Felszólalás adatai

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslatban - mint ahogy már a bizottsági vélemény ismertetése során elmondtam - az elsődleges cél, ami a munkavállalók érdekvédelmét illeti, az, hogy a felszámolásra kerülő, illetve csődeljárás alá vont munkáltató esetén a munkavállaló megkapja azokat a járandóságait, amelyek őt jogosan megilletik. Viszont szeretném felhívni arra a miniszter úr figyelmét, hogy a csődeljárásról szóló törvény idevonatkozó módosítását is szerettük volna látni. Ez a benyújtott törvényjavaslatból hiányzik.

(18.20)

Nagyon röviden hadd mondjam el azt, hogy mire a felszámolási biztos kijelölésre kerül, és mire a felszámolási biztos benyújtja a kérelmet a megyei munkaügyi központhoz, illetve a fővárosi munkaügyi központhoz, addig esetenként legkevesebb kettő, de akár négy hónap is eltelhet. Ez alatt az idő alatt pedig a munkavállalónak semmilyen járandósága nincs, hiába illeti őt meg jogos követelése alapján a bére; azért nincs, mert nincs még meg az elbírálás a közigazgatás általános szabályai szerint. Ha ez 30 nap, akkor javasolom miniszter úrnak, hogy a végrehajtási rendeletben erre vonatkozóan rövidebb határidőt szabjanak meg, ha ez a törvényjavaslatból kimaradt. Ha a munkaviszonya fennáll, abban az esetben munkanélküli-segélyre sem jelentkezhet be, ameddig nem tud elhelyezkedni. Ebben az esetben eltelhet kettő-három vagy akár négy hónap is, mire a munkavállaló megkapja a munkabérét, hiszen a felszámolási eljárás úgy kezdődik, hogy valamelyik, akár szállító, akár bármelyik másik hitelező felszámolási eljárást kezdeményezhet a megyei vagy a Fővárosi Bíróságnál, a bíróság elküldi a végzést, amiben megjelenik az, hogy felszámolást kezdeményeztek az illető cég ellen. 30 napos haladékot kérhet, ha ez alatt rendezi a tartozásait, akkor az ügy megoldódott, rendben van, de ha nem, akkor a procedúra folytatódik tovább, mert a megyei bíróság csak ezt követően jelöli ki a felszámolóbiztost, ekkor jelentetik meg a Cégközlönyben, hogy ki is ő. 40 nap van arra, hogy ezután az igényeket benyújtsák a hitelezők, ezután történik meg az, hogy a munkavállalókat is értesíti a felszámolóbiztos, felülvizsgálja a szerződéseket, amelyiket tudja, azt felmondja, mérleget készít, és számos egyéb teendője van a felszámolási eljárás lefolytatásával. Ezért javasolom azt a miniszter úrnak, hogy a végrehajtási rendeletben szíveskedjék ezeket a határidőket a lehető legrövidebbre szabni, azért, hogy a munkavállalók a törvényjavaslatban megfogalmazott célnak megfelelően minél előbb megkapják a fizetésüket.

A törvényjavaslathoz árukapcsolás révén a foglalkoztatási törvény módosítását is benyújtotta a tárca. Ezzel kapcsolatban annyit szeretnék megjegyezni, nem tartom korrekt eljárásnak, hogy egy jogharmonizációs európai uniós irányelvhez hozzácsatol a tárca egy olyan törvényjavaslatot, amelyet a tavaszi ülésszakon megtárgyaltak. Ha akkor ezt a tárca olyan módon előkészíti, és olyan figyelmesen átnézi a rendeleteket - akár az adózás rendjéről szóló törvényt, illetve a kapcsolódó rendeleteket, akár pedig végigtekinti a saját maga által meghatározott új fogalmakat, mint például, hogy a munkanélküliek ezentúl álláskeresők lesznek -, akkor nem kellett volna ehhez az európai uniós jogharmonizációs törvényjavaslathoz ezt is becsatolni.

Röviden ennyit kívántam elmondani. Még egyszer megismétlem: frakciónknak az az álláspontja, hogy a Bérgarancia Alapról szóló törvényjavaslatot, amely valóban azt a célt szolgálja, hogy a munkavállalók megkapják munkabérüket, teljesen támogatjuk, és mivel a törvényjavaslathoz hozzákapcsolták a foglalkoztatási törvényről szóló törvénymódosító javaslatot is, így kénytelenek vagyunk ezt a törvényjavaslatot is támogatni, függetlenül attól, hogy fenntartom az előzőekben elmondott álláspontunkat.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)