A felszólalás szövege:

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Jó reggelt kívánok! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Azon pályázók ezrei érdekében szeretnék szólni, akik hónapok óta döntésre várnak. Most már hetek óta vagyunk szemtanúi annak, hogy a kormány arról ötletel, miként teremtsen magának mozgásteret korábban hangzatosan előadott saját ügyek finanszírozására a költségvetés terhére. Ne legyen kétségünk, ennek semmi köze nincs a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez, hiszen az adott. Ráadásul, ami történik, messze nem az embereket segítő változás, messze nem a gazdaság érdekében tett határozott, érdemi lépések sorozata, messze nem a rászorulók megsegítéséről szól, amiről szöveg van, mert tettek még nemigen vannak, azok olyan látszatintézkedések, amelyek a vállalkozások egyharmadán sem segítenek, olyan pótcselekvés, amely a pedagógusok bérét csökkenti, a vezetőkét pedig növeli.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kontárkormány módjára viselkedésben jól látszik, hogy az ötödszörre visszavont sporttámogatás, hatszor benyújtott alkotmánymódosítás mind-mind ezt a kapkodást támasztja alá, és mindennek nagyon kevés köze van a korábbi forradalmi ígéretekhez.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Önök azzal kaptak az előző, világgazdasági válságot kezelő kormányoktól segítséget, hogy a legnehezebb döntéseket még időben, önök előtt meghoztuk, és ennek eredményeként már ismét reális elvárás az, hogy Magyarország érdekét szolgáló három legfontosabb feladaton dolgozzanak a bukszarengető mondatok helyett.

Melyek ezek a legfontosabb feladatok? Olyan éves költségvetési gazdálkodást, hiánycél betartását csináljanak, ami a korábbi kitűzésekkel azonos. Kérem, tegyenek így, mert ez Magyarország érdeke.

(8.30)

Amennyiben így tesznek, elősegítik az euró mihamarabbi bevezetését, remélhetőleg 2014-es megvalósulással. Ez nem a Magyar Szocialista Párt képzelgése, hanem az exportra termelő vállalkozásoknál dolgozó százezrek munkahelyének s a több mint 1 millió lakás- és autóhitellel rendelkező családnak a biztonsága. Önöknek olyan gazdaságpolitikát kell folytatniuk, amely lehetőséget ad az európai átlagot meghaladó gazdasági növekedésre. Olyan foglalkoztatáspolitikát kell csinálniuk, amely lehetőséget teremt több százezer ember legális foglalkoztatásba való bevonására. Ebben nem az önök politikai hordószónoklása okán értünk egyet, hanem a miatt a tény miatt, hogy Magyarországon 1990-ben 5 millió ember dolgozott legálisan, s ma ez a szám nem éri el a 4 millió főt. Ennek a több mint 1 millió főnek kell megoldást kínálni legális munkavégzésre, nyugdíjjogosultságra, még akkor is, ha magam is tudom, hogy ez nagyon nehéz feladat, hiszen az elmúlt időszak évenkénti több tízezres eredményét pillanatok alatt tette tönkre az Amerikából érkező pénzügyi-bankvilági válság.

E három cél megvalósítására megvan a lehetőségük, rendelkezésre állnak ehhez a hazai források a költségvetésben, kiegészítve az európai támogatások igénybevételével. Itt az ideje, hogy még a nyár előtt végre feloldják a Bajnai-kormány önként vállalt pályázat-nem-döntési moratóriumát, amely alapján március óta nem született döntés, az önök kérésére is. De most már július van. Az önök szakértői feldolgozhatták a beérkezett pályázatokat, még akkor is, ha sok embert eltávolítottak vélelmezett politikai megbízhatatlanság okán. Érdemi döntések még nem születtek. Tudom, önök nem kértek száz napot, sőt ehelyett kéthetes változást ígértek, bár abból semmi nem lett; nem baj, önök sem gondolták mindezt komolyan. De most már két hónapja önök uralkodnak, s tisztelt államtitkár és miniszter urak, önök mint a gazdaság korábbi jeles képviselői pontosan tudják, hogy a vállalkozások nem tudnak várni. A pályázók azt várják, hogy a beadott pályázataikat végre elbírálják, s újak jelenjenek meg, de most egyik sem történik.

Az elmúlt évek alatt Magyarország időarányosan forrásainak a felét le tudta kötni, és a következő három évre további 3000 milliárd forint áll rendelkezésre. Szeretném önöket arra biztatni, hogy ha nem is Új Magyarország fejlesztési terv, de legalább új Széchenyi-terv néven haladéktalanul indítsák el az új pályázati kiírásokat, és segítsék elő a vállalkozások fejlődését. Önök azt ígérték, hogy átcsoportosítanak, hát tegyék is ezt meg. Mint mondtam, a mi tervünk egyik fő célkitűzése a foglalkoztatás bővítése, a munkahelyteremtés. Az önöké micsoda? Mikorra fog ez kiderülni? De addig is, amíg ezt eldöntik, legalább az év elején beérkezett pályázatokról hozzanak döntést, hogy vállalkozók, civil szervezetek, önkormányzatok adhassanak munkát családok, dolgozók százezreinek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Ma reggel 9 órás adat szerint az Európai Unióból származó források felhasználása a következőképpen néz ki. A rendelkezésre álló keret 7800 milliárd forint, a megítélt támogatás 4259 milliárd forint, a leszerződött összeg 3836 milliárd forint, a kifizetett pedig 1234 milliárd forint.

Mint ön is tudja, ezek az összegek a magyar gazdaságot tartják életben, magyar vállalkozások használják fel, magyarországi munkahelyeket őriznek meg vagy teremthetnek. Önök azt állították, hogy a kifizetést csak akarni kell, s ha valamikor, hát most akarják végre, mert azt kell látnunk, hogy ezek a számok lényegében márciusi adatok, növekedésük azóta a 2-3 százalékot nem érte el.

Most már a sajtónak is feltűnt, hogy a 90-es évek közepén volt olyan alacsony a pénzforgalom a gazdaságban, mint napjainkban, és ez bántóan sok kárt okoz. Pillanatnyilag az uniós pénzek is lassan csordogálnak, a rendszer még annál is lomhább, mint korábban volt. Mindeközben a Magyar Köztársaság kormányalakítása óta azt kommunikálja és üzeni a közvélemény felé, hogy a korábbi időszakban jóváhagyott, megkezdett támogatott európai uniós és hazai beruházásokat felül fogja vizsgálni, és egyes projekteket vissza kíván vonni. Az e témában megjelenő összes nyilatkozatuk 2010. augusztus 31-ét adja meg a fenti felülvizsgálat határidejeként, értve ez alatt az Unióból származó összes forrás felhasználási lehetőségét.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ehhez önöknek joguk van, de tegyék már meg végre, mert munkahelyek ezreit nemcsak az Opel és az Audi támogatásával tudunk teremteni a következő években, hanem azzal is, hogy a már megítélt támogatások politikai felülvizsgálatát befejezik, a politikailag önök által vállalhatókat kiválasztják, és kifizetik a megítélt támogatásokban ott lévő több mint 2500 milliárd forintot a pályázóknak.

Az önök által teremtett bizonytalanság nemzetközi vonatkozásaira itt nem térek ki, mert fontosabb, hogy először a hazai viszonyok között azok következményeit tekintsük át.

Véleményem szerint károsan hat a gazdaságra, s ez is oka annak, hogy a munkanélküliségi adatok még nyári időszakban is, amikor a szezonális építőipari vagy más ágazatokban meglévő lehetőségek esetén is ez 10 százalék felett van, ma is meghaladják ezt a számot. Az önök nyári döntésképtelenségének az lesz az eredménye, hogy a téli időszakban, a hideg idők bekövetkeztével újabb tízezrek fogják elveszíteni a munkahelyüket a milliós lehetőségek, a milliós ígéretek helyett.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Az érdemi válaszra tett kísérletet nagyra értékelem. Ezzel együtt azt kell mondanom, mivel a kérdésnek arra a részére, ami arról szólt, hogy a közvéleményt tájékoztatni, milyen lépéseket tesznek a kifizetések gyorsítása érdekében, hogy a gazdaságot segítsék; arra a részre, hogy egyébként egy részletes listát kapjunk arról, mely térségeket érint az önök által sok száz milliárd forint értékben tett visszavonás, és ezek kompenzációjáról hogyan gondolkodnak a térségeket illetően; mit tesznek annak érdekében, hogy a továbbra is bent lévő és tervezés alatt álló 3000 milliárd forint értéket önök milyen módon kívánják megvitatni az érintettekkel - minderre nincs válasz. Ezért azt gondolom, erre vissza kell térni, az ön válaszát ezért nem tudom elfogadni.

Köszönöm a megtisztelő figyelmét. (Taps az MSZP soraiban.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban jogos a kérdés: miért nem támogatja a kormány a kis- és középvállalkozásokat?

A Magyar Köztársaság kormánya az elmúlt időszakban minden szakmai, politikai és kommunikációs csatornán erősen hangsúlyozta a kis- és középvállalkozások fejlesztésének fontosságát. Ezzel egy időben a gazdasági válság idején, még ebben a negyedévben is kifejezetten akadályozzák az uniós fejlesztési forrásokhoz való vállalati hozzáférést. Mi másra gondolhatnék, amikor elsősorban a gazdasági operatív program finanszírozását függesztették fel, amelyről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a napokban döntött. Ráadásul az elmúlt három hónap és a következő három hónap is további kockázatokat hordoz magában, hiszen önök nem fejezték be a már tavasszal beadott pályázatok bírálatát, és az új pályázati kiírásoknak is lehetőséget adó akciótervek elfogadásának menete jelentősen akadozik, és nem halad előre megfelelően. Így kijelenthetjük, hogy a Széchenyi-terv 2011. január 15-ei indítása erősen kérdésessé válik.

Párhuzamosan a fentiekkel a kormány erőforrásokat von ki a gazdaság területéről, amikor az uniós fejlesztések kapcsán nem jelenik meg megrendelőként, visszamondja azokat a fejlesztéseket, amelyek korábban elkezdődtek, számos felfüggesztett beruházás marad befejezetlenül. A leállított projektek beruházásai megrendelésekkel szolgálhatnának azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a kivitelezést végzik, de a felfüggesztés miatt ettől a bevételtől és a munkától emberek ezrei esnek el. A felfüggesztési elvek esetleg egyébként még lehetnének elfogadhatók is, amennyiben a valós kockázatok elemzésen alapulnának. Mivel azonban az európai uniós auditokat, a kockázatfelméréseket itt a parlament előtt nem ismerhetjük meg, hiszen például az ezzel foglalkozó bizottság létrehozatalát sem támogatták, nem tartjuk elfogadhatónak azt, hogy a korábban elindított projekteket felfüggesszék, még ha a bulldózerek elé is államtitkár áll.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.

A jegyzői székben Göndör Istvánt
dr. Lenhardt Balázs váltja.)

Emellett természetesen felmerülnek azok a kérdések is, hogy az érintett beruházásokat hogyan fogják pótolni, hogyan kívánják kiváltani őket. Az adott térségeket jelentősen meghatározó fejlesztések esetén lemond-e a kormány a térségek területi kiegyenlítéséről? Érintenek-e az elmaradó projektek kötelezettségvállalásokat, például az ivóvízminőség-javítás területén, érintik-e az elvonások a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség külön programját is?

Tisztelettel várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Nem azért nem fogadom el az ön válaszát, mert befolyásolna a korábban ön mellett ülő államtitkártársának valótlanságot állító, személyeskedő magatartása, hanem azért nem fogadom el, mert azok az információk... - csak idézni szeretnék egyet abból, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának írt leveléből: "nem támogatom, hogy 2010 októberében megjelenhessenek olyan pályázati felhívások, amelyek az NFÜ-elnök által 2009. decemberi döntések alapján előzetesen támogatásra ítéltettek".

Elismerem, és szerintem ön is nyugodtan elfogadhatja, hogy korábban is volt éveken át Széchenyi-kártya. Ma is és korábban is hasznos volt. Ugyanígy a megelőző kormány döntésének eredményeként nagyon jelentős adócsökkentést élveznek, és önök most ezt valósítják meg, és ezt akarják önök magukénak feltüntetni. Ezért mindezt a választ elfogadni nem tudom, hanem kérem, hogy mielőbb a pályázatokat jelentessék meg.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Mint ön is tudja, a hazai vállalkozások kimutatható hányada végez valamiféle kutatás-fejlesztési tevékenységet, és ez az örömteli jelenség egyértelműen összhangban van a magyar állam mindenkori törekvésével, amely fejlett minőségű magas technológiát vagy szolgáltatást állít ilyen módon elő.

Ma hazánkban a kutatás-fejlesztési tevékenységekhez köthető vállalati költségeket el lehet számolni, ennek az elmúlt években megteremtődtek a feltételei, erre lehetőség van, ugyanakkor a vállalkozások és különösen a gazdaságélénkítés szempontjából lényeges kis- és középvállalatok nagy része nem él ezzel a lehetőséggel. Ennek én két okát látom, az egyik egy egyszerű, prózai ok: hogy nem tudják; a második bonyolultabb, mégpedig abból a visszatartó erőből fakad, ami a kutatás-fejlesztés további bővülését visszafogó tényező, hogy a kutatás-fejlesztés definíciója nem pontos. Ezért e tevékenységfogalom szabályozásában változtatásra van igény. Érthető a bizonytalanság és a kockázatkerülés a vállalkozások részéről akkor, amikor a kevés rendelkezésre álló forrásukat olyan módon kell beosztani, nehogy olyan tevékenységekre fordítsák, ami esetleg egy későbbi adóhatósági ellenőrzés során nem állja meg a helyét.

Ezért tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, hogy szükségesnek látnak-e olyan változtatást, amely a K+F tevékenység jogszabályban történő definiálását elvégzi, a kis- és középvállalkozások fenti bizonytalanságát ilyen módon megszünteti. Ezt magam rendkívül fontosnak tartom.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Természetesen elfogadom.

ELNÖK: Igen, a képviselő úr elfogadja a válaszadót. Megadom a szót.

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Mindannyian tudjuk, hogy Magyarország pillanatai drágák, és az európai források felhasználása tekintetében nagyon komoly veszéllyel kell szembenéznünk, ami a forrásvesztés veszélyéről szól. Az elmúlt időszakban a kormány felfüggesztette a korábban kiírt pályázatokat, nem hirdetett eredményt korábbi, beadott pályázatokban, és új pályázatokat nem kezdeményezett és nem írt ki. Mára kimondhatjuk, hogy hat hónapja lényegében leállt a fejlesztési rendszer, mindez egy olyan időszakban, amikor közel 44 000 milliárd forint az, ami az önök rendelkezésére áll költségvetésen kívül a magyar gazdaság táplálására. Ehelyett önök azt teszik, hogy az emberek nyugdíj-megtakarításait rekvirálják el, ahelyett, hogy ezt a forrást használnák.

Természetesen az is egy érdekes kérdés, hogy mindeközben hoznak egy olyan döntést, miközben európai uniós forrás, tudjuk, nem használható fel, hogy a kormány céget alapít suttyomban vasárnap éjszaka Debrecen városával közösen, és egy 10 milliárd forint értékű stadionépítésbe kezd. De mi lesz akkor, hogyha a Székesfehérvár, esetleg a Videoton is nyer? (Derültség az MSZP soraiban.)

Szóval, visszatérve a dolog lényegére: miközben korábban az Európai Bizottság egyértelműen elismerte Magyarország teljesítményét az elmúlt időszakból a forrás felhasználását illetően, most ennek ellenkezőjével kell szembesülnünk. Ez alatt az időszak alatt az önök teljesítménye az intézményrendszer vonatkozásában nem kielégítő. A korábbi teljesítményből számos település megújulása, utak használata az, ami az emberek életét megkönnyíti.

Kérem tisztelt államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Államtitkár úr biztosan nem haragszik meg rám, ha felhívom a szíves figyelmét, hogy ez a válasz vélhetően egy korábbi feltett kérdésemre lehetett megírva. A jelen állapot szerint abban a helyzetben vagyunk, hogy a korábbi kormányok által európai uniós forrásból több mint 4000 milliárd forint segítette már a gazdaságot, ez a szám április óta lényegében nem változott. Ráadásul a kifizetéseket sem tudják felgyorsítani és megteremteni, hiszen nem is csoda az, hogyha ilyen helyzetbe kerülnek, eközben 300 embert bocsátanak el december 31-ével, olyan felkészült szakembereket, akik helyben segítik azt a több tízezer pályázót, aki korábban pályázott. Nem büntetni kellene őket, hanem a rendszert egyszerűsíteni, segíteni annak érdekében, hogy a gazdaság működjön.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Szeretnék apellálni arra, hogy az elmúlt években kialakult jó gyakorlat magával hozhatja azt, hogy a jelenlegi kormánypártok akkori ellenzékként történő kezdeményezésére működött már ilyen bizottság, amely az európai uniós források felhasználásának követését volt hivatott betölteni. Akkor politikai konszenzus alakult ki, hogy a fejlesztéspolitikára szánt források az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtásának keretében - az ügy jelentőségére való tekintettel - érdemes ezt a Ház figyelmébe ajánlani, és ennek keretében bonyolítani. A határozati javaslat ennek érdekében egy eseti országgyűlési bizottság újraindítását, illetve lényegében folytatását kezdeményezi.

Különös tekintettel mondom ezt, hiszen az elmúlt években ez sikeres volt. Sikeres volt az előkészítő munka, a tervezőmunka tekintetében, és ennek eredménye például az, hogy Magyarországon az egy főre jutó fejlesztési források másodika volt az európai összehasonlításban a 2005. év végi tárgyalások során. Tehát igen eredményesen sikerült ebben együttműködni. Ezért azt gondolom, hogy ez egy fontos érv. De sikeres volt az eddigi kivitelezés tekintetében is, hiszen a ma reggeli 7 órás adatok alapján mondhatjuk azt, hogy a rendelkezésre álló forrásokból 4307 milliárd forint került lekötésre az elmúlt időszakban, ebből 3914 milliárd forint leszerződve áll rendelkezésre, és ebből 1329 milliárd forint kifizetésre is került. Ebből viszont kiderül az is, hogy a következő évben 4000 milliárd forint az, ami még a pályázók rendelkezésére áll, és 6500 milliárd forintot ki kell fizetni vállalkozóknak és azoknak a pályázóknak, akiknek ez rendelkezésre áll.

Ezért tekintettel a tegnapi vitára, amikor Hargitai képviselő úr országcsődöt vizionált ilyen források rendelkezésre állása esetén, azért szívesen felhívom a figyelmét arra, hogy az elmúlt évek alatt mintegy 365 óvoda és iskola került felújításra, 1300 kilométer út épült, 310 olyan települési központ megújítására került sor, amelyben funkcióbővítésre, vállalkozásalapításra is sor került. 68 szakrendelő, kórházak épültek. Több mint 3 ezer új bölcsődei férőhely jött létre, amikor erről beszélünk. De mondhatjuk azt is, hogy majdnem 100 ezer új munkahely jött létre, azok támogatásával, képzésre való felkészítéssel. 7500 gazdasági vállalkozás kapott támogatást, pénzügyi támogatást, és több mint 11 ezer vállalkozás kapott olyan technológiafejlesztésre támogatást, amellyel a működését tudta megkönnyíteni. Nem lebecsülendő az sem, hogy több mint 10 ezer akadálymentesített munkahely és terület jött létre.

Még sorolhatnám ezeket a tényeket, amelyek akár napi vonatkozásban is megjelennek, mert éppen a minap kerültek átadásra Pest megyétől Heves megyéig olyan szennyvíztisztító beruházások, amelyek számos település, köztük Dunakeszi és környéke vagy Heves megyei települések vonatkozásában kerültek átadásra.

Tisztelt Országgyűlés! Mindabból, amit elmondtam, látható az is, hogy a gazdaságnak forrást teremteni nemcsak az emberek nyugdíj-megtakarításainak elvonásából lehet, hanem az európai uniós források korszerű és okos felhasználásával is. Mindezek alapján kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés a Házszabály 34. és 35. §-a alapján a végrehajtó hatalomnak a törvényhozó hatalom általi ellenőrzése alkotmányos követelménye érvényesítése érdekében, a fejlesztéspolitikai források felhasználása feletti országgyűlési ellenőrzés biztosítása érdekében az eseti bizottságot hozza létre, és ennek megfelelően ezt tárgyalja meg, ezt kezdeményezzük. Számos olyan tárgyalandó terület van, amely ebben segíthet, vagy amelynek keretében ezt megvitathatjuk. Ezért a megannyi kérdés megtárgyalására javasolom és kérem, hogy a tisztelt Ház a kezdeményezést támogassa és fogadja el.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

(A jegyzői székben Móring József Attilát
Földesi Gyula, Göndör Istvánt Nyakó István váltja fel.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a támogatást, és azért is van különleges jelentősége - egy utolsó érvet szeretnék a kormánypártok figyelmébe ajánlani azon túlmenően, hogy korábban ők ilyet támogattak, és ők maguk kezdeményeztek -, hogy a napokban megjelent az Európai Közösségek Bizottsága kohéziós jelentése, amely számos olyan érvet sorol fel, és számos olyan megállapítást tesz, amely Magyarországnak a következő időszakban rendkívül fontos. Az európai uniós elnökségi időszakunk alatt számos olyan kérdés merül fel, amelynek Magyarország szempontjából különleges jelentősége van.

(12.00)

Én most csak egyet szeretnék említeni, hogy ez a kohéziós jelentés javasolja, hogy kifejezetten támogassuk a következő időszakban a nagyvárosok és az azokat környező agglomerációk fejlesztését, miközben mi magunk pontosan ennek az ellenkezőjét, a kistelepülések megmaradását, fejlesztését is szeretnénk támogatni. Éppen ezért azt gondolom, ehhez közös összefogásra van szükség, és ezen ismeretek fényében javaslom és kérem azt, hogy támogassák ezt a bizottságot.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Seszták képviselőtársunk érzékletesen próbálta bemutatni, hogy a versenyszférában növekszik majd a foglalkoztatottak száma, és hogy amúgy egyébként az európai uniós források milyen hatással vannak a költségvetésünkre. Én tisztelettel jelzem, hogy az európai uniós források a mi költségvetésünkre nincsenek hatással közvetlenül, közvetetten egyébként ez lehetséges.

Ezzel együtt szeretném fölhívni a figyelmet, hogyha már a számok itt sem hazudnak, hogy annak következményeként, hogy az idén önök egyetlen pályázatot nem írtak ki, ennek az lesz a következménye, hogy a 2011-ben megjelenő pályázatokból 2012-ben talán lesz építkezés. Tehát nem áll meg az az állítás, hogy jövőre növekedne a foglalkoztatottak száma, ezzel tessék megkérdezni nyugodtan azokat az építési vállalkozókat, akik hónapok óta arra számítanak, hogy önök érdemi fejlesztési programokat indítanak el végre.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság kormánya kormányhatározatban kijelölte a 2007-2013 közötti időszakban az uniós források közül arra számot tartó nagyprojekteket. Ezek között volt a nehéz helyzetbe került Ráckevei-Soroksári Duna-ág ügye is. A Budapest tisztított és nem tisztított szennyvizével terhelt, lényegében állóvízként működő folyó feliszapolódása egyes mellékvizeket már a megszűnésével fenyeget, főleg a vízhasználat is egyre erőteljesebben korlátozza ennek lehetőségét is.

A Csepel-szigeten mint hazánk legnagyobb szigetén és Budapest rekreációs térségében számos európai hírű és védett növény és állat él. A víztest vízminőség-javítását célzó projekt a térségben élők számára kiemelt fontosságú, és a korábbi évekhez hasonlóan párthovatartozás nélküli támogatást élvezett.

Az utóbbi évek négy elemből álló, kiemelt projekt előkészítésével és terveztetésével teltek el, amely munkát sikeresen el is végezték. Ebben a mederkotrást, a szennyező anyag kivételezését, a part menti sávból a dél-pesti szennyvíztisztító tisztított szennyvizének átvezetését a Nagy-Duna-ágba, a tassi és Kvassay-zsilip műtárgyainak fejlesztésére vonatkozó projektelemek mind-mind jól előkészítve várják a megvalósítás kezdetét.

Mindez azonban most veszélybe kerülhetett. Számos uniós levél érkezett egyébként már Brüsszelből is, amely felhívja a figyelmet, hogy ezen fejlesztési intézmények, amelyek ebben közreműködnek, a hazai adminisztráció akkreditációja veszélybe került, amikor nem független, szakmailag nem megfelelően képzett személyek kerültek már középvezetői szintre is.

Legjobb tudomásom szerint az Európai Unió most már sokadik levélben észrevételezi a kormány kinevezéspolitikáját a fejlesztési közigazgatásban, amely megítélés a legrosszabbkor jön hazánk és egyébként e program számára is az operatív programok és akciótervek társadalmi vitájánál, így különösen az új Széchenyi-terv beindításakor.

Tisztelettel kérdezem, hogy vajon ezt a projektet és általában nem veszélyezteti-e a közigazgatási állomány, ha ilyen állapotba kerül. A fentiekre való tekintettel kérem a tájékoztatást arról, hogy 2010. október 27-én kelt hasonló tartalmú levélre, amellyel ez ügyben miniszter úrhoz fordultam, a Ráckevei-Soroksári Duna-ág ügyében is további tájékoztatást kérek. Ezen túlmenően szeretném tudni, hogy milyen lépéseket tartanak e tárgykörben fontosnak, milyen ütemezésben halad a projekt előkészítése, illetve az ezzel kapcsolatos adminisztráció átépítése.

Tisztelettel köszönöm a figyelmet.

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a miniszter úr által felajánlott lehetőséget, de megvárom a miniszterelnök urat.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

(15.10)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! A válasz elfogadásának... (Zaj.)

ELNÖK: Bocsánat, elnézést kérek. A tisztelt képviselőtársak úgy értették, hogy az azonnali távozás következik, én azonnali kérdésekről beszélek. Ha lehet, csendesen hagyják el a termet, hogy halljam a képviselő úr döntését. (Taps az MSZP és a Jobbik soraiban.)

Kérem, képviselő úr, válaszát várom.

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tekintettel a körülményekre, Wittner Mária képviselő asszony minősíthetetlen magatartása miatt szeretném megvárni a miniszterelnök urat, és tőle megkapni a választ.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm szépen a megtisztelő lehetőséget, de tekintettel Wittner Mária minősíthetetlen kijelenéseire is, szeretném és tisztelettel várom a miniszterelnök urat válaszadásra.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Önnek disznóól, nekünk szülőhazánk. Néhány héttel ezelőtt ön becsmérlő módon disznóólnak nevezte az európai forrásokat szervező intézményrendszert és annak eredményeit élvező Magyarországot. Vagyis bűzlő, trágyával teli helynek, amelyet majd ön kitakarít.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kérem, forduljon meg, és nézzen a háta mögé! (Orbán Viktor nem fordul meg.) Köszönöm. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Így láthatja azokat a frakciótársait, akik között száznál is több polgármester és önkormányzati, parlamenti funkciót halmozó képviselő ül, akik személyesen nemcsak a dupla költségtérítés haszonélvezői, hanem az ön által kárhoztatott rendszernek, a trágyadombnak is.

Ők azok, akik otthon büszkék a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok alatt gyerekeknek épített iskolákra és óvódákra. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Ők azok, akik településvezetőként otthon örültek az elmúlt évek európai forrásaiból munkát végző vállalkozások tízezreinek. Ők azok, akik épülő beruházásokat kerülgetve lepusztult országról vizionáltak, vezetői tekintélyükkel visszaélve becsaptak embereket, majd két hét alatt rendet tettek, a Gárdát két pofonnal hazazavarták, s mára söralátéten adóztatnak vagy pályáztatnak. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük: Hazudsz!) És ha szükséges, koronáznak. És ők azok, akik önnel együtt a falkaforradalom legendájához kreált újbeszél nyelven - semmi sem az, aminek látszik. Az Új Széchenyi-terv nem új, a trágyadomb pedig kincs, amiért ott tolonganak, a nemzeti konzultáció pedig azt jelenti, hogy nem egyeztetnek senkivel sem. A látványt biztosító emberek jó része fizetett statiszta, akikkel utólag kényszerülnek szerződést kötni. Az ezen az újbeszél nyelven hangoztatott kétharmad soha nem volt kétharmad, s önnek nincs joga kanásztáncát az emberekre kényszeríteni.

Miniszterelnök Úr! Ön súlyosan tévedett, amikor a mi hazánkat leigázható disznóólnak (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.), a magyar nemzet tagjait elnyomható (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), megalázható alattvalóknak tekintette.

ELNÖK: Képviselő úr!

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Az én hazám nem disznóól. És az öné? (Taps az MSZP padsoraiban.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Az én hazámban az elmúlt években tízezrével létesültek munkahelyek, épültek otthonok, utak, iskolák. (Zaj, közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Számunkra Magyarország nem disznóól, akkor sem, ha tényleg van mit javítani rajta.

Az önök keresztes háborúja miatt bennünket lesajnálnak külföldön, a világban, bedőlnek hitelek, és a benzinár sokkal növekszik. (Zaj, közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Magyarországot, a mi hazánkat, önöket...

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Orvost!) Azt hiszem, önöktől is elvárható esetleg az a figyelem és fegyelem, hogy meghallgassák a választ. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Ezt az okos választ!)

(16.20)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az önök újbeszél nyelvén azonnali radikális adócsökkentésnek csúfolják azt a rendszert, amelyben a tehetőseket támogatják, újratervezésnek a megszorításokat, forradalomnak az önkényt, szabadságharcnak, ahogy fejjel mennek a falnak - ez az utóbbi az önök magánügye, csak az a baj, hogy ez nekünk fáj. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Úgyhogy, tisztelt miniszterelnök úr (Az elnök ismét csenget. - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Idő!), a mi hazánk...

ELNÖK: Kérem, képviselő úr!

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): ...önöket senki sem kérte fel arra, hogy takarítást végezzenek. Eltakarítás... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját. - Taps az MSZP soraiból.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ha már itt a kollégája azt említette, hogy a progresszív gondolatok pártja a Magyar Szocialista Párt, ekként szeretnék viselkedni is.

A fejlesztési ügyekben 2007-től 2010 tavaszáig - mint ahogy ön is tudja - mintegy 1200 kilométer út megépült, 1400 kilométernyi csatorna, több mint 20 ezer vállalkozás kapott támogatást, 365 iskola az, amelynek lehetősége volt arra, hogy fejlesztési támogatásban részesüljön. De ezeknek a folyamatos megvalósulásoknak - amelyek most megépültek - az elmúlt évben jelentősen csökkent a lehetősége, mégpedig azért, mert önök politikai felülvizsgálat alá vetették a projekteket, sőt ennek a netovábbja most az, hogy cégtáblaátfestésre is sor került, azaz a korábban elindított Új Magyarország fejlesztési tervek ma az Új Széchenyi-terv zöld logója alatt jelennek meg. Pest megyében is van erre példa, és erre érdemes külön is felhívni a figyelmet.

Szóval, az Új Magyarország fejlesztési terv biztosítja a fejlesztést és a fejlődést, de más tekintetben veszélyben van Pest megye. A közép-magyarországi régióban Budapest és Pest megye együttes szereplésében a központ fejlettsége miatt a Pest megyei környezet jelentősen elmaradott, és továbbra is támogatásra szorul. Így a szobi, a nagykőrösi vagy akár a ceglédi kistérség okkal jelezheti azt, hogy a jövőben külön régióban kíván szerepelni.

Ezért kérdezem, hogy önök mit tettek ennek érdekében, mert az önök polgármestere Nagykőrösön már éppen ott tart, hogy népszavazást kíván kezdeményezni Pest megyétől való elcsatlakozás és elválás okán. Úgyhogy tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, hogy mit tettek önök annak érdekében, hogy Pest megyében a Tápióság továbbra is fejlődésében támogatható legyen.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

(15.20)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Ugye, ennek a szétválasztásnak, azért, hogy 2013 után Pest megye továbbra is támogatható legyen, és ezen térségek fejlesztése biztosított legyen, az elmúlt évben az erre vonatkozó kezdeményezést Magyarországnak meg kellett volna tennie. Ez az átadás-átvételi csomagban már szerepelt az önök számára, de a Bajnai-kormány nem kívánta egyoldalúan megküldeni még az év első felében az erre vonatkozó kezdeményezést, ezt önökre hagyta. Az önök felelőssége az, hogy Pest megye térségei e vonatkozásban támogathatók legyenek, és így az a gazdasági növekedés, amelyet önök az Új Magyarország fejlesztési terv utódjától, a Széchenyi-tervtől várnak, amelyben a technológiafejlesztésre és az ilyen térségek támogatására fordítani kívánnak, ezért hallatlanul fontosnak tartom, hogy ez mihamarabb megtörténjen.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

VARJU LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2005-ben a mi kormányunk terjesztette a parlament elé az első agglomerációs törvényjavaslatot. Ennek a térségnek kiemelt szerepe van, ennélfogva más régiók fejlődését is befolyásolja, a magyar térszerkezet sajátos eleme. Mivel az ország egyik legintenzívebben hasznosított, leginkább terhelt területe is, ezért csak koordinált fejlesztéssel, összehangolt tervezéssel lehet megfelelni az európai térszerkezetben is felértékelődő, központi szerepköréből fakadó kihívásoknak. Ezeknek érvényesüléséhez pedig szükséges volt külön szabályozásra, amelyet az agglomerációs törvény testesített meg.

Ez a törvény kiállta az idő próbáját, elmondhatjuk, hogy az elmúlt több mint ötéves időszakban jelentősen nem kellett hozzányúlni, tehát sikerült olyan törvényt alkotni korábban, amely minden igénynek megfelelt, és koncepciójában helyes utat jelölt ki a térség területrendezési szabályait illetően. Megfelelt azoknak a kívánalmaknak, amelyeket még 2005-ben a jogalkotók tűztek ki: segítse a decentralizált koncentrációt, a jelenleginél kiegyensúlyozottabb térbeli fejlődést, kedvezőbb életminőséget biztosítson. Mindezek mellett legyen figyelem a távlati térszerkezet meghatározására, a közlekedési hálózatok kapcsolatrendszerének megállapítására és a természeti erőforrások megőrzéséhez szükséges keretek kialakítására, illetve a különböző területi egységek egymáshoz való viszonyára is.

A javaslat tulajdonképpen időszerű és szükséges, hiszen ötévenként el kell végezni a terv felülvizsgálatát, tekintettel arra, hogy az ország legdinamikusabban fejlődő térségéről van szó. Az is indokolja a módosítást, hogy 2008-ban módosításra került az országos területrendezési terv is, amely számos olyan módosítást hozott be, amelyet most már át kell ültetni az agglomerációs törvénybe is. Ezek elsősorban olyan térségi övezetek, területfelhasználási kategóriák, amelyek könnyítik és bővítik a besorolási lehetőségeket.

Nézzük a törvény lényeges kérdéseit, amelyeknek kapcsán elsősorban a kritikai észrevételeimet szeretném megfogalmazni. A tervezési folyamatról szólva ki kell emelni, hogy a területrendezési terv jóváhagyását sem az első, 2005-ös esetben, sem most nem előzte meg olyan moratórium, azaz nagyon nehéz folyamatok értékelése, hiszen a tervezés, egyeztetés és jóváhagyás fázisában is változó rendszerrel van dolgunk. Az önkormányzati döntések révén beépítésre szánt területekre a terv születésekor is és most is regisztrálni tudják a változásokat.

Részleteiben értékelve a törvényjavaslatot, az elsődleges kérdés annak megalapozottsága. Az előterjesztés általános indoklása által is hivatkozott országos területrendezési törvény szerint ennek a tervnek a felülvizsgálatát, a térségben tapasztalható dinamikus területi folyamatok nyomon követése, a terv érvényesülésének vizsgálata érdekében legalább ötévenként el kell végezni. Az előterjesztő az indokló részben is megemlíti, hogy a módosítás nem irányul a terv alapvető megváltoztatására, csak a térségi szabályozás hatékonyságának növelésére és a szükségessé vált korrekciók átvezetésére.

A felülvizsgálat során ugyanakkor igen fontos szempont, hogy tulajdonképpen a módosítás harmadik indoka a területi lehatárolások pontosítása mind a térségi, mind az övezeti lehatárolások esetében. A lehatárolás adminisztratív módosításánál jelentősebb probléma, hogy magának az agglomerációnak a hivatalos területén belül nem került sor a területek differenciálására, azaz a budapesti szerkezeti tervhez hasonló nagy zónák lehatárolására. A területi folyamatok ugyanis a budapesti agglomeráció területén igen nagy eltérésekkel valósulnak meg, és szabályozásuk esetén is célszerű lett volna zónánként differenciált kezelés. Tehát nem annyira a külső lehatárolás kérdése az életbe vágó, hanem az agglomeráció területén belüli települések települési, térségi lehatárolása az, ami hiányzik.

A tervről szóló 2005. évi törvény 13. §-ának bekezdése szerint a zöldövezetet a térség olyan védett és nem védett területei alkotják, amelyek biológiailag aktív, rendszeres növényzettel fedett területek. Így a zöldövezethez tartozik többek között az erdőgazdálkodási térség egy része, amely legalább 90 százalékban erdőterület, a mezőgazdasági térség egy része, amely szintén legalább 90 százalékban távlatban is mezőgazdasági erdőterület. További felsorolásokról rendelkezik a törvény, azonban a módosítás a jelen törvényi szakaszban hatályon kívül helyezte és ezzel szűkítette a korábbi szabályozás szerinti zöldövezethez tartozó mezőgazdasági térség fogalmát és ezzel együtt annak kiterjedését. A tervezet ezt drasztikusan csökkentette egy paragrafussal, amelyben a zöldövezetet olyan övezetként minősíti, amely a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket, valamint erdőtelepítésre alkalmas területeket foglalja magában.

A mezőgazdasági területek közül ezek után kizárólag a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek maradnak térségi övezetként megjelölve. Ennek olyan következményei lehetnek, amelyek ellehetetlenítik a jó, de nem kiváló minőségű mezőgazdasági térségben a szántóföldi gazdálkodást. A módosítással kikerül a zöldövezet meghatározásából az általános megfogalmazása a kategóriának, a védett területek említése, a mezőgazdasági területek és a térszerkezeti jelentőségű, beépítésre szánt területekbe ékelődő erdő- és zöldterületek említése, és ezenfelül a zöldövezet szűkített értelmezésében sem tiltja meg deklaráltan a beépítés tilalmát. Összességében így sérül a meglévő zöldterületek oltalma, hiszen csak a kiváló minőségű szántók esetében ír elő ilyet. Bár az országos területrendezési törvény kiegészíti ezt a tilalmat a magterületek és az ökológiai folyosók beépítésére szánt területté nyilvánításának tilalmával, a tervezett módosítások még mindig a meglévő zöldfelületek csökkentéséhez vezetnek.

A termőföldterületeket elsőrendű fontossággal kell megvédeni, nem csak a kiváló termőhelyi adottságúakat, valamint figyelembe kell venni a termőterületet minőségi cserénél is. Ez álláspontunk szerint az előterjesztésben jelzettel ellentétesen a terv koncepciójának alapvető megváltoztatására irányul. További példákat is lehet sorolni, hiszen számos település külterületén nincs kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, övezet kijelölve, annak ellenére, hogy van kiváló minőségű termőföld a településen.

Az, hogy az előterjesztés a terv koncepciójának alapvető megváltoztatására irányul, igazolja, hogy az egyértelmű, kifejezetten a védett természeti területek megjelölése a térségi övezetek felsorolásából kimaradt. A térségi övezetként feltüntethető magterület övezete, ökológiai folyosók övezete, pufferterület övezet azonban a védett természeti területeket nem fedi le teljes terjedelemben. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253. számú kormányrendelet szerint a helyi építési szabályzatban, a szabályozási tervben, a főváros esetében a szabályozási kerettervben is gondoskodni kell a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok megőrzéséről, javítása érdekében a telkek növényzettel ellátott részéről, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes zöldterületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezetet alakító és a helyi éghajlati jelleget meghatározó elemeinek megőrzéséről.

A módosítás tervezete szerint nagy kiterjedésű zöldterületi térségbe tartozik az 5 hektárnál nagyobb kiterjedésű térség, amelybe megkülönböztetett védelmet és szabályozást igénylő, olyan összefüggő települési zöldfelületek tartoznak, amelyek a település szerkezetének meghatározó jelentőségű elemei. A természet védelméről szóló 1996. évi törvény a védett természeti terület alapfogalmát használja, körülírhatóan meghatározva, pontosan mi tartozik e fogalom alá. E törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított földterület, azaz az, hogy a budapesti törvény tervezett módosítása a természetvédelmi törvénytől eltérő fogalmi rendszert használ, illetve hogy a jelenleg hatályos szabályozásban a természetvédelmi törvény fogalomrendszeréhez illeszkedően szereplő védett természeti területeket a térségi övezetek közül kihagyja, a helyben védett természeti területek tekintetében jogbizonytalanságot eredményez.

(21.50)

Ráadásul a Natura 2000-es területek kiterjedését a magyar állam az Európai Bizottság jóváhagyása nélkül változtatta meg, ez így számos helyszínen jelenthet problémát a következőkben.

A tervezet a kiemelt térségi övezetek közül a "védett természeti terület védőövezete" szövegrészt hatályon kívül helyezte, térségi övezetként pedig bevezette a pufferterület övezetet. Ennek fogalmi meghatározása azonban szintén elmaradt, más jogszabályra sem utal vissza, s ez pedig eltérő jogalkalmazást tesz lehetővé, ami szintén sérti a jogbiztonság elvét. Az előterjesztéshez csatolt térképi részek a jelzettel ellentétben nem mutatják a térségben bekövetkezett változások miatt szükségessé vált korrekciók átvezetését, tehát e helyen sem érvényesül a módosítás célkitűzése. Konkrét példaként tudom említeni Alsónémedi tekintetében például, amely esetben a zöldhatóságnál indított előzetes hatásvizsgálati eljárásokból ismert adatok a térképi részeken nemcsak kiváló termőhelyi adottságú szántóterületként szerepelnek, de több különösen védett lápot, illetve 120 hektárnyi helyi védelem alatt álló területet sem tüntettek fel. Ennek jelentősége a hatósági eljárásokban feltétlenül fontos.

Az előterjesztés indokoló részéből kitűnik tehát a második témakörben is, hogy a forgalmi prognózisok szerint a térség közúthálózata hosszú távon súlyosan terhelt lesz. Azt is elismeri, hogy a távlati környezeti állapot jelentős részben a jelenlegi szabályozási döntések függvénye. Szintén a terv koncepciójának alapvető megváltoztatására irányul több térségi mellékút tervezetében jelzett útvonal megváltoztatása. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az 51-es számú főút felé átmenő forgalom jelenleg is aggályos környezeti állapotát jelenleg is jelentős mértékben meghatározó környezeti hatások miatt további bírósági ítéletek is várhatók.

Következő kritikaként a települések beépített területeinek összenövésére szeretném felhívni a figyelmet, amely sajnos már sok helyen megtörtént. Javasoljuk, hogy a települések határain még megmaradt mezőgazdasági és erdőterületeket jóval szigorúbb előírással kell megvédeni, még a területrendezési eljárás során kialakított területfelhasználói engedéllyel se lehessen új beépítésre szánt területet kijelölni a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb, és új lakóterület, vegyes terület kijelölése még a település már beépített területéhez kapcsolódóan is csak környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása után és csak környezetvédelmi engedély megadása esetén legyen kijelölhető. Rendkívül fontos lenne a további települési összenövések agglomeráción belüli megakadályozása, hiszen elegendő egy pillantást vetni az agglomerációs területrendezési terv szerkezeti tervlapjára, ahol látható, hogy a települési területek szinte már mindenütt összeérnek a közigazgatási határoktól függetlenül, így a zöldgyűrűt vagy az ékek kialakítását egyre nehezebb megvalósítani.

Hasonló korlátozó intézkedésnek tűnik a műszaki és humán infrastruktúra-hálózat kapacitásainak figyelembevétele, és az 5 hektárt meghaladó új lakóterületek kötött pályás tömegközlekedési közelségének előírása. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy az 5 hektáros területhatár meglehetősen nagy, hiszen a jelenleg meglévő lakóparkvizsgálatoknál kiderül, hogy a lakóparkok igen jelentős része 5 hektár, azaz 50 ezer négyzetméter alatt van, így a korlátozás értelmetlennek tűnik, s ezért a konkrét módosító indítvánnyal is élni kívánunk e vonatkozásban. Célszerű lenne tehát az 5 hektáros területhatárt 2 hektárra leszállítani, hasonlóan fontos lenne felülvizsgálni az 5 kilométeren belüli kötött pályás tömegközlekedési eszköz megközelítésének előírását, hiszen a budapesti agglomeráció vasúthálózatának területi rendszere olyan, hogy kevés település vagy településrész van, amely a vasútvonaltól 5 kilométernél távolabb van. Maga a célkitűzés tehát, mint annyi esetben, helyesnek tűnik, azonban a mérték megszabásával gondok vannak, a települési térségek bővülése lehetőségének az összenövés megakadályozásával, a kötött pályás tényleges közelséggel, az új kijelölések nagyságrendjének szabályozásával lehet véget vetni.

Hasonló tendenciájában kedvező az az előírás, amely a lakóterületek esetében a zöldterület kijelölését teszi szükségessé, azonban a mértékkel itt is bajok vannak, hiszen az 5 hektáros terület 5 százalékának 50 százaléka 1200 négyzetméteres teleknyi zöldterület kijelölését irányozza elő, amely nagyságrendjében kicsi ahhoz, hogy a település vagy a terület szerkezetét befolyásoló zöldterületi rendszer fejlesztéséhez hozzájáruljon. Különösen problematikus ez, ha figyelembe vesszük, hogy az előző, egyben jelzett mértéket... - azaz hogy könnyen kijelölhető egy olyan 5 hektárnál kisebb lakóterület, amelynek mértéke a zöldterület kialakítását nem vagy elenyésző mértékben teszi szükségessé. Itt kell tehát megjegyeznünk azt, hogy javasoljuk a szerkezeti tervben ugyan szereplő, de hosszú ideig igénybe nem vett területek esetében is a felülvizsgálat lehetőségének biztosítását, azaz annak a jogi lehetőségnek a megteremtését, hogy lehetőség nyíljon a korábban tervezett, de ténylegesen igénybe nem vett, beépítésre szánt területek csökkentésére. A települési területek növekedése ugyanis a felülvizsgálatok során megállíthatatlannak tűnik, hiszen a jelenlegi tendenciákat csak extrapoláljuk, azaz a 2005-ben jóváhagyott 3 százalékos területnövekedés lehetősége ötévenként, jóllehet csökkenő ütemben, folytatódik, és gyakorlatilag egy évtizeden belül ezeknek a területeknek a nagysága akár meg is sokszorozódhat.

Hasonlóan problematikus maga a zöldterület-arányú településtérségben: például a törvény által érintett területen úgymond egyszerűen szólva, "a bányászatról szóló ásványinyersanyag-gazdálkodási területek övezete" című térképi ábrázolás a települések belterületének kivételével az agglomeráció egészét lefedi. Ezt nem lehet ilyen egyszerűen elintézni, hiszen a termőföldterületek veszélyes fogyásának egyik oka a jogszabályok félreértelmezhetősége. A kavicsbánya-nyitási eljárásokban például azt a látszatot kelti, mintha az ásványi vagyon kitermelhetősége lenne az elsődleges szempont. A bányatörvény, a földtörvény, az építési törvény önkormányzatok feladataira vonatkozó jogszabályhelyei nem tartalmaznak fontossági sorrendet, s feltétlenül tisztázásra várnak a megfelelő jogszabályi helyek egyeztetésére, a nemzetgazdasági fontosság sorrendjének megállapítására a lakosság megélhetésének, élelmiszer-ellátásának vagy jövőbeni foglalkoztatási struktúrájának figyelembevételével.

A bányászati szempontból kivett helyek e célra való felhasználásával a bányanyitással kapcsolatos eljárások megkezdése előtt egyéb szempont szerinti felülvizsgálat megkezdésére, a talajvíz mennyiségi és minőségi védelmének a környező és tágasabb térség természeti és termőföldterületeire való kihatásáról a Vidékfejlesztési Minisztérium által készített, mindenre kiterjedő társadalmi hatástanulmányt javasoljuk figyelembe venni. Javasoljuk annak kidolgozását indokolt esetben, hogy az ilyen céllal kivett helyek visszaminősítendők lehessenek szántóföldi területté.

Még két konkrét módosító javaslat bemutatásáról szeretnék szólni. A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvénymódosítás-tervezet koncepcióját tekintve, szerkezeti felépítését tekintve az alapbázis jelentős fejlődést mutat a 2005. évihez képest, tehát ez magában foglalja azokat az érintett részeket, amelyeket mi magunk is fontosnak tartunk. De ezek közül az 5. §-ban foglalt rész, a klíma- és erdővédelmi, valamint a kulturális örökségvédelmi rész kiegészítésre kerülése szükséges, hiszen a módosítást amiatt kell elvégeznünk, hogy a jövőben a településtervezés során elengedhetetlen legyen a klímavédelmi szempontok figyelembevétele is.

Az 5 hektáros tervre vonatkozó részt már említettem. Végezetül pedig szeretném megemlíteni, hogy a jövőbeni településszerkezeti tervnél, a repülőterek besorolásának minősítésénél a Tökölre vonatkozó nyilvános polgári célú repülőtér módosításával, illetve ilyen besorolásával nem értünk egyet.

(22.00)

A térségben élő emberek ellenzik a repülőtér működését, ugyan a tavaly év végén változtatott kormányrendeletek szinte nullára csökkentik az emberek beleszólási lehetőségét a közvetlen környezetben tervezett repülőtér létesítése ellen. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Ezzel együtt, hogyha a módosítások átvezetésre kerülnek, ebben az esetben támogathatóvá válik maga a törvény tervezete.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Sorsára hagyott térségek: ilyen módon kell feltenni ezt a kérdést, pedig a területi és társadalmi felzárkóztatás nemcsak az Európai Uniónak, hanem Magyarország számára, számunkra is nagyon fontos.

Szinte minden terv és stratégia, finanszírozási program és tevékenység valamilyen formában, közvetve vagy közvetlenül a leszakadó térségek felzárkóztatása esélyeinek javítását célozza. Ennek fontosságát a mindenkori magyar kormányok is felismerték, és ciklusonként eltérően ugyan, de tevékenyen lépéseket tettek az ügy érdekében. Ennek egyik eszköze volt a leghátrányosabb helyzetű térségek kiemelése, nevesítése, majd célzott, külön forrásból táplálkozó fejlesztése. Az erre jutó külön figyelem, pénz, személyi forrás, eszközök mind-mind segítették, hogy ezek a kilátástalanságba került területek esélyt kapjanak oly módon, hogy a szakmai segítségnyújtás mellett saját maguknak határozhatják meg a kitörési irányaikat. Ezeket a hosszadalmas tervezési időszakok alatt kialakított helyi stratégiákat kellene ma végrehajtani, a benne foglaltakat finanszírozni, amelyet, úgy látjuk, a mai kormány nem tesz meg, ezzel veszélyeztetve az eddigi eredményeket.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az önöktől április 15-én érkező levélben azt írták, hogy a kistérségek programjának finanszírozása a jövőben is folytatódik, mégis úgy tűnik, hogy ennek nyomát nem nagyon lelem. Véleményem szerint csak akkor lehet tartós segítséget adni, ha egyszerre egészségügyi, szociális, foglalkoztatási és oktatási-nevelési szempontú megoldásokat kínálunk az ott élőknek, ez a komplexitás pedig nagyon hiányzik az önök gondolkodásából, ami már csak azért is meglepő, mert ez a szakmai irányítás szempontjából mind a négy terület egy miniszter kezében összpontosul.

Kérem, válaszoljon tehát: hogyan akarnak komplex programot indítani a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek, ezeknek a településeknek a felzárkóztatására? Mikor lesz önöknek fontos a hátrányos helyzetű kistérségek sorsa?

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Köztársaság kormányának tagjai számos fórumon rózsás színben festik le az új fejlesztéspolitikai intézményi helyzetet, és örömmel tudatják a világgal, hogy a disznóólban - ahogy ezt a pályázati rendszert önök nevezik - rendet tettek.

De mi történt valójában? Az, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakértelme, hatékonysága folyamatosan romlik; a kisebb, hatékonyabb állam koncepciójával ellentétesen, 117 munkatárs alkotmányellenes elbocsátását követően 173 új kollégát vettek fel, s ezzel egy időben a pályázati rendszer végzetesen lelassult.

2010-ig a nemzetközi összevetésben is kimagaslóan teljesítő fejlesztési forrásfelhasználásban 51 százaléka volt hazánkban leszerződve, 16 százaléka pedig kifizetésre is került, amellyel az EU-tagországok között vezető helyet foglaltunk el. Ehhez képest 2011-ben, az Új Széchenyi-terv beindítása óta pár tíz projektről született döntés, és a havi átlagban felgyorsult támogatási döntéshozatal, ha a valós tényadatok mást nem mutatnak, ráadásul igen fontos mutatókban még a tervszámaiktól, a saját tervszámaiktól is jelentősen elmaradnak a kifizetésekkel együtt.

Ezzel együtt kell felhívnom a figyelmet arra, hogy ezekben az adatokban az Új Magyarország fejlesztési terv pályázatai szerepelnek a legnagyobb mértékben, azaz a kifizetések, a szerződéskötések nagy része még mindig az Új Magyarország fejlesztési terv eredményeinek tekinthetők. Érdekes lenne látni egy külön statisztikát, természetesen nem a zöld táblára átfestett kék táblás fejlesztési tervek helyett, hogy az örömkampány keretében az Új Széchenyi-terv mekkora részesedéssel van jelen, például a kifizetések területén.

A kormányt hallgatva a szakértőkben felmerül a kérdés: valóban olyan rózsás a helyzet? Valóban ennyire pozitív az a helyzet, hogy a 6 milliárd forintot meghaladó tartozásuk, mely a vállalkozásokkal szemben fennáll, több mint 7 ezer számla kifizetetlenül áll a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, vajon ilyen teljesítménnyel számoltak önök az intézményrendszer felforgatásának időszakában és az új fejlesztési terv egyidejű véghezvitelekor? Ilyen hatékonyság, gyorsaság mellett jelentős kétségek merülnek fel a források felhasználását illetően.

Nem kétlem, hogy a kormány megpróbálja felgyorsítani a kifizetéseket, a szerződéseket. Az a gond, hogy nem megfelelő szakértelem mellett ez nem hatékony, nem eredményes fejlesztésekhez fog vezetni. Gondolom, célszerű lenne tiszta fejjel felmérni a helyzetet, van-e elmaradás, vagy tovább beszélünk egy hibátlan pályázati rendszerről, beszélnek önök; Magyarország megint elszalaszt egy lehetőséget a felzárkózásra az amúgy is nagyon nehéz világpiaci helyzetben lévő gazdaság élénkítésére.

Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps az MSZP soraiban.)

(14.20)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Az intézményrendszer leállásának egyéves évfordulóján inkább arról kell beszélnünk, hogy önök jelentősen, sokkal tartoznak azoknak a vállalkozásoknak és pályázati gazdáknak, akiknek a hétezer számlával bent lévő tartozásukat kellene kiegyenlíteni. Ez a 6 milliárd forint az, ami például azonnali segítséget jelent a vállalkozásoknak.

Kötelezettségvállalásról beszél. Az esetünkben ez valóban így van, hiszen ez azt jelenti, hogy azok a sikeres pályázatok, amelyek eredményesek voltak, támogató döntéssel rendelkeznek, és erre a forrásra mindvégig számíthattak és számítanak továbbra is ezek a pályázatok.

Összességében véve önök az intézményrendszer leállásának - hangsúlyozom - egyéves évfordulóján sok kívánnivalót hagynak maguk után. Mindazok a gyanús közbeszerzések veszélybe sodorják a források felhasználását is.

Mindezek alapján (Az elnök csenget.) az ön válaszát elfogadni nem tudom. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Puskás képviselő úr néhány mondása biztos, hogy kihívta maga ellen a sorsot, mert az elmúlt évek alatt egészen más tónusban, más stílusban hallhattuk őt. Most, amikor megértőnek kell lennünk abban, hogy alacsony finanszírozási lehetőség van, és ezt valahogy ki kell gazdálkodnunk, az elmúlt években ez egészen másként hangzott öntől. Az a méltányosság, hogy ciklusokon átívelő problémáról beszélünk az egészségügy esetében, ugye, természetesen mindannyiunk által megértésre talál az ön kérésének megfelelően.

De azért az a mondat, amit elmondott, hogy a súlyponti kórházakról nem tudtuk, hogy micsoda, azt hiszem, ez már valóban egy olyan cinikusság, ami éppen azért, hogy az egészségügyről komolyan lehessen beszélni, nagyon fontos szembenézni azzal, hogy önök nem tettek mást, mint gyakorlatilag politikai alapon akadályozták éveken át, hogy a magyar nép számára valóban hatékony, a közpénzeket hasznosan és hatékonyan felhasználó egészségügyi rendszer tudjon kialakulni.

(11.20)

Ehhez képest jönnek most egy olyan megoldással, amelynek számos olyan következménye van, amellyel önöknek majd szembe kell nézni. Pénzkivonásról most lehet beszélni igazán, és ennek következménye az, amire Nemény képviselőtársam is utalt, hogy önöknek nagyon-nagyon keresni kell azokat a lehetőségeket, amikor majd kórházfejlesztésről kell beszélni, mert nem tudnak mást csinálni, mint az elmúlt évek alatt több mint százmilliárd forintért csak ebbe a kórházfejlesztésbe fektetett forrásokkal dicsekedni, és nem tudnak mást tenni, mint hogy az addig kialakult Új Magyarország fejlesztési terv kék tábláit átfestik majd zöldre. Ez zajlik most már gyakorlatilag február óta, ezt próbálják meg majd önök eladni. Na, ez édeskevés, tisztelettel jelzem.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a lehetőséget, már csak azért is, mert Heintz képviselő úr hozzászólásához, az ő figyelemfelhívásához nagyon illeszkedik és nagyon méltó módon Babák úr hozzászólása.

Ez méltán jellemzi azt a helyzetet, hogy miközben a legjobb szándékkal mehetnénk abba az irányba, amit ön is idézetként említett, hogy rajtunk fordul meg az ország, és erről a nagyon-nagyon fontos, a nép számára, a magyar nemzet számára rendkívül fontos kérdésről, az egészségügyről lehetne és szükség lenne olyan módon beszélni, aminek igazi eredménye van mindenki számára, de egy ilyen hozzászólás után nagyon nehéz nem kritikai éllel állni ahhoz az előterjesztéshez, amit önök megtettek.

Én most mégis megteszem, figyelemmel arra, amit ön mondott. Abban a nagyon furcsa helyzetben vagyunk, hogy annak kell megfelelni, és jónak kell tekinteni az elmúlt évekből egy olyan fejlesztési eredményt, amikor kistérségekben jöttek létre szakrendelők. Egyik oldalról igaz, hogy a fenntartási nehézségei megvannak. Mégis hol jöttek ezek létre? Olyan környezetben, ahol nemhogy kórház, még szakrendelő sem volt 50 kilométeres körzetben. Ezért rendkívül fontos volt az a döntés, mert az ott élő emberek igenis nem azért nem járnak orvoshoz, mert egyébként ők egészségesebbek, hanem azért, mert a környéken nincs. Tehát az első és legfontosabb építkezés, amit meg kell tenni, hogy ott szakrendelőket kell létrehozni.

És ennek igenis vállalni kell a következményeit, elsősorban az ott élők érdeke szempontjából, az ő egészségük szempontjából, és ez a fenntartási kötelezettség az államot terheli. Ez a kötelezettség az, ami az államra hárul. És így lehet már beszélni arról, hogy mi az, ami az egészségünk, a közös egészségünk, a közös ügy szempontjából valóban fontos.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Akkor folytassuk tovább a gondolatot, mert valóban az a helyzet, hogy ha az egészségügyben több pénzre van szükség, akkor azt a költségvetésből kell biztosítani, és a költségvetésben önök nagyon sok kárt okoztak mind a személyi jövedelemadó-rendszer módosításával, ahol önök a gazdagoknak adtak, és a kevésbé jómódúaktól pedig elvettek, a szegényeket megkárosították.

Ennek eredményeként legalább 600 milliárd forint, de inkább több az, ami ma hiányzik ebből a költségvetésből az önök működésének eredményeként, aminek lehetne az a következménye, hogy igenis, azoknál a szakrendelőknél lehet, hogy az a helyzet, hogy Baktalórántháza környékén az önkormányzatok panaszkodnak, de fenntartói szempontból panaszkodnak, és nem az emberek panaszkodnak, akiknek pedig az egészsége érdekében igenis, a közvetlen közel lévő orvoshoz való eljutás lehetőségét akarják azáltal megvonni, hogyha önök mindezt nem tudják biztosítani. Ennek ez lehet a következménye.

És hogy a MOL eladását megelőzően önök hogyan tehették azt meg, hogy a MOL részvényárát közvetlenül befolyásolva, önök teremtettek olyan helyzetet, amitől annak az értéke jelentősen csökkent, és ezzel az önök beavatkozása nyomán spekuláció indult el, erről szintén önök tehetnek, csak Babák úrnak erre már nem terjedt ki a figyelme, és így mindezt figyelmen kívül hagyja.

Tehát az a baj, hogy vannak, akik korábbi időszakra is emlékeznek, és az önök első áldásos tevékenységéről és annak következményeiről is szót kell ejteni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Az Ódor képviselő úr által elmondottak késztetnek arra, hogy hozzátegyek még néhány gondolatot, mert valóban nagyon egyetértünk azzal, hogy olyan fejlesztést kell megvalósítani, aminek a fenntarthatósága, a működtetése is megoldott kell hogy legyen. Azonban vannak olyan alapkérdések, amelyeket, azt hiszem, ennél egy szinttel magasabban, emelkedettebben kell megoldani.

Ennek példájaként az egyetértésre, ami talán még közöttünk is megvan, biztosan tudunk példát, analógiát mondani, ez pedig az, hogy a kisiskolák működtetése, ami egy kisebb településen, ha szükséges, nem feltétlenül csak pénzügyi kérdés, hanem igenis, például az alsós korosztályok utaztatása nem szükséges, azokat ott kell tartani a lakóhelyen, és ennek az üzemeltetése bizony az állam kötelezettsége, neki ezt fenn kell tartania.

Egy olyan térségben, ahol az emberek nem érhetik el meghatározott időn és kilométeren belül az egészségügyi szolgáltatást, ott pedig meg kell oldani azt a minimumszolgáltatást, és én nem kórházról beszélek, hanem arról a minimumról, amit egy szakrendelő ezeknek az embereknek, az ott élők számára biztosítani tud, és ez az állam kötelezettsége. Ez a 23 szakrendelő ennek keretében készült, ráadásul, tegyük hozzá, hogy ezek a szakrendelők úgy készültek, hogy maguk az önkormányzatok pályáztak, és igenis, ők ezt tervezték, és az akkori feltételek között ezt fenn tudták tartani. Azóta viszont jelentősen megváltoztak a körülmények. Nagyon sok pénzt elvontak az önkormányzatoktól, a megszorítások eredményeként az állami költségvetés lehetőségei jelentősen csökkentek, és ezek szerint ennek az egyik áldozata lesz az, ha ezeket az intézményeket nem tudják fenntartani. Én nagyon sajnálom, ha ez így lesz.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. A téma jelentősége miatt szeretnék ráerősíteni arra, amire Garai képviselőtársam felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban olyan fejlesztések születtek, amelyek eredményeként nemcsak jóval magasabb a szakmai színvonal, hanem a működési költségek is jelentősen csökkentek azoknál az épületeknél, ahol ezek a fejlesztések megvalósulhattak, akár a gázfűtés helyett egészen más jött létre a kiskunmajsai szakrendelőnél, ahol földhőszondás megoldás van.

Tehát azt gondolom, hogy ezek a megvalósult fejlesztések messze nem tartozhatnak abba - és biztosan nem tartoznak abba -, amire Kőszegi képviselő úr is esetleg gondolhatott, mert ha most Pest megyéből indulok ki, a múlt héten került átadásra a szigetszentmiklósi szakrendelő, amely 100 ezer embert lát el, és emellett Pest megyében Szentendrén, Érden és Dabason, ahol polgármesterként dolgozik. Tehát ezeken a területeken biztosan nem politikai döntések születtek, és csak szeretném felhívni a figyelmet, hogy mind a négy településnek most is és az elmúlt ciklusban is - mind a négy településnek - fideszes polgármestere volt. Tehát éppen hogy arról szól a történet, hogy igenis, ahol a legfontosabb volt, és messze nem politikai döntés született e tekintetben, hanem ehelyett ennek a szakmai felelősségével és annak áttekintésével született meg a döntés.

Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy arra a levélre, amelyet Garai képviselőtársam kezdeményezett, hogy ha van ilyen, hogy bárhol politikai döntésről tudna, akkor tessék kiállni, bemondani, és felsorolni azt, mert megítélésem szerint nem született ilyen döntés, ilyen fejlesztési megvalósulásról nem tudnak önök beszámolni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Unió fejlesztési forrásainak felhasználásában a 2010-es kormányváltásig élen jártunk az új tagállamok között. Ez a helyzet mára megváltozott. Ma már minden számottevő szakértő jóindulattal is a középmezőny aljára sorol bennünket. A kormányváltást követő haszontalan politikai felülvizsgálatok, az intézményrendszer felforgatása, a döntések elhúzódása bizony sok kárt okozott. E sajnálatos állapotnak több fontos következménye van. Ezek közül is a legfontosabb az országban a belső fogyasztás csökkenése, amit jól jellemez az állami intézményrendszer számláinak a kisvállalkozások felé való tartozása és ki nem fizetése, ami a beruházó-fejlesztő cégek elvégzett munkáját tartalmazza. Önök gerjesztik a lánctartozást, így vállalkozások ezrei jutnak csődbe a sokmilliárdos tartozások miatt.

Mindeközben a hazai finanszírozás csak az "f" betűsökre vonatkozik, a focira, a fogorvosokra és a festőkre. Azokra a festőkre, akik nagy tételben tavasz óta festik át az előző kormány kék színű tábláit zöld színűre. Így már most elkezdődött a fejlesztési statisztikák gyártása erre az évre, miközben sem eddig, sem az idén érdemleges kifizetésre nem tud sor kerülni. Ezért önök mérhetetlenül sok kárt okoztak az elmúlt évben, így például - ahogy mondtam - az elvégzett munkák számláit nem tudják kifizetni. S kiderült, hogy az önök által vállalt 1 millió új munkahely 80 százalékát is közmunkatáborban, nyugdíjas rendőrök felügyelete alatt tudják megvalósítani.

Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a gazdaság rosszabbul működik, mint valaha. Néhány évvel ezelőtt a Gyurcsány-kormány bevezette a zéró tolerancia elvét az ittasan száguldozókkal szemben. Tisztelt államtitkár úr, jelzem, hogy a kis- és középvállalkozások a Fidesz-kormánnyal szemben bevezették a záró tolerancia elvét.

Felteszem a kérdést, miért a festőecset a kormány legfontosabb gazdaságösztönző eszköze, miért gondolja a kormány, hogy napi négy óra munkáért egész hónapra 23 ezer forintot lehet fizetni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)