõsített többséggel elfogadott törvény szabályozza.

A törvényalkotási eljárás egyes mozzanatai az Országgyûlésrõl szóló

fejezetben találhatók, a részletes szabályokat az ugyancsak minõsített

többséggel elfogadott Házszabály tartalmazza. A nemzetközi jog és a

belsõ jog viszonyát rendezõ szabályok az alkotmány általános

rendelkezései között helyezkednek el.

A Javaslat szerint a jogrendszerre, a jogalkotásra vonatkozó

szabályokat egy helyen, az alkotmány önálló részében kell szabályozni.

b.) Alkotmányunk jelenleg a jogszabályok közül a törvényrõl, a

kormányrendeletrõl, a miniszteri rendeletrõl és az önkormányzati

rendeletrõl rendelkezik, és elõírja, hogy az alacsonyabb szintû

jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.

A jogalkotási törvény az említetteken kívül - az állami irányítás egyéb

jogi eszközei között - megemlíti a jegybanki rendelkezést, a

bankfelügyeleti rendelkezést és a statisztikai közleményt. Ezek

valójában jogszabályok, és az alkotmány megkerülésével tartalmaznak

mindenkire kötelezõ magatartási szabályt. Közülük csak a jegybanki

rendelkezés igényel alkotmányos elismerést, mert a Magyar Nemzeti Bank

az alkotmányban is szabályozott, a Kormány irányítása alá nem tartozó,

önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezõ szervezet, amely indokolt,

hogy saját jogon adjon ki jogszabályt. A Javaslat változatlanul csak a

felsoroltakat tekinti jogszabálynak, az állami irányításnak a

jogalkotási törvényben említett egyéb jogi eszközeit nem.

A Javaslat rögzíti, hogy az alkotmánnyal és a törvénnyel a többi

jogszabály, a kormányrendelettel pedig a miniszteri rendelet nem lehet

ellentétes, de a többi jogszabály közötti kapcsolatot az egyes állami

szervek alkotmányban meghatározott feladatköre oldaláról közelíti meg. E

feladatkörök - megfelelõ szabályozás esetén - elkülönülnek egymástól,

ezért - ha a jogalkotók feladatkörükön belül maradtak - e jogszabályok

nem lehetnek egymással ellentétesek. Ha mégis ellentétes szabályok

keletkeznek, az Alkotmánybíróság dönti el, melyik szerv lépte túl

alkotmányos

feladatkörét.

Alkotmányunk jelenleg nem rendelkezik az alkotmány és a közönséges

törvények között elhelyezkedõ speciális jogszabályról. Ilyen önálló

jogforrási szintre (alkotmányerejû törvény vagy organikus - az

államszervezet legfontosabb elemeit szabályozó - törvény) továbbra sincs

szükség. Fenntartandó azonban - a jelenleginél jóval szûkebb körben - a

minõsített többséggel elfogadandó törvények kategóriája.

2.) A Javaslat a törvényalkotási eljárást illetõen a törvénykezdeményezés

szabályait változtatja meg jelentõsebben. Jelenleg a köztársasági elnök,

a Kormány, minden országgyûlési bizottság és bármely országgyûlési

képviselõ rendelkezik törvénykezdeményezési joggal. Az állampolgárok

népi kezdeményezéssel élhetnek.

A felsoroltak közül a Kormány és az országgyûlési képviselõ

törvénykezde-ményezési jogát változatlan formában indokolt továbbra is

fenntartani. A népi kezdeményezés intézménye is megmarad, mint a

szövegszerûen megfogalmazott törvényjavaslat kezdeményezéséhez való jog.

A többi kezdeményezési jogra viszont - az alábbi indokok miatt - nincs

szükség.

A köztársasági elnök kiegyenlítõ funkciójához nem illeszkedik a

törvénykezdeményezési jogkör. Alkotmányos feladatának ellátásához

elegendõ az Országgyûlés által elfogadott törvény kihirdetésével

kapcsolatos jelenlegi hatásköre. Ugyancsak nem indokolt az országgyûlési

bizottság számára ilyen jogot adni. Az ügy tárgya szerint hatáskörrel

rendelkezõ bizottság - a jelenlegi Házszabály szerint is - a benyújtott

törvényjavaslatok és az azokhoz fûzött módosító javaslatok értékelését

végzi. Ellentmondó helyzetet eredményezne, ha az elõterjesztõ és az

értékelõ feladatait ugyanazon szerv látná el egyes törvényjavaslatok

esetében. Ez nem jelenti azt, hogy meghatározott törvények

elõkészítésére ne jöhetne létre parlamenti bizottság, de az így

elkészített törvényt is képviselõk nyújtanák be.

3.) A Javaslat a hatályos alkotmánynak megfelelõen rendezi a nemzetközi jog

és a belsõ jog viszonyát. Új elem a Javaslatban, hogy az alkotmány a

jövõben pontosan meghatározza az Országgyûlés, a köztársasági elnök és

a Kormány hatáskörét a nemzetközi szerzõdések megkötésével

kapcsolatban.

A választások szabályaihoz

Hatályos alkotmányunk a választások szabályait két helyen tartalmazza.

Az

alapvetõ jogokról szóló fejezetben szabályozza - mint állampolgári

jogot -

az országgyûlési, a helyi önkormányzati, a polgármester- és a

kisebbségi

önkormányzati választáson való részvétel, továbbá a népszavazásban való

részvétel jogát, a választhatósághoz való jogot, és a választójogból

való

kizártság eseteit.

A választások alapelvei cím alatt az alkotmány utolsó fejezeteinek

egyike

az országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati képviselõk, a

polgármesterek és

a fõvárosi fõpolgármester választása tekintetében az általános és

egyenlõ

választójogot, a közvetlen és titkos szavazást írja elõ, kimondja

továbbá, hogy a

megyei közgyûlés elnökét a megyei közgyûlés tagjai titkos szavazással

választják

meg.

Nem szól azonban az alaptörvény az országgyûlési képviselõk és a h

elyi önkor-

mányzati képviselõk választásának módjáról. Ezeket a szabályokat

minõsített több-

séggel elfogadandó törvény tartalmazza.

Az új alkotmányban a jelenlegihez képest differenciáltabb szabályozás

szükséges. A népképviseleti testületekbe való választás elveit - a már

ismertetett tartalommal - az általános rendelkezések között kell

elhelyezni.

Az országgyûlési képviselõk választására vonatkozó legfontosabb

szabályokat ugyancsak az alkotmánynak kell tartalmaznia.

A szabályozás során a jelenlegi vegyes - listás és egyéni

választókerületi -

választási rendszert alapvetõen fenn kell tartani.

A Javaslat új eleme, hogy a külföldön élõ - magyar állampolgárságukat

igazoló -,

illetve a választás napján külföldön tartózkodó állampolgárok számára

is lehetõvé

teszi a választójog gyakorlását.

Az Országgyûlés szabályaihoz

1.) A Javaslat megõrzi az egykamarás Országgyûlés modelljét. A képviselõk

döntéseinek kontrollját különbözõ jogalapon és eszközökkel a

törvényhozáson kívüli szervek - államfõ, Alkotmánybíróság, Állami

Számvevõszék -, valamint a népszavazás intézménye megfelelõen

biztosítják.

Jelenlegi alkotmányunk szerint az Országgyûlés a Magyar Köztársaság

legfelsõbb államhatalmi és népképviseleti szerve. Ez a megfogalmazás

nem illeszkedik megfelelõen a hatalommegosztás elvéhez, nem ad pontos

képet a parlamentáris demokrácia államszervezetének modelljérõl.

Ezért az új alkotmányban azt kell kimondani, hogy a Magyar

Köztársaságban a

törvényhozó hatalmat és a végrehajtó hatalom ellenõrzését az állam

polgárainak képviseletében, az alkotmány alapján az Országgyûlés

gyakorolja. Az Országgyûlés - a megválasztott képviselõk révén - a

népszuverenitás egyik részese, de nem az egyetlen és nem is a legfõbb,

hiszen a hatalmi ágak megosztásának és elválasztásának modern

rendszerében minden állami szerv - akár választott, akár kinevezett

tisztségviselõkbõl áll - az alkotmányban meghatározott feladatkörét

gyakorolja, és más szervezettõl annak feladatát, hatáskörét nem vonhatja

el.

2.) Az alkotmány jelenleg is szabályozza az Országgyûlés megalakulását,

megbízatásának idejét, megszûnésének módját. Ezek a szabályok

fenntartandók, a feloszlás kimondását és a köztársasági elnök által

történõ feloszlatást is beleértve. Ezen kívül egyértelmûen meg kell

fogalmazni, hogy az Országgyûlés megbízatása a választástól számított 4

évig tart.

Az Országgyûlés ülésszakai, ülései, határozathozatala,

határozatképessége tekin-tetében az alkotmányos szabályozás alapjául

ugyancsak a jelenlegi alkotmány, továbbá a Házszabály szolgálhat, bár

néhány pontosítás szükséges lesz. Ugyanígy a Házszabály alapulvételével

kell rögzíteni az új alkotmányban a parlamenti ellenzék legfontosabb

jogait.

3a.) A képviselõk független, zavartalan mûködését több intézmény is

biztosítja: az összeférhetetlenség szabályozása, a mentelmi jog, a

szabad mandátum elve, továbbá a tiszteletdíjhoz, kedvezményekhez való

jog. A Javaslat ezeket az intézményeket a hatályos alkotmányhoz képest

bõvebb tartalommal kívánja szabályozni.

b.) A képviselõk jogait és kötelezettségeit a hatályos alkotmány mellett a

Ház-

szabály és különbözõ törvények szabályozzák. A Javaslat csak a legfon-

tosabb jogokat kívánja az új alkotmányban szabályozni.

4.) A népszavazás a parlamentáris rendszerben - az alkotmány keretei között

- a hatalom képviseleti gyakorlásának kiegészítésére, befolyásolására,

végsõ esetben a képviseleti szerv döntésének korrekciójára irányul. A

hatályos alkotmány e jogintézményt csak megemlíti, a részletes

szabályozást kétharmados törvényre bízza. Az országos népszavazást a

népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló törvény szabályozza, a

helyi népszavazásról az önkormányzati törvény rendelkezik.

A népszavazásról szóló törvény nem rendezi megfelelõen az országos

népszavazással kapcsolatos kérdésköröket. Nem különbözteti meg

egyértelmûen a népszavazás különbözõ formáit, pontatlanok eljárási

rendelkezései, hiányos a népszavazásra nem bocsátható tárgykörök

meghatározása.

Az új alkotmányban a jelenleginél tartalmasabb szabályozásra van

szükség, és e

rendelkezéseket az Országgyûlés címû fejezetben szükséges elhelyezni. A

részletszabályokat továbbra is törvény tartalmazza.

A köztársasági elnökrõl szóló szabályokhoz

1.) A Javaslat nem kívánja megváltoztatni a köztársasági elnökre vonatkozó

jelenlegi szabályokat, csak kisebb pontosító rendelkezéseket tart

indokoltnak.

2.) A hatályos alkotmány értelmében a köztársasági elnök jogosítványai

szerteágazóak. Jogosítványainak egy részét a róla szóló fejezet

tartalmazza, de más fejezetekben is (pl. az Országgyûlésnél, a

bíróságoknál, a Kormánynál) találunk államfõi feladat- és jogkör-

meg-

határozásokat. A szabályozásnak ezen a tagolt rendszerén - a

tárgyi

összefüggésekre tekintettel - nem indokolt változtatni. Ugyancsak

nem

igényelnek alapvetõ változtatást az államfõ tartalmi

jogosítványai, és a

felelõsségére vonatkozó rendelkezések. A jogbiztonság elvének

érvényesülése miatt célszerû azonban, hogy az alkotmány megszabja azt a

határidõt, amelyen belül a köztársasági elnöknek döntenie kell a

hozzá benyújtott javaslatokról.

A Kormány és a közigazgatás szabályaihoz

1.) A hatályos alkotmány tételesen felsorolja a Kormány feladatait és

hatáskörét a kül- és belpolitika, a gazdaság, a kultúra, a szociális

ellátás

területein és egyéb vonatkozásokban.

Az új alkotmányba ezzel szemben a Kormány feladat- és hatáskörérõl

olyan

általános meghatározás kerüljön, amely szerint a végrehajtó

hatalom élén a Kormány áll.

2.) Jelenleg a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az

Országgyûlés választja meg; a megválasztásról és a kormányprogram

elfogadásáról az Országgyûlés egyszerre határoz. Ez a szabályozás

alapvetõen fenntartandó, de egyes elemei egyszerûsíthetõk (pl. a

kormányprogram közjogi jellegének megszün-tetésével), korszerûsíthetõk

(pl. az államfõ által jelölt személy elutasítása esetén a miniszterelnök

jelölésének joga átszáll a képviselõkre).

Új eleme a Javaslatnak, hogy a miniszterelnök döntésétõl függõen - a

kormányfõ fe-

lelõsségét nem érintve - lehetõséget teremt miniszterelnök-helyettes

kinevezésére.

A hatályos alkotmány szerint a Kormány és a miniszterelnök az

Országgyûlésnek tartozik felelõsséggel. A miniszterelnökkel szemben ún.

konstruktív bizalmatlansági indítványt lehet benyújtani. A konstruktív

bizalmatlansági indítvány a Kormány stabilitásának és cselekvõképessége

megõrzésének legfontosabb intézménye. Ezeket a szabályokat ezért

változatlanul fenn kell tartani.

Az alkotmány értelmében az egyes miniszterek is felelõsek az

Országgyûlésnek, de ellenük bizalmatlansági indítvány nem nyújtható be.

Ezt a tilalmat a miniszterelnök kiemelt közjogi helyzetének

megõrzése érdekében fenn kell tartani.

3.) A közigazgatásra vonatkozóan a hatályos alkotmány kevés rendelkezést

tartalmaz.

A közigazgatás fogalma magában foglalja a Kormánynak alárendelt

államigazgatás szervezet-rendszerét, a Kormánytól független központi

közigazgatási (vagy közigazgatási jogkörrel is felruházott) szerveket,

és a Kormánytól független helyi önkormányzati igazgatás

szervezetrendszerét. Indokolt, hogy a közigazgatásra vonatkozó

legfontosabb alapelveket: a törvényesség, a jogorvoslat, a kötelezõ

eljárás és a nyilvánosság elvét, valamint a hatáskörelvonás tilalmát az

alkotmány tartalmazza. Indokolt szabályozni a köztisztviselõk

jogállására vonatkozó legfontosabb elveket is.

Az államigazgatási szervezettípusok közül elegendõ a minisztériumokat

nevesíteni, az egyéb szervezetekrõl (kormánybizottság, kabinet, országos

fõhatóságok, Miniszterelnöki Hivatal, stb.) nem kell rendelkezni.

Az igazságszolgáltatás szabályaihoz

1.) Az alkotmány az igazságszolgáltatás elveit jelenleg nem határozza meg,

csak az alapvetõ jogok között szerepel néhány - a nemzetközi egyez-

ményekbõl átvett -, az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó jog.

Az új alkotmány szabályozásánál az igazságszolgáltatás egységes

szemléletû értelmezésébõl célszerû kiindulni. Ezért a fejezet élén azok

az

alapelvek állnak, amelyek az igazságszolgáltatás egészét határozzák

meg.

2.a)Hatályos alkotmányunk megjelöli, mely bíróságok gyakorolják az

igazságszolgáltatást. Ennek rögzítése azonban nem feltétlenül az

alkotmányban szükséges. Az igazságszolgáltatás folyamatban levõ

szervezeti reformjára is figyelemmel célszerû a bírósági

szervezetrendszer meghatározását a bíróságokról szóló törvényre bízni.

b.) Feltétlenül szükséges az alkotmányban rögzíteni a bírói független-

ségre, a bíró felelõsségére és összeférhetetlenségére vonatkozó

legfontosabb szabályokat. Kiegészül az alkotmány a bírói önkormányzat

megalakításának lehetõségére utalással is.

c.) A Legfelsõbb Bíróság tekintetében nem indokolt elvi változtatás

sem feladatkörét (jogértelmezõ, jogegységesítõ és ítélkezõ funkciók),

sem vezetõinek és bíráinak státusba helyezését illetõen.

3.) Az alkotmány jelenleg úgy határozza meg az ügyészség feladatát, hogy a

legfõbb ügyész és az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak

védelmérõl, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és

függetlenségét sértõ vagy veszélyeztetõ cselekmények következetes

üldözésérõl. Az ügyészség nem tartozik a Kormány alárendeltségébe.

A Javaslat pontosítja az ügyészség feladataira vonatkozó szabályokat,

de nem változtatja meg az ügyészség államszervezetben elfoglalt helyét.

A legfõbb ügyész jogállását a jelenlegihez képest részletesebben kell

szabályozni.

A közpénzügyek szabályaihoz

1.) Az alkotmány az államháztartás rendszerérõl, a központi költségvetés

tartalmáról és elfogadásának eljárási szabályairól, továbbá a

zárszámadásról jelenleg nem tartalmaz rendelkezést. Az új alkotmányban

ezeket a kérdéseket szabályozni kell.

2.) Az állam mûködésének anyagi forrásait elsõsorban az államháztartás

javára elõírt költségvetési befizetési kötelezettségek jelentik. Ezért

szükséges rögzíteni a közteherviselés elvét.

3.) A hatályos alkotmánynak a Magyar Nemzeti Bankról szóló két rövid

rendelkezése közül az egyik a Bank fõbb feladatait határozza meg, a

másik

a Bank elnökének a köztársasági elnök által történõ kinevezésérõl és

Országgyûlés elõtt történõ beszámolási kötelezettségérõl rendelkezik.

Az új

alkotmányban ennél részletesebb rendelkezések szükségesek, a

jegybankról szóló törvénybõl átvett tartalommal.

4.) A Javaslat az Állami Számvevõszékre vonatkozó rendelkezéseket a

hatályos alkotmányt alapul véve szabályozza.

5.) A Javaslat szerint az alkotmánynak rendelkeznie kell a közvagyonról: az

ebbe a

körbe tartozó vagyonról és a közvagyonnal való gazdálkodás elveirõl.

A katonai és a rendvédelmi szervekrõl szóló szabályokhoz

1.) Az alkotmány jelenleg "A fegyveres erõk és a rendõrség" címmel

szabályozza a fegyveres szerveket. Ezek közül a magyar honvédségrõl, a

határõrségrõl (az említetteket együttesen a fegyveres erõk fogalma alá

vonva) és a rendõrségrõl tartalmaz szabályokat, és utal arra, hogy

ezekrõl, továbbá a nemzetbiztonsági tevékenységrõl külön - minõsített

többséggel elfogadandó - törvény rendelkezik.

A Javaslat új elnevezéseket alkalmazva szabályozza a katonai és

rendvédelmi

szervezeteket. Ezek az állam szervei, a végrehajtó hatalomhoz

tartoznak, alapvetõen

a Kormány irányítása alatt állnak.

Az alkotmányban szabályozott szervezetek között - a már említetteken

kívül - rendelkezni kell a nemzetbiztonsági szolgálatokról és ezek

feladatairól. Utalni kell továbbá arra, hogy az alkotmányban megjelölt

honvédelmi, közrendvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátásában

más szervezetek is közremûködnek. Ezek pontos feladatait, irányítási

viszonyait törvény szabályozza. (Ilyen szervezet a büntetés-végrehajtás,

a polgári védelem, a tûzoltóság, a vám- és pénzügyõrség.)

2.) A fegyveres katonai egységek határátlépésére vonatkozó szabályokon

annyiban indokolt változtatni, hogy a hadseregek közötti együttmûködési

célból történõ határátlépést törvényben meghatározott kisebb katonai erõ

esetében a Kormány is engedélyezhesse, az Országgyûlés egyidejû

tájékoztatásával. Az Országgyûlés döntési módozataiban továbbá célszerû

differenciált szabályozást alkalmazni a fegyveres csapat létszámától,

alkalmazási céljától függõen.

3.) A Javaslat a honvédelmi kötelezettség tartalmának és a hivatásos

szolgálat jellemzõ elemeinek pontos meghatározását külön törvényre bízza

és ezzel lehetõvé teszi a hivatásos hadseregre való fokozatos áttérést.

A hivatásos állomány párttagságára, politikai tevékenységére vonatkozó

jelenlegi erõs korlátokat enyhiti.

Az önkormányzatokról szóló szabályokhoz

1.) A javaslat változatlanul hagyja az önkormányzatoknak a hatalommegosztás

rendszerében elfoglalt helyét. A helyi önkormányzatok részei az

államszer- vezetnek, és továbbra is viszonylagosan önálló

intézményekként mûködnek, amelyek mind szervezeti, mind irányítási

szempontból elkülönülnek a végrehajtó hatalomtól.

Az alkotmány jelenleg az önkormányzáshoz való jogot a helyi

polgárok kollektív jogaként határozza meg, amely jogot a

választópolgárok közössége választott képviselõi útján, illetve

közvetlenül, népszavazással gyakorolja. A helyi választások és

népszavazás részletes szabályait külön törvény állapítja meg. Az új

alkotmányban az ismertetett szabályozáshoz hasonlóan kell rendelkezni.

A helyi önkormányzat fogalmát az alkotmány jelenleg úgy határozza

meg, hogy az a választópolgárok közösségét érintõ helyi közügyek

önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság

érdekében való gyakorlása. Ezt a fogalmat a Javaslat részletesebben

bontja ki.

2.) A hatályos alkotmány nem különbözteti meg a helyi önkormányzatok

önként vállalt, illetõleg kötelezõ feladatait és hatásköreit.

Az új alkotmányban nemcsak az önkormányzati és az államigazgatási

feladatok között kell különbséget tenni, hanem a kötelezõ és az önként

vállalt feladatok között is. A Javaslat meghatározza a kötelezõ

feladatok

elõírásának elveit, továbbá az önkormányzati testületek alapjogait.

3.) Az alkotmány a Kormány feladatai között rendelkezik a helyi önkor-

mányzatok törvényességi ellenõrzésérõl. Ezt a szabályt az önkormány-

zatokról szóló fejezetbe átemelve fenn kell tartani.

Az alkotmány jelenleg nem tartalmaz rendelkezést a helyi önkormányzatok

pénzügyi ellenõrzésérõl. A Javaslat - az önkormányzati törvény

rendelke-

zéseit átvéve - e feladatot a külsõ ellenõrzés terén az Állami

Számvevõ-

szék hatáskörébe utalja, míg a belsõ ellenõrzést az önkormányzatok

maguk végezzék el.

4.) A köztestületek a helyi önkormányzatok mellett az önkormányzatok másik

sajátos szervezettípusa. A köztestületek szabályozása a Polgári

Törvénykönyvben található meg, az egyes köztestületekrõl (gazdasági és

foglalkozási kamarák, Magyar Tudományos Akadémia) külön törvények

rendelkeznek.

A köztestületek közjogi jelentõsége indokolja, hogy ez a jogintézmény

az

alkotmányban is megjelenjen. Az egyes köztestületek taxatív felsorolása

nem szükséges, de a Polgári Törvénykönyv legfontosabb szabályainak

átvételével a köztestület fogalmát indokolt meghatározni az

alkotmányban.

A köztestületek szabályozását az "Önkormányzatok" címû fejezetben

indokolt elhelyezni, együtt a nemzeti és etnikai kisebbségi

önkormányzatokról szóló rendelkezésekkel, de azoktól értelemszerûen

elválasztva.

A rendkívüli helyzetekrõl szóló szabályokhoz

Az alkotmány jelenleg elszórtan, az Országgyûlésrõl, illetve a

Kormányról

szóló fejezetben szabályozza a rendkívüli állapotot, a szükségállapotot

és

a veszélyhelyzetet, egymástól tartalmi szempontból nem megfelelõen

elválasztva ezeket a fogalmakat.

A Javaslat szerint az új alkotmányban az államszervezetrõl szóló rész

után, önálló részben, együtt kerüljön szabályozásra - új elnevezésekkel

és

pontosított tartalommal - a védelmi helyzet, a szükséghelyzet és a

katasztrófahelyzet.

A Javaslat megváltoztatja a Honvédelmi Tanács feladatát és

összetételét. A Honvédelmi Tanács e szerint nem több hatalmi ágat

egyesítõ csúcsszerv, hanem kizárólag országgyûlési képviselõkbõl álló

testület, amely az Országgyûlésnek a rendkívüli állapottal összefüggõ,

meghatározott döntési jogosítványaival rendelkezik. A köztársasági

elnök és a Kormány rendkívüli állapot idején is ellátja a saját

alkotmányos feladatát.

Az Alkotmánybíróságról szóló szabályokhoz

1.) Az új alkotmánynak rögzítenie kell mindazokat az alapvetõ szabályokat,

amelyek az Alkotmánybíróság összetételét, hatáskörét, eljárását

határozzák meg. Az Alkotmánybíróságra vonatkozó részletes szabályokat

továbbra is az Alkotmánybíróságról szóló törvény tartalmazza.

A Javaslat kiemeli, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörét kizárólag az

alkotmány határozhatja meg. Jelenleg túl széles az indítványozók köre,

ezt célszerûen szûkíteni szükséges.

2.) Az Alkotmánybíróság összetétele - tagjai, azok jogállása és választása

- tekintetében az alkotmányban csak az alapvetõ jelentõségû garanciális

szabályok szerepeltetendõk. Az Alkotmánybíróság tagjai választásának

részletes szabályait az Alkotmánybíróságról szóló törvényben kell

elhelyezni, míg az alkotmányba csak az alapvetõ keretszabályok

kerüljenek. A Javaslat a jelenlegi szabályok fenntartását tartalmazza.

Az állampolgári jogok országgyûlési biztosai szabályaihoz

A Javaslat a mai törvényes helyzetnek megfelelõen elhagyja az

alkotmányból a

"külön biztos" választásának lehetõségét, viszont alkotmányos szervvé

teszi az

adatvédelmi biztos - jelenleg csak törvényen alapuló - intézményét.

A Javaslat nem változtatja meg az országgyûlési biztosok feladataira

vonatkozó

jelenlegi alkotmányos rendelkezéseket.

Az alkotmány megváltoztatásának szabályaihoz

A magyar alkotmány a legkönnyebben megváltoztatható alkotmányok közé

tartozik. Az új alkotmány megerõsítéséhez ugyan a népszavazásról szóló

törvény

értelmében népszavazás szükséges, alkotmánymódosítás azonban az

Országgyûlés

összes tagjának kétharmados többségével elvégezhetõ. A Javaslat e

szabályokat

szigorítani kívánja.

A záró- és átmeneti rendelkezésekhez

Az alkotmány záró- és átmeneti rendelkezéseinek legfontosabb elvi célja az

új

alkotmány és a ma hatályos alkotmány viszonyának meghatározása. Ezt akként

kell

megteremtenie az új alkotmánynak, hogy sem a jogrendszer egészének

folytonossága, sem pedig az államszervezet szervei mûködésének

megszakítatlansága iránt ne legyen a legkisebb kétség sem. E tekintetben az

alkotmánynak nagyon egyértelmûnek és pontosnak kell lennie, a jogbiztonság

megõrzése érdekében.

A szükséges átmeneti rendelkezésekben ki kell mondani, hogy az új alkotmány

hatályba lépésével nem szûnik meg egyetlen állami szerv - a korábbi

alkotmány szerint megválasztott vagy kinevezett - tisztségviselõjének

megbízatása sem. Hasonlóan szükséges intézkedni arról is, hogy egyetlen

jogszabály sem veszti el érvényét az új alkotmány hatálybalépésével; ha

kivétel lenne, ezt pontosan meg kell határozni.

Eleje Honlap