Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő, T/13956. számú törvényjavaslat igen sok törvényt érint, régebben ezt sokan úgy hívták, hogy salátatörvény. Klasszikusan valóban az, hiszen rengeteg törvényt érint, de tegyük hozzá azonnal, hogy ez alapvetően két jelentősebb témakört ölel fel, és a hozzá kapcsolódó vagy ehhez szorosan kötődő egyéb törvényekre vonatkozó kitekintésekkel szükségképpen számolni kell. A benyújtott javaslat egyrészt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. számú törvény módosítását célozza, és így ehhez is igen sok egyéb törvény kapcsolódik, másrészt pedig egyes kulturális törvényekre vonatkozó javaslatokat tartalmaz, ahogyan ez kiderült államtitkár úr előterjesztéséből is. A törvényjavaslat alapvetően tehát a felsőoktatási intézmények működésének hatékonyságát szolgálja, és ehhez, ahogyan eddig is említettem, számos területen irányoz elő változást, így több e célhoz kapcsolódó más törvény módosítására is javaslatot tesz. Így például a polgárok személyi adatainak, lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt érinti, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódokról szóló 1996. évi XX. törvényt érinti, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényt, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényt  ez az iskolaszövetkezetek apropóján , az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényt, a közpénzből nyújtott támogatásokról szóló 2007. évi CLXXXI. számú törvényt, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. számú törvényt, az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvényt, vagy éppen a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvényt.

Milyen területeken irányoznak elő változásokat, módosításokat a benyújtott javaslatok? Egyrészt, ahogyan erről volt szó az expozéban is, a felsőoktatási intézmények működését, a képzést érintő változások köréről van szó, amelyek egyúttal rugalmasabb működést tesznek lehetővé, és a piaci igényeknek való nagyobb megfelelést célozzák.

A képzések indításának rugalmasabbá tétele érdekében az egyes felsőoktatási szakokat tartalmazó jogszabály miniszteri rendeleti szintre kerülne. A kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeleti úton szabályozza a pedagógusképzésben a képzés szakjait és szakirányát, a választható egyenrangú szakpárokat, szakirányt, a szakosodási rendszer általános szabályait, illetve a doktori képzéssel kapcsolatos szabályokat is. Ez nyilvánvalóan egy jóval gyorsabb és az adott helyzetekre való hatékonyabb reagálást tesz lehetővé. Elhangzott, hogy a lemorzsolódás elkerülése érdekében az alapképzésen gyengén teljesítő hallgatók átvehetők lennének a felsőoktatási szakképzésbe. Ez nyilvánvalóan egy komoly bürokratikus és eljárásjogi könnyítést jelent.

Üdvözlendő, hogy az Országos Tudományos Diákköri Tanács jogi személyiséggé válik; ez, azt gondolom, hogy a tehetséggondozás szempontjából egy komoly előrelépési lehetőséget rejt magában.

A 2020-as törvényi módosítások eredményeként nemcsak állami felsőoktatási intézmény, hanem Magyarországon nyilvántartásba vett, vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézmény is tarthat fenn köznevelési vagy szakképző intézményt  például a Miskolci Egyetem ilyen , tehát az erre vonatkozó szabályok törvénybe foglalása szintén indokolt.

Szerepel benne egy komoly pontosítás is, hogy az Oktatási Hivatal ügyintézési határidejének számítása a MAB szakértői vélemények beérkezését követő nappal veszi kezdetét. Ez számos korábbi méltatlan vitának a megelőzésére ad majd lehetőséget.

A 47. § rögzíti, hogy mikor teljesül a felsőoktatási intézmények állandó oktatói-kutatói karra vonatkozó feltétele, és rögzíti, hogy a felsőoktatási intézmény alaptevékenységének ellátásához szükséges oktatók és kutatók legalább 60 százalékát munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja. Ez abból a szempontból megint csak fontos, mert korábban e vonatkozásban szintén voltak értelmezési anomáliák.

A törvényjavaslat igyekszik a felsőoktatás nemzetközi kitekintését és kapcsolatrendszerét is erősíteni. Ehhez kapcsolódóan, ahogyan elhangzott, a hallgatók számára rugalmasabbá teszi a közös képzések teljesítését, és ez a kedvező szabály kiterjed a Visegrádi Alapra, valamint a közép-európai felsőoktatási csereprogram által finanszírozott képzésekre is.

Ahogy elhangzott, az oklevélmellékletekkel kapcsolatos szabályozás, ezt nem kívánom ismételni, de ez szintén fontos lépésnek számít. A külföldi bizonyítványok, oklevelek elismeréséről szóló törvény kiegészül azzal, hogy az eljáró hatóság vizsgálat nélkül folytatja le a honosítási eljárást abban az esetben, ha a tudományos fokozatot kiállító külföldi oktatási intézményt az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség teljes jogú tagjaként olyan szervezet akkreditálta, amelyik az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe bejegyzetten működik. Magyarán, az akkreditált felsőoktatási intézményekben szerzett külföldi tudományos fokozatok esetében az elismerés automatikus, legalábbis a törvényjavaslat ezt javasolja.

Elhangzott, hogy a törvényjavaslat komoly lépéseket tesz előre a felsőoktatás digitalizációját illetően, és ehhez kapcsolódóan a zárt rendszerű elektronikus távoktatásra vonatkozóan fogalmaz meg javaslatokat, ennek erősítésére szolgáló módosítási elképzeléseket tartalmaz.

Gazdasági kérdésekkel összefüggő javaslatok is megfogalmazódnak, illetve a felsőoktatási intézmények pénzügyi feltételrendszerével, működésével összefüggő rendelkezések is olvashatók a törvényjavaslatban. A különböző vagyonkezelő alapítványok részére történő vagyonjuttatás kérdését érintette államtitkár úr, tehát erre most nem térek ki még egyszer. Viszont szeretném azt az elemet kiemelni, amely az expozéban nem hangzott el, de én fontos elemnek tartom, nevezetesen, hogy az intézményi társaság, tehát a felsőoktatási intézmény által alapított gazdasági társaság jogi értelemben nem állami tulajdonban álló gazdasági társaságnak minősül, de az állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat kell rájuk alkalmazni. Ez alapvetően a vagyonkezelés szempontjából jelent más jogállást, és ad rugalmasabb lehetőséget a tekintetben, hogy a felsőoktatási intézmények és a vállalati szféra közötti együttműködéseknek kézzelfogható, napi gyakorlati elemei jöhessenek létre.

A szövetkezetekről szóló törvény apropóján már az elején említettem, ez a diák- vagy iskolaszövetkezetek kérdését érinti, nevezetesen arra vonatkozik, hogy egy bürokratikus eljárásnak az egyszerűsítését igyekszik megoldani: abban az esetben, ha szakmai gyakorlatot iskolaszövetkezeteknél teljesít hallgató, akkor azt ne kelljen mindenféle bejelentési és adminisztrációs kötelezettséggel megterhelni.

Pontosításokat tartalmaznak az oktatási nyilvántartásról szóló törvényjavaslatoknak a különböző elemei. Személyi adatok nyilvántartásával összefüggő pontosításokat, módosításokat tartalmaz, és ugyanez a felnőttképzéssel összefüggésben is. Itt is jelentős adatszolgáltatási tehercsökkentés vagy adminisztrációs könnyítés a cél.

A kulturális tárgyú törvények esetében én kifejezetten üdvözlöm, hogy a Magyarságkutató Intézet régészeti feltárások elvégzésére jogosult intézményként szerepelne. Ezt azért tartom fontosnak, mert az elmúlt esztendőkben láthattuk, hogy elég komoly régészeti feltárások kötődnek a Magyarságkutatóhoz. Ez eddig úgy tudta megcselekedni, hogy a régészeti feltárásra jogosult eddigi szereplőkkel kellett együttműködési megállapodást kötni. A jelenleg hatályos törvény szerint régészeti feltárásra eddig a következő szervek voltak jogosultak: a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a megyei hatókörrel rendelkező területi múzeumok, régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeumok, régészeti szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmények, az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Régészeti Intézete és a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv. Ehhez zárkózna fel a Magyarságkutató Intézet. Eddig, amiről nekem van tudomásom, hogy Tokajban végeztek komoly feltárásokat a Nagyboldogasszony templomnál, a temetőnél és részben a tokaji várnál, Kiskunfélegyházánál komoly honfoglaláskori leleteket tártak fel, Abasáron pedig az egri Dobó István Múzeummal együttműködve egy X. és egy XIV. századi templom feltárását végezték el.

(14.00)

Ezzel a törvénymódosítással a munkájuk és a tevékenységük nyilvánvalóan több adminisztrációs tehertől mentesül, és ilyen értelemben könnyebbé és talán remélhetőleg még hatékonyabbá válik.

A Magyar Művészeti Akadémiával kapcsolatban szintén sok mindent elmondott államtitkár úr. Én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a több szabályozás tulajdonképpen az MTA analógiájára történik. Itt leginkább ez a levelező tag, rendes tag összefüggésében értelmezendő, tehát értelemszerűen a magyarországi tudományos és művészeti közösségeknek a szabályozása ilyen értelemben, sok vonatkozásban szinkronba kerülne.

A médiaszolgáltatásokról szóló törvény módosításáról az államtitkár úr részletesen tett említést vagy erről beszélt, úgyhogy ezt nem kívánom megismételni.

Végezetül csak annyit szeretnék még megjegyezni, hogy a törvényjavaslatnak igen sok olyan pontja van, már terjedelmi értelemben is, ami klasszikusan úgynevezett jogtechnikai javaslat, nyelvhelyességi változtatásokat tartalmaz, szövegszerű pontosításokat, helyesírási vagy éppen stilisztikai javításokat, szócseréket és így tovább. Tehát ezek nagy terjedelmet kötnek le ugyan, de érdemi tartalmi változtatásokat ezek már nem jelentenek.

Azt gondolom, tisztelt Ház, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a törvényjavaslatok kerültek most ebbe bele, amelyek az elmúlt esztendő során megszülettek, és közben az élet azért a természeténél fogva kihozza azt, hogy hol szükségeltetik árnyalás, pontosítás, módosítás. Bízom benne, hogy széles körű támogatásra fognak találni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)