ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/3313..

Dr. Gál Zoltán Úrnak

az Országgyûlés Elnökének

Képviselõi önálló javaslat!

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

A Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályairól szóló 46/1994.(IX.30.)

Ogy. határozat 84.§. /1/ bekezdésének a./ pontja, valamint 85. §. /2/

bekezdésének d./ pontja alapján a villamos energia termelésérõl, szállításáról

és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény módosítására az alábbi

t ö r v é n y j a v a s l a t o t

terjesztem elõ:

1.§.

A villamos energia termelésérõl, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994.

évi XLVIII. törvény 44. §-a az alábbi /2/ - /3/ bekezdéssel egészül ki:

"/2/ A hálózatfejlesztési hozzájárulás igénybevételével létesített hálózat - a

fejlesztéshez való hozzájárulás arányában - a szolgáltató és a fogyasztó közös

tulajdonába kerül.

/3/ A közös tulajdon megszüntetésére sor kerülhet a fogyasztó tulajdoni

hányadának szolgáltató által történõ megvásárlásával vagy a fogyasztó

tulajdoni hányadának megfelelõ szolgáltatói részvénymennyiség juttatásával."

2.§.

"Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a

már megkezdett fejlesztésekre is alkalmazni kell. "

Indokolás

A hatályos törvényi szabályozás alapján a szolgáltató a miniszter rendeletében

meghatározott hálózatfejlesztési hozzájárulás fizetését kérheti.

A hivatkozott miniszteri rendelet a 26/1995.(VII.25.) IKM rendelet, amely új

fogyasztó villamos teljesítmény iránti igényének, valamint az

áramszolgáltatásba bekapcsolt fogyasztó többletteljesítmény iránti igényének a

közcélú elosztóhálózatról történõ kielégítése érdekében a szolgáltatót

feljogosítja hálózafejlesztési hozzájárulás megállapítására.

A rendelet értelmében a hálózatfejlesztési hozzájárulás mértéke a tényleges

fejlesztési költség 70 %-a, azaz a fogyasztó a fejlesztési költség 70 %-át

viseli, ennek ellenére a hozzájárulással létrehozott hálózat teljes egészében

és ellenérték nélkül az áramszolgáltató társaság tulajdonába kerül.

A villamosenergiáról szóló 1962. évi IV. törvény - a Polgári Törvénykönyv

rendelkezéseivel összhangban - deklarálta, hogy a villamoshálózat kizárólag

állami tulajdonban állhat, az új villamosenergia törvény (1994. évi XLVIII.

törvény) azonban már nem említi a kizárólagos állami tulajdont, s ennek

megfelelõen - ellentétben a Ptk-val - a közcélú távvezetékhálózat már nem

tartozik a kizárólagos állami tulajdon dolgai közé.

A Kormány még az új törvény hatálybalépése elõtt törvénysértõ módon, a

forgalomképtelenség ellenére a villamos hálózatot gazdasági társaságokba

apportálta. A hálózafejlesztési hozzájárulás - fizetési kötelezettség azonban

fennmaradt.

Így mára kialakult az a tarthatatlan állapot, hogy a hálózatfejlesztési

hozzájárulással kiépített, illetve kiépítendõ hálózati rendszer nem az állam

(s így mögöttesen valamennyi állampolgár) tulajdonába, hanem egy - részben

külföldi tulajdonban álló - gazdasági társaság tulajdonába kerül, kizárólag a

társaság tulajdonosainak érdekeit szolgálva.

A hálózatfejlesztési hozzájárulást fizetõk lényegében - ajándékozási szándék

nélkül - mintegy a társaságnak ajándékozzák befektetésük hasznát, a

létrehozott hálózatot.

A villamosenergia-rendszer tulajdoni helyzetének változását (vagyis társaságba

való apportálását, s ezzel idegen tulajdonba adását) követni kellene végre a

jogszabályok megfelelõ módosításának, hogy ne maradjon fenn a piacgazdaságnak,

a számvitelnek, valamint a polgári jog (ti., hogy szolgáltatásért megfelelõ

ellenszolgáltatás jár) alapelveivel ellentétes állapot, hogy a fogyasztók

által anyagi eszközökkel létrehozott hálózat, mint tárgyi vagyon

ellenszolgáltatás nélkül egy másik piaci szereplõ tulajdonába kerül.

A javasolt módosítás elfogadásával megteremtõdne a fogyasztói befektetések

elismerése azzal, hogy a hálózatfejlesztési hozzájárulással létrehozott

hálózat - a befektetés arányában - a szolgáltató és a fogyasztók közös

tulajdonába kerül.

Ugyanakkor megmarad a szolgáltató hozzájárulás - megállapítási joga, de egyben

kötelezetté is válik a hálózat - fogyasztói tulajdoni hányadához tartozó

megvásárlására, vagy a fogyasztói beruházásnak megfelelõ mértékû részvény

biztosítására.

Budapest, 1996. október 18.

Dr. Rapcsák András

országgyûlési képviselõ

KDNP

Eleje Honlap