Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat kiemelt célja a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény olyan módosítása, amelynek révén korszerűbbé válik a szabályozás. Ezzel felsőoktatási intézményeink rugalmasabban és kevesebb kötöttséggel vehetnek részt a nemzetközi kutatásokban, a hallgatói csereprogramokban, valamint további nemzetközi projektekben. Az új szabályozásnak köszönhetően a felsőoktatás finanszírozása is átláthatóbbá válik.Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása a piaci igényeknek való megfelelést és a felsőoktatási intézmények működésének javítását célozza. A felsőoktatási képzések indításának rugalmasabbá tétele érdekében az egyes felsőoktatási szakokat tartalmazó jogszabály a tervezet értelmében miniszteri rendeleti szintű lesz.

A képzési és kimeneti követelményeket pedig hivatalos közleményként publikálják, ezzel is segítve a képzések rugalmas, munkaerőpiaci kereslethez történő igazítását. A javaslat értelmében a hallgatói lemorzsolódást elkerülendő az alapképzésen gyengébben teljesítő hallgatóknak nem feltétlenül kell kilépniük az oktatásból, a továbbiakban átjelentkezhetnek a felsőoktatási szakképzések egyikére.

A tervezet felsőoktatásunk nemzetköziesítése érdekében a képzési és kimeneti követelmények meghatározását európai uniós forrásból megvalósuló programok közös képzései esetében, hasonlóan a szakirányú továbbképzésekhez, intézményi hatáskörbe helyezi. Ez a kedvezőbb szabály a Visegrádi Alap és a közép-európai felsőoktatási csereprogram által finanszírozott képzésekre is kiterjed. Az oklevélmellékletet pedig nemcsak magyarul vagy angolul, hanem a képzés idegen nyelvén is ki kell adni az adott hallgató számára.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat elfogadásával felsőoktatásunk szintet lép a digitalizáció tekintetében is. A felsőoktatási intézmények tanulmányi rendszerének képesnek kell lennie az intézmények alapfeladatainak, valamint a zárt rendszerű elektronikus távoktatás támogatására is. A törvényjavaslat tartalmazza azoknak a törvényeknek a módosítását, amelyek a közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványok hosszú távú működését biztosítják. Az egyes módosítások érintik a vagyonkezelő alapítványok részére történt vagyonjuttatás és közfeladat-ellátás, illetve finanszírozás alapvető szabályait. A törvényjavaslat célja a nemzeti felsőoktatási törvényben annak a szabályozási hiátusnak a betöltése, amellyel a közjogi és polgári jogi jogviszonyok egymástól jól elhatárolhatóvá válnak. Egyértelművé válik, hogy főszabályként a fenntartó és a tulajdonos azonos, egy és ugyanazon személyeket takarja. Ha a polgári jogi megállapodás alapján mégis úgy dönt a tulajdonos, hogy a fenntartói jogok gyakorlását másra ruházza át, a tulajdonos, illetve a fenntartó jogilag is elválhat egymástól. Ezzel együtt az Alaptörvény X. cikke garantálja, hogy a tulajdonosi jogok nem terjedhetnek ki a felsőoktatási autonómia körébe tartozó területekre.

Tisztelt Országgyűlés! Az új szabályozás a felsőoktatási intézmények finanszírozását hosszú távon kiszámíthatóvá teszi, stabil finanszírozási kereteket biztosít, számba veszi a felsőoktatási tevékenység eltérő dimenzióit, illetve sajátos finanszírozási követelményeit. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény módosítása pedig az úgynevezett európai szakmai kártya birtokosa számára lehetővé teszi azt, hogy adatairól tájékoztatást kérjen, megfelelve ezzel a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelvnek.

(13.40)

Ez az akkreditált felsőoktatási intézményekben szerzett külföldi tudományos fokozatok esetében automatikus elismerést tesz lehetővé.

Az oktatási nyilvántartásról szóló törvény hatálybalépése óta közel két év telt el. A törvényi szabályozás és tárgya, az egységes oktatási nyilvántartás alapvetően sikeresnek mondható. Ugyanakkor ezen idő alatt a jogalkalmazási tapasztalat néhány helyen rámutatott a pontosítás szükségességére, amelyet az önök előtt lévő törvényjavaslat megtesz. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása pedig egyértelművé teszi a jogalkalmazók számára a közalkalmazottak illetmény-előmenetelének megállapításakor azokat a követelményeket, amelyek alapján a képesítések, szakképesítések, végzettségek minősítése meghatározható. Ez a lehetőség az Országos Képzési Jegyzék szerinti fogalmaknak való megfelelés érdekében 2020. január 1-jét követően elérhető lenne.

A módosítás az Országos Képzési Jegyzék rendszerében 2024-ig még megszerezhető szakképesítések, illetve az új szakképzési rendszerben a magyar képesítési keretrendszer alapján megszerezhető szakképesítések vonatkozásában világossá teszi a felsőfokú vagy középfokú szakképesítés minősítésének szabályait.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény és a kapcsolódó törvények módosítása a Magyar Művészeti Akadémia működésében, szervezeti életében felmerülő gyakorlati tapasztalatokra és igényekre reagál, és a köztestület stratégiai terveinek megvalósítását célozza. A javaslat a szervezeti stabilitást, a köztestület tevékenységeinek és folyamatainak hatékonyságát tartja szem előtt.

A módosítások a köztestület belső működését érintik, e körben a kormány figyelemmel volt a Magyar Művészeti Akadémia közgyűlése által elfogadott, a köztestület működési hátterét jelentő törvényi módosításának egyes irányaira, annak koncepciójára. A javaslat egyes elemeinek köszönhetően a köztestületi döntési mechanizmus felgyorsul, ugyanakkor ellenőrizhető marad. Nemzetközi szinten is unikális megoldás volt emellett a művészjáradék bevezetése, amely biztosította az egyes művészeti díjakban részesült, 65. életévüket betöltött személyek élethosszig tartó, méltányos és rendszeres díjazását.

A Magyar Művészeti Akadémia közfeladatait szervező és irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága közigazgatósági hatóságként 2018. január 1-jétől látja el a művészjáradék megállapításával kapcsolatos hatósági feladatokat.

A javaslat pontosító módosításokat tartalmaz a művészjáradék megállapítása iránti közigazgatási hatósági eljárással összefüggésben. E körben szükséges a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvények módosítása annak érdekében, hogy az MMA Titkársága a törvények szerinti nyilvántartásokból a művészjáradékkal kapcsolatos jogszabályi feladatainak ellátásához adatokat igényelhessen.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan a törvényjavaslat a felsőoktatási intézmények működésének hatékonyságát szolgálja, hasonlóképpen e célból tesz javaslatot a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló törvény módosítására is. Ennek keretében javaslatot fogalmaz meg a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló törvény egyes rendelkezésére is. A módosulások tükrében egyszerűbbé válnak a Médiatanács által kiírt médiaszolgáltatási pályázati eljárások elbírálásának és eredménye megállapításának a szabályai. A piaci igényeknek megfelelően módosulnak továbbá a médiaszolgáltatások után fizetendő médiaszolgáltatási díj fizetésének szabályai, és a negyedéves fizetés helyett a havi fizetés is választható lesz, évente egy alkalommal. Ezek célja, hogy a szabályozás követni tudja és alkalmazkodjon a médiapiac átalakulásához, a megváltozott fogyasztói igényekhez.

Jogalkalmazói tapasztalatok alapján a médiaszolgáltatási díj részletekben történő megfizetésének szabályait a tervezet alapján törvényi szinten mondja ki. Az audiovizuális médiaszolgáltatások műsortartalmi követelményének enyhítése a szerkesztői szabadság kiszélesedéséhez járul hozzá, és ugyanezt a célt szolgálja a reklámidőre vonatkozó szabályozás módosítása is, valamennyi nem kereskedelmi médiaszolgáltatás tekintetében.

Az ad hoc jellegű ideiglenes médiaszolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések módosításával lehetőség nyílik immáron szélesebb erőforrásspektrumon is médiaszolgáltatási tevékenység végzésére, amely kiegészül a jogosultsági idő megnövekedésével is. A hálózatba kapcsolódás alanyi körét pontosítja a törvénymódosítás. Olyan szabályozások is módosulnak, amelyek egyértelműen meghatározzák a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap tartalékának képzésére a többletbevételeinek a központi költségvetésbe történő befizetésének szabályait, összhangban az Európai Bizottság felé tett, a magyar szabályozást kiegészítő vállalásokra tekintettel.

Tisztelt Országgyűlés! A Nemzet Művésze díj a magyar kulturális élet legkimagaslóbb teljesítményt nyújtó képviselőinek adományozható elismerés, mely címet az MMA-ról szóló törvény szerint egyszerre legfeljebb 70 személy viselheti. A jogalkotó megteremti a lehetőséget, hogy a díjban részesített személy csatlakozási szándéka esetén és az alapszabályban foglaltak szerint egyszerűsített eljárás keretében az Akadémia rendes tagjává is válhasson. A külön eljárásrend igazodik az általános tagválasztási szabályokhoz is, hiszen a rendes taggá válásról ebben az esetben is a közgyűlés dönt. Ennek érvényesítéséhez szükséges, hogy a jogalkotó az MMA rendes tagjainak felső létszámkorlátját megemelje, így a Nemzet Művésze címet viselő személyek rendes taggá válhatnak. A javaslat szerint a 250 fős rendes tagi létszám felső határa 315 főig megemelhető.

A Magyar Művészeti Akadémia elnökségének tagjai és a tagozatvezetők a törvény értelmében az MMA tisztségviselői. A tisztségviselő-választások köztestületi tapasztalatai azt mutatják, hogy nincs szükség arra a törvényi követelményre, amely a Magyar Művészeti Akadémia tisztségviselőjévé váláshoz a megválasztáskor legalább két éve fennálló akadémikusi jogviszony meglétét szabja feltételül. A tisztségviselők mellett ugyanez állapítható meg a felügyelőtestületnek a Magyar Művészeti Akadémia akadémikusi köréből kikerülő tagjaira nézve is.

A jogalkotó a továbbiakban nem kíván olyan követelményt támasztani, amelynek értelmében bármely tisztségviselő és felügyelőtestületi tag esetében legalább két év akadémikusi múlt az alapkövetelmény, azonban szükséges, hogy valamennyi tisztségviselő, továbbá a felügyelőtestület közgyűlése által választott tagjai az akadémikusok köréből kerüljenek ki. A jogalkotó azonos elv alapján állapítja meg valamennyi tisztségviselő  az elnök, a két alelnök, a főtitkár, a tiszteletbeli elnök, az elnökség négy, az akadémikusok közül kikerülő tagja és a tagozatvezetők , továbbá a felügyelőtestület akadémikus tagjai megválasztásának követelményeit is.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyes kulturális tárgyú és sporttárgyú törvények, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény 2021. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései szerint a Magyar Művészeti Akadémia közgyűlése a legalább két éve megválasztott akadémikusok közül választja meg az MMA főtitkárát. A hatályos szabályozás a főtitkári tisztség ellátását nem köti akadémikusi tagsághoz. A 2021. január 1-jétől hatályos rendelkezés bevezetése jelentősen és indokolatlanul szűkíti a főtitkárnak megválasztható személyek körét, ezért azt kezdeményezzük  ez szerepel a javaslatban , hogy a módosító rendelkezés ne lépjen hatályba.

Tisztelt Országgyűlés! A kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása a kultúrstratégiai intézményként működő Magyarságkutató Intézet esetében feltétlenül indokolt. A Magyarságkutató Intézet létrehozásáról és az ezzel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott feladatok végrehajtása szükségessé teszi, hogy az intézet régészeti feltárás elvégzésére is jogosultságot kapjon.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. (Taps a kormánypártok soraiban.)