Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. STEINMETZ ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon a szőlő-bor ágazatban a szükséges fejlesztések termelői szinten nehezen megvalósíthatók egyrészt a magas beruházási költségek, másrészt a saját források hiánya miatt. A külföldi sikeres borvidékeken  és most már egyébként részben a tokaji borvidéken is  a termelés döntő hányada közösségi alapokon valósul meg. Hogyan? Közösségi beszerzési rendszert alakítanak ki, amivel csökkentik a költségeket, korszerűbb borászati technológiák elérésével lehetővé teszik a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítását, és ezáltal növelik a jövedelmezőképességet. Az ültetvények műveléséhez gépi szolgáltatást biztosítanak, nem kell tehát minden termelőnek saját magának méregdrága gépeket vásárolni.

Somogyországban viszont más a helyzet. A 90-es évek közepén, a BB privatizálása után 1600 család életét keserítette meg az üzemnek ez a sajnálatos felszámolása. A balatonboglári borvidék 3200 hektáron megtermelt szőlőjének 70 százalékát azóta nem helyben dolgozzák fel. Az utóbbi években egyes pályázati pénzen felhizlalt nagytestű borászatok, gazdasági erőfölényükkel visszaélve, mélyen az önköltségi ár alatt vásárolták fel a szőlőt, és ezzel veszteséges gazdálkodásra kényszerítették a szőlőtermesztőket. Nem véletlen, hogy sokan azóta be is fejezték a szőlőtermesztést.

A probléma lehetséges megoldásaként javasoltam Nagy István agrárminiszter úrnak egy új, korszerű, a helyi termelői csoportok tulajdonában lévő, közösségi szőlőfeldolgozó üzem megépítését. A miniszter úr válaszában arról biztosított, hogy a tárca a balatonboglári borvidéken minden széles körű termelői összefogással jelentkező beruházási projektet szívesen megvizsgál és segít.

Hát, akkor most, sportnyelven mondva, visszadobom a labdát a miniszter úrnak, mert a balatonboglári pinceszövetkezet vezetésével a gazdák egy termelői összefogáson alapuló, közösségi szőlőfeldolgozó üzemet szeretnének az M7-es autópálya közelében létesíteni, amely egyébként kiszolgálná a Balaton környéki négy borvidék termelőit is. Az előzetes igényfelmérés során összesen 1200 hektáron gazdálkodó szőlőtermelő tett nyilatkozatot csatlakozási szándékáról egy nyugat-európai típusú pinceszövetkezethez. Az elképzelést korábban támogatta az agrárkamara Somogy megyei elnöke is, s mint kiderült, a közösségi szőlőfeldolgozó üzem tervei több tízmillió forintból el is készültek, de valamiért mégsem építették meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A pinceszövetkezeti modell Nyugat-Európában évtizedek óta sikeresen működik. A tokaji tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a termelők a közösségi tulajdonban lévő szőlőfeldolgozó által évente egy hektárra vetítve 500-800 ezer forint összegű megtakarítást érnek el. Ez példaértékű teljesítmény. A kormány segítségével a tokaj-hegyaljai szőlőfeldolgozó 8,2 milliárd forintból épült meg.

Úgy tűnik, a beruházás beváltotta a hozzáfűzött reményeket.

Tisztelettel jelzem, hogy a balatoni szőlősgazdák széles körű összefogásával jelentkező beruházás igénye már megszületett. A kérdés csak az, hogy ők mikor számíthatnak a kormányzat segítségére. Várjuk megtisztelő válaszukat, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)