Felszólalás adatai

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Én továbbra is vitatkoznék azzal, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervben keletkező majdani források felosztása és döntéshozatala megfelelően fog-e történni.

Az egyik kérdés az, és ezt most kérdezem a kormánypárti képviselőktől: önök egyetértenek azzal, hogy egynegyed-háromnegyed a kormányzat javára a döntési szint? Tehát egyetértenek azzal, hogy ott, ahol a fejlesztések megvalósulnak, a régiókban, a megyékben, a településeken, a forrásoknak csak egynegyedéről lehet majd a regionális fejlesztési tanácsokban dönteni? Egyetértenek azzal, hogy például a környezetvédelmi operatív programnál egyáltalán nem lehetséges majd régiós szinten dönteni, hanem az teljes egészében bekerül országos, tehát kormányzati kompetenciába?

Folytatom azzal, hogy továbbra sem értek azzal egyet, hogy a kistérségeknek megfelelő szerepük, illetve képviseletük van a regionális fejlesztési tanácsokban, hiszen csak példaként mondom, hogy míg az észak-magyarországi régióban Nógrád megyében van 6 kistérség és a 6-ból 3 bekerül a regionális fejlesztési tanácsba, addig Borsod megyében van 15 kistérség és a 15-ből is 3 kerül be a regionális fejlesztési tanácsba.

Tehát ha csak a területi lefedettségeket nézzük, és a lobbierőt nem is, mert nyilvánvaló, hogy egy többcélú kistérségi társulás képviselőjének kisebb a lobbiereje, mint mondjuk, egy nagyváros polgármesterének és országgyűlési képviselőjének, aki megfelelő kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik, akkor úgy gondolom, hogy pontosan azok maradnak ki ebből a versenyből, akik a legelmaradottabbak, azaz a kistelepülések. Tehát nehogy pofára esés legyen majd a végén!

És szeretném elmondani, hogy például (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a miskolci pólusprogram nem fog kihatni Tibolddarócra, hogy ott a szennyvízcsatorna-hálózat megépüljön. (Babák Mihály: Nincs multiplikatív hatása! - Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)