Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOZMA ÁKOS, az alapvető jogok biztosa, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy a plenáris ülés keretében is szóbeli kiegészítést fűzhetek az alapvető jogok biztosa és helyettesei 2019. évről szóló beszámolójához. Tekintettel azonban arra, hogy a szóbeli kiegészítéseimet már korábban az Igazságügyi bizottság és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt is megfogalmazhattam, engedjék meg, hogy ez alkalommal csak néhány gondolatot fűzzek az írásbeli beszámolónkhoz.Elsőként, tekintettel arra, hogy az önök előtt fekvő beszámoló a 2019. esztendőről szól, engedjék meg, hogy innen mondjak köszönetet hivatali elődömnek, dr. Székely László biztos úrnak, hiszen ez a beszámoló háromnegyed részben az ő munkájának a bemutatása. Szintén szeretném megköszönni dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet biztoshelyettes asszony és dr. Bándi Gyula biztoshelyettes úr lelkiismeretes munkáját is, akiknek a 2019-es tevékenységét szintén ez a beszámoló tartalmazza.

Tisztelt Országgyűlés! A beszámolónk az őszinteség jegyében készült. Tartalmazza a jót is, és tartalmazza a rosszat is, bemutatja az általunk elért eredményeket, ugyanakkor felhívja a figyelmet azon problémákra is, ahol a jövőben még csiszolnunk kell akár az állami, akár a közszolgáltatói működés egyes elemein.

(9.10)

Vizsgálataink, helyszíni ellenőrzéseink, majd ezekről készült jelentéseink, megállapításaink fókuszában minden esetben a három legfontosabb elem: az ember, az ember és az ember.

Tisztelt Országgyűlés! A 2019. esztendő az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalában a változások éve volt. Új biztost választott az Országgyűlés, új székhelyre költözött a hivatal, a hivatalban dolgozók pedig új jogállásba kerültek, és új illetményre lettek jogosultak.

Ezen bevezető gondolatok után engedjék meg, hogy a beszámoló szakmai megállapításai közül is  természetesen a teljesség igénye nélkül  néhányat megemlítsek.

Az alapvető jogok biztosa, tekintettel alkotmányos funkciójára és törvényi hatáskörére, kifejezett kodifikációs munkában csak kivételesen vesz részt. Jogalkotási javaslatok megfogalmazásával, valamint jogszabálytervezetek alapjogi szempontú véleményezésével azonban érdemben tudja befolyásolni a jogszabályok előkészítését.

2019-ben az alapvető jogok biztosát 108 jogszabálytervezet véleményezésére kérték fel. Ez a szám azonban 30 százalékkal kevesebb, mint a 2018-ban számunkra véleményezésre megküldött jogszabályok száma; 2018-ban 154 ilyen jogszabályt véleményeztünk. Ennek a csökkenésnek nyilván sok oka van. Ebben közrehatott azonban az is, hogy bár a minisztériumok számos előterjesztést megküldtek az alapvető jogok biztosának, 2019-ben sem tettek maradéktalanul eleget a jogszabály-véleményeztetési kötelezettségüknek. A jogszabálytervezetek több mint harmada a belügyi tárcától, közel egynegyede az Emberi Erőforrások Minisztériumától érkezett, egyes minisztériumok azonban előterjesztéseikről egyetlen alkalommal sem kérték az alapvető jogok biztosának a véleményét.

Az előterjesztéseket a korábbi évekhez hasonlóan sajnos jellemzően szűk határidővel küldték meg véleményezésre. A rövid véleményezési határidő pedig megnehezíti a biztos érdemi véleményalkotását az előterjesztésekről. Az ombudsman ezért, a véleményezés során kifejtett álláspontjától függetlenül, minden esetben fenntartotta magának azt a jogot, hogy utólag is kezdeményezheti a már kihirdetett jogszabály módosítását.

2019-ben az alapvető jogok biztosa összesen 57 darab jelentést adott ki, amelyek közül 19 esetben kezdeményezte valamely jogszabály módosítását vagy általánosságban a jogi környezet áttekintését. Ezek a jogalkotási javaslatok a legkülönbözőbb tárgyköröket érintették, családtámogatási, gyermekjogi, végrehajtási ügyek, nemzeti megelőző mechanizmus keretében kiadott jelentések, kisajátítással, erdőgazdálkodással kapcsolatos ügyek. Az alapvető jogok biztosának ez a sokszínű jogszabály-véleményezési, jogalkotási javaslattételi lehetősége mind-mind azt támasztja alá, hogy az egykori, még külön biztosi feladatköröket is integráló alapjogi biztosi intézmény hatékonyan látja el az egyes alkotmányos jogok védelmét hazánkban.

Tisztelt Országgyűlés! Az alapvető jogok biztosa hatáskörét 2019. december 10-én kibővítette az Országgyűlés egy törvény megalkotásával; ekkor elfogadta azt a jogszabályt, amely alapján 2020. február 27-étől a Független Rendészeti Panasztestület megszűnt, és feladatkörét az alapvető jogok biztosa vette át. Tekintettel arra, hogy az új hatáskör átvétele nem a jelen beszámolási időszakban történt, emiatt az erről szóló részletes jelentést nyilván a következő esztendőben szeretném majd elmondani. Azonban itt is jelezzük, hogy a jogalkotó az alapvető jogok biztosa és a Független Rendészeti Panasztestület alapjogvédelmi tevékenységében jelentkező párhuzamosságok megszüntetésével, a panasz benyújtására nyitva álló határidő meghosszabbításával, az intézkedési jogok szélesítésével hatékonyabbá, valamint a panaszosok számára átláthatóbbá és hozzáférhetőbbé tette a rendőrségi panaszok vizsgálatát. A rendőrségi panaszok vizsgálatakor megkövetelt személyi és szervezeti függetlenség garanciális elemei, amelyek fennálltak a Független Rendészeti Panasztestület esetében is, az Országgyűlés ellenőrző szerveként működő alapvető jogok biztosa személyében is természetes módon fennállnak.

A panasz benyújtásának törvényi határideje meghosszabbodott 30 napról egy esztendőre, és a törvény által biztosított, hogy az alapvető jogok biztosa a jelentésének megküldését követően hozott rendőrségi határozat felülvizsgálata iránti perben beavatkozóként részt vehet, és így megállapításait, alapjogi érvelését közvetlenül tudja ismertetni az eljáró bírósággal. Az alapvető jogok biztosa az egyéni panasz orvoslását célzó javaslatán túlmenően a törvény által felhatalmazást kapott arra is, hogy javaslatot tehet az országos rendőr-főkapitánynak, illetve a főigazgatóknak utasítás kiadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogy említettem, ebben a témakörben részletes jelentést majd a következő évről szóló tevékenységünk kapcsán szeretnék tenni. Annyit azonban ennek a témakörnek a lezárásaként szeretnék elmondani, hogy a feladatkör átvétele eredményesen és a törvényi határidőn belül megtörtént.

Az alapvető jogok biztosa kvázi gyermekjogi ombudsmanként is eljár Magyarországon, így vizsgálatai, jelentései és más nyilvános megszólalásai, közleményei együttesen rajzolják meg a gyermekjogi fókuszt. 2019-ben az alapvető jogok biztosa tizenhat gyermekjogi tárgyú jelentést hozott, amely az összes jelentésnek közel egyharmada. A témakörök a legszerteágazóbbak, a gyámhatóságok eljárásától a gyámhatósági ügyek elhúzódásán keresztül oktatási ügyek, sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének tartós elmaradása, otthongondozási díj, és még sok egyéb, gyermekek életét, létét érintő témával foglalkozott a hivatal. 2019-ben számos helyszíni, gyermeki jogokat érintő vizsgálatot is tartottunk Tornanádaskától Zalaegerszegen át egészen Budapestig. Kiemelten fontos továbbá a gyermekközpontú szemléletmód az egészségügy tágan vett rendszerében is. Ennek nyomán 2019-ben átfogóan vizsgáltuk az édesanya és az újszülött együttes elhelyezésének gyakorlatát a magyar kórházakban, illetve vizsgáltuk a koraszülött-intenzív osztályok megfelelően gyermek- és szülőbarát működésének feltételeit. Foglalkoztunk a tartósan kórházban gyógykezelt gyermekek oktatáshoz való hozzáférésének jelenlegi problémáival is. Végül engedjék meg, hogy e témakörben felhívjam a figyelmüket arra, hogy a gyermekek jogainak védelme terén végzett jogvédelmi munkánk kapcsán az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága az év elején, 2019 elején közzétett záró észrevételei között elismerően szólt a magyar ombudsman tevékenységéről.

Most engedjék meg, hogy néhány szót a közérdekűbejelentő-védelmi rendszerről szóljak. A közérdekű bejelentők jogainak védelme hazánkban két pilléren nyugszik. Az egyik a hivatalunk által üzemeltetett közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer, míg a másik az eljárásra jogosult szervek közérdekűbejelentés-intézésének a felülvizsgálata. A 2019. esztendőben ezen elektronikus rendszeren keresztül 368 beadvány érkezett hivatalunkhoz, amely szám az előző esztendőhöz képest 20 százalékos növekedést mutat. A bejelentések igen változatosak. Sok esetben rendőrségi intézkedést érintenek, internetes megtévesztés, adathalászat, adatvédelmi bejelentések, illegális szemételhelyezés, vízszennyezés, levegővédelem, adózás. Nagyon széles a paletta.

A közérdekű bejelentéseket vizsgáló szervek eljárásának felülvizsgálatára irányuló kérelem 77 esetben érkezett a tavalyi esztendőben hivatalunkhoz. Ezek közül mindösszesen hat esetben fordult elő az, hogy a vizsgált szerv eljárása nem felelt meg mindenben a vonatkozó jogszabályok előírásainak, ezáltal sérült a petíciós jog, a jogbiztonság és a hatósági ügyek tisztességes intézéséhez való jog.

(9.20)

Tisztelt Országgyűlés! Az alapvető jogok biztosa tevékenysége során mindig is szoros kapcsolatot tart fenn a hazai és a nemzetközi emberi jogi védelem területén működő intézményekkel, amelyek munkáját állásfoglalásaival, szakmai anyagaival, továbbá szükség szerint konzultációk tartásával segítette.

A biztos szerteágazó mandátumának és feladatkörének megfelelően jómagam és munkatársaim folyamatosan részt veszünk különböző ombudsmani, jogvédelemmel foglalkozó ernyőszervezetek munkájában is.

Hivatalba lépésem óta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala egy olyan nemzetközi stratégiát követ, amelynek középpontjában aktív nemzetközi jelenlét kialakítása, valamint az emberi jogi jogvédelem nemzetközi szereplőivel való intenzív kommunikáció és szakmai együttműködés kiépítése áll. Ezen stratégia megvalósításához már a tavalyi esztendő utolsó három hónapja is jó alkalmat nyújtott számomra.

Tisztelt Országgyűlés! A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyve szerint nemzeti megelőző mechanizmusként Magyarországon, 2015. január 1-je óta az alapvető jogok biztosa jár el.

Az alapvető jogok biztosa a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítése körében a fogvatartási helyeken a szabadságuktól megfosztott személyekkel való bánásmódot, a rossz bánásmódok megelőzése érdekében beadvány és az alapvető joggal összefüggő visszásságra utaló körülmény hiányában is rendszeresen vizsgálja. A nemzeti megelőző mechanizmus látogatásainak célja, hogy az érintett hatóságokat és intézményeket a rossz bánásmód megelőzését szolgáló intézkedéseik hatékonyságának javítására ösztönözze.

A 2019. esztendőben a nemzeti megelőző mechanizmus feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosa, illetve munkatársai tíz fogvatartási helyszínen tartottak előre be nem jelentett látogatást, melynek során mindösszesen 3162 fogvatartási helyet ellenőriztek. Annak ellenére, hogy valamennyi látogatás előzetes bejelentés nélkül történt, a látogató csoportok a fogvatartási helyszínekre késedelem nélkül bejutottak, a fogvatartási helyszínek munkatársai az együttműködési kötelezettségüket teljesítették. A látogatócsoportok akadálytalanul és korlátlanul hozzáfértek a fogvatartási helyekhez, személyi szabadságuktól megfosztott személyekhez, valamint a fogva tartáshoz kapcsolódó dokumentumokhoz.

A nemzeti megelőző mechanizmus 2019. évi jelentései a rossz bánásmód megelőzése, illetve megszüntetése érdekében összesen 86 intézkedést kezdeményeztek. Az intézkedések címzettje 68 esetben a meglátogatott fogvatartási hely, 14 esetben annak felügyeleti szerve volt. További 4 esetben a nemzeti megelőző mechanizmus jogalkotást érintő javaslatot is tett.

Az intézkedések megvalósulásának nyomon követését szolgáló folyamatos és konstruktív párbeszéd nemcsak a nemzeti megelőző mechanizmus, hanem az érintett fogvatartási helyszínek, hatóságok és más szervek vezetőinek is törvényben előírt kötelezettsége. Az intézkedések címzettjei a nemzeti megelőző mechanizmus javaslatait megvizsgálták, és azt tudom jelenteni a tisztelt Országgyűlésnek, hogy azokra a törvényben előírt határidőn belül érdemben reagáltak minden esetben.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én röviden ennyivel szerettem volna kiegészíteni írásbeli beszámolónkat. Természetesen kérdések esetén örömmel és készséggel állok rendelkezésre azok megválaszolására. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)