Készült: 2024.03.29.07:33:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

162. ülésnap (2020.11.04.), 74. felszólalás
Felszólaló Nacsa Lőrinc (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 3:44


Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-KDNP-kormány 2010 óta a minél nagyobb mértékben megvalósuló nemzeti függetlenséget és a magyar érdekek képviseletét választotta és választja mind az államadósság devizakitettségének csökkentése, mind a nemzetstratégiai jelentőségű vállalatok, közművek visszaszerzése, mind pedig az energetikai vagy éppen a kereskedelmi kapcsolataink diverzifikálása területén. A kereskedelmi kapcsolataink diverzifikálásának, a magyar gazdaság több lábra állításának sikeres példája a keleti nyitás politikája, amelyet jól mutat, hogy a tavalyi gazdasági rekordévben a legtöbb beruházás hosszú évek után először nem Németországból, hanem Dél-Koreából érkezett.

Régen megdőlt már az az utópisztikus teória, hogy Európa önmagában ipari innovációs nagyhatalom  bár úgy lenne! Ma már legalább annyira érkezik a legkorszerűbb technológia, tőke keletről, mint nyugatról, tehát óriási verseny van. A magyar külgazdasági politika komoly sikereket és eredményeket ért el az elmúlt években a távol-keleti térségekben, ami hozzájárult a magyar gazdaság stabilitásához is.

Most a következő lépésben a közép-ázsiai térség és a Türk Tanács országaival is ideje kiépítenünk a kölcsönösen előnyös és hasznos gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat. A közép-ázsiai régió országai ugyanis a Szovjetunió felbomlása után, 1990-től kezdve független országokká váltak, és napjainkra többen dinamikus gazdasági növekedést is fel tudnak mutatni.

A Kirgiz Köztársaság is kulcsország Közép-Ázsiában, ugyanis Kirgizisztán kiváló kiindulópont lehet a térségbe irányuló magyar vállalatok és a magyar export számára. A Kirgizisztánnal egyre inkább élénkülő kereskedelmi kapcsolatokat jellemzi, hogy a koronavírus-járvány első hullámának tombolása idején is, 2020 első félévében 7 százalékkal sikerült bővíteni a Kirgizisztánba irányuló magyar exportot.

Kijelenthető tehát, hogy Magyarország és Kirgizisztán kapcsolatai soha nem voltak annyira szorosak, mint most. Minden feltétel, lehetőség adott, hogy a magyar és kirgiz vállalatok között szoros együttműködés jöjjön létre, valamint, hogy magyar vállalatok sikeresen terjeszkedjenek Kirgizisztánban és rajta keresztül a közép-ázsiai térségben.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat a magyar befektetőknek, magyar vállalatoknak a kirgizisztáni működését is segíti, valamint a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlődését a gazdasági környezet megfelelő jogi szabályozása útján, melynek köszönhetően kiszámítható, biztonságos, áttekinthető, jogi úton rendezett viszonyokra lehet számítani.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás törvényi elfogadásával biztosabbá és kiszámíthatóbbá válik a cégek működése a másik állam területén, valamint megakadályozza az adókijátszást és adóelkerülést.

A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok dinamikus bővülését és a magyar vállalatok beruházásait az 50 millió eurós kirgiz-magyar befektetési alap létrehozása is segíti, valamint a Kirgizisztán fővárosában, Biskekben nyitott magyar nagykövetség. A külgazdasági tárca nagy erőkkel dolgozik a Budapest-Biskek közötti közvetlen légi összeköttetés kialakításán is. Természetesen ez a légi közlekedés visszatérésekor tűnik majd megvalósíthatónak.

A kétoldalú kapcsolatok bővülését támasztja alá, hogy sokszoros a túljelentkezés a kirgiz fiatalok körében a magyarországi felsőoktatási tanulmányokra, ezért a 75 fős ösztöndíjas keretet Magyarország a jövőben meg fogja növelni.

A magyar-kirgiz kapcsolatok dinamikus fejlődésében tehát egy fontos állomás az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadása, ugyanakkor a valódi áttörést majd az jelentené, ha az Európai Unió végre aláírná Kirgizisztánnal a hosszú ideje tárgyalás alatt álló partnerségi és együttműködési megállapodást. Ezt mi magyar részről mindenképp szorgalmazzuk, szinte már-már az Európai Unió hitelessége kérdőjeleződik meg, hogy a partnerországgal szemben tisztességtelenül hosszú ideig húzza az időt, teljesen fölöslegesen.

Az elmondtak alapján a KDNP-frakció támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai