Készült: 2024.04.26.06:01:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

173. ülésnap (2020.12.01.), 192. felszólalás
Felszólaló Farkas Sándor (Fidesz)
Beosztás Agrárminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 4:21


Felszólalások:  Előző  192  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A szőlészet-borászat a magyar mezőgazdaság sikerágazata, melynek fejlődése példaként állhat mindenki számára. Magyarország egy hagyományos szőlő-, bortermelő ország, ahol a szőlészet és a borászat nemzeti ügy. Kicsit mindig össze szoktam hasonlítani, hogy olyan, mint a futball, ehhez is nagyon sokan értenek, holott ez egy rendkívül komoly szakma, azért ezt hozzá kell tenni. A magyar bor jelentősége messze túlmutat önmagán, a magyar mezőgazdaság és a magyarság identitásképző tényezője, egyben fontos országimázs-alkotó és -teremtő erő is.

Jelen javaslat elsődleges célja szőlő-bor ágazatunk hatékonyságának növelése, az ágazati adminisztráció egyszerűsítése. Az Országgyűlés utoljára európai uniós csatlakozásunk alkalmával alkotott bortörvényt. Az azóta eltelt majd 17 év során a világ nagyot változott, a közös agrárpolitikának már több reformján és azon belül is az EU-s borpiaci rendtartás egy átfogó reformján vagyunk túl.

Az életünk felgyorsult, az ügyeink intézése egyre inkább átkerül a digitális térbe. E folyamatok a szőlő-bor ágazatot sem kerülik el, és ezek nyomán szükségessé vált az ágazat adminisztrációs rendszerének teljes felülvizsgálata.

Ezen új szabályok legfontosabb alapvetéseit tartalmazza az új bortörvény tervezete.

Mik is ezek az alapvetések? Hogyan alakítottuk ki azokat? Nagyon egyszerűen: megkérdeztük a szakmát, mint oly más törvények alkalmával is, amiről itt az elmúlt hetekben is számtalanszor beszámoltunk. Előzetes felméréseink, beszélgetéseink és egyes borrégiókban vagy más bortermelő országokban működő jó gyakorlatok tanulmányozása és a szakmai szervezetek véleménye alapján, a józan paraszti észre támaszkodva alakítottuk ki azt a jogi keretrendszert, amelynek következetes alkalmazásával töredékére tudjuk csökkenteni a szőlészeinket és borászainkat sújtó adminisztrációs terheket. Olyan rendszert hoztunk létre, ahol gyors az ügyintézés, ahol egy adatot csak egyszer kell megadni, és amely a valós adatok szolgáltatására ösztönöz, mert figyelembe veszi az ágazat működését meghatározó biológiai és szakmai adottságokat.

A célunk tehát az, hogy a borászok a papírmunka helyett a szakmára és a piacok fejlesztésére koncentrálhassanak. Az új borjogi szabályozás ehhez időt, az Agrárminisztérium által biztosított támogatások pedig pénzügyi segítséget adnak.

Az elmúlt években a hazai borászatok nagyon sokat tettek egyénileg is a magyar bor sikeréért, a továbblépés záloga azonban az, hogy fel tudunke lépni közösségként közös értékeink védelmében. Az új bortörvény ebben kínál számunkra érdemi segítséget.

Értékes bortermő helyeink nevei a földrajzi árujelzőink közösségi márkaként való működésének fontos előfeltétele, hogy legyen valós jogosultsággal bíró gazdájuk, kezelő szervezetük. Ennek érdekében a törvényjavaslat a korábbiak megtartása mellett új jogosultságokat is ad a termelői közösségek számára az oltalom alatt lévő földrajzi árujelző kezelésére.

Összefoglalva: az új bortörvénnyel az adminisztrációs terhek csökkennek, az ügyintézés gyorsul, a termelői közösségek lehetőségei bővülnek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottaknak megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  192  Következő    Ülésnap adatai