Készült: 2024.04.19.22:29:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

7. ülésnap (2018.06.11.),  212-213. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 5:26


Felszólalások:   210-211   212-213   214-215      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjából „Van-e jövője a Csepeli Munkásotthonnak?” címmel Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony jelentkezett napirend utáni felszólalásra. Képviselő asszony, öné a szó. Parancsoljon!

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Talán mondhatnám azt, hogy van-e jövője a Csepeli Munkásotthonnak 1., és egy hatalmas jajkiáltás ez a felszólalás, mert folytatni fogom majd a következő napirend utániban is, hogy mentsük meg közösen az utolsó ilyen végvárat Magyarországon. 1920. március 14-én avatták fel a Csepeli Munkásotthont. Ezt a híres művelődési házat közakarat hozta létre Csepelen, hiszen a felépítés költségeinek fedezetéhez hozzájárult a csepeli lakosság is, Weiss Manfréd gyáros, a Vasas Szakszervezeti Szövetség, segítséget nyújtott a Szociáldemokrata Párt csepeli szervezete is. Az elmúlt 98 évben a Csepeli Munkásotthon mindig kulturális központként volt jelen Csepel életében, más célt nem szolgált. 2000 óta az intézmény a Csepeli Munkásotthon Alapítvány fenntartásában működik, talán egyedüliként az országban, amely alapítvány az 5400 négyzetméteres ingatlan tulajdonosa is. A Csepeli Munkásotthon Alapítvány az alapító okiratában foglaltak szellemében működik, elsődleges és általános célja Csepel meglévő kulturális, közösségi értékeinek, javainak ápolása, annak mind szélesebb körben való megismertetése, a magyar kultúra értékeinek megteremtése, valamint azok közvetítése a helyi lakosság felé. Szerepet vállaltak a hagyományok ápolásában, megőrzésében, átadásában, valamint a sajátos helyi kultúra gazdagításában.

(18.20)

Az intézmény fontos színtere a lokális közösségi művelődésnek, amellyel a helyi identitástudatot erősíti a művelődési formák igénybevevőiben. Az intézmény fennállása alatt folyamatosan otthona volt a művelődni vágyó közösségeknek, valamint a művészetekre fogékony embereknek. Jelenleg is az elsődleges céljuk az, hogy minden korosztály találjon a kulturális palettákon olyan programot, amelyre szívesen látogat el a munkásotthonba, ami értékeket közvetít számára, és ahol tevékenységével hozzájárulhat a helyi társadalom formálásához.

Gazdálkodásuk bevételi oldala a kezdeteket tekintve négy stabil lábon állt, mint saját bevételek, állami támogatás, önkormányzati támogatás és egyéb pályázati bevételek, adományok. Ebből mára, 2018-ban sajnálatos módon egy erős bevételi forrásuk maradt, ez a saját bevétel. Nincsen önkormányzati bevétel, nincsen pályázati bevétel, és nincs állami támogatás. Ezen felül egyéb pályázati lehetőségekről nem is álmodhatnak, talán ami még megmaradt nekik, azok az adományok. Az önkormányzati támogatást érdekes módon 2011-től szüntette meg az új fideszes városvezetés, az állami támogatást pedig 2016 óta nem folyósítják számukra ilyen-olyan indokokkal, vagy netalántán a Fidesz-kormány még azt is megengedi magának, hogy indok nélkül.

A Csepeli Munkásotthon Alapítvány a Területi Művelődési Intézmények Egyesületének alapító tagja, amely szervezeten keresztül évenként benyújtott pályázatok útján nyer el működési támogatást. A 2016. évre azonban a TEMIE szakértői csoportja által jóváhagyott 21 millió forint helyett Hoppál Péter államtitkár úrral folytatott egyeztetés alapján a TEMIE elnöksége ennek éppen csak felét, 10 millió 136 ezer forint működési támogatást engedélyezett az alapítványnak, persze ezt is év végi átutalással. A döntést akkor semmivel nem indokolták, ami számukra elfogadhatatlan. Közben eljutottunk 2018-ig, és a választások előtt derült ki, hogy továbbra sem kapnak állami támogatást a Csepeli Munkásotthon fenntartásához.

Én azt gondolom, joggal mondhatom azt, hogy Magyarország utolsó ilyen kulturális intézményéről beszélünk, és joggal kérhetjük azt a kormányzattól, hogy fejezze be most már ennek az intézménynek a büntetését. Ha fontos neki az az örökségvédelem, annak a kultúrának a védelme, amit állandóan hallunk itt a parlamentben és a kommunikációjában, akkor csak kérni tudom, hogy fejezzék be azt, hogy büntetik továbbra is a Csepeli Munkásotthont és az alapítványt mint működtetőt, és bírálják felül azt a támogatást, amit most megint elutasítottak, és végre nyújtsanak segítséget ennek az intézménynek a megmentéséhez. Folytatni fogom következőben is, elnök úr. Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd és az LMP soraiból.)




Felszólalások:   210-211   212-213   214-215      Ülésnap adatai