Felszólalás adatai

DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi miniszter: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Érdeklődve hallgattam a képviselő urat. Igen, Európába tartunk. (Kontrát Károly: Mi ott vagyunk.) Olyannyira Európába tartunk, hogy a visegrádi országok, amelyek ugyanazt az örökséget hordozzák, mint Magyarország, egytől egyig ugyanabba az irányba haladnak, beszéljünk akár Szlovákiáról, beszéljünk akár a csehországi reformokról, de beszélhetünk akár az új lengyel kormány elképzeléseiről is. Ugyanaz az iránya mind a négy országnak, hiszen Magyarországé is ezzel megegyezik. Azonos örökségből jövünk, azonos múltból, egy irányban haladunk.

Mint ahogy, képviselő úr, szeretném megerősíteni azt is, hogy bizony ebben a rendszerben gazdag és szegény kezet fognak egymással. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Hiszen, képviselő úr, olyan sokszor elmondtuk, hogy fejkvótaalapon működik az új rendszer, nem a járulékunkat visszük, nem alakul ki gazdagok és szegények biztosítója. Pénztárak jönnek létre, ahol mindenkinek egyenlő ellátás jár, és mindenki után - jövedelmi helyzetétől függetlenül - csak megbetegedésétől, korától, nemétől és egyéb tényezőktől függően fizet be a magyar állam.

A képviselő úr teljesen jogosan vetette a szemünkre, hogy milyen a magyar lakosság egészségi állapota. Nem véletlenül választottuk a reform mottójául a 6 pluszt. Hiszen mi, magyarok hat évvel kevesebbet élünk, mint az Európai Unió állampolgárai. Ez a hat év önmagában talán nem is tűnhet olyan soknak - bár nagyon jelentős és nagyon nagy szám -, de ha nézzük a betegségekben töltött életévek arányát, akkor bizony elrettentő a különbség. Ez az a különbség, ami miatt tennünk kell. Tennünk kell nemcsak az egészségüggyel, hanem mindazon szektorok, egyéb ágazatok fejlesztésével, javításával, amelyek mind-mind hozzájárulnak az egészségi állapothoz, legyen az akár a szociális ellátórendszer, legyen az akár a környezetvédelem, legyen az akár az oktatás. Fontos, hogy elkülönüljön az állam és az egyén felelőssége, és nagyon tiszta, világos szerepeket kell tartanunk mind az államnak, mind az egyénnek abban, hogy ki hogyan járul hozzá a saját egészségi állapotához.

(14.00)

Az állam fő feladata, hogy olyan szabályozási környezetet teremtsen, amely biztosítja mindenkinek az egyenlő esélyű ellátást, amely biztosítja mindenkinek, hogy kötelezően biztosított legyen, amely biztosítja mindenkinek, hogy ugyanazokra az ellátási szolgáltatásokra legyen jogosult, amely biztosítja mindenkinek, hogy ne maradhasson ki a rendszerből, amely biztosítja tehát, hogy nemzeti kockázatközösség működjön Magyarországon, szolidaritás, valódi szolidaritás.

Az egyén felelőssége nem kis mértékben ott van, hogy igénybe veszi-e azokat a szűrőprogramokat például, amelyek a rendelkezésére állnak, hogy milyen életvitelt folytat, hogyan él. Éppen ezért Mikola úrral tulajdonképpen teljesen egyetértve döntöttünk úgy, hogy a biztosítási rendszer átalakítása önmagában kevés. Sokkal nagyobb figyelmet kell kapnia a népegészségügynek, annak, hogy hogyan oktassuk, hogyan neveljük az embereket arra, hogy hogyan is kell ahhoz élni, hogy azt a 6 pluszt nullára tudjuk csökkenteni. Éppen ezért a minisztériumban november 1-je óta miniszteri megbízott tevékenykedik, akinek külön feladata az, hogy koordinálja mindezt a tevékenységet.

Érdekes volt, amikor Mikola úr arról beszélt, hogy kik protestálnak, és miért. Tudja, elgondolkodtam. Tudják-e a protestálók, hogy vajon nem azért protestálnak-e a protestálók, hogy jobb legyen az ellátórendszer minősége? Nem azért protestálnak-e, hogy mindenki számára ugyanolyan ellátás járjon, függetlenül a vagyoni helyzetétől, függetlenül a származásától, függetlenül bármilyen különbségtől, ami benne fennáll, azaz diszkriminációmentesen? Nem azért protestálnak-e, hogy fenntartható legyen a rendszerünk? Nem azért protestálnak-e, hogy megszűnjön a hálapénz?

Azt hiszem, hogy erről szólnak a tüntetések, erről szólnak a protestálások, és ha erről szól, az számomra azt jelenti, hogy tulajdonképpen azt akarjuk valamennyien, hogy javítsunk, alakítsuk át a rendszerünket egy olyan irányba, amely igazságossá, fenntarthatóvá és jobb minőségűvé teszi a rendszert. Ez a mostani átalakítás, képviselő úr, erről szól, mitől lesz igazságos, jobb minőségű, fenntartható ellátórendszerünk. Ehhez kérem szépen az ön támogatását is.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)