Felszólalás adatai

Az alkotmányügyi bizottsághoz, mint elhangzott, azzal fordultunk, hogy személyes érintettség okán a sértett képviselő, ha valamilyen fontos okból nincs jelen az ülésteremben, a következő ülésnapon is 2, azaz kettő percben szót kaphasson. A Házszabályban nem példátlan, hogy gondoskodunk arról, hogy a távol lévő, amúgy országgyűlési résztvevő esetében hogyan kell eljárni, hiszen ezért van az, hogy miniszterelnök úrnak elég csak minden harmadik héten megjelenni; ezért van az, hogy miniszter urak helyett államtitkár hölgyek és urak is felelhetnek. Érdemes tehát az értelmezést egy képviselő, a sértett képviselő szempontjából is végiggondolni.

De ez csak a forma és a keret, amit egy tartalmi probléma megoldására vetettünk fel. Mi maga a tartalmi probléma? Annyi történt, hogy szeptember 24-én az ülés keretében az egyik képviselő úr - történetesen a Jobbik-frakció soraiból, de most nem ez a lényeg - érvelt a finnugor nyelvrokonság ellen. Ez szíve joga. Ámde az érvelés kapcsán valamilyen sajátos okból eszébe jutott megjegyezni, hogy ha ez így megy tovább, akkor azon se kell nagyon csodálkozni, hogy vannak, akik Árpád apánkat is zsidónak tartják. Ezután tovább gondolkodott és érvelt képviselő úr, és megint csak valamilyen okból azt is szükségesnek tartotta hozzátenni, hogy bizony nehéz volna egy finn úriembert, Steiner Pált és őt magát, képviselő urat unokatestvéreknek elképzelni, és - mondta - ezt bizony, ha így lenne, sokan ki is kérnék maguknak. Hát, olyan nagy magyarázatot én nem tartok szükségesnek ehhez. Azért éppen Steiner képviselő urat nem lehet a felszólaló unokatestvérének elképzelni, mert Steiner képviselő úr a felszólaló feltételezése szerint valószínűleg zsidó származású, és egy igaz magyar embert hogyan is lehetne rokonának tekinteni valaki olyannak, akiről a képviselő úr azt gondolja, amit gondol - különben miért éppen ez a név ötlött eszébe, aki egyébként jelen sem volt az ülésteremben? (Moraj a Jobbik soraiban.)

Nem nagy csoda ez egy olyan párt esetében, ahol a párton belül botrányt kavarhatott az, hogy egy vezető személyiségük egyik nagyszülejéről - volt már ilyen a történelemben - kiderült a zsidó származás. Az nem csoda, hogy ott így gondolkodnak. De az bizony csoda, ha a magyar parlament nem tud elegendő eszközt latba vetni, hogy a magyar parlament azonnal vagy a következő napon, de plenáris ülés keretében, és nem sajtónyilatkozatokban fejezhesse ki ellenállását az ilyen gondolkodás ellen.

Lenne persze és más parlamentekben van másfajta mód is. Nálunk is lenne, ha megtartottuk volna az Európa Tanács javaslatát a különböző országgyűlésekhez. Az Európa Tanács tudniillik azt javasolta, hogy minden parlamentben legyen etikai bizottság, amely fellép a rasszista, kirekesztő, többek között antiszemita kijelentések ellen. Mi, szocialista képviselők be is nyújtottunk ilyen javaslatot. És mi történt? Rejtélyes okból ezt önök elutasították. Ugyanúgy rejtélyes okból most az alkotmányügyi bizottság sem talált módot - hogy ha már etikai bizottság nincs, akkor legalább ezt a másik eszközt használjuk fel. Pedig szükség lenne rá, szükség lenne etikai bizottságra is, és szükség lenne erre a házszabály-értelmezésre is.

Azt kérem önöktől, hogy amikor szavaznak, vegyék figyelembe: látszólag ügyrendi kérdésről szavaznak, valójában tartalmi kérdésről szavazunk; arról a tartalmi kérdésről, hogy akarunk-e újabb eszközöket legalább a megsértett kezébe adni a gyűlöletbeszéd, a zsidózás és a cigányozás ellen.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból. - Szórványos taps az LMP padsoraiból.)