Felszólalás adatai

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Külügyminiszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Hát, ezt is megértük, hogy a tisztelt Ház falai között a rendszerváltoztatás huszadik évében végre a képviselők már nem a csatlakozás időpontjait latolgatják, nem is a felkészülés minőségét kritizálják, vagy éppen a belépés, illetve a tagság szaldójáról vitatkoznak, mint tettük ezt a kilencvenes évek óta nyolc alkalommal a Szájer József, egykori bizottsági elnök által kezdeményezett európai uniós vitanapokon, hanem immáron az ország európai uniós elnökségének a jövő évi teendőiről tudunk vitatkozni.

(14.50)

Remélem, hogy velem együtt, aki közel két évtizede foglalkozik e Ház falai között az európai ügyekkel, mindenki átérzi e vitanap jelentőségét és minőségi változását. Hála istennek, magunk mögött tudhatjuk az európai integráció igen rögös két évtizedét, és ma már, hála istennek, arról beszélhetünk, hogy Magyarország elnökségével kapcsolatban milyen hazai és milyen európai elvárásoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy történelme során először egy sikeres elnökséget tudjon lebonyolítani.

Igen, tisztelt képviselőtársaim, történelmi kihívás előtt állunk. A kérdés az, vajon tudunk-e élni ezzel a páratlan lehetőséggel, vagy ezt is elhibázzuk, mint oly sok mindent például az elmúlt ötven év során. Mert nemcsak Európa, hanem az egész világ szeme rajtunk 2011. január 1-jétől.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy mondatban kellene meghatározni az európai uniós elnökségünkkel kapcsolatos elvárásainkat, azt mondhatnám, hogy a cél legyen ambiciózus, a megközelítés pedig realista. A cél tehát mindnyájunk számára egyértelmű, üljünk a parlamenti patkó bármely székében is: egy sikeres magyar európai elnökség végrehajtása, hiszen közösen böjtöltük ki a tagságunk lehetőségét. A jövő évtől pedig egy magasabb osztályba léphetünk. Ilyen még nem volt, hogy 2011. január 1-jétől a Magyar Köztársaság kormányának a feladata lesz, hogy az Európai Tanács munkáját fél éven át vezesse, innentől kezdve ránk irányul nemcsak Európa, hanem az egész világ figyelme. Ahogy a finn külügyminiszter úr pár héttel ezelőtt mondta a Külügyminisztériumban, ha Orbán Viktor felhívja Barack Obamát, akkor bizony az amerikai elnök fel fogja venni a telefont, hiszen az elnökség fél éve alatt Magyarország lesz a felelős az Európai Unió irányításáért. A Tanács soros elnökségét ellátó Magyarország a féléves időszak alatt meghatározhatja az Európai Unió egészének az arculatát, mondhatni: stílusát. Az elnökség intézménye tehát rendkívül komoly presztízs, ugyanakkor hatalmas felelősség is.

De hangsúlyoznom kell az egyfajta realista megközelítését is az elnökségünknek, mert félreértés ne essék, nem az egész Unió irányítását vesszük át, csak a legfontosabb intézményét, a Tanácsét, ahol szem előtt kell tartanunk a többi 26 tagállam érdekeit is, és törekednünk kell a kompromisszumokra. A jó elnökség legfőbb jellemzője, hogy a konfliktusos helyzetekben ügyes kompromisszumokkal oldja meg, ugyanakkor váratlan események kezelésére is felkészül. Ne legyenek túlzott illúzióink! A magyar elnökség programja 75 százalékban előre meghatározott, a belga elnökségtől örökölt programokból áll, és az Unió politikai napirendje már most előrevetíti azt, hogy jövőre mivel kell foglalkoznunk. A fennmaradó 25 százalék napirendjét pedig az előre nem látható események fogják kitölteni, és csak nyolcadrész marad az elnökségi programban arra, hogy egy sajátos magyaros ízt kapjon.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciója meg van győződve arról, hogy a magyar kormány a lassan véglegessé formálódó elnökségi programjával és annak prioritásaival sikeresen fogja teljesíteni a rá váró feladatokat 2011. január 1-jétől.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió intézményei és a 26 tagország azt várja Magyarországtól, hogy gyors és hatékony munkájával egy sikeres elnökséget bonyolítson le. A 27. tagország pedig Magyarország. Magyarország polgárai legalább ilyen elvárással tekintenek a következő fél év elé. A jó elnökség célja egyrészről tehát az, hogy az Unióban Magyarország megtépázott tekintélyét, amit 2002 után fokozatosan elveszítettünk, megpróbáljuk visszaszerezni. Ez nemcsak a nemzeti összefogás kormányának az érdeke, és itt engedjék meg, hogy idézzem Willem J. van der Vegt urat, a Magyar Európai Üzleti Tanács tagjának szavait, amit éppen bizottságunk elmúlt heti ülésén hangsúlyozott: "A 2011-es EU-s elnökség jelentős esély Magyarország számára, hogy az eddigiektől eltérő módon helyezze el az országot Európa térképén, széles értelemben megmutatva értékeit." Emlékezzünk csak: 2004-ben Magyarország a csatlakozandó országok között hol az első, a második és a harmadik helyen volt, ma bizony sok tekintetben az utolsók között kullogunk. Úgy vélem, hogy elnökségünk a magyar pozíció javítására ad lehetőséget, ugyanis a jó elnökség már középtávon is pozitív hatással lehet az ország tekintélyére, érdekérvényesítő képességeire.

A jó elnökség másik célja lehet, hogy a magyar polgárok előtt visszaszerezzük az Unió megtépázott tekintélyét. Figyelmeztető jel, hogy 2002-ben a magyar polgárok mintegy 66 százaléka vélte úgy, hogy jó lesz a csatlakozás. Ma, 2010-ben pusztán 37 százaléka támogatja az uniós tagságunkat. Éppen itt az ideje, hogy például a magyar vállalkozók és az Unió közé emelt bürokratikus barikádokat elbontsuk, mutassuk meg, hogy igenis lehet a magyar nemzeti érdekeket képviselni és megvalósítani például a magyar kis- és közepes vállalkozások területén, és ez nemcsak a jövőre induló Széchenyi-tervben valósulhat meg, hanem az elnökségünk féléves munkájában is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyen még nem volt az uniós tagságunk elmúlt öt esztendejében, hogy a Magyar Köztársaság kormányának a programja ennyire egybevágjon a jelenleg futó uniós kezdeményezésekkel. Úgy vélem, hogy ez nagymértékben megkönnyíti a polgári kormány mozgásterét, bizonyítandó, hogy ha a kormány egyfajta jó katalizátor, akkor a magyar polgárok a zsebükkel is megérezhetik az uniós tagságunk előnyeit, mint számos régi tagországban erre van példa a '80-as, '90-es években. Véleményem szerint a magyar nemzeti érdekek szempontjából jó helyzetben vagyunk, hiszen az EU napirendjén olyan ügyek és célok szerepelnek, amelyek nagymértékben egybeesnek a magyar polgárok és a nemzeti összetartozás kormánya saját törekvéseivel.

Engedjék meg, hogy itt gratuláljak Martonyi János külügyminiszter úrnak, hogy a magyar elnökség programja a polgár közeli Európa megteremtése, ami az emberi tényezőre épül, középpontjában a növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás áll. Úgy hiszem, hogy éppen itt van az ideje, hogy a polgárok mindennapjait érintő gyakorlatias programokról beszéljünk, ezért üdvözlendő, hogy a magyar elnökség kiemelt figyelmet kíván szentelni a munkahelyteremtés motorjának számító kkv-k helyzetének a javítására.

Tisztelt Elnök Úr! A magyar elnökség prioritásait tekintve megállapíthatjuk, hogy döntő többségüket illetően azonosak az Európai Unió integráció prioritásaival. Lássunk néhányat röviden! 1. Nagy jelentősége van igenis annak, hogy az új tízéves gazdasági uniós stratégiát, az Európa 2020-at éppen magyar vezetéssel indíthatjuk útjára. 2. Annak is van jelentősége, hogy a közös agrárpolitika régen áhított reformja prioritásainak a meghatározása a mi elnökségünk alatt történik. 3. Az utóbbi évek energiaválsága pedig azt mutatta meg, hogy mennyire szükség van egy közös energiapolitika létrehozására. Magyarország ebben a kérdésben is előrelépést kíván elérni.

Végül pedig, ami szintén rendkívül izgalmasnak ígérkezik, hogy az Európai Bizottság év végén beterjesztendő, Duna-régióról szóló javaslata a magyar elnökség idején lesz végső formába öntve. Ennek a jelentőségét jól mutatja, hogy ez az Unió második transznacionális makrorégiós területfejlesztési stratégiája lehet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés európai ügyek bizottsága elnökeként végül szólnom kell a parlament szerepéről is. A lisszaboni szerződés hatálybalépésével a nemzeti parlamentek szerepe az Európai Parlamenttel együtt rendkívül megnövekedett. A jó elnökség teljesítéséhez bizony hozzátartozik a tagállami parlamentek közötti harmonikus együttműködés, amelynek kiindulási pontja a soros elnökség alatt megrendezett parlamenti események, az EU-bizottsági elnökök februári találkozója és a májusi COSAC plenáris ülése, ahol több mint 300 uniós és európai parlamenti képviselő vesz részt. A parlamentek szerepe természetesen a kormányzati szerephez képest kiegészítő jellegű, ám rendkívül fontos, hogy ezen a téren is jól teljesítsünk. Az európai ügyek bizottsága kezdetektől fogva kiemelt figyelemmel kíséri az elnökség kérdéseit, utoljára éppen tegnap hallgattuk meg Martonyi János miniszter urat és Győri Enikő államtitkár asszonyt.

(15.00)

Ezúttal ismét meggyőződhettünk, hogy az uniós elnökségünkre való felkészülés szakszerűen halad, a magyar kormány, illetve a külügyi kormányzat készen áll arra, hogy január 1-jétől egy sikeres elnökségi periódust bonyolítson le.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség úgy véli, hogy az Európai Unió Tanácsa magyar elnökségének sikere az egész ország minden polgárának a sikere lehet. Meggyőződésünk, hogy minden felelős politikai erőnek csak egy célja lehet, hogy Magyarország ezt a feladatot a lehető legmagasabb szinten teljesítse. Nincs olyan belpolitikai érdek, ami mindezt felülírná. Ezért üdvözlendő, hogy a polgári kormány a parlamenti pártok számára meghirdette az elnökség ideje alatt a pax presidentiaet, az elnökségi békét. E konszenzus a közös cél miatt rendkívül fontos, nehogy a cseh elnökség sorsára jussunk.

Frakciónk ennek jegyében kezdeményezte a mai országgyűlési politikai vitanapot. A sikeres magyar európai elnökség lebonyolításához mind a magyar kormánynak, mind a parlament pártjainak és az e programban nagy számban részt vevő magyar polgároknak sok sikert kívánok.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)