ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
M ó d o s í t ó j a v a s l a t
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr !
A Házszabály 94.§ (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló T/3092..sz. törvényjavaslathoz az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A II. fejezet Az adóalap megállapításakor csökkentõ jogcímek 7. § (1)
bekezdése az alábbi u.) ponttal egészül ki:
" u.) a törvény hatálya alá tartozó személyt terhelõ és az adóévben befizetett
helyi iparûzési adó összege. "
I n d o k o l á s
A T/3092.. számon benyújtott törvényjavaslat az adóalap megállapításakor
csökkentõ jogcímek között nem szerepelteti a törvényjavaslat hatálya alá
tartozó, a törvényjavaslat 2. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározott
adófizetésre kötelezett személy által az adóévben befizetett helyi iparûzési
adó összegét.
Az elmúlt idõszakban bizonyossá vált, hogy a helyi iparûzési adók fizetésére
kötelezettek körében az adómorál jónak minõsíthetõ, mivel az adó alanyai
szívesebben tesznek eleget helyi adó fizetési kötelezettségüknek, hiszen így
közvetlenül tapasztalhatják, hogy az általuk befizetett -nem kevés, s egyre
jelentõsebb forrássá váló- iparûzési adót a települési önkormányzatok hogyan,
s milyen célok, fejlesztések, beruházások megvalósítására használják fel.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. hatályba lépése óta egyre több
önkormányzat él a helyi iparûzési adó kivetésének lehetõségével, s a helyi
bevételek között egyre nagyobb arányban van jelen az adóalanyok által
befizetett iparûzési adó.
A központi költségvetés éves költségvetési irányelvei között már évek óta
fontos célkitûzésként jelenik meg a helyi bevételek szerepének növelése az
önkormányzati feladatok ellátásának anyagi-pénzügyi hátterének biztosításában.
- 2 -
1996-ban országos viszonylatban várhatóan az iparûzési adóból származó bevétel
alig marad el a helyben felhasználható személyi jövedelemadó által biztosított
önkormányzati forrásoktól. Ez a tendencia tovább folytatódhat, amennyiben
megteremtõdik a reális lehetõsége annak, hogy a települési önkormányzatok
képviselõ testületei a helyi iparûzési adó mértékét -a helyi adókról szóló
törvényben meghatározott keretek között- növeljék.
Ezen célkitûzés akkor válik reálissá, ha az iparûzési adó alanyai lehetõséget
kapnak arra, hogy az általuk -a megnövekedett adómértéknek megfelelõen-
befizetett, s "plusz-teherként" megjelenõ iparûzési adó részben vagy egészben
kompenzálásra kerüljön azáltal, hogy a befizetett adó összege mint adózás
elõtti eredményt csökkentõ tétel jelenik meg. Az iparûzési adó bevezetését
mindeddig mellõzõ önkormányzatok számára ugyancsak megnyílik a lehetõség ezen
adótípus bevezetésére, hiszen a vállalkozások számára a jövõben nem jelentené
adóterheik elviselhetetlen növekedését.
Elõremutató, hogy egyes településeken az adófizetõk még inkább beleszólhatnak
adóik felhasználásába az ún. "címkézési helyek" (vagyis azon címek, amelyekre
a befizetett adó -az adózó választása szerint- fordítható) meghatározásával.
(Pl. kultúrális intézmények, költségvetési szervek, sportegyesületek,
közalapítványok, stb.) A javasolt módosítás elõsegítené ezen törekvések
továbbfejlõdését is.
Összefoglalva:
A javasolt módosítás elfogadása egyrészt növelné a települési önkormányzatok
bevételeit a helyi iparûzési adó mértékének növelésével és szélesebb körû
bevezetésével, s ezen keresztül javulna a települési feladatellátás minõsége,
másrészt elõsegítené az adómorál javulását azzal, hogy az adóalanyok
közvetlenül "tanúi lehetnének" az általuk befizetett adók helyi szintû
felhasználásának.
B u d a p e s t, 1996. október 10.
Dr. Rapcsák András
országgyûlési képviselõ
KDNP