Készült: 2024.03.29.05:38:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

80. ülésnap (1999.06.21.), 180. felszólalás
Felszólaló Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:45


Felszólalások:  Előző  180  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy röviden néhány reflexiót fűzzek elsősorban Göndör István képviselőtársam okfejtéséhez, megpróbálom azt egy bizonyos szempontnak megfelelően még talán továbbfejleszteni, egyetértve egyébként mindennel, amit elmondott.

Rendkívüli módon megragadta a figyelmemet Majtényi László adatvédelmi biztos úr jelentésében az, hogy a konzultációs ügyek száma 26 százalékra nőtt. Én azt hiszem, hogy ez talán az egyik legjelentősebb mutatószám, amit a beszámolóban olvashattunk, azért, mert ebből lehet azt a következtetést levonni, hogy ez az intézmény él, hogy ez az intézmény eddig elérte a célját, és ez az az intézmény, aminek társadalmi súlya van.

Miért? Itt nem lehet azon vitatkozni, hogy a politikai ütközésekből ennek az intézménynek a munkáját a legnehezebb kivonni, hiszen különböző érdekeket sért, különböző, nagyon-nagyon keskeny pallón próbál meg mégis az alkotmányosság irányában utat mutatni, és utat teremteni. Igenis, utat teremteni, ugyanis igaz, hogy nemcsak régi veszélyek, hanem új veszélyek is leselkednek, naponta leselkednek új veszélyek, és az is igaz, hogy ha akaratlanul, nem is tudatosan, ezen új veszélyek megjelenésében mi magunk, törvényalkotók is nagyon sok esetben közreműködünk.

Itt mindjárt rövid kitérőként hadd mondjak el egy példát! A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvény alkotmányügyi bizottsági vitájában találkoztunk Kóródi Mária képviselő asszony két kitűnő módosító javaslatával. Ugyanis a törvény eredeti szövege azt mondja, hogy akit szándékos bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítanak, kötelező alávetni magát fényképezésnek, ujjlenyomatvételnek, tenyérnyomatvételnek és DNS-vizsgálatnak is.

(22.10)

A tervezet szövege így fogalmazott: akit szándékos bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítanak. Szándékos bűncselekmény a Btk.-ban, mondjuk, a rágalmazás is és az összes magánváddal üldözendő cselekmény - itt most nem a magánindítványosokra gondolok, hanem a magánváddal üldözendőkre. Akkor eléri az a törvény a célját, ha mi Mari nénit, aki egy szóváltás során illetlen szóval illette a szomszédasszonyát és feljelentették érte, bemegy a rendőrségre, és azonnal fényképezik, ujjlenyomatot, DNS-anyagokat vesznek tőle vizsgálatra? Ez egy tragikus dolog! Erre jött a módosító indítvány, alternatívan nyújtotta be a képviselő asszony, azzal, hogy bizonyos büntetési tétellel fenyegetettségen felül, történetesen, ha három évnél hosszabb szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény, akkor legyen ez kötelező. Mire a kormány azt mondta: nem, erről szó sem lehet.

A másik dolog az volt, hogy még tovább finomította a dolgot, és azt mondta, hogy ne is szándékos, hanem bizonyos bűncselekmények esetében. Ezt sem fogadták el.

A vitában kialakult az, hogy egy bizottsági módosító javaslatot nyújtunk be, amit sikerült is megszövegezni, és - emlékezetem szerint - akként szólt, hogy akit olyan bűncselekménnyel vádolnak, amelyet a törvény szabadságvesztéssel is fenyeget, és már a "szándékos"-t is kivettük belőle, hiszen a gondatlan bűncselekményeknek is vannak igen súlyos esetei, például tömeges halálos szerencsétlenség okozása, ami, azt hiszem, két évtől nyolc évig terjedő minősítésben van. Tehát megszületett egy elfogadható javaslat, amit a szakmai vita során ott mindenki el is fogadott, ugyanakkor, amikor szavazásra került a sor, csak az ellenzéki képviselők támogatták, egy kivételével, míg a kormánypártok tartózkodtak. Fel kell emelni ilyenkor valakinek a szavát? Meg vagyok róla győződve, hogy igen, mert ezen személyek adatainak nyilvántartása és az adatok begyűjtése - megítélésem szerint - nincs összhangban a törvényekkel és a rendelkezésekkel. Tehát új kihívásról volt szó.

Ugyanakkor nagyon megnyugtatónak tartom az államtitkár úr felszólalásának sok részletét és az adatbiztos úr szóbeli kiegészítését is, amelyben az Igazságügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a BM ezzel kapcsolatos tevékenységét kifejezetten jónak értékelte, és együttműködési készségről számolt be.

Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden, bár Turi-Kovács Béla képviselőtársam elment, hadd szóljak erről az ominózus kisgazda-Majtényi-vitáról, ami elég egyoldalú vita volt, és nem akarok ugyan fogadatlan prókátora lenni Majtényi László úrnak, de én - végigülve a bizottság ülését - úgy láttam, hogy ő rendkívül toleránsan és kulturált módon megpróbált kitérni a személyeskedő vita elől, álláspontját határozottan kifejtette, ez joga és - azt hiszem - kötelessége is. Nem is döntőbíró akarok lenni ebben a vitában, hanem elvi éllel szeretném leszögezni a következőket, amit egyébként nem a tárgysorozatba-vételkor, hanem az általános vitára való alkalmasság eldöntésénél mondtam el, és ez a következő volt: egy szakmai vita nem eredményezheti azt, hogy egy ilyen jelentés tárgysorozatba-vételét egy vagy két szakmai pont miatt elutasítsuk, továbbá nem eredményezheti azt sem, hogy egy egész éves beszámoló emiatt ne tekintessék általános vitára alkalmasnak.

Akkor azt mondtam, ha emiatt ez így történik, akkor teljesen felesleges erről beszélni, és nem is kellene egy szót sem szólni. Nem ennek, hanem az idők hatására a legnagyobb kormányzó párt képviselői megváltoztatva korábbi nemleges vagy tartózkodó álláspontjukat, általános vitára alkalmasnak tartották, az Országgyűlés többi bizottságával együtt az adatvédelmi biztos úr beszámolóját.

Elhangzottak itt dolgok, amelyeket nem is szükséges, hogy különösképpen kommentáljak, avagy megjegyzéseket fűzzek hozzá, mindenesetre itt a Szocialista Párt képviselőcsoportjának véleményét tolmácsolom, amikor messze nem tudok egyetérteni azzal, hogy az adatvédelmi biztos úr tevékenységét káros tevékenységnek minősítse bárki is, továbbá szélsőséges koncepció kidolgozásával illesse.

Még valamit befejezésként: József Attila mondta talán 1935-ben vagy '36-ban, nem tudom pontosan, inkább '35-ben, hiszen azok voltak a torokszorító évek, amikor azt mondta, hogy "Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor miért, kinek. Aktákba írják, miről álmodoztam s azt is, ki érti meg."

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz soraiból.)




Felszólalások:  Előző  180  Következő    Ülésnap adatai