Készült: 2024.03.29.07:36:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

170. ülésnap (2020.11.20.), 128. felszólalás
Felszólaló Sebián-Petrovszki László (DK)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:30


Felszólalások:  Előző  128  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban egy nagyon vaskos törvényjavaslat van előttünk, itt a Ház előtt, nyolcvanvalahány törvény módosítását tartalmazza. Szinte lehetetlenség lenne pontról pontra végigmenve minden egyes pontról véleményt mondani, ezért én most azzal a megközelítéssel élek, hogy öt pontban próbálom összefoglalni nyilván alapvetően a kritikáimat ezzel kapcsolatban.Ahogy az előttem szólók némelyike is említette, már én is azt látom, hogy jelentős módosulás van abban, hogy a figyelmeztetés mint szankció hogyan alakul át ennek a törvényjavaslatnak köszönhetően. Amikor 2017-ben a parlament elfogadta ezt a törvényt, akkor az indokolásában maga Lázár János azt fogalmazta meg, szó szerint idézem: „Előbb figyelmeztetés, csak azt követően lehet büntetni, legyen szó bármilyen közigazgatási eljárásról.” Tehát akkor új elem volt és új elemként került bevezetésre ebben a törvényben ennek a bizonyos figyelmeztetésnek az igénye, ami abszolút érthető, még azt is mondom, hogy támogatandó a koncepció mögötte.

Ehhez képest a most benyújtott törvényjavaslatban bővülnek azok az esetkörök, amelyek esetében ennek a figyelmeztetés szankciónak az alkalmazása kizáródik, hogy ilyen passzívban fogalmazzak, szóval, amikor kizárja a javaslat azt, hogy ez alkalmazható legyen. Szerintünk ez nem jó, ez egy nem jó része ennek a javaslatnak. Szerintünk a figyelmeztetés mint módszer kifejezetten hasznos, kifejezetten jó a logika mögötte, ezért aztán ezeket a fajta korlátozó rendelkezéseit ennek a törvénynek semmiképpen nem javasoljuk elfogadni, nem javasoljuk ezt a megközelítést.

Ugyanakkor van egy olyan elágazása ennek, és ez a második pont, amiről szeretnék beszélni, hogy bizonyos esetkörökben mi el tudnánk képzelni egy olyanfajta megközelítést, hogy magasabb bírság kerüljön kiszabásra, tehát súlyosabb szankció kerüljön kiszabásra bizonyos esetkörökben, amelyeket érint a törvény. Például ilyenek az egyes közúti közlekedési szabályszegések vagy a természetkárosítás, vagy pont az állatvédelmi intézkedések, amelyeket említett Vejkey képviselő úr is, ami ebben benne van.

(15.40)

Azt gondoljuk, hogy a társadalmi igény ezeken a területeken világosan tapasztalható, érzékelhető, és azt hiszem, hogy ha már szankciókról beszélünk, akkor igenis ezeknél a szankcióknál el lehetne gondolkodni ezeknek a változtatásáról, szigorításáról. Ezt kiemelten fontosnak tartjuk.

Amikor arról beszél  és ez a harmadik megjegyzésem  a törvényjavaslat, hogy a tevékenységtől eltiltásnak vannak bizonyos időtartamai, és ezt határozza meg a törvény, akkor nem nagyon fedezhető fel egységes koncepció a törvényben, hogy melyik ágazatban vagy melyik szakmánál éppen hány hónapos vagy milyen hosszú ez az eltiltás. Tehát én azt írtam ide fel, hogy míg a bányászati tevékenységtől legfeljebb hat hónapra lehet eltiltást kiszabni, a vadászait eltiltás öt vadászati évre is elrendelhető, vagy az állattartástól egy évre lehet eltiltani. Bizonyára van valami logika, legyek ilyen optimista ennek kapcsán, de avasson be minket, államtitkár úr, mi emögött a logika, miért nem egységes ez a fajta koncepció vagy ez a fajta időtartam-meghatározás.

Aztán a legsúlyosabb problémát hadd hozzam ide, ez a 4. pontom már itt a sorrendben. Ez az, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosításában, hogy egyszerűen fogalmazzak, ez a törvényjavaslat kiszervezi az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó adatfeldolgozási feladatokat azzal, hogy kimondja, hogy az adatfeldolgozási feladatokat a rendszerfejlesztéshez szükséges mértékben  ez van benne a törvényben  a nem állami tulajdonú gazdálkodási szervezet is elláthatja, amely fejleszti ezt a rendszert.

Ahogy az előző törvény vitájában is fogalmaztam, minden olyan ügyben, amikor az állam adatokat gyűjt, adatokat átad, adatokat kezel, és különösen, ha ezek személyes vagy olyan adatok, ami később netalántán politikai hasznosításra is felhasználható, egy normális országban is extra óvatosan javasolnék eljárni. Bizonyára ez fölvetette bennünk azt a kérdést, hogy vajon ez miért van így, miért van benne a törvényben ez a módosítás. Már látom azt, hogy egy-két hónappal az elfogadás után arról fogunk a sajtóban olvasni  vagy legalábbis nagy esélyt adok erre , hogy melyik ez a nem állami tulajdonú gazdálkodó szervezet, amelyik egyébként ezt a fejlesztést végzi, és amelyiknél mint magáncégnél egyébként landol ez a teljes ingatlan-nyilvántartási adatbázis.

Végül hadd mondjak néhány mondatot arról, hogy miről nem olvastam a törvényjavaslatban, miről lehetett volna olvasni. Például én elképzelhetőnek tartanék egy olyan passzust ebben a szankciótörvényben, amely mondjuk, azt mondaná, hogy ha egy hatósági ellenőrzés nem talált kivetnivalót, nem talált hibát annál a célszemélynél vagy szervezetnél, akkor mondjuk, hat hónapig ugyanaz a hatóság ne vizsgálódhasson; merthogy van egy kettős társadalmi érzés.

Az egyik az, hogy mintha a hatóságokban lenne hajlam arra, hogy akár többször is visszatérjenek, és többször is próbálkozzanak valahogy megfogni azt a céget vagy azt a magánszemélyt, ha éppen az ellenőrzés alanya, még akkor is, ha az első ellenőrzésnél semmit nem találtak, hátha majd a következőnél találnak. Például egy ilyen javaslatot vagy egy ilyen módosítást nagyon örömmel fogadnék ebben. Vagy el tudnám azt képzelni, hogy az első hibánál, mondjuk, enyhébb büntetést, enyhébb szankciót kapnak a vétkesek, hogy így mondjam, de a második-harmadiknál már a jelenleginél akár súlyosabbat. Tehát egy picit differenciálnánk azt, hogy egyébként először botlik meg valaki, vagy sokadjára talál bármiféle ellenőrzés valamiféle hiányosságot a működésében.

Végül még egy ötletet hadd dobjak be ide: bennem fölmerül az, hogy lehetne ebben a törvényben szabályozni azt, hogy ha már több hatóság szeretné ugyanazt a célszemélyt vagy ugyanazt a céget ellenőrizni, akkor egyszerre tegyék ezt meg. Tehát ne éljék azt át cégek ezrei meg magánszemélyek is, ha éppen olyan ügyről van szó, hogy előbb ellenőrzi őket ez a hatóság, majd utána annak vége van, és egy hét múlva megjelenik egy második, majd aztán egy harmadik. És még ebben nem feltételeztem semmilyen kormányzati és egyéb szándékot  most nagyon jókedvemben vagyok péntek délután. Tehát ettől függetlenül én el tudnám képzelni azt ebben a törvényben, ahogy kimondja a törvény, hogy az ellenőrzések számát úgy kell csökkenteni, ha ugyanazt a szervezetet vagy ugyanazt a célszemélyt, céget szeretné ellenőrizni több hatóság, és akkor ezek egyszerre jelennek meg, egy időben van akkor egy ellenőrzés, ami nyilvánvalóan terhet ró arra, akit ellenőrzés alá vontak, de mégiscsak egyszer éli át ezt a terhet, és utána dolgozhat és működhet tovább.

Ezeket a javaslatokat, illetve a kritikáimat így utólag fogalmazva várnám államtitkár úr reagálását. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  128  Következő    Ülésnap adatai