Készült: 2024.04.25.00:03:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

48. ülésnap (2015.02.23.), 2. felszólalás
Felszólaló Szijjártó Péter (Fidesz)
Beosztás külgazdasági és külügyminiszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:50


Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót a mai napon, mert a világban zajló változások egy drámai következményéről szeretném, ha itt a parlament padsorai között is eszmét tudnánk cserélni a parlamenti pártokkal. A világban zajló változások ezen drámai következménye pedig az a terrorfenyegetettség, amely globális szinten is nap mint nap érezteti hatását, és a fenyegetettségi szint folyamatosan növekszik.

Európai, illetve magyar szempontból ezt úgy tudnám megfogalmazni, hogy az elmúlt időszak sokkoló eseményei is világossá tették, hogy soha nem volt ilyen közvetlen és közeli a minket érő terrorveszély. Párizs és Koppenhága világossá tették, hogy itt nem valamifajta távoli ködös kihívással nézünk szembe, nem egy olyan ügyről van szó, amellyel kapcsolatban a halogatásnak teret lehetne engedni.

A közösségi és a hivatalos média tudósításai nap mint nap teszik világossá világszerte mindenki számára, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által elkövetett brutális támadások milyen komoly fenyegetést jelentenek az egész világra. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet most már a teljes közel-keleti térség stabilitását fenyegeti, és a keresztény közösségek puszta létét is veszélybe sodorta az adott térségben. A terroristák területszerzését a térségben élő keresztény közösségek és más kisebbségi csoportok üldözése és a népirtás határát elérő tömeges erőszak kíséri.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2014 nyarán a minden addiginál kegyetlenebb támadások miatt 200 ezer kereszténynek kellett elmenekülnie saját otthonából. A 2014 októberében publikált ENSZ-jelentés már 24 ezer halottról számolt be Irak területén, és a kifejezetten a kisebbségi közösségek elleni támadások során 5 ezren haltak meg, és 7 ezer elrabolt nőről és gyermekről szólnak a jelentések.

A tavalyi esztendő nyarán, őszén az újságírók és segélymunkások brutális kivégzése került a figyelem középpontjába, azonban a kegyetlenségek egy újabb szintjével találkozhattunk akkor, amikor a jordán pilóta élve elégetéséről kerültek fel videók a világhálóra.

Azóta az Iszlám Állam újabb támadásokat indított, és akciókat hajtott végre Algériában, Libanonban és a Sínai-félszigeten. A terrorszervezet regionális terjeszkedésének és a keresztények elleni szisztematikus fellépésének az egyértelmű jele volt az, hogy 21 egyiptomi kopt keresztényt fejeztek le.

Utasítást adtam hazánk kairói nagykövetének, hogy vegye fel a kapcsolatot a kopt egyház vezetőivel, ami meg is történt. A tőlük kapott jelzések alapján a 21 kivégzett családfő családja abban kért támogatást, hogy saját kisvállalkozás elindításához, a saját fenntartásuk érdekében minimális pénzügyi segítséget nyújtsunk, ezért intézkedést hoztunk arról, hogy a 21 kivégzett egyiptomi kopt keresztény családjának Magyarország Kormánya 500-500 eurónyi támogatást biztosít, hogy meg tudjanak kezdeni egy fenntartható önálló életet. Tettük mindezt a keresztény szolidaritás jegyében, amiért egyébként a nemzetközi közösség és a kopt egyház részéről is komoly elismerést és megbecsülést kaptunk válaszul.

Világossá kell tennünk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a felelősök nem úszhatják meg a súlyos büntetéseket, ezért levélben kezdeményeztük a nemzetközi büntetőbíróság főügyészénél, hogy a 2011. február 15. óta meglévő mandátuma alapján, amely a líbiai véres események kivizsgálására szól, ezen mandátuma keretében folytassa le a vizsgálatot a kopt keresztények kivégzésével kapcsolatban is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Iszlám Állam globális biztonságra vonatkozó fenyegetése világos, ez ellen egy nemzetközi koalíció harcol. Magyarország, mivel a lehető leghatározottabban elítéli és minden általunk tiszteletben tartott értékrenddel ellentétesnek tartja az Iszlám Állam által elkövetett cselekményeket, ezért mi is részesei vagyunk a koalíciós erőfeszítéseknek, humanitárius segítségnyújtással, a jelenlét biztosításával Erbílben, illetve eddig 224 tonna lőszer felajánlásával.

Az elmúlt időszak brutális eseményei azonban világossá teszik, hogy az Iszlám Állam és a terrorizmus elleni nemzetközi erőfeszítéseket növelni kell, ezért Magyarország Kormánya egyeztetést kezdeményezett a parlamenti pártokkal a nemzetközi koalíció erőfeszítéseinek sikeréhez való hozzájárulásunk növeléséről. Úgy látjuk, hogy reális lehetőség arra adódna, hogy a kurdisztáni katonai stabilitáshoz járuljunk hozzá. Kurdisztánban a szövetségeseink képző- és kiképzőbázisokat tartanak fenn, és ezek folyamatos őrzés-védelméről gondoskodni kell.

Az eddigi nemzetközi védelmi hozzájárulásainkat komoly megbecsülés övezte, ezért az esetleges szerepvállalásunk során olyan döntést kell hozni, amely az ország (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) költségvetési teherbíró képességével, az ország kockázatvállalási potenciáljával és védelmi képességeivel is összhangban van.

A döntést, a parlamenti pártokkal való konzultáció után, természetesen a legszorosabb szövetségeseinkkel való lehető legszorosabb egyeztetésben és együttműködésben fogjuk meghozni. Arra kérjük a parlamenti pártokat, hogy minél előbb alakítsák ki álláspontjukat az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi erőfeszítésekhez való hozzájárulásunk növeléséről. (Moraj az MSZP soraiban.)

Köszönöm szépen a türelmet, elnök úr, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai