A felszólalás szövege:
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két dologról szeretnék a felszólalásomban beszélni; elsőként röviden, kapcsolódva egy picit Tóth Endre momentumos képviselőhöz, aki kiemelte a kötöttpályás közlekedés fontosságát, mint környezetvédelem. A tegnapi nap híre volt, hogy az LMP követeli a dugódíjat, azaz a baloldali ellenzék egy új adófajtát kíván bevezetni. Kétségtelen tény, hogy Budapest és az agglomerációja között nehéz a közlekedés, meg Budapest határain belül is. Ez részben betudható egyébként a tehetségtelen városvezetésnek, meg természetesen annak is, hogy az ország lakosságának 30 százaléka Budapesten, az agglomerációban és Pest megyében él, s nagyon sokan ingáznak a fővárosból ki az agglomerációs munkahelyekre, logisztikai központokba, termelőüzemekbe, meg természetesen az agglomerációból be a fővárosba, igénybe venni egészségügyi szolgáltatásokat, oktatást, kultúrát vagy éppen vásárolnak, de leginkább dolgoznak. És szomorú az a tény, hogy ma tíz utazóból mindössze hárman használnak közösségi közlekedést, tízből hét ember pedig napi 30 vagy 60 percet tölt el az autójában ülve a dugóban, megnövelve ezzel az utazást és kitéve magát a fáradságnak.
Erre most előjön még a baloldali ellenzék a dugódíj bevezetésével, miközben volnának alternatívák, amelyeken elkezdtünk dolgozni. Ebből hadd emeljem ki a H6-os HÉV felújítását, ez a Budapest-Vágóhíd-Ráckeve közötti HÉV-vonal, de ebben a csomagban szerepel a Csepelre vezető HÉV-ág teljes felújítása is új szerelvényekkel. Ebben a HÉV-felújításban az engedélyes tervek már elkészültek. Gyakorlatilag a kivitelezésre vár a terv, távlatokban pedig összekötné a Kálvin térrel, azaz a belvárossal ezt a déli agglomerációt, és így létrejöhetne egy olyan elővárosi vasúti tengely, amely Esztergomtól Ráckevéig tart. De hasonló a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vasútvonal is, ami szintén érinti a választókerületemet, Dabast és térségét, ahol tavaly novemberben kezdődött el a tervezés, és létrejöhetne egy Budapesten átvezető Vác-Kecskemét vasúti elővárosi tengely. De a Budapest-Belgrád vasútvonal északi része, amely elővárosi tömegközlekedést is biztosítana a Bács megyei Tasstól Kiskunlacházán, Dunaharasztin keresztül szintén a belvárosba, ugyancsak ott van már nem is a tervasztalon, hanem a kivitelezés küszöbén.
Azt szeretném kérni a baloldali ellenzéktől, hogy például a Helyreállítási Alapot Brüsszelben ne elgáncsolják, mert az egy fedezete a H6-os HÉV felújításának. Az uniós forrásokat ne elgáncsolják, hanem segítsék elő azokat, mert ezeket a környezetvédelmi beruházásokat hiszen energiakímélő zöldberuházás egy kötöttpályás közlekedés fejlesztése mindenképpen inkább támogatni kellene.
Tisztelt Ház! Másodsorban pedig szeretnék szólni a költségvetés nemzetpolitikai fejezetéről. Az április 3-ai választások eredménye is azt mutatja, hogy a kormány munkáját illetően a választópolgárok is egyetértenek a nemzetpolitikai célkitűzésekkel és azok eredményeivel, ennélfogva nem is lehet más a célunk, mint hogy az elmúlt 12 év eredményeit megőrizzük és folytassuk. Az új kormányzati struktúrában alapvetően két helyen kezelnek nemzetpolitikai kérdéseket, így a Miniszterelnökség és a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezeténél találjuk meg az idevonatkozó forrásokat. Fontos megjegyezni azonban, hogy a tárcák közötti feladatátcsoportosítás ellenére is biztosítva lesz minden eddigi rendszerszintűvé vált nemzetpolitikai program és azoknak a támogatásoknak a folytonossága.
A nemzetpolitika a külpolitika lelke, ezért a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolat alakításakor a kormány arra törekszik, hogy olyan együttműködés jöjjön létre, amely a magyar nemzeti közösségek élethelyzetét javítja. A külpolitika nem választható el bizonyos területeken élesen a nemzetpolitikától, hiszen a magyar nemzet határai nem esnek egybe az országhatárokkal. A külpolitikai döntéseknél ennélfogva sok esetben nemzetpolitikai alapokat is figyelembe kell venni. Alapvető, hogy a szomszédos országokkal történő együttműködés a határon túli magyarság életére nagymértékben hatással van.
Fontos a kölcsönös párbeszéd. A sikeres nemzetpolitika kulcsa, hogy tudjuk és értsük, mire van szüksége a határon túli magyar közösségeknek. Az anyaország kérésére, kérdésére a válasz évekkel ezelőtt az volt, hogy gazdaságilag erősítsük meg ezeket a közösségeket. Természetesen mindennek az alapja a folyamatosan fejlődő gazdasági környezet. A Külügyminisztérium kezelésében erre az igényre alapítva indultak el a határon túli gazdaságfejlesztési programok. Mára Magyarország gazdasága biztosítani tudja, hogy a határon túli magyarlakta területeken is beruházásokat finanszírozhasson. Az elmúlt években közel 60 ezer vállalkozás kapott összesen 200 milliárd forintnyi támogatást, amelynek nyomán összességében 394 milliárd forintnyi beruházás jött létre magyarlakta területeken. A magyar közösségek tehát gazdaságilag erősödtek, a szülőföldön boldogultak, és ez jó volt a szomszédos országok számára is, hiszen az adófizetés, a foglalkoztatás az ő oldalukon pozitívumként mutatkozik meg. 2023-ban 6 milliárd 551 millió forintot különítettünk el a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására.
A továbbiakban is a külügy kezeli a csángó-magyar együttműködési program támogatását. Amíg 2022-ban 1 milliárd forintot fordítottunk erre a célra, ez jövőre 1 milliárd 550 millió forint lesz. Itt még van munka bőven. A jövőben is tovább kell dolgoznunk azon, hogy a magyar oktatási programba minél több gyermek bekerülhessen, és hogy a határon túli gazdaságfejlesztési program Csángóföldön is beindulhasson.
Jövőre is folytatódhat többek között a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyeletével a Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogram is, ennek keretében a nyugati diaszpórában élő, magyar gyökerekkel rendelkező fiatalok magyarországi felsőfokú tanulmányait támogatjuk mintegy 675 millió forintos keretösszeggel.
A költségvetés áttekintésekor évről évre láthatjuk, hogy az elindításuk óta folyamatosan működtetett nemzetpolitikai programok forrása biztosított. Rendkívül jelentős nemzetegyesítő eredménye van a „Határtalanul!” programnak, amely immáron az elmúlt években több mint 500 ezer magyarországi diák külhoni tanulmányútját biztosította. Ez a feladat a Bethlen Gábor Alapkezelő költségvetésében jelenik meg 5 milliárd 250 millió forinttal, csakúgy, mint 2022-ben.
(13.20)
Szeretném még kiemelni a Bethlen Gábor Alapkezelő fejezetében lévő Rákóczi Szövetség támogatását. 2 milliárd forint támogatást fog kapni a Rákóczi Szövetség, amely szerte a Kárpát-medencében a Kárpát-medencét behálózó közösségi terekkel rendelkezik. 599 Kárpát-medencei településen működtet szervezetet, és mintegy 30 ezer fős tagsággal rendelkezik, és az elmúlt évben 54 központi programjuk 90 ezernél is több, zömmel fiatal embert ért el.
Tisztelt Ház! „Nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása” címen a Miniszterelnökség a 2023. évben 4 milliárd 978 millió forinttal fog gazdálkodni. A pandémia csillapodásával új lendületet kaphatnak a nemzetpolitika olyan zászlóshajói, mint a Kőrösi Csoma Sándor-program, amelynek missziója a diaszpórában élő magyar közösségek megerősítése, hétvégi iskolák szakmai színvonalának emelése, cserkészcsapatok munkájának a segítése, magyar néptánc- és népzenei hagyományok ápolása vagy éppen magán- és közösségi gyűjtemények, könyvtárak, levéltárak, múzeumok anyagainak a felmérése, szakmai segítségnyújtás, egyházi közösségek munkájának segítése és természetesen a diaszpórában a magyar identitás megőrzése. És itt említem meg a másik jelentős programot, a Kárpát-medencei szórványmagyarság felé irányuló ösztöndíjprogramot, ez a Petőfi Sándor-program.
Tisztelt Ház! Az anyanyelv, a kultúra és a hit nemzetmegtartó ereje elvitathatatlan. Mára elmondhatjuk, hogy a Kárpát-medencében nincs olyan gyermek, akinek ne lenne lehetősége arra, hogy szülőföldjén magyarul tanulhasson. Nagy sikerrel érünk lassan az óvodafejlesztési program végére. Mintegy 900 intézmény újult meg a Kárpát-medencében, vagy épült közel 200 vadonatúj intézmény, 1600 templom, parókia, egyházi közösségi ház renoválását vagy felépítését támogattuk. A Miniszterelnökség a külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységét 500 millió forinttal, a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyeket 840 millió forinttal, míg a határon túli egyházi intézmények fejlesztését 300 millió forinttal támogatja.
Megszokott már, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság minden évet valamilyen tematika alapján visz. A 2022. évet úgy jelölték meg, hogy a cselekvő nemzet éve. Sajnálatos, hogy a pandémia után már az év második hónapjában ez az elköteleződés egészen új tartalommal egészült ki. Az orosz-ukrán háború kirobbanásával a cselekvő nemzet tematikája egy új szintre emelkedett, és Magyarországon elindult az eddigi legnagyobb humanitárius segélyakció, mindez a háború elszenvedőinek megsegítésére.
A 2023. évi költségvetés tervezete tartalmazza a nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyar közösség intézményeinek, szervezeteinek a működését, illetve tevékenységükhöz a szükséges forrásokat. Ezek az intézmények és szervezetek a jelenlegi háborús helyzetben az alapfeladatukon túl humanitárius feladatot is ellátnak a Kárpátaljára érkezett ukrajnai menekültek elszállásolásában, étkeztetésében, illetve egyéb formában történő támogatásában.
Szeretném megosztani önökkel azt, hogy elindult egy kárpátaljai szociális programcsomag: 15 ezer pályázó mintegy 2,5 milliárd forint értékben kapott támogatást; elindult a történelmi egyházak, lelkészek, hitoktatók támogatása Kárpátalján; nagy feladat előttünk nyáron a közoktatás újraindítása Kárpátalján; és támogatjuk a kárpátaljai határ menti önkormányzatok társulását is; illetve egy szociáliskártya-rendszer kiépítésén dolgozunk, segélycsomagok eljuttatásán.
Továbbra is célunk tehát, hogy a külhoni magyar közösségek ebben a nehéz helyzetben is tovább fejlődjenek és erősödjenek. Sem a pandémia idején, sem most, az orosz-ukrán háború okozta nehézségek idején sem csökkentjük a határon túli magyarság támogatását. 2010 óta tízszeresére növeltük a nemzetpolitikai célú összkormányzati források összegét, mára ez meghaladja a 100 milliárd forintot is.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy államnak az egyik legfontosabb célja, feladata, küldetése az, hogy a nemzet megmaradjon, a nemzet megmaradjon az anyaországban, az elszakított országrészekben és a diaszpórában. Ez a költségvetés anyagilag a következő, a 2023. esztendőben is hozzájárul a nemzet megmaradásához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)