Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egyrészt köszönöm mindenkinek a támogatást, hogy jelezték, meg kívánják szavazni a Ház előtt lévő tervezetet, de több felvetés elhangzott itt az előzményekkel kapcsolatban. Köszönöm Nagy Csaba képviselőtársamnak, hogy azért felidézte, hogy 2010 előtt is voltak börtönök, és semmivel nem voltak jobb állapotban, tehát gyakorlatilag nem ez a kormányzat alakította ki ezt a helyzetet, hogy ezzel a kérdéssel szembe kellett néznünk. Azt is köszönöm, hogy a 2016-os vita során valóban volt olyan ellenzéki módosító javaslat, amely éppenséggel arról szólt, hogy emeljük fel duplájára ezeknek a kártalanítási összegeknek az átalánydíját.

Gyüre Csaba képviselőtársam is említette, hogy nem volt jó a jogszabály. Én nem emlékszem olyan jobbikos javaslatokra, amelyek, mondjuk, a mostani tervezetnek megfelelő módosításokat tartalmazták volna az önök részéről, előre látták volna a jövőt, és ezzel akár ezeket a kiskapukat le tudták volna ilyen formában zárni, ahogy megpróbáljuk ezzel a mostani tervezettel. Nyitva volt a lehetőség.

Arra emlékszem, hogy a Jobbik egyáltalán nem akart semmiféle kártalanítást fizetni, ami teljesen szembement volna a nemzetközi környezettel, hiszen a strasbourgi bíróságon több ezer ügy halmozódott fel, amely ott várta azt, hogy ha nem döntünk ebben a kérdésben, akkor minimum 10 ezer eurós átalánykártalanításokat ítéltek volna meg, aminek az anyagi kihatása háromszorosa-négyszerese lett volna a jelenleginek. Tehát szerintem ön sem várhatta volna el a kormányzattól, hogy ilyen kockázatba belemenjen, hogy ezzel éljen.

A másik az, hogy hogyan alakult ki ez a helyzet. Láthattuk, ha a lopakodó jogalkotásról beszélünk napjainkban akár az Unió, akár a nemzetközi fórumok alapján  gondoljunk csak a migrációs package-ra, amit nem fogadtunk el, és milyen felháborodás volt , hogy ez is abból indult ki, hogy volt egy nemzetközi ajánlás, amit aztán egy idő után elkezdett a strasbourgi bíróság normaként alkalmazni, és beszorítani az államokat abba a körbe az Unióval karöltve, hogy hozzák meg azt a fajta belső szabályozást, ami elősegíti az elítélteknek ezt a fajta anyagi juttatását.

Volt egy konkrét kérdés, hogy a fogvatartási költségeket miért nem lehet felfüggeszteni. Ha a strasbourgi bírói gyakorlatot megnézik, ez teljesen elfogadhatatlan, ha ilyen szabályozás születne, akkor mindenki figyelmen kívül hagyná, és mehetnének közvetlenül Strasbourgba az elítéltek, ugyanúgy, mint a korábbi szabályozás alapján, és ez magában rejtené azt a veszélyt, hogy az állam úgymond lenullázhatná azokat a kártalanítási összegeket, amelyeket a jogszabály alapján meg kell állapítani. Remélem, hogy megfelelő választ tudtam ezzel adni.

Néhány adatot azért idéznék: 2016-ban, mondjuk, Szlovénia 114 százalékon, Franciaország majdnem 114 százalékon, Portugália 112 százalék fölött, Ciprus 112 százalékon, Belgium, az Egyesült Királyság 111 százalékon, Olaszország 108 százalékon állt. Gyakorlatilag annak ellenére, hogy megalkották ezt a fajta belső szabályozást, sehol nem robbant rá egy ilyen biznisz, mint amilyen nálunk, holott Strasbourgban nekik is előtte ott sorakoztak az ügyek.

Az is látható, hogy ebben az egész strasbourgi történetben az Európa Tanács Miniszteri Bizottságánál a Helsinki Bizottság egy napi partner, tehát most is, amikor felfüggesztettük a kifizetéseket, akkor gyakorlatilag azt kifogásolták legélesebben, hogy az ügyvédi letétre nem lehet utalni a pénzeket, ahol teljesen nyomon követhetetlen és behajthatatlan útra kerülnének. Mondhatnám Karsai Dániel ügyvéd urat is, aki az Alkotmánybíróságot bombázza egy hasonló beadvánnyal, aki, nagyon jól tudjuk, hogy ezekkel a hálózatokkal napi kapcsolatban áll, és nagyon sok ügyet visz nekik. Tehát azt állítani, hogy nincs összefüggés…

Azt is láthatjuk, hogy a Helsinki Bizottságnak mindig megvan a maga javaslata: engedjük ki a börtönből az elítélteket, és akkor nincs börtönzsúfoltság. Emlékszünk, a járvány idején is az volt a járványügyi intézkedés egy belső javaslatra, hogy akkor engedjük ki őket, nehogy a börtönökben a járványnak kitegyük őket, mintha kint a külvilágban nagyobb biztonságban lennének a kint lévők. Részben ezzel Arató Gergely képviselő úrnak is megadtam a választ.

Hogy itt nagyon jelentős kifizetések történtek az áldozati oldalra, az pontosan az, hogy az eredeti szándéknak megfelelően az eredeti szabályozás azt biztosította, hogy az áldozatok sérelmére ki lehessen fizetni, gyerektartásdíjra, tehát ezek az összegek elkülöníthetők voltak, csak kiderült, hogy a 10 százalékot alig haladta meg az az összeg, ami kifizetésre került. Tehát képviselő urat csak szeretném felvilágosítani, bár nincs itt, hogy jó lenne, ha úgy lett volna, ahogy ő itt előadta, csak akkor lehet, hogy ma nem kellene itt lennünk és erről vitatkoznunk.

Az egyeztetéseket természetesen a nyár folyamán egy három hónapos időtartamban az összes érintett szervezettel feszes munkában a minisztérium munkatársai lefolytatták.

(19.30)

Tehát mind a végrehajtási oldala, mind a büntetés-végrehajtási intézetek, bíróságok részéről, akik ebben részt kell hogy vegyenek a jövőben, ott megtörténtek az egyeztetések, megvannak azok a technikai, informatikai és egyéb kapcsolódási pontok, amelyek szükségesek.

De természetesen én is azt mondom, ha a jogszabályt a gyakorlathoz kell igazítani, akkor lehet, hogy jövőre ugyanúgy be kell jönnünk vele, és megint egy kicsit igazítani kell rajta ahhoz, hogy még tökéletesebben működhessen a rendszer.

Nagyjából ennyit szerettem volna mondani, elnök úr, köszönöm a türelmet. Kérek mindenkit, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)