Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor a kormány néhány éve elegánsan lenyúlta a Jobbik keleti diplomáciai és gazdasági nyitásra vonatkozó ötleteit, bizakodva vártuk az első eredményeket. Tettük ezt azért, mert számunkra soha nem az volt a fontos, hogy ki valósítja meg elképzeléseinket, hanem az, hogy a magyar emberek jólétét szolgáljuk programunkkal és javaslatainkkal. Sajnos hamar kiderült, hogy a kormány értelmezésében a keleti nyitás leginkább a mérsékelt diktatúrák hatalomgyakorlási módszereinek és korrupciós rendszereinek átvételére való nyitottságot jelentette. Üdítő kivételt jelenthetett volna a 2016-ban a magyar Ganz által elnyert egyiptomi vonattender, amelynek keretében a nagy múltú vállalat  az Eximbank 280 milliárd forintos hitelének segítségével  700 vasúti kocsit gyárthatott volna le, évekre munkát adva magyar emberek százainak. Ha van gazdaságdiplomáciai siker, ezt mindenképpen annak tekintettük volna.

Jómagam egy ideig Egyiptomban éltem, így jól tudom, milyen népszerűségnek örvendenek a magyar termékek ebben az észak-afrikai országban, és tudom, milyen értéke van a jó hírnévnek a világ azon táján. Nem csoda, hogy az egyiptomi fél egyértelműen a magyar pályázót preferálta. Noha tudjuk, hogy a kormány előszeretettel hivatkozik magyar sikerként a hazai telephellyel rendelkező külföldi vállalatok eredményeire, ezúttal egy valóban magyar vállalat kapott volna kiemelkedő lehetőséget. Éppen ezért tartom egészen hihetetlennek azt, hogy a kormány a fejlesztéshez hitelt nyújtó, állami tulajdonú Eximbankon keresztül a Ganz pályázatát megtorpedózta, és a támogatást egy orosz vállalat kezére játszotta át. Jelenleg tehát egy nagy múltú, 357 embert foglalkoztató magyar cég, amely közel száz éve van jelen Egyiptomban, nyereség helyett 475 millió forintos veszteséget termelt, miközben a magyar adófizetők pénzén működő Eximbank az orosz Transzvagonmas vállalatot támogatja, amely a Dunakeszi Járműjavítóban való részesedés vásárlásával játszhatja ki azt a feltételt, hogy a kiszállított áru magyar legyen. A magyar embereknek ismét csak az összeszerelő feladatok jutnak, valamint a kockázat, amelyet az Eximbankon keresztül most ők állnak.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mi áll annak hátterében, hogy a magát szabadságharcosnak láttató kormány, cserben hagyva egy magyar vállalatot és dolgozóit, egy ekkora üzletet orosz kézre játszott át? Hogyan értékeli annak egyre erősödő gyanúját, hogy a magyar kormányt külső országok zsarolják? Nem érzi úgy, hogy egy magyar állami vállalat segítségével tönkretenni egy megnyert üzletet és a magyar emberek zsebéből kivenni a pénzt a hazaárulás minősített kategóriája? Várható-e a jövőben is, hogy a magyar kormány a magyar vállalatokkal szemben külföldi érdekeket fog kiszolgálni? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)