Készült: 2024.03.29.13:06:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

200. ülésnap (2021.05.20.), 84. felszólalás
Felszólaló Ungár Péter (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:05


Felszólalások:  Előző  84  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Először is szeretném azzal kezdeni, hogy ez egy olyan költségvetés értelemszerűen, amely egy gazdasági válság időszakáról szól, és azt a mondatot szeretném elmondani, hogy a tények talaján álljunk, hogy ezt a gazdasági válságot értelemszerűen nem az Orbán-kormány okozta, hanem egy világméretű járvány.

Ugyanakkor az egy dolog, hogy Ausztriát a miniszterelnök úr laboratóriumnak nevezte több rádióinterjúban, sőt az Országgyűlés épületében is  én nem tudom, hogy miért gondoljuk, hogy az osztrák válságkezelés volt a legsikeresebb, de ez történt , viszont ezek után Ausztriában a központi kormányzat bejelentette, hogy nagy összegű támogatást ad szinte minden önkormányzatnak pártszínezettől függetlenül, és bár kétségtelen tény, hogy Ausztria teljesítőképessége nem hasonló Magyarországéhoz, mégiscsak az az elvárás megfogalmazódott, hogy ahogy a laboratóriumban történik, úgy fog ez hazánkban is történni.

Ennek az ellenkezője történt: az történt, hogy megvontak az önkormányzatoktól forrásokat. Voltak ebben olyan nevetséges dolgok is, mint az ingyenes parkolás bevezetése, aminek sem járványügyi szempontból nincs semmi értelme, és az önkormányzatoknak bevételkiesést okoz, de voltak olyan dolgok is, amelyek ennél fájdalmasabb és nagyobb összegeket jelentettek az önkormányzatoknak. Ilyen például az iparűzési adó felének az elvonása, amiről a kormánypárti képviselők azt mondják, hogy ez a vállalkozók zsebében marad, ezért ez jó, ugyanakkor ez egy 11,25 százalékos adóteher, tehát annak a vállalkozónak, aki, mondjuk, egy kocsmáros, és háromnegyed éve nem volt bevétele, olyan nagyon sok segítséget nem jelentett.

Elvonták ezt az összeget, de nem is az elvonásról akarok beszélni, hanem ami itt következett: a kompenzációról. Tavaly decemberben visszakompenzáltak 1,38 milliárd forintot tulajdonképpen minden fideszes önkormányzatnak, és semmilyen ellenzéki önkormányzatnak nem. Ugye, itt majd elmondják  ez lassan egy ilyen párbeszéd, amelyben a másik oldalt is elkezdtem mondani, de szerintem ez időt spórol mindenkinek  Békéscsaba városát, ahol kétségtelenül nem fideszes, hanem egy független polgármester van, aki ugyanakkor amióta megválasztották, szintén jó viszonyt ápol a kormánnyal, tehát nem számítanám az ellenzékiek közé, illetve Salgótarján kapott amúgy egy egyösszegű, minden évben megkapott, közlönyben lévő összeget. Tehát ezeket leszámítva ezt csak a kormánypárti városoknak adták oda.

Majd ezek után Balla György miniszteri biztos lett, és elindult egy ilyen konzultációs folyamat, ami kicsit Ionesco román abszurd drámájának, az Egy pohár víznek és Kafka A per című regényének egy ilyen nagyon érdekes ötvözete volt, ahol elmondták, hogy majd ezt adóerőből fogják kompenzálni, de elmondták, hogy nem is fogják igazából kompenzálni, és a végén az jött ki, ahogy láttuk az eredményt, hogy kimondták, hogy akkor legyen az adóerővel arányos módon.

Na most, ha az egészet, a kettőt egyben nézzük  márpedig csak egyben van értelme, hiszen ugyanazért adtak pénzeket a városnak , azt látjuk, hogy Győr kapott 1,38 milliárdot összesen, Székesfehérvár kapott 1,38 milliárdot összesen, és például Szombathely kapott nullát. Tehát ha adóerőt néznénk csak, a lakosságarányos adóerőben mind Székesfehérvár, mind Győr Szombathelynél erősebb, mégis Szombathely nullát kapott, ezek a városok pedig 1,38 milliárdot kaptak. Ez egyetlenegy módon magyarázható: ezek között a városok között az a különbség, hogy Székesfehérvárnak és Győrnek fideszes a polgármestere, Szombathelynek pedig nem; semmilyen más módon nem lehet megmagyarázni. Ha más módon próbáljuk megmagyarázni, még egy dolgot tudunk mondani: azt, hogy a székesfehérvári fideszes képviselő vagy a győri fideszes képviselő jobban végzi a munkáját, mint Hende Csaba. Így lehet még ezt megmagyarázni, más magyarázat erre nincs.

(17.00)

Az a helyzet, hogy amikor az önkormányzatoktól vesznek el pénzt, akkor az útfelújítástól vesznek el pénzt, meg a bölcsődei ellátástól vesznek el pénzt, meg a szemétszállítástól vesznek el pénzt, meg attól vesznek el pénzt, amit amúgy a győri polgármester szokott  nagyon szép, mindenkinek ajánlom  ilyen Facebook-videóban megmutatni, hogy oda kell menni, egy nyugat-magyarországi városnál, és az ereszből ki kell piszkálni a gallydarabokat. Ezt csak zárójelben szeretném megjegyezni, hogy ezt amúgy egy olyan vagyonkezelő épülete előtt tette, aminek, a vagyonkezelőnek az egész vezetését és felügyelőbizottságát ő nevezte ki, de majd a győriek foglalkoznak ezzel a belső ellentmondással.

Az a helyzet összességében tehát, hogy azokat a városokat büntették, ahol ellenzéki polgármesterek vannak, és azoknak kedveztek, ahol fideszesek vannak. Ez nemcsak azért baj, mert tisztességtelen, hanem azért is baj, mert hazudtak, mert azt mondta a miniszterelnök az önkormányzati választások után, hogy minden településvezetővel, pártszínezettől függetlenül együtt fog működni, és utána eljátszották ezt a hóka-móka álkonzultációt, amiről mindenki tudta az elején, hogy mi lesz a vége: a fideszesek kaptak, a nem fideszesek pedig nem. Ennyit akartam az önkormányzati kompenzációról elmondani, és most egy másik témát  és örülök, hogy államtitkár úr itt van, remélem, ez valami gyönyörű véletlen, hogy ez így alakult.

Az a helyzet, hogy a szociális szektor egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítése 42 milliárd forint lenne. Ha jól tudom, az EMMI sem nagyon vitatkozik ezzel a számítással. Hát, most azért én tényleg próbálok így egy emelkedett hangvételű dolgot mondani, és azért államtitkár úrnak jelezném, hogy valószínűleg azért belefért volna ez a 42 milliárd forint a költségvetésbe. Most ne akarja, hogy elővegyem az összehasonlító, méricskélő dolgot, de lehet, hogy mégis meg fogom tenni. Tehát például a vadászati világkiállítás, ugye, 72 milliárdnál tart, és mindkettő egy egyszeri kifizetés. Tehát én nem gondolom, hogy ez az egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítés a szociális szektorban valójában megterhelte volna a költségvetést. Egyszerűen hazugság lenne ezt állítani. Ezenkívül más okot, hogy nem adták meg, nem nagyon tudok elmondani. Az, hogy elmondják, hogy 2010-hez képest nominális értékben mennyivel nőttek a bérek, ez egy nagyon jó dolog, ez tényleg nagyon jó, csak az a helyzet, hogy attól még ezek az emberek pluszmunkát végeztek, fertőzésveszély mellett, 4 százalékuk kapta meg a százszázalékos táppénzt, és igenis megérdemelték volna azt, hogy megkapják az egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítést.

Amúgy a legrosszabbul fizetett állami alkalmazottak a szociális dolgozók, és azok a bérek, amiket ők kapnak, azok nem elegendőek ahhoz, hogy ez a szektor jól működjön. De ezt már amúgy önök is tudják, hiszen amennyiben jól tudom  de majd lehet, hogy nem jól tudom, akkor ez is előfordulhat; amennyiben jól tudom , az SZGYF, akkori SZGYF még felterjesztéssel élt az EMMI-hez, hogy adják meg ezt az egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítést. Tehát belül a fenntartó is pontosan tudja, hogy ez így van.

A másik, ha már a szociális szektornál tartunk: bár volt béremelés nemrég, a legtöbb béremelés pótlékokban van, amely nincsen beépítve az alapbérbe. Ez is egy súlyos probléma. Eleve az egészben a valódi súlyos probléma az, hogy miért van külön szociális bértábla. Az, hogy a bértábla ennyifelé van szabdalva, és az állami szektorban dolgozóknak a bére egy beláthatatlan, kiszámíthatatlan és alapvetően pótlékok által, egyszeri döntésekkel kezelt dolog, ez rossz mindenkinek. Ennek egy politikai oka van, hogy így a szektorokkal külön tudnak tárgyalni, és nem kell egyben tárgyalni az egész állami szektorral, de ezt leszámítva nincs értelme. Amúgy nagyon sok régiós országban nincsenek a bértáblák így szétszabdalva, ez nem is egy szocialista örökség, ez részben a Horn-kormány, részben későbbi kormányok által kitalált dolog. Tehát ez az egyik.

A másik: azért ebbe a költségvetésbe belefért volna a szociális szektor béremelése, és ez egy olyan béremelés, ami azért várat magára évek és évek óta. Én értem, hogy el tud mondani számokat, amik valójában igazából a garantált bérminimum emeléséből a kötelező béremelés, ugye, a bértáblában, de ezen túl nem nagyon voltak béremelések a szociális szektorban.

Még egy kérdést viszont behoznék, mert hallottam, hogy a mai ülésen többször szó volt az otthongondozási díjról. Nagyon szép, hogy 2022-ben, és ez tényleg egy jó dolog, el fogja érni a gyermekek otthongondozási díja a minimálbér szintjét. De azért nem tudom, hogy miért gondolják, hogy az rendben van, ennek valószínűleg valami ideológiai oka van, mert praktikus oka nincs, hogy a nem gyermeküket otthon gondozóknak az otthongondozási díja még mindig nem fogja elérni a 60 ezer forintot. Tehát nem tudom, hogy mi alapján gondolják, hogy ez egy jó döntés.

Az a helyzet, hogy attól, mert valaki nem a gyermekét gondozza otthon, ugyanazt a munkát végzi, mintha a gyermekét gondozná otthon. Novák Katalin egyszer közel volt ahhoz, hogy megvilágítsa ezt az ideológiai különbséget, hogy miért nem emelték a nem gyermeküket otthon gondozóknál, és ott valami olyasmit mondott  próbálom jól idézni , hogy míg egy gyermek, aki nem önellátó, az egy családnak egy nem várt dolog, ami bekövetkezik az életében, addig az, hogy az embernek a szülei, anyósa, apósa időskorában nem lesz teljesen önellátó, ez a természetes életnek a vége. Én ezt értem, és értelemszerűen mindenki számít arra, hogy időskorában majd segítségre szorul, de részben körülbelül két és három év között van a bekerülés egy idősotthonba. Tehát addig mit csinál az ember a szüleivel, anyósával, apósával? Részben pedig azért ezek az emberek fizettek 30-40 éven át tb-t. Tehát nem az van, hogy ők ingyen kapnak valamit az államtól, hanem ők berakták a kockázatközösségbe ezért a saját hozzájárulásukat.

Úgyhogy összességében azt tudnám mondani, hogy a nem gyermeküket otthon gondozóknál a minimálbérre való emelés szintén nem lenne több 30 milliárd forintnál. Ez is belefért volna ebbe a költségvetésbe, és nagyon sajnálom, hogy nem fért bele, és ezekért az okokért is azt tudom mondani, hogy nem fogom támogatni az idei költségvetést. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  84  Következő    Ülésnap adatai