A felszólalás szövege:
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Késztetést érzek arra, hogy a törvényjavaslatnak a címét elmondjam, hátha az MSZP-frakció megtapsol engem, de nem fogom ezt tenni. Az euromediterrán megállapodás 1996. február 26-án került aláírásra Brüsszelben, és 2000. május 1-jén lépett hatályba. Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy az együttműködés túlmutat a megállapodásban szabályozott politikai és kereskedelmi területen, ezért szükség van annak módosítására. Az EU számára a Marokkói Királyság nyugati kötődése, gazdasági súlya és az észak-afrikai térség geopolitikai szerepe miatt, illetve kapcsolatai folytán figyelemre méltó partner.
A kétoldalú viszony továbbfejlesztése több, együttműködésre méltó területen jó alkalmat teremt a globális és regionális kihívások elleni közös fellépésre, mivel demonstrálja a felek számos nemzetközi kérdésben meglévő politikai nézet- és értékazonosságát.
Marokkó Afrika kapujaként hatalmas fejlődésen megy keresztül. Gazdasági fejlődésének fókuszában a zöldátalakulás áll. A zöldenergia-fejlesztés és a fenntartható mezőgazdaság megteremtése állami stratégiai prioritást élveznek. Mivel a régióban potenciál mutatkozik a magyar innovatív megoldásokkal, termékekkel megjelenő cégekkel és technológiákkal kapcsolatban, a magyar tudástranszferre való igény figyelhető meg. A megállapodás emellett megteremti az együttműködést az illegális migráció, a pénzmosás, a drogkereskedelem, a szervezett bűnözés elleni küzdelem vonatkozásában, és kiterjeszti azt a kommunikációs, audiovizuális és kulturális területekre is.
Jelen kihirdető jogszabály célja az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás, valamint a megállapodáshoz az Európai Unió 2004-es és 2007-es bővítése következtében csatolt két jegyzőkönyv kihirdetése.
Tisztelettel kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központot 1990-ben alapították, az Egyesült Államok, az Európai Bizottság és Magyarország kezdeményezésére. Feladata a környezetvédelmi ügyek intézésének támogatása, elsődlegesen Közép- és Kelet-Európában. A nemzetközi szervezet székhelye Szentendrén található.
Az 1918/2018. számú kormányhatározat azonban rendelkezik arról, hogy a Magyarországa Kormánya által székhelyként biztosított szentendrei ingatlan használatát annak árvízvédelmi helyzete miatt megszüntetik, és a környezetvédelmi központ számára egy új, költséghatékony működést biztosító, hozzá méltó budapesti ingatlant bocsátanak rendelkezésre. A szóban forgó 2018-as kormányhatározat 7. pontja hívja fel a külgazdasági és külügyminisztert, hogy a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ székhelyének változásával összefüggésben tegye meg a szükséges intézkedéseket.
A felülvizsgálat eredményeképp szükséges a központtal fennálló 158/2012. számú kormányhatározattal kihirdetett jogállási megállapodás Magyarország tekintetében történő megszüntetése is. A jogállási megállapodás hazánk tekintetében történő megszüntetésének, illetve az Agrárminisztérium és a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ között 1995. december 19-én aláírt ingatlanátadási megállapodás megszüntetésének szándéka miatt Magyarország Kormánya és a központ közötti székhely-megállapodás megszüntetése is indokolt.
Tisztelettel kérem a képviselőtársaimat a törvényjavaslat támogatására. Köszönöm.
(13.40)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évtizedek technikai és politikai változásai eredményeképpen időről időre felül kell vizsgálnunk a nemzetközi szervezetekben fenntartott tagságainkat. Az előttünk fekvő nemzetközi szerződésről szóló törvényjavaslat megszünteti Magyarország tagságát, amelyet a Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézetben visel. Magát az intézetet létesítő egyezményt is többször módosították az elmúlt évtizedekben, figyelembe véve a technikai és tudományos követelményeket, valamint az adott kor gazdasági feltételeit. Hazánk alapító tagja volt az 1909. január 25-én létrejött Nemzetközi Hűtésügyi Társaságnak, amely az 1920. június 21-én elfogadott nemzetközi egyezménnyel nyerte el a mai megnevezését. A múlt század elején a szóban forgó intézet, ahogy elhangzott, volt Magyarország számára a legfontosabb platform, hogy kapcsolatot tudjon tartani a nemzetközi piaccal, vagy információkat szerezhessen a korszerű hűtőipari technológiákról. Az egyezmény eredeti szövege szerint „A szerződő felek elhatározták, hogy a hűtéssel, valamint a hűtés alkalmazásának fejlesztésével amely az emberek jólétét növeli kapcsolatos tudományos és technikai kérdések tanulmányozása tekintetében szoros együttműködést tartanak fenn.” Mára azonban a rendszerváltozás és az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk új lehetőségeket teremtenek. Hazánk olyan szervezetek tagjává válhatott ezen a területen is, amelyek a technológiai és szakmai ismeretek bővítéséhez komolyabb hátteret képesek biztosítani. Ahogy elhangzott, Magyarország tagja a Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozók Európai Szövetségének, így a nemzetközi Hűtéstechnikai Intézetben fennálló tagságunk okafogyottá vált. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ahogy elhangzott, államtitkár úr részletesen ismertette, az előttünk fekvő törvényjavaslat három területet érint, három különálló terület, de mégis hasonlóság mutatkozik a három cél vonatkozásában.Az első fejezete a törvényjavaslatnak a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában történő létrehozására vonatkozik. Ahogy elhangzott, az alapítvány feladatai: tudományos, kulturális és oktatási központ és innovatív családbarát, interaktív közösségi tér megteremtésének és működési feltételeinek a biztosítása.
Államtitkár úr részletesen ismertette a Millenáris-projekt lényegét, az előzményeket, a múltat, a Millenáris kapcsán kialakult politikai csatározásokat és a megalapozatlan baloldali támadásokat, amelyek a korábbi években jelentkeztek. Korábban ez a terület Budán a város egyik szégyene volt, most az elmúlt évek kormányzati politikájának köszönhetően Budapest egyik büszkesége lett. Az első etap, az első fejezet lezajlott az első Orbán-kormány ideje alatt, és most sikerült befejezni ennek a területnek a rehabilitációját, és valóban egy XXI. századi modern budai központ került kialakításra.
(14.20)
Azt gondolom, minden budapesti, minden magyar ember büszke lehet erre a projektre. Itt egy átalakítás szerepel, ahogy elhangzott, a hatékonyabb működés érdekében. Az alapítványi struktúra nagyobb működési biztonságot jelent, nagyobb működési lehetőséget jelent a kitűzött célok elérése érdekében, és a szükséges garanciákat is tartalmazza a jogszabály, hiszen az alapítói jogok teljes körét a kuratórium fogja gyakorolni. A Millenáris Alapítvány tulajdonába adandó törzsbetét kapcsán rögzíti a jogszabály, hogy annak elidegenítésére vonatkozó szándék esetében az államot elővásárlási jog illeti meg, és harmadik személy részére kizárólag akkor kerülhet sor az elidegenítésre, ha az állam nem kívánja megkötni a vonatkozó jogügyletet.
Tisztelt Képviselőtársaim! A másik cél az előterjesztésben az, hogy a kormány az állam nevében csatlakozik a Batthyány Lajos Alapítványhoz, amelyet közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá nyilvánít. A Batthyány Lajos Alapítvány célja a magyar nemzet iránt elkötelezett, az európai egység irányába mutató, a közös kulturális értékek és a demokratikus képviseleti kormányzás alapján álló magyar közélet támogatása, amely egyértelműen kiemelkedően közhasznú cél. Az alapítvány nagy hangsúlyt fektetett és fektet a civil társadalom szervezésére, támogatást nyújt oktatási tevékenységekhez és tehetséggondozáshoz, kisebbségi közösségek részére, történelmi kutatások megsegítésére, családtámogatási programokat is támogat, ezeket ösztönöz. Az alapítvány Antall József szellemi örökségét is hordozza valamilyen mértékben. Elhangzott a története az alapítványnak; francia állami vezetők gyűjtötték össze az első forintokat az alapítvány elindításához, tehát komoly nemzetközi támogatást is kapott, komoly európai támogatást kapott ez az alapítvány és kap folyamatosan. Fontosnak tartja azt a kormány, hogy Antall József szellemi örökségét, a magyar szellemi örökséget továbbvigyük, és az alapítvány eddig is ezen a területen kiemelkedő tevékenységet végez. Azzal, hogy most az állam csatlakozik, forrásokat kap a további működéshez és garanciákat a kiszámítható, hosszabb távú tervezéshez, még hatékonyabban tudja ellátni fontos és elismert feladatait.
Végül a harmadik részben a javaslat rendelkezik arról, hogy két pécsi ingatlan a Mathias Corvinus Collegium, illetve a Collegiumot működtető alapítvány tulajdonába kerüljön. A jogszabály az MCC Alapítvány tulajdonába adandó ingatlanok esetében is jelentős garanciákat létesít, hiszen ezen lepukkant, lerobbant, rossz állapotú pécsi ingatlanok esetében, ahogy ezt államtitkár úr bemutatta, az ingatlanok esetleges értékesítése esetén is irányadó előírás, hogy a befolyó az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó bevétel kizárólag az MCC-törvényben meghatározott célok megvalósítására fordítható. Közismert az, hogy az 1996 óta működő Mathias Corvinus Collegium célkitűzése a tehetséggondozás, a kiemelkedően tehetséges magyar diákok továbbképzése, ezen diákok számára megfelelő feltételek biztosítása, és értelemszerűen ezen célok eléréséhez megfelelő infrastrukturális feltételek is szükségesek. Ezeket célozza a jelenlegi javaslat, Pécs esetében két ingatlan biztosításáról rendelkezik ez a jogszabály.
Az is egyértelmű, hogy a Corvinus Egyetem lassan másfél éves példája, a Mathias Corvinus Collegium intenzív fejlődése az elmúlt időszakban és más alapítványi fenntartású egyetemek sikeres működése biztosítja azt, hogy ez a struktúra sikeres, és további alkalmazása indokolt.
Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslatban foglaltak nagymértékben növelik mind a Millenáris Alapítvány, mind a Batthyány Lajos Alapítvány, mind a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány működési lehetőségeit, elősegítve ezzel a magyar nemzeti kulturális értékek támogatását és a magyar tehetséggondozás ügyét. A Fidesz-frakció támogatja a törvényjavaslatot, és kérem az önök támogatását is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden reagálnék Arató képviselő úr szavaira, de mert nincs itt, ezért csak két percben.Van annak valami érdekes bája, amikor itt az állami vagyont félti a Gyurcsány-párt képviselője. Annak pedig külön van, és itt hangozzék el, mert fontosnak tartom, hogy most a baloldalon mindenki elismerően nyilatkozik Antall Józsefről meg a Millenárisról, de pontosan a baloldal, a baloldalnak egy része, a médiának egy része volt az, aki a halálba küldte Antall Józsefet azzal, hogy méltatlanul támadta. Én Berkecz Máriát személyesen is ismerem, őt is nagyon méltatlanul meghurcolták, utólag kiderült, hogy teljesen alaptalanul vádolták.
Úgyhogy ennek is van valami érdekes bája, hogy most mindenki elismerően nyilatkozik a Millenáris-projektről, miközben korábban politikai alapon, egyértelmű politikai alapon méltatlanul és alaptalanul támadták. Annak is van persze némi bája, ahogyan Z. Kárpát Dániel kollégám, akivel már több csatát folytattunk, Soros Györgyöt védi, és a Soros György-féle világot védi. És ha már a Lánchídról is szót ejtett, itt a Lánchidat is fölsorolta mint az állami vagyon tárgyát, szerintem a koalíciós partnerét itt, Budapesten, a főpolgármester urat szólítsa föl minél előbb, hogy a Lánchidat újítsák fel, mert egyre nagyobb a veszély, hogy nem lehet használni a Lánchidat. Köszönöm szépen.
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Röviden reagálnék Arató képviselő úr megjegyzéseire, sajnálom, hogy elment megint a teremből. De előtte még röviden Keresztes képviselő úrnak én is köszönöm az egyébként szokásos konstruktív hozzáállást, még akkor is, ha bizonyos kérdések tekintetében nem értünk egyet, de mindenképpen az jó dolog, hogy ilyen típusú viták is vannak a tisztelt Házban, még akkor is, ha önöknek sokszor kényelmetlen az, hogy emlékeztetjük önöket arra, hogy bizony Gyurcsány a koalíciós társuk. Jobbikos képviselőtársam is rendszeresen elhatárolódik a baloldal többi részétől, de hát, uraim, a legtöbb helyen önök koalícióban indultak, és polgármesterek, alpolgármesterek egy közös vállalkozásban, tehát együtt alkotják a baloldalt, bármennyire is furcsa az önök számára, de hát végezzenek egyfajta önértékelést, és ezek sajnos szomorú tények. Tehát önök együtt alkotják a DK-val és egyéb pártokkal együtt azt a baloldalt, amelyik folyamatosan kritizálja a kormányt, és azt a baloldalt, amelyiknek a politikája a 2010 előtti időszakban semmiképpen nem volt nevezhető patrióta gazdaságpolitikának, amiről itt a vita folyt.
De Arató képviselő úrnak szerettem volna leginkább válaszolni az előbb is, de nem tettem meg részletesen, mert akkor is kimenekült a teremből, majd visszajön, és időnként fenyeget. Azt szerettem volna neki üzenni, hogy álljon le egy picit, mert mi nem félünk és nem rettegünk, és valahogy fejezze be azt, amit Gyurcsány Ferenc is tett az elmúlt időszakban, hogy fenyeget bennünket. Én nem fenyegetem Arató képviselő urat, de azt nem tűröm, hogy ő engem fenyegessen vagy a képviselőtársaimat fenyegesse, és azt sem nagyon tűrjük, hogy itt személyeskedően vélekedjen az államtitkár úrról vagy a képviselő úrról vagy éppen rólunk, tehát visszautasítjuk azt a hangnemet és azt a fenyegetést, amit Arató úr is az elmúlt időszakban mutatott, valószínűleg a pártvezetés tanácsára; ez az új stratégiájuk, ahogy én elnézem.
A civil szervezetekről akkor essen szó néhány mondatban, mert állandóan a civil szervezetek mögé bújik a Gyurcsány-féle párt. Magyarországot többször vádolták, hogy nincs szabadsága a civil szervezeteknek. Én magam is az Európa Tanács delegációjának tagja vagyok képviselőként, és ott is rendszeresen ezt a vitát lefolytatjuk. Mindig elmondjuk a képviselőtársaimnak, hogy Magyarországon több tízezer civil szervezet működik, és mindig ugyanaz a 10-20-30-40 civil szervezet rohan el Brüsszelbe vagy Strasbourgba, és festi fel a falra, hogy itt biza diktatúra van, és nem tudom, milyen borzalmak történnek Magyarországon. Érdekes módon ezeket a civil szervezeteket hogy, hogy nem a Soros-féle alapítványi hálózat támogatja, vagy részei ennek a hálózatnak, és ez a néhány civil szervezet, ami a mi álláspontunk szerint nem nevezhető civil szervezetnek, hiszen egyértelműen egy érdekkörhöz, egy gazdasági érdekkörhöz sorolhatók, ezek kiáltják azt, hogy Magyarországon a civil szervezeteket bármiféle veszély fenyegeti. Köszönöm szépen.
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Elfogadom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Zsigmond Barna Pál képviselő úré a szó. Parancsoljon!
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az Európai Bizottság legutóbbi jogállamisági jelentése ismételten megalapozatlanul támadja hazánkat. A jelentés egy politikai fércmű, a kettős mérce ékes bizonyítéka, egy elfogult iromány.Az Európai Unióhoz történő 2004-es csatlakozásunk óta még csak 16 év telt el, de már azt kell realizálnunk, hogy az Unió értékrendje teljesen kifordult magából. Magyarország nem fogadja el, hogy Európa bevándorlókontinenssé váljon. Az Unió részéről továbbra is erőltetik a kvótát, dúl a liberális véleményterror, és az illegális migráció elutasítása miatt mondvacsinált indokokkal támadják Magyarországot. A következetes álláspontunk miatt nem is számíthattunk semmi pozitívra az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági jelentését illetően.
A dokumentum hemzseg a tárgyi tévedésektől, megalapozatlan, hamis állításokat tartalmaz. Az elkészítéséért Věra Jourová felelt, az a bizottsági alelnök, aki a jelentés közzétételét megelőzően beteg demokráciának nevezte Magyarországot, és megsértette a magyar embereket, amikor azt mondta róluk, rólunk, hogy nem tudnak, nem tudunk szabadon dönteni politikai kérdésekben. Jourová asszony egy országok feletti szervezet tagja, amely nem minősítheti a szervezetet alkotó országok állampolgárait, és végképp nem sértegetheti.
Věra Jourová tehát nevét adta egy olyan jelentéshez, amelyet valójában a Soros-szervezetek írtak. A jelentés magyar fejezetében tizenhárom forrás (sic!) tizenegy olyan civil szervezettől származik, amelyek az elmúlt években pénzügyi támogatást kaptak a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványtól. A lista ismerős lehet: Helsinki Bizottság, TASZ, Mérték és egyebek. Az Igazságügyi Minisztérium már korábban megküldte tárgyilagos tájékoztatásait a jelentéshez, de hiába, mert Brüsszelben csak a Soros-szervezeteket hallgatják meg.
Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország Kormánya karakteres jobboldali, nemzeti (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), migrációt elutasító politikát folytat, erre a brüsszeli bürokraták a jogállamiság furkósbotjával és a pénzügyi kiéheztetéssel válaszolnak. Az Európai Bizottság az európai adófizetők pénzéből is eurószázezreket költött arra, hogy egy abszurd jelentést kiadjon. Tényleg ennyire becsülik a magyar embereket? (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Valóban példátlan az a lejárató hadjárat, amelyet az Európai Unió folytat hazánk ellen, és felháborító az, hogy nemcsak Vĕra Jourová, hanem Katarina Barley szociáldemokrata képviselő asszony is megfenyegetett bennünket, Lengyelországot és Magyarországot, és a legrosszabb időket idéző „kiéheztetés” szót használta Lengyelországgal és Magyarországgal szemben. Valóban nem adhatjuk fel a harcot, és köszönöm az Igazságügyi Minisztérium kitartó munkáját, hiszen nagyon nehéz ezekkel a hazugságokkal szemben reális érveket felhozni. Nehéz akkor észérveket felhozni, amikor azt halljuk, hogy nem működik a magyar parlament; nehéz akkor szembesíteni a valósággal az Európai Unió vagy az Európa Tanács képviselőit, amit én is látok Strasbourgban mint Európa tanácsi küldött, hogy hazugságokat vágnak a fejünkhöz. És mindig ugyanaz a 10-20 civil szervezet mártja be hazánkat és mond valótlanságokat, miközben van Magyarországon 60 ezer civil szervezet. Tűrhetetlen, és nem engedhetünk a zsarolásnak. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Már többször beszéltünk arról, hogy az uniós állam- és kormányfők júliusi maratoni ülésén Magyarország milyen fontos csatát nyert. Néhány ország azt akarta elérni, hogy a közös költségvetésből nekünk járó összegek felhasználását politikai feltételekhez kössék. Azt akarták, hogy legyen egy olyan pénzügyi eszköz, amivel zsarolni lehet minket.Akkor ezt a támadást sikerült visszaverni, de a zsarolók nem adják fel. A múlt héten az Európai Parlament egyes képviselői újabb feltételeket támasztottak az Unió jövő évi költségvetésének és az uniós mentőcsomagnak az elfogadásához. Az még csak-csak érthető, hogy azok a tagállamok, amelyek elégedetlenek a nyári egyezséggel, tovább küzdenek a saját érdekeik védelmében. Azt viszont már nehezebb megemészteni, hogy vannak olyan magyarországi európai parlamenti képviselők is, akik meg akarják változtatni ezt a Magyarországnak kedvező megállapodást.
Mégis, milyen ember az, aki a saját hazája gazdasági érdekei ellen cselekszik? Márpedig a múlt héten éppen ez történt. A Gyurcsány Ferenc ifjúsági tagozataként működő Momentum képviselője ezeken a tárgyalásokon végig a magyar emberek érdekeivel ellentétes álláspontot képviselt. A legmegdöbbentőbb pedig alighanem az, hogy ő nem lebukott, mint a barátnője néhány héttel ezelőtt, hanem diadalittasan el is dicsekedett vele.
Tisztelt Államtitkár Úr! Most elsősorban a járvánnyal kell foglalkozni, és minél gyorsabban pénzt kell juttatni a bajban lévő déli országoknak. Soros György négy éve leírta, hogy ne adjanak költségvetési támogatást azoknak, akik nem engedik be a migránsokat. Magyarország nem engedi be a migránsokat, ezért támadnak minket, de hazánk nem zsarolható. Továbbra sem fogjuk beengedni a migránsokat, és a nekünk járó pénzhez pedig hozzá fogunk jutni.
Szégyen, hogy a koronavírus-járvány második hullámának kellős közepén, amikor az európai gazdaság nagy bajban van, Brüsszel ahelyett, hogy megoldást keresne, politikai játszmákkal van elfoglalva. De még nagyobb szégyen, hogy ezt kihasználva, néhány európai parlamenti képviselő a saját országa ellen áskálódik. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Joggal vetődik fe a kérdés, és tisztelettel kérdezem államtitkár urat: mit kapnak ezért cserébe? Köszönöm.
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát. A cél valójában az, hogy olyan nyomásgyakorlási és zsarolási eszközt hozzanak létre, amit be lehet vetni mindazon országok ellen, amelyek nem akarják betelepíteni a migránsokat, megvédik nemzeti kultúrájukat és identitásukat, és nem hajlandók meghajolni a globalizáció ideológiája előtt. Arról van szó, hogy le akarják váltani a jobboldali kormányt és baloldalit akarnak a helyébe ültetni ez ennyire egyszerű. Erről szól ez az egész, hogy a baloldal gyenge, az emberek nem kérnek belőle, és ezért külföldön ránk akarják kényszeríteni, hogy aztán irányítsák őket. A legnagyobb baj az, hogy a zsarolásnak, illetve most a késedelemnek a déli országok isszák meg a levét. Ők azok, akiknek az újjáépítési csomagra sürgősen szükségük van. Mi a magunk részéről megvagyunk nélküle is.
Mi amellett vagyunk, hogy a déliek minél előbb megkaphassák azt a pénzt, ugyanakkor nagy felelőtlenség, hogy az Európai Parlament ennek keresztbe fekszik, és a koronavírus-járványt ilyen kisstílű politikai játszmákra használja fel. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Valóban fontos az, amit elmondtak kormánypárti vezérszónokok, illetve államtitkár úr is, hogy a járvány ellenére működik a parlament, és meghozza azokat a szabályokat, amelyek szükségesek az ország működőképessége érdekében.
(15.30)
Emlékezzünk vissza, hogy önök sok esetben azt hazudták, hogy a magyar parlament nem működik, most, amikor működik, akkor amíg a magyar emberek védekeznek, önök feljelentik az országot Brüsszelben és nemzetközi intézményeknél, ahelyett, hogy a magyar emberek érdekében tennének, dolgoznának, és például ezen jogszabály vonatkozásában ne politikai expozékat tartsanak (Z. Kárpát Dániel közbeszól.), hanem érdemi javaslatokat hozzanak ide a tisztelt Házhoz. (Z. Kárpát Dániel: Luxusjacht!)
Az elmúlt időszakban több jogszabályt is módosítottunk, és ezek a jogszabályok mind a magyar emberek érdekeit szolgálták. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) A választási törvény kapcsán is jelezte a kormány (Dr. Szakács László közbeszól.) hadd mondjam el! , jelezte, hogy tervezi ennek a törvénynek a módosítását. Nem alapvető módosítások történnek ebben a jogszabályban, hisz a választási rendszer alapjai nem változnak; részletszabályok változtatása történik meg, ahogy erről a kollégák részletesen szóltak, a kormánypárti képviselők részletesen bemutatták, hogy milyen szabályok változnak. Én néhányat, három területet emelnék ki.
Szóba került a levélszavazás kérdése. Van azért egy olyan helyzet, hogy több mint 40 ezer levélszavazat, a levélszavazatok 15 százaléka volt érvénytelen, tehát közös felelősségünk lenne az, hogy a szabályokat úgy tudjuk módosítani, hogy még több érvényes szavazat legyen, hiszen ez a közös érdekünk, az a közös felelősségünk, hogy a jogszabályok azt célozzák, hogy az állampolgárok függetlenül attól, hogy határon belül vagy határon kívül élnek tudjanak érvényesen szavazni, és ha be kell avatkoznia a jogalkotónak, akkor próbáljon olyan szabályokat hozni, amelyek illeszkednek a magyar Alaptörvényhez, a magyar jogrendszerhez, és egyébként azt szolgálják, hogy a választópolgárok tudjanak érvényesen szavazni, ne érje a szavazatukat semmilyen hatás. Ez a módosítás a borítékok vonatkozásában is ezt szolgálja kétségtelen, hogy önöknek ez nem tetszik. Ez a cél egyébként én is fogok jelentkezni egy módosítóval valószínűleg másképp is elérhető, tehát lehet, hogy ezt a borítékrendszert célszerű meghagyni, de például az érvényességet úgy is el lehet érni, hogy elhagyjuk az azonosító nyilatkozatból a születési nevet, amely ott szerepel, amely fölösleges adattartalom az állampolgár neve és az egyéb adatok mellett, és félreértésre adhat okot. Például ezzel is elérhető tehát az, hogy több érvényes szavazat legyen.
A kamupártok vonatkozásában minden frakció, ellenzéki frakció részéről elhangzott a számonkérés, hogy így mondjam, hogy miért nem vonja a kormány felelősségre a kamupártokat. Ez az igazságszolgáltatás dolga. Nekünk jogalkotóknak az a feladatunk, hogy olyan szabályokat hozzunk, amelyekkel kiszorítjuk azokat, akik vissza akarnak élni a magyar választási rendszerrel, és az a szabályozás, amely itt előttünk van a kamupártok vonatkozásában, pont ezt célozza, hogy minél kevesebben tudjanak visszaélni ezekkel a rendelkezésekkel.
A fotózás vonatkozásában itt valaki arról értekezett, hogy fotózni nem szabad, de nyilvánosságra hozni lehet, tehát csak úgy lehet nyilvánosságra hozni, hogyha lefotózza erre irányult a Kutya Pártnak a keresete is az Európai Emberi Jogi Bíróságnál. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) A bíróság ítéletét bármennyire is nem tetszik adott esetben egy országnak végre kell hajtani. Magyarország tagja az európai emberi jogi egyezménynek, ilyen értelemben kötelező számunkra a strasbourgi bíróságnak az ítélete, azt tehát nekünk végre kell hajtanunk, és ilyen értelemben kerül bevezetésre a jogszabályba a fotózás, illetve a szavazás nyilvánosságra hozatala.
Válaszolnék néhány ellenzéki reakcióra. Sajnálatosnak tartom, ismétlem, hogy javaslat nem nagyon hangzott el vagy nem hangzott el, politikai expozék történtek Varga Szimeon képviselőtársunk, illetve szószóló úr kivételével, aki részletesen, igen részletesen beszámolt arról, hogy miket tartalmaz például nemzetiségi vonatkozásban a jogszabály. Számtalan olyan részletszabály, apróbb technikai szabály került módosításra ahogy az államtitkár úr is beszámolt róla , amely fontos ahhoz, hogy még átláthatóbb, még egyszerűbb, még hatékonyabb legyen a választás megszervezése.
Gyüre Csaba képviselőtársam valótlanságokat állított. Nem értettem pontosan, hogy a Jobbik kampányeszközeiről számolte be (Nacsa Lőrinc közbeszól.), amikor beszámolt arról, hogy milyen technikákat alkalmaznak a szavazás során (Z. Kárpát Dániel: Ne légy cinikus! Csalók vagytok!), és megismétlem, jogszabály-értelmezés és javaslatok helyett politikai expozét tartott (Z. Kárpát Dániel közbeszól. Az elnök csenget.), aminek az volt a lényege, hogy mindenért a Fidesz a felelős (Z. Kárpát Dániel: Akciós a krumpli! Csalók vagytok!), valószínűleg a vírusért is a Fidesz a felelős. Valószínűleg nem tudnak szabadulni a krumplifóbiájuktól, ez valahogy sakkban tartja őket, és azt gondolom, igen kellemetlen lehetett önöknek részvétem! , amikor Dúró Dóra elmondta, hogy mit is gondol a Jobbikról. Valóban nagyon nehéz lehetett végighallgatni azokat az állításokat (Z. Kárpát Dániel: Utalják a prémiumot!), amelyeket Dúró Dóra képviselőtársunk mondott a Jobbik vonatkozásában.
Harangozó Tamás képviselőtársunk ismételten azzal kezdte, hogy az a baj, hogy dolgozik a parlament, korábban meg azzal kürtölte tele a nemzetközi sajtót, hogy nem dolgozik a magyar parlament. Hivatkozott itt az NVI elnök asszonyának a korábbi javaslatára, ő azt mondta, hogy megszüntetné a regisztrációt azok vonatkozásában, akik kétszer nem éltek a szavazati jogukkal. Ez egy alaptörvény-ellenes javaslat, hiszen gyakorlatilag azt is mondhatnánk, hogy aki kétszer nem vett részt a szavazáson, annak a szavazati joga megszűnne, ez tehát hasonlóan alaptörvény-ellenes lenne, mint amit Dúró Dóra fogalmazott meg itt a cenzussal kapcsolatosan. Az Alaptörvényünk világosan kijelöli az utat, hogy mit lehet és mit nem lehet megtenni, ez egy alaptörvény-ellenes javaslat az én álláspontom szerint, szabad legyen megjegyezni.
A fotók vonatkozásában ismételten azt kell mondanom, hogy végre kell hajtanunk az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéletét az ellenzéki Kutya Párt kezdeményezte egyébként ezt az ügyet a nemzetközi bíróság előtt, az Emberi Jogi Bíróság előtt , azt kell nekünk végrehajtani, erről szól a jogszabály-módosítás.
Az expozéja végén azt mondta, hogy a Fidesz becsapja az országot. Hát, önök voltak azok, akik átverték az országot, akik a pénzért és a hatalomért mindenre képesek voltak, és akik válságba vitték ezt az országot. (Z. Kárpát Dániel: Köztévé!) Ráadásul az expozéja végén innen a magaslatról még nem is fenyegetett bennünket, ami nem illő, azt gondolom, a tisztelt Ház szellemiségéhez.
Arató képviselőtársunk hasonló hangnemben kezdte, talán még vehemensebben, mint Harangozó képviselő úr. Ő is elmondta, hogy az a baj, ha működünk, vagy az a baj, hogyha nem működünk nem pontosan értem időnként, hogy mi a baj, de Arató képviselőtársunk szerint is mindenért a Fidesz a felelős.
Amerikára hivatkozott itt a fényképezés kapcsán. Picit úgy megállt bennem a szusz, hogy Amerikára sok vonatkozásban lehet hivatkozni, de talán a választási törvény működőképessége szempontjából most nem biztos hogy célszerű, hiszen látjuk, hogy mi történik ott, hogy micsoda viták, micsoda perek zajlanak, illetve hogy mi várható a következő időszakban a választási törvény vonatkozásában.
Ő azt mondta, hogy az NVI elnöke azt mondta a levélszavazás-dimenzióban a határon túli magyarok szavazata kapcsán, hogy mások is szavazhatnak. Ilyet nem mondott az NVI elnök asszonya. Lehet, hogy megint Amerikára gondolt, hiszen ott hallunk olyan esetekről, amikor mások is szavaztak, tehát visszaéltek a szavazati joggal. És ismételten fel kell talán hívni a figyelmét arra, hogy nem jó, hogyha lenézi a határon túli magyarokat, és azt gondolja, hogy itt bárki félre akarja vezetni a határon túli magyarokat. Senki nem akarja őket félrevezetni. Talán Arató képviselő úr nem hiteles ebben a kérdésben.
Az EBESZ-re is hivatkozott, hogy azt mondta az EBESZ, hogy az állami erőforrásokhoz nem jutnak hozzá a többiek. Ez sem igaz. Éppen azt célozza a pártfinanszírozás, az állami finanszírozás, hogy minden pártnak legyen esélye a választáson való részvételre. Ez egy demokratikus alapjog, amellyel azt célozza a jogalkotó, illetve a végrehajtó, hogy a pártok kapjanak támogatást ahhoz, hogy kampányolni tudjanak, hogy eséllyel el tudjanak indulni a választásokon.
Azt is számonkérte, hogy nem nyilvános a határon túli magyarok névjegyzéke. Igen, ez egy érdekes nemzetbiztonsági kérdés. Én azt gondolom, hogy nem célszerű egyes országok, egyes szolgálatok tudtára adni, hogy kik is vannak ebben a névjegyzékben. Elég sok hátrány érte a határon túli magyarokat az elmúlt években, nem kéne ezzel is kiszolgáltatott helyzetbe hozni őket. Egyértelmű, hogy nem nyilvános ez a névjegyzék.
Keresztes képviselő úr mindenről beszélt, talán mindenről is, ő is egy politikai vádbeszédet tartott a Fidesz ellen, és ő is az „alapvető módosítás” kifejezést használta. Ez nem alapvető módosítás. A választási törvény lényege, a választási eljárás lényege nem módosul. Részletszabályok módosulnak, technikai kérdések módosulnak. Ha meghallgatták volna Varga Szimeon képviselőtársunk expozéját, egy csomó minden kérdésről beszélt, ahogy az államtitkár úr az expozéjában, vagy a vezérszónokunk szintén az expozéban részletesen ismertette azokat a részletszabályokat akár az ismétlés, akár a nemzetiségi kérdés vonatkozásában, a fellebbezés vonatkozásában, iratok megsemmisítése, névjegyzékből törlés, kampányeszközök használata, szavazatszámláló bizottság, a lemondás, és sorolhatnám azokat az apró részletszabályokat, amelyek vonatkozásában én nem hallottam az önök részéről kritikát, hiszen politikai pamfleteket és politikai támadásokat hallottam, de a részletszabályok, a technikai szabályok vonatkozásában érdemi kritikát nem.
Amit még mondott, abban viszont mondott egy fontos kérdést, amivel nem értek egyet, és szerintem gondolja át még egyszer, azt mondta, hogy aki külföldön él, az nem tud levélben szavazni. Dehogynem tud! Ha valaki külföldön él, és a lakóhelye külföldön van hiszen ha valaki életvitelszerűen él valahol, akkor az kell legyen a lakóhelye , abban a pillanatban a londoni magyar állampolgár is tud levélben szavazni. Amennyiben a lakóhelye Magyarországon van, akkor személyesen tud szavazni, és egyébként pedig személyesen… (Dr. Keresztes László Lóránt közbeszól.) mondanám, ötvennel több képviselet van, mint ezelőtt négy évvel volt. (Dr. Keresztes László Lóránt közbeszól.) Számtalan lehetőség van tehát arra is, hogy ha valaki személyesen szeretne szavazni, akkor felkeresse valamelyik külképviseletet, ahol minden a rendelkezésére áll, és aki személyesen szavazhat, az szavazhat egy egyéni jelöltre és a listára is, aki meg levélben szavaz, az csak listára szavazhat, ismerjük a rendszert.
(15.40)
S az elvándorlás ma egyáltalán nem jellemző. Ha megnézzük, hogy milyen családtámogatási eszközöket vezetett be a magyar kormány, akár a CSOK-ot, akár a gépkocsivásárlást, akár az ingyenes oktatást, egészségügyet, étkeztetést, akkor ez a csomag így összességében, ha az életszínvonalat hasonlítjuk a nyugat-európai országokhoz s tekintettel az elmúlt időszakban bekövetkezett jelentős béremelésekre is , ez már mindenképpen összehasonlítható. Ezért is van az, hogy egyre többen jönnek haza, most már többen jönnek haza, mint ahányan elmennek. Azt gondolom, ez egy örvendetes jelenség. (Derültség a Jobbik soraiban. Z. Kárpát Dániel: Mindenki röhög azon, amit mondasz!) Én nem röhögök. Az elmúlt alkalommal az észtországi demográfiai adatokat hozta példának, azt az országot, ahol a lakosság száma a legnagyobb mértékben csökkent az elmúlt harminc évben. Ennyit az önök állításának a valóságtartalmáról.
Szabó Timeára csak röviden reagálnék, hiszen ő vádaskodik, hazudozik. Ez nem újdonság Szabó Timea részéről. Érdeklődéssel hallom, hogy egy petíciót indítanak. Valószínűleg adatokat akarnak majd gyűjteni, ezzel is készülnek a választásokra, valószínűleg jogellenesen, ahogy azt szokták, kijátszva az adatvédelmi és egyéb jogszabályokat. Azt már megszoktuk, hogy a tények Szabó Timeát nem zavarják, és ők voltak azok, Jávor Benedekkel együtt, akik a vírustagadókat támogatták, nem mi. Olyan szavakat hallottunk, hogy „aljas, sunyi, gyáva, trükközés, rettegés”. Azt gondolom, ez mindent elmond arról, hogy egy jogi jellegű vita helyett micsoda politikai kamuzás folyt Szabó Timea részéről.
Végezetül pedig Dúró Dórára szeretnék reagálni. Azért óvatosságra inteném Dúró Dórát, mert nem célszerű, és elutasítom azt, hogy a cigányság ellen hangoljon. Hál’ istennek, vége van a Gyurcsány-kormány alatti gárdás cigánygyilkosságos időszaknak. Nem szeretnénk, hogy azok az idők visszatérjenek. S azt se szeretném, ha kilépnénk az európai emberi jogi egyezmény hatálya alól, még akkor sem, ha én is aggodalommal figyelem mint az európai tanácsi delegáció tagja azt, hogy a bíróság a Soros-féle NGO-k hatása alá került.
Ez ügyben én is több ízben kérdéssel fordultam a miniszteri bizottsághoz, hogy miért nem tesznek az ellen, hogy a Soros-féle NGO-k behálózták az Európai Emberi Jogi Bíróságot, és ez sérti a bíróság pártatlanságát és az igazságszolgáltatási alapelveket. Azt sem szeretném, ha átalakítanánk a választási rendszert és a cenzust bevezetnénk. Az általános és egyenlő választójogra alapul a magyar választási rendszer, a választási korhatár pedig országonként változik, az nem a választási cenzust jelenti, hanem egy objektív korlát. E tekintetben az egyes országoknak eltérő gyakorlata van.
Összességében támogatom a javaslatot, és azt gondolom, ez a törvényjavaslat hozzájárul ahhoz, hogy a választási rendszerünk még hatékonyabb, még demokratikusabb legyen. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Reagálnék azokra az ellenzéki vádakra, hogy a határon túli magyarok szavazáson való részvételét könnyíti, a külföldön dolgozó magyarok szavazási jogát pedig nehezíti a kormány. Akár Szakács képviselő úr vagy Varga-Damm Andrea képviselő asszony jogvégzett kollégaként, azt gondolom, vagy mellőzték a közjogi, alkotmányjogi előadásokat egyetemi éveik alatt (Dr. Szakács László: Na! Dr. Varga-Damm Andrea: Tessék?), vagy félrevezetik a magyar közvéleményt, hiszen a magyar jogszabályok és az Alkotmánybíróság döntései, döntése egyértelműen szabályozzák a kérdést. És az ellenzék ismételten valótlan dolgokat állít évek óta. Vegyük sorra! A választójog megléte szempontjából a magyar állampolgárság a meghatározó tényező, ugyanakkor a szavazópolgárok többféle módon gyakorolhatják e jogukat. Azok a szavazásra jogosult magyar állampolgárok, akik rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, a lakóhelyük szerinti szavazókörben személyesen adják le szavazatukat. Ha pedig a szavazás napján egyébként külföldön tartózkodnak, akkor számukra a törvény garantálja a külképviseleti szavazás lehetőségét. Ezen szavazók pártlistára is voksolnak, és a lakóhelyük szerinti választókerületben induló jelöltek közül is választanak. Ma egyébként 50-nel több külképviseleten lehet szavazni, mint 2010-ben. Tehát a személyes szavazás a magyar szabályozásban a főszabály, melyhez képest kisegítő szabály a levélben történő szavazás.
Külföldi lakcím esetén azonban a szavazókör fogalma nem értelmezhető, így a külföldön élő állampolgárok levélben adhatják le szavazatukat, és mivel az ő esetükben nem értelmezhető a lakóhely szerinti egyéni jelölt, ezért csak listára szavazhatnak. További eltérés, hogy csak akkor vehetnek részt a választásokon, ha kérik a felvételüket a választói névjegyzékbe, azaz regisztrálnak.
Tehát az eltérő szabályozás alapja kizárólag a belföldi lakcím megléte vagy éppen hiánya. Irreleváns tehát, hangsúlyozom, irreleváns, hogy egy magyar állampolgár lakcíme Londonban erre hivatkoztak vagy Kézdivásárhelyen vagy éppen Ausztráliában van, mivel valamennyi magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárra ugyanazok a szabályok vonatkoznak. (Nacsa Lőrinc: Így van!)
(17.00)
Amennyiben pedig egy választópolgár életvitelszerűen külföldön tartózkodik jogászok értik ezt a kategóriát , és számára nehézséget okoz a személyes szavazás, akkor lehetősége van arra, hogy a külföldi lakóhelyét bejelentse, illetve kérelmezze felvételét a választói névjegyzékbe, melynek alapján levélben szavazhat.
Akinek állandó lakóhelye külföldön van tehát, az egyébként is köteles magyarországi állandó lakóhelyét megszüntetni, hiszen nem lehet egyszerre két állandó lakóhelye. Bejelentés hiányában a magyar állam nem tudja ellenőrizni azt, hogy kik azok a polgárai, akik életvitelszerűen külföldön tartózkodnak, akik esetében az állandó lakóhely hiánya miatt nehézséget okozhat a magyarországi vagy a külképviseleti személyes szavazás.
A belföldi lakóhely megléte ugyanakkor számos szociális, családtámogatási, oktatási, egészségügyi juttatás feltétele. Éppen ezért minden polgárnak a saját egyéni felelősségi körébe tartozik, hogy a saját életkörülményeihez igazodó, legmegfelelőbb döntést hozza meg ezzel kapcsolatban, akár a választásokra is tekintettel.
Összességében valótlanság az is, hogy a külföldi lakcímmel rendelkező állampolgárok számára a hatályos szabályozás aránytalanul megkönnyíti a szavazási jog gyakorlását – ugye, ezt hangsúlyozzák , hiszen a névjegyzékben történő regisztráció tekintetében éppen hogy többletkötelezettségük van.
Ráadásul eltérő élethelyzetükből adódóan a belföldi lakcímmel rendelkező állampolgárok egyéni jelöltekre is szavazhatnak, ahogy ezt elmondtam, míg a külföldi lakcímmel rendelkezők kizárólag pártlistára. Ennyi. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az új külügyi törvényt az Országgyűlés 2016 júliusában fogadta el. Széles körű egyeztetés övezte, ha nem is támogatta mindenki, az MSZP tartózkodott, kifejezetten ellene csak Gyurcsány Ferenc emberei voltak. A törvény számos régóta időszerű kérdést rendezett, de a legfontosabb, a diplomatákat leginkább érintő eleme a külszolgálatot ellátók járandóságainak gyökeresen új szabályozása volt: véget vetett annak a szocialista rendszerből itt ragadt beidegződésnek, hogy a diplomata kap egyszer egy itthoni fizetést és ráadásnak egy külföldi fizetést. Méltó bérezést állapított meg, és lehetővé tette, hogy a kiküldött maga döntse el, hogy a költségtérítést hogyan használja fel, ezzel növelve a kihelyezett mozgásterét, egyúttal a felelősségét is, és nem utolsósorban jelentősen csökkentette az ezzel összefüggő adminisztratív terheket.
(8.40)
A törvény első technikai jellegű módosítására még ugyanannak az évnek a végén sor került. Finomhangolásról volt szó, ami főként a kiküldöttek házastársai és más családtagjai tekintetében teremtett tisztább viszonyokat. Idén tavasszal az Eximbankról szóló törvénnyel együtt egyszer már módosítottuk a külügyi törvényt, de ezek a módosítások is technikai jellegűek voltak, amelyeket más jogszabályok megváltoztatása tett szükségessé. Így érkeztünk el a mostani felülvizsgálathoz.
A módosítás ezúttal is döntően technikai jellegű, ahogy hallhattuk ezt államtitkár úr expozéjából is. Bevezeti a szakkonzul, vagyis a konzuli tisztviselői feladatokat is ellátó „szakdiplomata” fogalmát. Egyszerűsíti és egyértelműsíti az azonnali hatályú hazarendelés és az azonnali hatályú felmentés szabályait, utóbbi esetében meghatározza, hogy a foglalkoztatotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén kifizetett összeg nem haladhatja meg a foglalkoztatottat megillető végkielégítés összegét.
A törvény szerint a továbbiakban nem szükséges a kihelyezett beleegyezése a kihelyező okirat módosításához, ha a kihelyező vezető egyoldalú döntése alapján hivatali érdekből más állomáshelyre vagy más tartós külszolgálati munkakörbe kerül áthelyezésre.
Szabályozza a Külgazdasági és Külügyminisztérium kormánytisztviselőinek az Információs Hivatalhoz történő kirendelését is. Erre legfeljebb két évre, a kormánytisztviselő egyetértésével kerülhet sor, illetménye nem csökkenhet, álláshelye nem szűnik meg, így a kirendelés megszűnése esetén fennakadás nélkül tovább foglalkoztatható.
Végül a javaslat egyszerűsíti az adminisztratív munkakörben dolgozók munkaköri besorolását.
Engedjék meg, hogy kiemeljem a vendégoktatói ösztöndíjprogram létrehozásának a kérdését, ami a magyar nyelvet és kultúrát külföldi felsőoktatási intézményben oktatók számára jelent majd érezhető anyagi támogatást. Említést kell tenni egy olyan kérdésről is, amely álláspontom szerint még átgondolásra szorul. A javaslat megtiltaná a tartós külszolgálatra történő kihelyezést olyan államba, amelynek a kihelyezett korábban állampolgára volt, és ez alól felmentést a kihelyező szerv vezetője csak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter egyetértésével adhatna. Megítélésem szerint a rendelkezés a meglévő állampolgárság esetében helyénvaló, a hatályos jogszabály így is rendelkezik, ez összhangban van a genfi konvencióval, illetve a diplomáciát szabályozó nemzetközi joggal, de a megszűnt állampolgárságra történő kiterjesztése személyes álláspontom szerint nem indokolt, hiszen itt jogi relevanciáról nem beszélhetünk, csak a megbízhatóság kérdése merülhet fel, amit persze lehet szabályozni másképp is, egy jelenlegi szabályozás is ezt tartalmazza azzal, hogy csak a meglévő állampolgárság esetén tiltja a kirendelést a fogadó országba.
Az, hogy ezúttal is technikai módosítások fekszenek előttünk, és alapvető változtatásra nincs szükség, annak elismerése, hogy a 2016-os külügyi törvény kiállta az idők próbáját. Köszönöm, hogy meghallgattak, és támogatom a törvényjavaslatot. Kérem az önök támogatását is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden reagálnék néhány korábbi ellenzéki hozzászólásra. Dudás Róbert jobbikos képviselőtársam azt szorgalmazta, hogy legyen minél több helyen magyar külképviselet a világban. Azt gondolom, hogy ez a felhívása találkozik a kormány céljaival, hiszen érdemes megvizsgálni, hogy 2010 óta hány új magyar külképviselet nyílt, több mint 50, de államtitkár úr valószínűleg pontos számot is tud. Tehát ilyen értelemben örvendek, hogy önnek szimpatikus az, amit a kormány csinált az elmúlt években a külpolitikai dimenzióban vagy abban is. Ez a diktatórikus versus demokratikus munkajogi szabályozás vagy kormánytisztviselői szabályozás összefügg azzal, hogy a külügyi hivatás nem egy munkajogilag általánosan szabályozható hivatás, ez egy speciális jogállás, speciális helyzetek vannak, speciális körülmények vannak. Tehát a munkaadónak mindenképpen kellenek olyan eszközök, amivel el tudja látni azokat a helyzeteket, amelyekben magyar állampolgárok életéről vagy magyar állampolgárok megsegítéséről van szó, és itt bizony olyan eszközök kellenek, amelyek a klasszikus munkajogon kívül vannak.
Hivatkozott a 2017. évi LXXII. törvényre. Megnéztem a jogszabályban, ennek gyakorlatilag szinte minden passzusa hatályon kívül van helyezve, érdemes megnézni, tehát csak az a rész van benne, amelyre vonatkozik. Tehát ugyan valóban félrevezető a címe alapján, de abban a jogszabályban alig van már passzus, csak két-három paragrafus van még hatályban.
Bősz Anett képviselőtársam egy politikai expozét tartott. Én tényszerűen rögzítettem, hogy a Gyurcsány-párt nem szavazta meg a jogszabályt. A minősítést elhagytam, de most megteszem, hiszen ön olyanokat mondott, hogy a Fidesz-kormány romboló külpolitikát folytat, és elfogadhatatlan önök számára az a külpolitika, amit az Orbán-kormány csinál. Szerintem ismételten szembesíteni kell önöket azzal, hogy mi visszautasítjuk azt, hogy migránsokat telepítsenek Magyarországra, ezek szerint önök számára ez továbbra is elfogadható. Önök továbbra is a magyar emberek akaratával szembe akarnak menni, és azért nem szimpatikus a magyar külpolitika, mert mi nem akarjuk azt, hogy Magyarországra migránsokat telepítsenek. És valószínűleg nem szimpatikus önöknek az az „Isten, haza, család” paradigma, amelyben dolgozunk. És azt hiszem, az sem szimpatikus, hogy Magyarország meg akarja őrizni nemzeti szuverenitását. Önök ez ellen vannak, így érthető, hogy nem szimpatikus önök számára az a külpolitika, amelyet a kormány folytat.
Továbbra is kritizálta az Orbán-kormány védekezését. Szeretném emlékeztetni önt is arra, hogy nem támogatták a kormány intézkedéseit, önök folyamatosan kritizálták a védekezést.
Az pedig egyenesen, nem tudom, milyen minősítést használjak, talán ízléstelen, amikor az olasz példát hozza fel. Talán mindannyian emlékszünk azokra a bergamói utcajelenetekre, amikor teherautókban vitték az elhunytakat, és ön az olasz példát hivatkozta itt mint a védekezés mintájául szolgáló példát. (Bősz Anett: Nem! Nem igaz! Nem így van! Az elnök csenget.) Én ezt nem szeretném Magyarországon látni, és köszönhetően a kormány intézkedéseinek, elkerültük mi azokat a helyzeteket. Talán mindannyian emlékszünk, úgyhogy valószínűleg egy rossz hivatkozás volt az ön részéről, hiszen nem feltételezem, hogy ilyesmire gondolt. (Bősz Anett közbeszól. Az elnök csenget.)
Azt mondta egyébként ezzel összefüggésben, hogy a külszolgálaton dolgozók nem a hazát szolgálják, hanem a politikát. Én azt javaslom, kérjen bocsánatot a több mint ezer, Magyarországot szolgáló kormánytisztviselőtől, hiszen ők a hazájukat szolgálják, igen nehéz körülmények között. Ön pedig azt mondta, azzal vádolta őket, hogy nem a hazájukat szolgálták. Kérjen tőlük bocsánatot, én azt javaslom.
Demeter Márta képviselőtársam azt mondta, hogy zavart kelt az új külszolgálati törvény. Szerintem beszéljen az emberekkel a Külügyminisztériumban, ők hogy élik meg azt, hogy végre a körülményeik rendezettek, végre tiszta viszonyok vannak, végre szolgálhatják a hazájukat, végre vannak eredményei a magyar külpolitikának mind külpolitikai vonatkozásban, mind gazdasági vonatkozásban. Kalmárszemléletű külpolitikáról beszélt, de soha ennyi ember nem dolgozott Magyarországon, és a Külügyminisztérium külgazdasági tevékenysége meghatározó jelentőségű abban, hogy ma Magyarország ott tart, ahol tart, ilyen jó gazdasági eredményeink vannak.
Az, hogy hatályon kívül akarják helyezni a törvényt: nem tudom, akkor milyen törvényt akarnak. Az, hogy itt valamit gyorsan felmondanak, vagy valamit gyorsan felszámolnak, ennek vannak előzményei a magyar történelemben, általában nem szokott jól végződni, ha valaki ilyenre vetemedik.
A vendégoktatók vonatkozásában pedig például az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét szabályozza a jogszabály. Szerintem igen fontos terület, a vendégoktatók számára biztosan igen, lehet, önnek nem, de számukra ezek fontos kérdések.
Ha jól értem, azt mondta, hogy miért törvényi szinten szabályozzák ezt a kérdést. Folyamatosan azzal vádolnak minket, hogy rendeleti kormányzás van, diktatúra van, minden rendeletben szabályozunk, meg az a baj, hogy törvényben szabályozunk. Döntsék már el, hogy akkor most mi az önök álláspontja, hogy rendeletben vagy törvényben kell valamit szabályozni. (Balczó Zoltán: Attól függ!) Mi, amit lehet és fontosnak tartunk, ami alapvető fontosságú kérdés, azt törvényben szoktuk szabályozni.
Összességében azt mondom, hogy a törvény kiállta az idők próbáját. Az élet megy előre, tehát időnként módosítani kell, ezeket az apró módosításokat tartalmazza a törvény, amit az élet indokolt az elmúlt időszakban. Kérem az önök támogatását a jogszabályhoz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden válaszolnék Bősz Anett képviselőtársamnak. Megnéztem a jegyzeteimet, ön ezeket mondta: romboló külpolitika, a magyar kormány nem segítette a védekezést, és azt mondta, hogy a diplomatáink nem a hazát, nem a nemzetet szolgálják. Erre mondtam, amit mondtam, azt, hogy ízléstelen, egyébként ezt a kijelentését még Mesterházy képviselőtársam is helyre kellett hogy tegye, hiszen minden alapot nélkülöz ez a kijelentése. És bár nem szeretem ezeket a statisztikákat, de a halálesetek száma, ami egyébként drámai, minden egyes haláleset, Olaszországban ebben az évben egymillió főre vetítve 759, Magyarországon 346. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A múlt héten Soros György úgy gondolta, hogy ismét hazug módon tájékoztatni kell a világot arról, hogy mi történik Magyarországon. Rövid angol nyelvű cikkében a szokásos rágalmak mellett parancsba adta, hogy fel kell lépni Magyarországgal és persze Lengyelországgal szemben. Az alaptalan rágalmak mellett most már a két év múlva esedékes magyarországi választásokkal kapcsolatban is tett megjegyzéseket, bátorítva a baloldali összefogást. A mellett a baloldal mellett tett hitet, amely egy világjárvány kellős közepén álhíreket gyárt, hazudik a kórházakról, a vakcináról, a tesztekről, az egészségügyben dolgozókról, és akadályozza a védekezést. Nem meglepő, hogy Soros újból színre lépett, hisz már eddig is több ország belügyeibe avatkozott be krízishelyzetek idején is, kéretlenül.A milliárdos a pénzügyi intézkedéseivel, mesterkedéseivel korábban bedöntötte a fontot, veszélybe sodorta a német márkát, és ezzel a német egyesítést is, és még sorolhatnám. Miért éppen Magyarországot akarná kihagyni? Miért itt ne akarna irányítani?
Úgy tűnik, hogy készül a választási Soros-lista; Gyurcsány Ferenc, a baloldal vezére írja, a megrendelő pedig Soros György. A DK-tól kezdve a Jobbikon, az MSZP-n, az LMP-n és a Momentumon át Karácsony Gergely pártjáig mindannyian fel fognak rá iratkozni. Kijelenthetjük, hogy küszöbön a magyar bevándorláspárti koalíció megalakulása. A baloldal azért akarja megbuktatni a magyar kormányt, mert a nemzeti kormány ellenzi a bevándorlást.
Tisztelettel kérdezem államtitkár urat: milyen támadások érik az illegális migráció elleni magyar intézkedéseket? Mekkora befolyása van Soros Györgynek az Európai Unión belül? És hogyan próbál meg nyomást gyakorolni Magyarországra? Köszönöm előre is válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen, államtitkár úr. Valóban az a helyzet, hogy Brüsszel szerint csak azokban az országokban van demokrácia, amelyek beengedik az illegális bevándorlókat, és most sincs másról szó, mint hogy zsarolni próbálnak bennünket. Soros György ezt a zsarolási ötletet már 2015-ben is tollba mondta Brüsszelnek. Abban sincs sajnos semmi meglepő, hogy a hazai baloldal Soros György mellé állt, és folyamatosan feljelentik hazánkat mind az Európai Unió intézményeinél, mind az Európa Tanács intézményeinél. Én magam tagja vagyok a magyar delegációnak az Európa Tanácsnál, és szomorúan látom azt, hogy a magyar baloldal ott is elárulja a nemzetet, illetve azt is szomorúan látom, hogy folyamatosan szakértőként azok a civil szervezetek jelennek meg, amelyeket Soros György finanszíroz. Az elmúlt napokban került nyilvánosságra, hogy az Európa Tanácsot komolyan támogatja pénzzel Soros György, és hogy, hogy nem, az érdekkörébe tartozó civil szervezetek folyamatosan szakértőként szerepelnek az egyes bizottsági eljárásokban, illetve a testületnél, továbbá ahogy az államtitkár úr is hivatkozott rá az Európai Emberi Jogi Bíróságot is, ahogy ezt több tanulmány is bemutatta, Soros György a befolyása alá vonta. Ez tűrhetetlen és sajnálatos. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2020-as év a határon túli magyarság számára nem csupán a trianoni diktátum centenáriumáról és a mindannyiunkat sújtó koronavírus-járványról szólt, hanem egy sor sorsdöntő jelentőségű választáson is túl vagyunk már. Ezeken a megmérettetéseken a nemzeti közösségeink többnyire sikeresen szerepeltek, pozícióikat megerősítették az utódállamok politikai rendszerein belül.A nemzeti kormányok elmúlt tíz évben folytatott nemzetépítő tevékenységének köszönhetően a magyarság erőre kapott, és sikerült megerősíteni a határon túl élő közösségeinket is. Ma ismét bizalommal tekinthetünk egymásra, és újból megtanultunk közösen gondolkodni és álmodni.
Az elért választási eredmények mind rendkívül fontosak, és ahhoz, hogy az őshonos magyar kisebbségek ne legyenek kiszolgáltatva a többség kénye-kedvének, elengedhetetlen az erős képviselet megléte a helyi és országos döntési szinteken. Sikeres választásokon vagyunk túl Szerbiában, Horvátországban, önkormányzati választásokon Romániában és Ukrajnában, és a hét végén, december 6-án sorsdöntő parlamenti választások elé nézünk Romániában.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem volt könnyű, de 2010-ben sikerül túllépni a 2004. december 5-ei nemzetáruláson. Néhány nappal a gyalázatos esemény évfordulója előtt a mai gyásznapon fontos feleleveníteni, hogy a baloldal 2004-ben kirekesztette a nemzetből a határon túl élő magyarságot, egymás ellen fordította a magyart a magyarral. Ma is ott ül a baloldal soraiban az a képviselő, aki nemrég még patkánynak nevezett hárommillió nemzeti érzelmű szavazót, és akkor, 2004-ben családjával együtt éppen plakátokon hergelt a határon túli magyarok ellen. És beszédes az a tény is, hogy 16 évvel ezelőtt az a Gyurcsány Ferenc volt a nemzetárulás karmestere, aki miniszterelnöksége alatt tönkretette az országot, és ma is a baloldal vezetője.
Az nem újdonság, hogy Gyurcsány Ferenc mindig a magyarok ellen volt, de a legutóbbi időkben sajnos ahhoz is hozzászokhattunk, hogy a legjobb tanítványa, baloldali szövetségese, Fekete-Győr András és a Momentum egyenesen román párt mellett kampányol a magyarral szemben. A DK ifjúsági tagozataként működő Momentum nemcsak Brüsszelben van következetesen a magyarok ellen (Közbeszólások a DK soraiból.), hanem Romániában is. Miközben a baloldal és az Európai Unió intézményrendszere kiáll az illegális migránsok jogai mellett, hallgat az őshonos nemzeti közösségek jogairól.
Tisztelt Képviselőtársaim! A december 6-án sorra kerülő romániai parlamenti választások tétje az, hogy mennyire erős felhatalmazással lesz jelen a román törvényhozásban az RMDSZ mint az erdélyi magyarság legitim politikai képviselete. Egy ideig talán reménykedtünk abban, hogy a trianoni igazságtalanság százéves évfordulója alkalmából Románia nem készül újabb provokációval, hanem nagyvonalúságot tanúsít. Újból bebizonyosodott, hogy ez csupán hiú remény volt. Iohannis elnök tavaszi, minden magyart sértő és támadó kirohanásai megágyaztak a nyílt provokációnak, a román Trianon-törvény elfogadásának. Ennek értelmében június 4-ét román nemzeti ünnepnappá nyilvánították, ezzel pedig megsértették a magyarokat. Elszomorító az, hogy a román állam a járvány alatt is a magyarok elleni támadásban gondolkodik a közös védekezés helyett.
Sajnálatos az is, hogy ma Ukrajnában is példátlan támadás éri a magyarokat, a magyar szervezeteket, intézményeket, a magyar elöljárókat, így Brenzovics Lászlót, a KMKSZ vezetőjét is. Ezúton is üzenjük: kiállunk a magyarok mellett, és felhívjuk Ukrajnát, hogy álljon le a háborús helyzetekre emlékeztető, példátlanul durva támadással a magyarok ellen. (Dr. Rétvári Bence: Így van!) Elfogadhatatlan, hogy fegyveres kommandósok koholt vádak alapján megszállják és megfélemlítik a magyarokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Erdélyre visszatérve, a siker érdekében az erdélyi magyarságnak a megosztottságon is sikerült túllépnie: közös RMDSZ-listán indulnak a magyar pártok képviselői. Szeptemberben volt már egy főpróba. Az önkormányzati választásokon az RMDSZ jelöltjei jól szerepeltek, húsz esztendő után Marosvásárhelynek újból magyar polgármestere van Soós Zoltán személyében. Marosvásárhelynek és Szatmárnémetinek is az a legfontosabb tanulsága, hogy a magyarok csak akkor győzhetnek, ha összefognak, és most decemberben megint összefogtak.
Az elmúlt száz év bizonyította, hogy a határon túlra szakadt magyar közösségek semmilyen önként felajánlott jóra nem számíthatnak a többség részéről, csak az jut nekik, amiért kiállnak és megharcolnak.
A kitűzött cél most egyértelmű: legyenek a magyarok megkerülhetetlenek a román politikában. Nem csupán bejutni kell a parlamentbe; több képviselőt és szenátort kell küldeni Bukarestbe, hogy több pénz jusson a magyar településeknek, hogy észszerű és sürgős fejlesztések legyenek az egészségügyben és a közúti infrastruktúrában, hogy bátran használhassuk a magyar nyelvet, és ne packázzon senki a nemzeti szimbólumainkkal.
Végezetül engedjék meg, hogy innen, a magyar nemzet házából a Fidesz és a magam nevében is arra kérjem minden romániai választójoggal rendelkező nemzettársamat, hogy a járvány ellenére vegyen részt a szavazáson, mert a tét rendkívüli. A szavazáson való részvétel pedig kevésbé veszélyes, mint elmenni a boltba kenyeret vásárolni, és szerintünk 10-15 perc mindenképpen megér jó négy évet. Minden magyar felelős minden magyarért! December 6-án is hajrá, magyarok! Köszönöm. (Taps a kormánypárti sorokból.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Svédország külügyminisztériuma 2020. február 20-án küldött szóbeli jegyzéke indítványozta az országaink között 1987-ben kötött, a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás megszüntetését. Északi partnerünk a szóban forgó szerződést még a Magyar Népköztársaság Kormányával írta alá, ennélfogva és az azóta eltelt 33 év távlatából is időszerű felülvizsgálni ezen elavult megállapodást. A nemzetközi jogi lépés legfontosabb indoka azonban, hogy az Európai Unió Bírósága döntése értelmében az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásokban megállapított, a beruházó állam választottbírósági kikötései aláássák az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert, s ezáltal veszélyeztetik az uniós jog autonómiáját, hatékonyságát, elsőbbségét és közvetlen hatályát, illetve a tagállamok közötti kölcsönös bizalom elvét.
(10.50)
Az uniós jognak való megfelelés érdekében a tagállamok vállalták, hogy megszüntetik az összes kétoldalú beruházásvédelmi egyezményüket, többoldali, vagy amennyiben hatékonyabb, akkor bilaterális módon.
Az előttünk fekvő beruházásvédelmi megállapodás megszűnése tehát biztosítja az Európai Unió jogalkotásával fennálló összhangot. Fontos része még a szóban forgó nemzetközi szerződésnek, hogy a (2) bekezdés rendelkezik arról, hogy a felek megállapodnak abban, hogy az (1) bekezdésben említett megállapodás 14.3 cikke, amely kiterjeszti a védelmet a felmondás időpontját megelőzően végrehajtott beruházásokra, hatályát veszti, és joghatás nélkül megszűnik a megállapodás hatálybalépését követően. Ezáltal megfelelően biztosított, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás a jelenlegi törvényjavaslat alapján történő megszűnését követően ne legyen alkalmas további joghatás kiváltására.
A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Egyesült Nemzetek keretein belül 1961-ben került megkötésre az egységes kábítószer egyezmény. Az egyezményben részes felek, gondoskodni kívánva az emberiség egészségéről és jólétéről, felismerve, hogy a kábítószer-élvezet súlyos csapás lehet az egyén számára, az emberiség számára pedig társadalmi és gazdasági veszélyt jelent, létrehozták az állandó nemzetközi együttműködés keretét, az ellenőrzés és az említett elvek megvalósítása érdekében.Az egységes kábítószer egyezmény meghatározza többek között az ellenőrzés alá eső anyagokat, azok egyik államból másik államba történő szállításának szabályait, a részes felek általános kötelezettségeit, a nemzetközi ellenőrző szerveket és azok kötelezettségeit.
Jelen szabályozás célja az 1961. március 30-án kelt egységes kábítószer egyezmény mellékletét módosító, az ENSZ 2019. március 19-én elfogadott határozataiban, valamint a 2020. március 4-én elfogadott 63/2. és 63/3. számú határozatában foglalt módosítás kötelező hatályának elismerése. Az említett határozatok a hivatalos magyar nyelvű fordítást és a határozatban foglalt módosítás kötelező hatályának elismerését tartalmazzák.
Az ENSZ kábítószer-bizottsága először 1979-ben hozott létre pszichotrop anyagokról szóló és emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló egyezményt. Az egyezmény szerint a részes államok kötelezettsége meghozni azon jogalkotási intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy rendelkezéseit saját területükön hatályba léptessék és végrehajtsák. A pszichotrop egyezmény kihirdetése a pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben, 1971. év február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló ’79. évi 25. számú törvényerejű rendelettel történt meg.
Jelen törvénnyel a kábítószer-bizottság 62/5-9., továbbá 63/4-13. számú határozatainak a magyar jogrendbe történő átültetése történik meg. A kábítószer-bizottság említett döntéseiben szerepel öt anyagnak a pszichotrop egyezmény jegyzékére vétele. Mivel az érintett anyagok szintén szerepelnek az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény jegyzékében, jelen jogszabály célja az egyezménnyel történő összhang megteremtése, az említett öt anyag egyezményjegyzékből való törlése.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének kábítószer-bizottsága először 1998-ban kötött egyezményt a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása ellen. Az említett bizottság az ENSZ nemzetközi kábítószer-politika kialakítására szakosodott funkcionális bizottsága. A bizottság évente ülésezik székhelyén, Bécsben. A kábítószer-bizottság a nemzetközi kábítószer-politika alakításán kívül az ENSZ nemzetközi kábítószer-ellenőrzési egyezményeinek felhatalmazása alapján szabályozó funkcióval is rendelkezik, döntéseivel meghatározhatja, mely anyagok kerüljenek nemzetközi ellenőrzés alá.
Kérem a jogszabály támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő megállapodás megteremti a Magyarország és Kambodzsa közötti menetrend szerinti személyszállító és árufuvarozó légi közlekedés jogi feltételeit, és ezzel reményeink és szándékaink szerint hozzájárul a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok erősödéséhez. A megállapodás részletesen szabályozza a légi közlekedés szabályait.Fontosnak tartom, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít Kambodzsára. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy 25 évvel azután, hogy Magyarország bezárta nagykövetségét, a múlt hónapban ismét külképviselet most még csak konzuli iroda nyílt a kambodzsai fővárosban.
Az érdeklődés Magyarország iránt Kambodzsa részéről is megvan. Hun Sen miniszterelnök úr tavaly ősszel díszvendége volt a budapesti Víz Világtalálkozónak, egy olyan rendezvénynek, amelynek témája a fenntartható, kiszámítható és megfizethető vízgazdálkodás volt. A víz a magyar-kambodzsai gazdasági együttműködés hangsúlyos eleme is.
A kambodzsai kormány jelentős erőfeszítéseket tesz a vidék modernizálására. Ennek zászlóshajója a „Száz modellfalu” program, amelynek során száz kiválasztott vidéki településen és az azokat ellátó infrastruktúrában hajtanak végre nagyívű fejlesztéseket. Ez lehetőséget ad arra, hogy ebbe a folyamatba az ezen a téren és a délkelet-ázsiai térségben nagy tapasztalattal bíró magyar vállalatok is bekapcsolódjanak. Az Eximbank 50 millió dolláros hitelkeretet hozott létre a magyar-kambodzsai vállalatközi együttműködés finanszírozására, amely megnyitja az utat mindenekelőtt a víztisztítással foglalkozó magyar vállalkozások előtt. A cél az, hogy a kambodzsai mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás modernizálására minél több magyar technológiát használjanak, de a magyar vállalatok a digitális kormányzás területén is versenyképes tudással rendelkeznek.
Magyarország amellett is kiáll, hogy az Európai Uniónak is törekednie kell arra, hogy intenzívvé tegye együttműködését Kambodzsával, és a kapcsolatok építése során ne keverje össze a gazdasági kérdéseket az ideológiaiakkal. A vámok és kvóták leépítésével az Uniónak nem szabad kettős mércét alkalmaznia.
Ami a kulturális kapcsolatokat illeti, meg kell említeni, hogy a kambodzsai hallgatók évről évre kihasználják a Stipendium Hungaricum felsőoktatási ösztöndíjprogram keretét, ezért a közelmúltban a kormány ennek megemeléséről döntött.
Végül, talán kevésbé közismert, hogy a magyar régészek nagy hírnevet szereztek maguknak a néhai Angkor központú Khmer Birodalom régészeti feltárása során. Ez szintén egy olyan terület, amire együttműködésünk kiterjedhet.
Tisztelettel kérem támogatásukat a törvényjavaslathoz. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A hazai baloldal európai parlamenti képviselői az elmúlt években folyamatosan azon dolgoztak, hogy minél nehezebb helyzetbe hozzák Magyarországot. Brüsszelben sokszor azt is követelték, hogy az Unió vegye el a magyar embereknek járó uniós forrásokat, sőt azt is szorgalmazták, hogy büntetést is kiszabjanak hazánkra. Emlékszünk, sikertelenül próbálták megakadályozni azt, hogy a Bizottságban Magyarország kapja az egyik legbefolyásosabb tárcát, a bővítési tárcát, idén tavasszal pedig, amikor az ország a koronavírus első hullámával küzdött, azt hazudták mindenkinek, hogy a magyar parlament bezárt, és nem működik. Az elmúlt hetekben pedig minden korábbinál erőteljesebb támadást intéztek a magyar emberek ellen, de ezúttal is elbuktak. Magyarország győzött. Amióta csak kikerült az Európai Parlamentbe, a Magyarország elleni kampányoknak Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára a vezéralakja. Az elmúlt hetekben a Facebookon indított lejárató kampányt Magyarország ellen, ahol álhírekkel támadja a járvány elleni védekezést, és azokat az egészségügyi dolgozókat is, akik hősiesen küzdenek a magyar emberek megmentése érdekében.
Tisztelt Ház! Érdekes megnézni, hogy honnan érkezik a pénz erre a Magyarország elleni kampányra. Kisebb részben persze a családi cégből, a DK-ból, nagyobb részben azonban egyenesen Brüsszelből. Igen, a facebookos hirdetéseket kétharmadrészben külföldről finanszírozzák.
Nem kevés pénzről van szó! Gyurcsányné a múlt héten átlagosan napi 1 millió forintot költött a hazugságkampányra. Lejárató kampányát, hirdetéseit a bevándorláspárti erők finanszírozzák. Nem ez az első alkalom, hogy Gyurcsány Ferenc és felesége szövetséget köt a Soros-hálózattal, és velük együtt támad saját hazájára. Dobrev Klára korábban azt is támadta, hogy az EU pénzt adjon Magyarországnak a határvédelemre, mert ő és a baloldal beengedné a bevándorlókat.
Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnos nincs olyan nemzetközi támadás hazánk ellen, amely mögé a hazai baloldal ne állna be örömmel. Mit lehet tenni a baloldal Magyarország ellen folytatott rágalomkampánya (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) ellen? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Köszönöm a választ, államtitkár úr. Valóban nagy eredmény, hogy győzött a józan ész, és eredményt értünk el Brüsszelben. Most elsősorban a járvánnyal kell foglalkozni, és minél gyorsabban pénzt kell juttatni a bajban lévő országoknak különösen. Soros György négy éve leírta, hogy ne adjanak költségvetési támogatást azoknak az országoknak, amelyek nem engedik be a migránsokat. Magyarország nem engedi be a migránsokat, ezért támadnak minket Brüsszelben, ezért támad minket a baloldal, és ezért támad minket Soros György.
Szégyen, hogy a koronavírus-járvány második hullámának kellős közepén, amikor az európai gazdaság nagy bajban van, akkor Brüsszel mindenféle mondvacsinált játszmákkal van elfoglalva. És még nagyobb szégyen az, hogy a magyarországi baloldali képviselők is partnerek ebben a játékban, és a saját országuk ellen áskálódnak.
De ami a lényeg, tisztelt képviselőtársam, tisztelt államtitkár úr, hogy győztünk, a magyar emberek győztek. Soros György krokodilkönnyeket hullat, és kétségbeesetten próbálja újra és újra támadni Magyarországot. És a lényeg, hogy az Európai Unió megőrizte egységét és győzött, Soros György pedig veszített, és itt lenne az ideje, hogy az európaiak végre hazaküldjék őt Amerikába. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország és a Szlovák Köztársaság közös történelmen nyugvó együttműködése egyre nagyobb jelentőséggel bír. Az 1991-es deklaráció óta a visegrádi csoport tagjaiként kiemelkedő diplomáciai, politikai és gazdasági sikereket értünk el, melyek hozzájárulnak a demokráciáink védelméhez és a kommunista rendszer maradványainak felszámolásához, továbbá előmozdították a sikeres euroatlanti integrációnkat is.
Az új célok hosszú távú együttműködésre alapoznak, melyek szorosabb gazdasági, illetve megfelelő kül- és biztonságpolitikai tervek implementációját irányozzák elő a NATO és az Európai Unió által is képviselt alapelvek érvényesítése terén.
A koronavírus-járvány megmutatta, hogy hazánk mindig kész segítséget nyújtani a védekezésben, ezért 200 magyar egészségügyi dolgozó is részt vett a szlovák hadsereg által levezényelt novemberi országos koronavírus-tesztelésen.
A biztonság és az állampolgárok védelme azonban nemcsak a földön, hanem a levegőben is fontos. Együttműködésünknek köszönhetően számos közös tapasztalatra tettünk szert, hatékonnyá tettük az információszerzést, illetve sokkal biztonságosabbá vált a repülés, melynek köszönhetően vészhelyzeteket előztünk meg.
Hazánk azonban nemcsak a sikerekben áll a partnere mellett, hanem szolidaritást is mutat a bajban. Közös tragédiánknak tekintjük a szlovák légierő An-24 repülőgépének 2006. január 19-én történt hejcei katasztrófáját, és osztozunk a 42 elhunyt családtagjainak és bajtársainak gyászában.
Tisztelt Képviselőtársaim! A NATO integrált légvédelmi és rakétavédelmi rendszere hatékonyságának a növelése, a légtérrendészeti feladatok végrehajthatósága és egymás biztonságának szavatolása a NATO-tagállamok és a szövetség egybehangzó érdeke, amely a szomszédos tagállamok együttműködésén alapul. Ez kardinális olyan országok számára, amelyeknek a lakossága és hadereje jelentősen elmarad bizonyos tagállamok és egyéb országok megegyező adataitól.
A NATO stratégiai céljai tehát összhangban vannak Magyarország és a Szlovák Köztársaság érdekével, ezért szorosabban szeretnénk együttműködni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének integrált légvédelmi és rakétavédelmi rendszeréhez kapcsolódó feladatokban is, kölcsönösen előnyösen és kötelező hatállyal. Ennek keretében a felek a másik fél légterét használhatnák, közösen látnák el a légvédelmi és az ehhez kapcsolódó gyakorlati feladatokat, közösen folytatnának katonai, légi szállítási tevékenységeket, és tartanának határokon átnyúló képzéseket, illetve cserélnének tapasztalatokat.
Az ilyen megállapodások nemcsak szükségesek, de számos pozitív hatással is járnak Magyarország haderejének és diplomáciai kapcsolatainak fejlesztése szempontjából. A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a megállapodás kihirdetését. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Finnország külügyminisztériuma 2020. augusztus 25-én küldött szóbeli jegyzéke indítványozta az országaink között 1988-ban aláírt, a beruházások védelméről szóló megállapodás megszüntetését. Északi partnerünk a szóban forgó szerződést még a Magyar Népköztársaság kormányával írta alá, ennélfogva az azóta eltelt 33 év távlatából is időszerű felülvizsgálni ezen elavult megállapodást. A nemzetközi jogi lépés legfontosabb indoka azonban az, ahogy ez elhangzott, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásokban megállapított beruházó-állam választottbírósági kikötések aláássák az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert, és ezáltal veszélyeztetik az uniós jog autonómiáját, hatékonyságát, elsőbbségét és közvetlen hatályát, illetve a tagállamok közötti kölcsönös bizalom elvét. Az uniós jognak való megfelelés érdekében a tagállamok vállalták, hogy megszüntetik az összes kétoldalú beruházásvédelmi egyezményüket.
Az előttünk fekvő beruházásvédelmi megállapodás megszűnése tehát biztosítja az Európai Unió jogalkotásával fennálló összhangot. Fontos része még a szóban forgó nemzetközi szerződésnek, hogy a (2) bekezdés rendelkezik arról, hogy jelen megállapodás felei megállapodnak abban, hogy az (1) bekezdésben említett megállapodás 13.3 cikke, amely kiterjeszti a védelmet a felmondás időpontját megelőzően végrehajtott beruházásokra, hatályát veszti, és joghatás nélkül megszűnik a megállapodás hatálybalépését követően. Ezáltal megfelelően biztosított, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás a megszűnését követően ne legyen alkalmas további joghatás kiváltására.
A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a nemzetközi törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió 1999-ben indította el az Unió és a nyugat-balkáni régió országai közötti kapcsolatok keretéül szolgáló stabilizációs és társulási folyamatot, illetve a több releváns nemzetközi szereplőt bevonó tágabb kezdeményezést, a stabilitási paktumot. A régió országaihoz hasonlóan Koszovó is tagjelölt ország, amellyel hazánk szoros együttműködésre törekszik. Ennek keretében több kétoldalú megállapodás is született főként gazdasági, mezőgazdasági, oktatási és tudományos, illetve jogi témakörökben. Mi, magyarok nemzetstratégiai érdeknek tartjuk a Nyugat-Balkán európai integrációját. Ha a térséget a béke, a nyugalom és a fejlődés jellemzi, az nekünk jó, hiszen a régió szomszédságában azonnal megérzünk minden ott zajló folyamatot. A szolidaritás je-gyében nemcsak beszélünk a támogatásról és az együttműködés fontosságáról, hanem cselekszünk is a felelős szomszédságpolitika jegyében akár méretünkön és kötelezettségünkön túl is, hiszen közös érdekünk a béke és a stabilitás megteremtése.
A NATO-vezetésű KFOR misszió Koszovóban teljesít szolgálatot, amelyben a harmadik legnagyobb hozzájárulást adó nemzet Magyarország több száz katona szolgálatteljesítésével. Büszkék vagyunk rá, hogy a térség legnagyobb missziójának 2021 novemberétől magyar parancsnoka lesz.
A koronavírus-járvány során képességünknek megfelelően 50 ezer maszkkal és 5 ezer védőruhával is segítettük Koszovót. A világjárvány gazdasági kihívást is jelent, ezért kötött segélyhitelprogrammal támogatjuk partnerünket 62 millió euró értékben, amelynek keretében magyar vállalatok két víztisztító művet építenek Koszovóban, és a közúti infrastruktúra fejlesztésében is végrehajtunk beruházásokat.
A jelen javaslattal létrejönne a jogi alapja annak, hogy a magyar cégek sikeres beruházásokkal vegyenek részt a koszovói gazdaság modernizálásában. Kiemelt célunk az is, hogy a Koszovóban épülő erőmű magyar hűtési technológiát alkalmazzon.
A Nyugat-Balkán egyike azon kitett régióknak, amelyeket súlyosan befolyásol a klímaváltozás, ami erős nyári hőhullámokban és kiszámíthatatlan eloszlású csapadék formájában érhető tetten. Hazánk korszerű zöldtechnológiával rendelkezik, a régió országaiban pedig jelentős igény mutatkozna megfelelően előkészített és finanszírozásra alkalmas olyan projektek iránt, amelyek ellensúlyozni tudják a kedvezőtlen hatásokat. Amennyiben magyar cégek ki tudják használni Koszovóban ezen piaci réseket, az nemcsak hazai vállalkozások piacra jutását eredményezné, hanem lehetőséget biztosítana más, térségbeli országokban való piacra lépésre és a piacon maradásra is, továbbá a migrációt is csökkentené. Ez nemcsak hazánk és partnerünk kölcsönös érdeke, hanem a környezetbarát technológiák iránt ugyancsak elkötelezett Európai Unió szándékával is megegyezik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Koszovó demográfiailag igen fiatal ország, szakképzett munkaerővel, erős importfüggőséggel és egyszerű cégalapítási szabályokkal. A 2014-es külföldi befektetésekről szóló koszovói törvényen túl e törvényjavaslat kölcsönösen ösztönzi a beruházásokat, továbbá jogi garanciákat nyújt a befektetőknek, és kötelező jelleggel előírja az esetleges viták rendezésének a menetét. Ez számos vállalkozásnak lehetőséget nyújt, hogy különböző iparágakban szerencsét próbáljon az új piacon, és jó hírét vigye a jó minőségű magyar munkaerőnek, termékeknek és szolgáltatásoknak.
A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a megállapodást. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egységes szanálási rendszer célja, hogy biztosítsa a fizetésképtelenné vált pénzügyi intézményekkel szemben alkalmazott egységes megközelítést, ezáltal fokozza a részt vevő tagállamokban lévő intézmények stabilitását. Célja ezenfelül, hogy megelőzze a válságok tovagyűrűzését a részt nem vevő tagállamokba, megkönnyítve így a belső piac egészének működését. Ha egy bankról ma megállapítjuk, hogy csődközeli helyzetbe került, vagy valószínűleg ilyen helyzetbe fog kerülni a közeljövőben, akkor az első körben az egységes szanálási testület jogosult a megoldás keresésére. Ezen testületet az egységes szanálási rendszerről szóló 2014. évi június 15-ei rendelet hozta létre. Ehhez kapcsolódóan a jövőbeni költségek fedezésére egy 2014. májusi kormányközi megállapodás hívta életre az Egységes Szanálási Alapot. Az alapot a bankunióban részt vevő tagállamok pénzügyi intézményei töltik fel befizetéseikkel.
Ezzel egy időben a jogalkotónak gondolnia kellett arra is, hogy ha az alap teljesen kiürül, akkor a tagállamok is megfelelő eszközökkel be tudjanak avatkozni. Ennek megfelelően módosították az egységes szanálási rendszerhez kapcsolódó 2014-es kormányközi megállapodást a közös védőháló megteremtésével. A védőháló szerepét a 2012-ben az euróövezeti országok közötti kormányközi megállapodás alapján létrehozott európai stabilitási mechanizmus fogja betölteni, amelynek bevezetését eredeti tervek szerint 2024 elejére határozták meg. Időközben azonban több tagállam, valamint az Európai Bizottság is kezdeményezte a közös védőháló korábbi bevezetését. Az Eurócsoport 2020. november 30-ai ülésén a tagállamok megegyeztek az európai stabilitási mechanizmus reformjáról. Ennek megfelelően 2022 elejétől, azaz két évvel korábban az eredeti határidő előtt, kerülhet sor a közös védőháló bevezetésére.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az euróövezeten kívüli, de a bankunióhoz csatlakozott tagállamok párhuzamos hitelkeretekkel csatlakozhatnak majd a védőhálóhoz.
Az előttünk fekvő nemzetközi szerződés tehát az európai stabilitási mechanizmus módosításait részletesen szabályozza. Be kell látnunk, hogy a világgazdaságot időről időre negatívan befolyásoló események következhetnek be. Gondoljunk csak a 2008-ban kezdődő, több évig elhúzódó világgazdasági válságra vagy a tavalyi évben berobbanó koronavírus-járványra. Ilyen esetekben gyors döntések szükségesek mind uniós, mind nemzetgazdasági szinten.
A magyar érdekek védelme érdekében a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a megállapodás kihirdetését. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok, szórványos taps az ellenzék padsoraiból.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD 2013-ban tűzte ki célul az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás visszaszorítását. A következő években számos ezt elősegítő ajánlást fogalmazott meg, valamint kidolgozott egy új jogi eljárást, amely lehetővé teszi a bilaterális adóegyezmények multilaterális egyezmény által történő módosítását, így elkerülve a kétoldalú államközi megállapodások egyenkénti módosítását. Az így létrejött multilaterális adóegyezményhez Magyarország 2017 nyarán csatlakozott. Az egyezményben foglalt szabályok jellemzően a visszaélések megakadályozására és a vitarendezés hatékonyságának növelésére irányulnak.Az egyezmény innovatív jogi eljárásával a részes államok megjelölhetik, hogy mely másik részes állammal meglévő egyezményüket kívánják módosítani, és csak azon kétoldalú egyezmények esetében megy végbe ténylegesen is a módosítás, amelyeknél mindkét szerződő partner kölcsönösen megjelöli egymást. Ugyanígy arra is lehetőség van, hogy a felek kétoldalú egyezményeiknek csupán egy-egy szakaszát jelöljék ki módosításra. Azon államok száma, amelyek részesei az egyezménynek és Magyarországnak van velük kétoldalú adóügyi megállapodása, összesen 74. Szándékaink szerint mindezen 74 bilaterális egyezmény esetében sor kerül a multilaterális adóegyezmény kötelezően alkalmazandó elemei, vagyis a minimumsztenderdjei, valamint a nemzetközi adóügyi választottbírósági rendszer bevezetésére. Hogy a módosítás hány megállapodás esetében megy majd ténylegesen végbe, az a másik fél szándékától is függ. A választottbírósági eljárással történő adóügyi vitarendezés jogi lehetősége az uniós tagállamok esetében már most is fennáll, ennek kerül most sor a kiterjesztésére 7 Unión kívüli államra, de oly módon, hogy a választottbírósági eljárás lefolytatására csak akkor van lehetőség, ha a nemzeti bíróság az ügy érdeméről még nem hozott döntést. A választottbírósági eljárások alkalmazhatóságával kapcsolatban Magyarország további korlátozásokat is érvényesít, amelyeket az egyezményhez fűzött értesítés részletesen tartalmaz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az adóegyezmény rendelkezései, miután hatályba léptek, megnehezítik majd az adókijátszást, adóelkerülést és az adókedvezményekkel való visszaélést, ezért mindenképpen támogatandók. A Fidesz támogatja az egyezmény kihirdetését. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alábbi, szavazásra bocsátott törvényjavaslat az elveszett poggyászaink kártérítésének ügyét rendezi a magyar állampolgárok számára is megnyugtató módon. Habár most nem tűnik túlságosan aktuálisnak a kérdés, de bízzunk benne, hogy egyszer majd túl leszünk a koronavírus-válságon, újra tudunk majd szabadon utazni, és akkor eljöhet majd az a pillanat, amikor felismerjük az előttünk fekvő törvényjavaslat jelentőségét. Az eredeti, 1999-es montreáli egyezmény, amelyhez mi is csatlakoztunk, a nemzetközi légi forgalom egységesítéséről szól, pontosabban, ez az egyezmény egységesíti az elveszett poggyászokért kifizetendő kártérítés mértékét.
Ezen az egyezményen több okból is változtatni kellett 1999 óta. Az egyik oka az, hogy több tagország átállt időközben saját nemzeti valutájáról az euróra, a másik oka pedig az infláció, amelyet követ a kártérítés összege. Megtörtént tehát az összegek felülvizsgálata, egységes nemzetközi rendszerrel kiszámították a kifizethető összegek maximumát. Mi elfogadtuk a frissített összegeket, a szerződés nemzetközi jogilag hatályba lépett, az eredeti szerződésen végrehajtott módosításokat összhangba hoztuk a magyar jogrenddel, és most minderről megkaptuk a tagállami értesítőt.
Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy teremtsük meg állampolgáraink vagyonbiztonsága érdekében a nyugodt utazásoknak egy újabb feltételét, és támogassuk szavazatunkkal, szavazatukkal az előterjesztést. Reméljük, hogy a vírus eltűnik, és lehetővé válnak ténylegesen majd az utazások. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egész világ egy láthatatlan, de annál veszélyesebb ellenséggel, a koronavírus-járvánnyal áll szemben, azonban sajnálatos módon Brüsszel ilyenkor sem az emberek védelmével vagy a vakcinabeszerzések felgyorsításával, hanem politikai játszmáival és kitalált problémákkal foglalkozik. Amikor emberéletek forognak kockán, akkor nincs helye politikai csatározásnak, minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy az embereknek védettséget szerezzünk és újraindítsuk a gazdaságot.
Brüsszel arról győzködött minket, hogy mondjunk le az önálló vakcinabeszerzés jogáról, adjuk át ezt a jogot a Bizottságnak; azt mondták, hogy gyorsabban és jobban fog menni a beszerzés akkor, ha ezt rájuk bízzuk. Ma már mindenki látja, hogy kudarcot vallottak. Szerencsére a magyar kormány cselekedett, és nem hagyatkozott teljes mértékben az uniós beszerzésekre. Erőfeszítéseinket igazolja a magyar oltási program sikere, és az elmúlt hetekben beszerzett keleti vakcináknak is köszönhetően az Európai Unióban másodikok vagyunk az átoltottság tekintetében. Nagy bajban lennénk, ha a kormány nem rendelt volna keleti vakcinákat.
Miközben az orosz vakcinát, úgy tűnik, fél Európa szeretné gyártani, addig az egyik nyugati vakcina használatát több európai ország is felfüggesztette, pedig rajta volt az Unió pecsétje. Ennyit arról, hogy nem érdemes a vakcinát ideológiai alapon osztályozni, nincs keleti vagy nyugati vakcina.
Nem elég, hogy Brüsszel elszúrta a vakcinabeszerzéseket, hétről hétre derül ki, hogy a szállítmányok, amelyeket lekötöttek vagy megrendeltek, nem érkeznek meg, vagy nem a szerződött mennyiség érkezik.
Nem stimmel valami a vakcinák szétosztásával sem. Az osztrák kancellár, aki öt tagállam nevében EU-csúcsot is kezdeményezett emiatt, arra hívta fel a figyelmet, hogy a megállapodás ellenére nem lakosságarányosan osztják szét az uniós vakcinákat, van olyan ország, amelyik többet kap és van olyan, amelyik kevesebbet. Ez nem megengedhető.
Brüsszelben a bürokraták ahelyett, hogy vakcinát adnának az országoknak, hol útlevélszabályokkal, hol jogállamisági álkritériumokkal szöszmötölnek, csakhogy a tagállamok most vakcinát várnak Brüsszeltől, nem újabb bürokratikus szabályokat. És ha ez még mind nem lenne elég, nemcsak hogy eltitkolják a vakcinaszerződéseket a nyilvánosság elől, de még a nemzeti kormányoknak is megtiltják, hogy nyilvánosságra hozzák azokat.
A vakcinabeszerzés ügyében Brüsszel kudarcot vallott. Sajnos azt látjuk, hogy valahányszor jön valami nagy, komoly kihívás, amit kezelnie kellene utoljára, ugye, a migrációs válság volt ilyen 2015-ben , Brüsszel nem tud felnőni a feladathoz, és cserben hagyja a tagállamokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy mindeközben a baloldal itthon folytatja oltásellenes kampányát. Gyurcsány és a Gyurcsány-fiúk azt hangoztatják, hogy Orbán Viktor a felelős a járványért. Az a Gyurcsány mondja ezt, aki a teljes oltásellenes baloldallal együtt végig akadályozta a védekezést. Nekik semmi sem drága, beleértve az emberéletet is, ha az oltásban Európában élen járó magyar nemzeti kormány lejáratásáról van szó. Uszításban, kamuzásban világelsők, de tettekben sehol nincsenek. Ne felejtsük: ha a baloldalon múlna, sokkal kevesebb vakcina lenne.
Hol egyik, hol másik vakcina ellen hergelnek. Lehetetlen minden védekezést akadályozó akciójukat felsorolni, de legutóbb az egyik budapesti kerületi baloldali polgármester küldte vissza önhatalmúlag a kínai vakcinákat, veszélybe sodorva ezzel magyar emberek életét.
Vadai Ágnes, a Gyurcsány-párt egyik, talán legmagasabb hőfokon működő gyűlöletfelelőse a székely szabadság napját tartotta alkalmasnak arra, hogy a járványhelyzetben ismételten belerúgjon a külhoni magyarokba. Az elmúlt hetekben a határon túli magyarok támogatását kritizálta, és a kárpátaljai magyaroktól féltette a nyugdíjakat, egy olyan képviselő, aki megszavazta, hogy elvegyék minden magyar nyugdíjastól a 13. havi nyugdíjat. A baloldal nemcsak a járvány elleni védekezést akadályozza, és Magyarország ellen áskálódik, hanem ismét szembefordítja a magyart a magyarral.
A baloldal továbbra is oltásellenes. Folyamatosan lebeszélik az embereket egyes vakcinákról, összevissza kamuznak, hergelnek, és bizonytalanságot keltenek, azt a veszélyeztetett idős vagy beteg embert, aki miattuk nem fogadja el a felkínált oltást, életveszélybe sodorják. Emberek halhatnak meg Gyurcsányék oltásellenes nyilatkozatai miatt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Szerencsére nem a baloldal vezeti az országot, a nemzeti kormány pedig emberfeletti küzdelmet folytat a vírus ellen, a beoltottsági arányt tekintve Magyarország második az EU-ban. Köszönet mindenkinek, aki részt vesz a vírus elleni harcban. Külön köszönet az egészségügyi dolgozóknak a hősies helytállásért.
Vigyázzunk egymásra! Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az európai polgári kezdeményezés intézményét, ahogy elhangzott, 2012-ben vezette be a lisszaboni szerződés. Az új jogintézmény értelmében a legalább hét tagállamból származó egymillió aláírás összegyűjtése esetén az Európai Bizottság köteles jogalkotási folyamatot indítani a polgárok által javasolt tárgyban, de még mielőtt sor kerülne az aláírásgyűjtésre, a témajavaslatnak át kell esnie az Európai Bizottság jogi vizsgálatán, amely az uniós hatáskörökbe illeszkedést elemzi.
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés a FUEN, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója legfontosabb politikai projektje, amelyet a FUEN, az RMDSZ, a Dél-tiroli Néppárt és az Európai Nemzetiségek Ifjúsága kezdeményezett. A „Nem vagy egyedül. Egymillió aláírás a sokszínű Európáért!” mottót viselő dokumentum tizenegy intézkedést és jogszabályt javasolt az EU-nak, amely az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek védelmét és érdekét szolgálja a következő területeken: regionális és kisebbségi nyelvek, kultúra és oktatás, regionális politika, közképviselet, egyenlő bánásmód, audiovizuális és egyéb média, regionális állami támogatás.
A kisebbségijavaslat-csomagot a kezdeményező bizottság 2013-ban nyújtotta be az Európai Bizottságnál, amely azt elutasította. Ezt a döntést támadták meg a kezdeményezők az EU bíróságán. Az ügymenet során Magyarország a kisebbségek oldalán, és ugye, beszédes, Szlovákia és Románia pedig az Európai Bizottság oldalán lépett fel. A tárgyalásra 2016. szep-tember 16-án került sor. A luxembourgi Európai Bí-róság az ítéletében végül érvénytelenítette a Bizottság döntését. Az érvénytelenítés formai okokból történt, mert az EB nem indokolta meg kellőképpen a kezdeményezés elutasítását, és nem nevezte meg pontosan azokat a javaslatokat, amelyek uniós hatáskörön kívül esnek.
A határidő lejártával, április elején a Bizottság végül a Minority SafePack tizenegy javaslatából kilencet befogadott, ezekre vonatkozott az egy évig tartó aláírásgyűjtési időszak, tehát 2018. április 2-áig lehetett gyűjteni az aláírásokat. Az aláírásgyűjtés hivatalosan a 2017. május 17. és 21. között megtartott kolozsvári FUEN-kongresszuson kezdődött el. Az ünnepélyes mozzanatnak a bonchidai Bánffy-kastély adott otthont.
Tisztelt Képviselőtársaim! Határmódosítások és múltbéli történelmi események következtében az Európai Unió területén több tízmillió ember, 50 millió ember él saját szülőföldjén nemzeti kisebbségben valamely uniós tagállam polgáraként, közülük közel kétmillió magyar Románia, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria területén. Ezen magyar közösségekhez tartozó személyek ugyanúgy tagjai az Európai Uniónak, mint egy párizsi francia vagy egy frankfurti német, vagy éppen egy Budapesten született magyar, mégsem élhetnek ugyanúgy: nap mint nap akadályokba ütköznek, amikor anyanyelvüket, nemzeti szimbólumaikat használni akarják, amikor kultúrájukat gyermekeiknek továbbadni szeretnék; gyakran még a települések neve sem jelzi, hogy léteznek, magyar nyelvű városnévtáblához sok esetben nincs joguk, vagy nem érvényesíthetik, ha ez írva vagyon, annak ellenére, hogy már őseik is ott éltek, dolgoztak vagy építették az adott települést.
Az Európai Unió nemcsak gazdasági, hanem érdekközösség is. Ez nem működhet hosszú távon, ha az őt alkotó népek nem érzik magukat biztonságban. Elkeserítő és felháborító, hogy még mindig nem jelenik meg a hivatalos európai közbeszédben, az uniós jogalkotásban a tradicionális európai kisebbségek védelmének és támogatásának fontossága. Pedig ha az Unió általános elveit, mint sokszínűség, változatosság, diszkrimináció tilalma, hívom segítségül, akkor igenis értelmezhető lenne európai perspektívában is a nemzeti kisebbségek helyzete, mert értékesek, mert legalább kétnyelvű polgárok, két kultúra ismerői. Ha szülőföldjükön nyugodtan, védve, biztonságban élnének, ezt a plusztudást és energiájukat teljes mértékben a közösségük és lakóhelyük gyarapodására tudnák fordítani. Óriási potenciál van bennük a régió gazdasági és kulturális életének katalizátori szerepére, és szerepük meghatározó lehet a szomszédos államok közötti kapcsolatok építéséhez, a régiós összefogáshoz, együttműködéshez.
Tisztelt Ház! Magyarország felemeli a szavát a határon túli magyar kisebbségek védelmében, valahányszor őket érő jogsértések jutnak tudomásunkra. Az adott ország vezetőit azonban ritkán lehet jobb belátásra bírni, vélt vagy valós belpolitikai érdekeik mentén cselekednek, többnyire a magyar közösségek hátrányára. A problémás kérdéseket ki lehet vinni európai fórumokra, de mindaddig, amíg nincs egységes uniós törvényi szabályozás a kisebbségek védelmében, ezek többfrontos, többfordulós, sok esetben szélmalomharcok.
Ismételten hangsúlyozzuk, az Európai Unió nem hagyhat védtelenül 50 millió uniós polgárt, az Unió nem hagyhat törvényi védelem nélkül kétmillió magyart. Az európai stabilitás alapfeltétele, ahogy államtitkár úr is hangsúlyozta, hogy az Unió területén béke legyen, ne terheljék lokális feszültségek az egyre több külső kihívással szembesülő szövetséget. Az európai gyarapodás feltétele, hogy az egyes régiók jól működjenek. Az egyes régiók akkor tudnak jól működni, ha minden európai polgár jól érzi magát ott, ahol él. Ha valamely régióban belső konfliktusok vannak, az hátráltató tényező.
(17.50)
Az elmúlt bő negyedszázad azt bizonyítja, hogy a tagállamok nem tudnak és hogy nem akarnak egyenrangú állampolgárokként bánni a kisebbségeikkel. Számos esetben bebizonyosodott, hogy belpolitikai síkon nem kezelhetőek a nemzetiségi konfliktusok, mert az erősebbik többségi fél nem ismeri fel, hogy érdekelt a rendezésben, és a nacionalizmus kísértése rendszerint erősebbnek bizonyul a politikai térben. A kisebbségi népcsoportok a szisztematikus manipulált többségi közvélemény céltáblái, folyamatosan ki vannak szolgáltatva aktuálpolitikai érdekeknek, rendszeres elszenvedői a helyi nacionalista erők játszmáinak. Nincs intézményes fékje az ellenük irányuló támadásoknak.
Európai szinten kell biztosítani a kisebbségvédelmet, hogy tiszta jogi helyzetet teremtsen. Egyértelmű irányelveket kell megfogalmazni a tagállamok irányába, ne kelljen megküzdeni minden egyes magyar osztályért, iskoláért vagy himnuszért, nyelvhasználatért, ne Budapestről kelljen emlékeztetni a szomszédos államok vezetőit, hogy tartsák tiszteletben a magyar kisebbségek alapvető jogait.
Tisztelt Ház! Magyarország arra törekszik, hogy minden magyar a szülőföldjén boldoguljon határon innen és túl. Amíg egy szabadkai vagy egy kolozsvári magyar másodrendű állampolgárnak érzi magát saját szülőföldjén, nagy a kísértés annak elhagyására vagy éppen az asszimilációra. Magyarország ott áll a külhoni magyarok mellett, és nemzetközi szinten is mindent elkövet a kisebbségi jogok elismerése érdekében. Ma egy erős Magyarország vág neki a következő száz évnek egy olyan helyzetben, amikor ismét egymásra találtak a magyarok a Kárpát-medencében, megvalósult a közjogi egység az állampolgárság formájában, és egy szélsőséges párt kivételével ma már a magyar társadalom nemzetben gondolkodik, és nem csodálkozik, ha egy szabadkai, kassai, lendvai, eszéki, marosvásárhelyi, beregszászi magyar magyarul beszél.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy véget ért a száz év magány, ma vannak szövetségeseink, vannak sikereink. Szerbiával soha nem voltak olyan jók a kapcsolatok, mint ma. Szlovákiával a V4 keretén belül nagyon sok kérdésben egyetértünk, bár vannak megoldandó ügyek. A szerb példa bizonyítja, hogy nem a magyarokon múlik az, hogy ma nincs jó viszonyunk például Ukrajnával. Őszintén reméljük, hogy Romániával sikerül rendezni közös dolgainkat, az új kormány új lehetőségeket kínál, rajtunk ez eddig sem múlott.
Tisztelt Ház! A kapcsolatok kétoldalú rendezése mellett fontosak a nemzetközi intézmények, és csak akkor érhetünk el sikereket, ha mi, magyarok egységesen lépünk fel a nemzetközi szervezetek előtt. A nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés kapcsán is kialakult egy nemzeti konszenzus, és fontosnak tartjuk ennek megőrzését. Nem szolgálja az egységet, ha a baloldal egyik parlamenti vagy parlamenten kívüli pártja a külhoni magyarok ellen vagy a külhoni magyarok érdekei ellen román pártok mellett érvel. A nemzeti egység szép példája volt az, amikor 2017. november 10-én elfogadtuk a Magyar Állandó Értekezlet 16. ülésének zárónyilatkozatát. A dokumentum leszögezi, hogy a tagszervezetek kiemelt törekvésként kezelik, hogy az anyaországban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában aláírásukkal minél többen támogassak a „Minority SafePack Egymillió aláírás a sokszínű Európáért” elnevezésű, a kisebbségi közösségek európai uniós jogvédelmének megteremtését célzó nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezést.
A zárónyilatkozat értelmében a tagszervezetek üdvözlik, hogy a Rákóczi Szövetség közreműködik a magyarországi aláírásgyűjtésben. És valóban, az akcióban mindenki részt vett, ugyan nem egyenlő mértékben és lelkesedéssel, de végzett feladatot. Kiemelném a mi pártunk, a Fidesz által végzett országos nagyszabású akciók mellett a Rákóczi Szövetség szerepét, de köszönet illeti a hazai nemzeti kisebbségeket, az egyházakat, az állami vállalatokat, például a Postát, a gazdákat, gazdaszervezeteket. A nemzeti összefogás sikerre vezetett, és hadd emeljem még ki Vincze Loránt FUEN-elnök szerepét, továbbá minden határon túli magyar szerepvállalását. Nem véletlen, hogy ahogy Magyarországról, úgy Felvidékről és Erdélyből is az előírt aláírások többszöröse érkezett.
Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő politikai nyilatkozat üdvözli a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezést, a sikeres aláírásgyűjtést és az Európai Parlament támogató hozzáállását. A nyilatkozat ugyanakkor kinyilvánítja, hogy a demokratikus szabályokba ütközik és megdöbbentő az, hogy az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott támogató állásfoglalásával ellentétben az Európai Bizottság a kezdeményezést teljes egészében elutasította, így nemcsak az Európai Parlament támogató véleményét hagyta figyelmen kívül, hanem az európai polgárok akaratát is semmibe vette. Én is úgy érzem, hogy az Európai Bizottság döntésével elmulasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy konkrét intézkedésekkel tegyen tanúbizonyságot az európai őshonos nemzeti kisebbségek iránti elkötelezettségéről, kultúrájuk támogatásáról és védelméről, és vétett a demokrácia szabályai ellen is.
Szükséges lenne, hogy az Európai Unió végre az illegális migránsok jogai helyett az őshonos európai kisebbségek jogaival is foglalkozzon. Tűrhetetlennek tartjuk azt, hogy amíg az uniós bürokrácia gondolkodás nélkül, az európai polgárok megkérdezése nélkül túlterjeszti a hatáskörét és beleavatkozva a nemzetállami szuverenitásba, szabályokat alkot az uniós állampolgársággal nem rendelkező illegális migránsok jogainak védelméről, addig több mint egymillió nemzeti kisebbségben élő, de uniós állampolgár saját jogainak védelmére vonatkozó kezdeményezését indokolás nélkül lesöpri az asztalról.
Az előbbi kérdések uniós szintű koordinálása, irányítása éppen ahhoz a Vĕra Jourovához tartozik, aki a Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, aki egyébként nem spórol időt és energiát, ha éppen Magyarországot és annak kormányát kell bírálni. Nem gondoljae az Európai Bizottság és annak elnöke, hogy Jourová biztos tevékenysége, többek között Minority SafePack ügyében képviselt álláspontja alapvetően káros az EU egésze számára, és ahelyett, hogy az európai értékeket és az átláthatóságot képviselné, éppen a polgárok Unióba vetett bizalmát ássa alá? Itt az ideje, hogy most, amikor a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament közös kezdeményezésére május 9-én konferenciasorozat indul, amelynek célja az EU jövőjének felvázolása az állampolgárok és civil szervezetek bevonásával, végre eljussunk oda, hogy az Európa jövőjét meghatározó legfontosabb kérdésekről őszinte párbeszéd induljon. Ezek közül az egyik kétségkívül az őshonos kisebbségek európai helyzete.
Fel kell szólítani a Bizottságot, hogy keresse meg azokat a jogi megoldásokat, amelyeken keresztül ténylegesen tenni képes a Minority SafePackben jelzett problémák megoldásáért, mert egyébként az európai polgároknak azt a következtetést kell levonniuk, hogy a Bizottság nem tölti be a neki szánt szerepet. Most ott tartunk, hogy jogi és politikai eszközökkel is tovább kell harcolnunk. Egyrészt igénybe kell venni jogi eszközöket, ezért az Európai Bizottság döntésének semmissé nyilvánítását kéri az Európai Unió Bíróságánál a Minority SafePack kezdeményező bizottsága. A kezdeményező bizottság, amelyet Hans Heinrich Hansen, korábbi FUEN-elnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke vezet, március 24-én nyújtotta be a keresetet, miután a Bizottság 2021. január 15-én közölte, nem indítja be a jogalkotást az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés kilenc pontja kapcsán.
Másrészt politikai eszközöket is használnunk kell, mint most ez a nyilatkozat, határozati javaslat. A Minority SafePack és a Székely Nemzeti Tanács szintén folyamatban lévő kezdeményezése a nemzeti régiókról, mindkettő nemzetstratégiai ügyek. Mindannyiunk közös felelőssége, hogy elmenjünk a végsőkig. A Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezés érdekében még mindig folyik az aláírásgyűjtés, a kitartás ott is eredményre vezethet. Dabis Attila, Izsák Balázs, Pesty László és mások kiállása arra példa, hogy még a reménytelennek látszó helyzetekben is érdemes harcolni, jogorvoslatért folyamodni, ha közösségi ügyről, illetve alapvető jogok védelméről van szó.
Tisztelt Ház! Folytatnunk kell a küzdelmet, energiát kell fektetni a kétoldalú kapcsolatokba, de aktívan kell képviselni a nemzeti kisebbségek ügyét a nemzetközi fórumokon is. El kell érni, hogy Brüsszel belássa, hogy nem söpörheti szőnyeg alá 50 millió európai polgár akaratát. Májustól Magyarország látja el az Európa Tanács elnökségét, ez is jó lehetőség, hogy a nemzetközi figyelem középpontjába állítsuk a kisebbségi kérdést, és ezt meg is fogjuk tenni, hiszen elnökségünk fő prioritása a nemzeti kisebbségek védelme.
Végezetül, a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a nyilatkozatot. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ENSZ szakosított intézményeinek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1947-ben kötött egyezményt egy törvényerejű rendelet hirdette ki húsz évvel később, azonban ez csak magát az egyezményt tartalmazta, a függelékeket nem. Az egyezmény és függelékei egységes szerkezetben történő mostani kihirdetése tisztázza a függelékek jogi státuszát, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kiváltságok és mentességek mostantól valamennyi szakosított szervre kiterjednek.
Az ENSZ legtöbb szakosított intézménye 1967, 1973, illetve 1982 óta élvez diplomáciai mentességet, ezekhez csatlakozik most egy negyedik körben a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap, az Iparfejlesztési Szervezet, a Turisztikai Világszervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezete is. A mentességek tartalma a szokásos: az intézmények vezetői és szakértői mentesek többek között a letartóztatás, a fogva tartás és személyes poggyászuk lefoglalása alól, irataik pedig sérthetetlenek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország elkötelezett az ENSZ és szakosított intézményeinek hatékony működése mellett, és ezer szálon működik együtt a felsorolt négy szervezettel. A római székhelyű Mezőgazdasági Fejlesztési Alaphoz például 2011-ben csatlakoztunk, és 2013-ban befizettük az úgynevezett induló hozzájárulást 100 ezer dollár összegben.
Az ENSZ akkor működhet sikeresen, ha nem áll be egyetlen politikai ideológia zászlaja alá sem, hanem pártatlanul, valamennyi tagállam érdekeit egyaránt szem előtt tartva látja el feladatát. Magyarország az ENSZ-ben történő szerepvállalása során mindig ezt a szempontot tartja szem előtt. A Fidesz támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Több mint egy éve nyomja rá a bélyegét az életünkre a koronavírus. A járvány harmadik hulláma Európa-szerte erősebbnek bizonyul az eddigieknél. A brit mutáns gyorsabban és súlyosabban fertőz, mint a korábbiak. Tavaly elég volt korlátozásokat bevezetni a fertőzés megállításához, ez a helyzet azonban most más, korlátozásokkal csak lassítani tudjuk a járvány terjedését.
Ha körülnézünk Európában, azt látjuk, hogy még nagy a baj. Noha több országban döntöttek kisebb enyhítésekről, Olaszország déli részén ismét zárlatot kellett elrendelni; Franciaországban a múlt héten egy év után ismét országszerte bezártak az iskolák, éjszakai kijárási tilalom van érvényben, de nappal is csak tíz kilométerre lehet elhagyni a lakóhelyet; néhány hetes országos zárlatot helyezett kilátásba a német kancellár is, hogy csökkenjen a fertőzöttek száma. Itthon a legfrissebb fertőzöttségi adatok alapján abban bízhatunk, hogy már elértük a harmadik hullám csúcsát, azonban továbbra is fontos az előírt intézkedések betartása.
Tisztelt Ház! Sokszor mondtuk már, most is szeretném hangsúlyozni, hogy a járványból az egyetlen kiút a védőoltás. A vakcina életeket ment, már egy oltás is jelentősen csökkenti a betegség súlyos lefolyásának a kockázatát. Ezért arra kérünk mindenkit, aki még nem tette meg, hogy regisztráljon, és vegye fel az oltást.
Egyetlen dolog van, ami a magyar oltási programot befolyásolja, ez pedig a hazánkba érkező vakcina mennyisége. Magyarország azért éllovas az átoltottság uniós rangsorában, mert a kormány időben lépett, és a Brüsszel által beszerzett, ám csak lassan és kisebb mennyiségben érkező szállítmányok mellé új, biztonságos és hatékony oltóanyagokat keresett. Ma már többen követik ezt az utat. Brüsszel arról győzködött minket, hogy ne önállóan szerezzük be a vakcinákat, adjuk át ezt a jogot a Bizottságnak; azt ígérték, hogy gyorsabban és jobban fog menni a beszerzés akkor, ha ezt rájuk bízzuk. Ma már mindenki látja, hogy kudarcot vallottak, lassan érkeznek a vakcinák. Szerencsére a magyar kormány önállóan cselekedett, és nem hagyatkozott teljes mértékben az uniós beszerzésekre. Erőfeszítéseinket igazolja a magyar oltási program sikere, és az elmúlt hetekben beszerzett keleti vakcináknak is köszönhetően az Európai Unióban másodikok vagyunk az átoltottság tekintetében. Nagy bajban lennénk, ha a kormány nem rendelt volna keleti vakcinákat.
Ha megnézzük a legfrissebb uniós adatokat, azt látjuk, hogy miközben itthon már közel 30 százalékos az átoltottság, Németországban, Spanyolországban és Olaszországban feleennyi, a velünk azonos méretű Portugáliában is csak 14,77 százalékos, Bulgária pedig a rangsor alján áll 6,59 százalékkal.
(12.10)
Az is komoly különbség, hogy míg Európa nagy részén a 80 év felettieket oltják, addig Magyarországon már minden negyedik ember valamennyi védettséget szerzett, és országszerte oltják az aktív korúakat. Magyarország abban is élen jár, hogy egy hét alatt itt adták be a legtöbb vakcinát. Köszönet illeti ezért az oltásban, a szervezésben részt vevőket, és azokat a honfitársainkat is, akik felvették a vakcinát.
Tisztelt Ház! Kiemelendő, hogy Magyarország három és fél millió ember oltásához elég kínai és orosz vakcinát szerzett be. Ez is életeket ment.
Azt az aljas, kétszínű kampányt, amelyet a baloldal folytat ebben a kérdésben, nem lehet szó nélkül hagyni. Miközben másokat igyekeztek lebeszélni, elbizonytalanítani, magukat bezzeg sorban beoltatják. Szeretném emlékeztetni önöket, tisztelt baloldali képviselőtársaim, hogy nemrégiben még egy javaslatot is benyújtottak a parlamentnek, amely betiltotta volna a kínai és orosz vakcinákat. Ez ezrek életébe került volna. Most meg Tordai Bence vicceskedik a megkapott orosz vakcinával. Nem szégyelli magát?! Mi van azokkal az emberekkel, akiket eddig lebeszélt az oltásról? Most persze letagadnák az oltásellenes mondataikat, de ez nem fog menni! Túlzásba estek, petíciókkal támadták a vakcinákat, kamuvideókkal akadályozták a védekezést, magyarok életét veszélyeztették.
Ugyanazt teszik most is, mint a járvány kezdete óta: ott támadnak, ahol csak tudnak. Nem kímélik még az egészségügyi szakembereket sem. Gyurcsány Ferenc és csatolmányai még nemrég is káosszal és összeomlással vádaskodtak, aztán, láss csodát, sorra kerültek a listán, és mit mondtak? „Ne kerteljünk: ment, mint a karikacsapás!” írta ki Gyurcsány a közösségi oldalára, ahol felkészültségről és udvariasságról lelkendezett. A DK-s Kálmán Olga szerint ugyancsak minden flottul, szervezetten, profin ment. Ár-nyalja a képet, hogy még aznap is az oltás ellen kampányolt, amikor megkapta a vakcinát. Nem talált hibát az oltási folyamatban Jakab Péter, Szabó Timea, Varju László és Karácsony Gergely sem, pedig biztosak lehetünk benne, hogy nagyítóval keresték.
Tisztelt Képviselőtársaim! A baloldal nem kérdéseket tett fel, hanem támadták, akadályozták a védekezést. Ezúton is felszólítom a baloldalt: hagyják abba a szánalmas szélkakaskodást, bajkeverést és az emberek félrevezetését! Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)