Készült: 2024.03.29.13:51:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

79. ülésnap (2007.06.05.), 260. felszólalás
Felszólaló Dr. Kóka János (SZDSZ)
Beosztás gazdasági és közlekedési miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 11:50


Felszólalások:  Előző  260  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A villamosenergia-ellátás biztonsága és költségei alapvetően befolyásolják a termelő és a szolgáltatószektor működését, valamint a háztartások mindennapi életminőségét. Éppen ezért a villamosenergia-piacra vonatkozó szabályozás közvetlenül vagy közvetve érinti a nemzetgazdaság szinte minden területét, valamint valamennyi magyar állampolgárt. A tisztelt Országgyűlés elé most beterjesztett törvényjavaslat reformlépésre vállalkozik azzal, hogy célul tűzi ki a villamosenergia-szektor teljes megnyitását, ami egyúttal versenyképező tényező is.

Az utóbbi időben számos jelentős magyarországi befektető képviselőivel tárgyaltam, akik rendre arra panaszkodnak, hogy a magyarországi befektetésük működtetéséhez, itt az acéliparban, a vegyiparban, a papíriparban termelő vállalkozásokról van elsősorban szó, kétszer-háromszor olyan magas áron jutnak villamos energiához, mint mondjuk Németországban vagy Belgiumban. Ők azt mondják, és hihetünk nekik, hogy Magyarországon befektetések tízmilliárdjai, munkahelyek tízezrei lehetnek veszélyben akkor, ha nem vagyunk képesek rendet tenni azon a piacon, amely ma egy torz árrendszert, ilyen módon a nagyfelhasználóknak indokolatlanul magas költségeket biztosít, miközben nyomokban sem teljesíti a verseny feltételeit.

Az elmúlt 17 évben sikeresen túl lettünk néhány olyan problémán, ahol monopóliumok, piaci monopóliumok, torz árrendszer, versenyt kizáró piaci szerkezetek határozták meg egy-egy vertikum működését. Ilyen volt a kétszintű bankrendszer bevezetése, ilyen volt a távközlés reformja és liberalizációja, ilyen volt a külkereskedelem liberalizálása, és említhetném mindazokat a piacokat, amelyeken a verseny megnyitása, a monopóliumok felbontása kifejezett és egyértelmű fogyasztói előnyt jelentett. Elsősorban tehát a verseny lehet az, amely hosszabb távon elvégzi a keresleti-kínálati viszonyok optimális szabályozását.

A regionális villamosenergia-piacba történő beilleszkedés eredményeként az árkülönbségek csökkennek a régióban, nagyfogyasztóink pedig nem kerülnek versenyhátrányba a régió többi ipari szereplőjéhez képest; a legnagyobb vállalkozásoktól a kis- és középvállalkozásokon, valamint a családi mikrovállalkozásokon át a háztartások egy versenyelvű piacon szerezhetik be a legjobban ajánlattevőtől a villamos energiát. Mindemellett az Európai Unióval folytatott, több mint két éve tartó viták úgy juthatnak nyugvópontra, hogy közben a magyar nemzeti érdekek is érvényesülhetnek. A javaslat alapján megszűnik az a kettős modell, ami a piac részleges megnyitásával 2003 eleje óta működött. 2008-tól pedig megvalósulhat a villamosenergia-piac teljes liberalizációja Magyarországon.

A törvénymódosítás legfőbb elemeit szeretném röviden végigtekinteni. A villamos energia nagykereskedelmi piacán a beszerzés szabadabbá válik. Ennek első lépése egyébként már megvalósult, a villamos energia határon keresztül történő szállításának szabályozásáról szóló kormányrendelet márciusi módosításával már megteremtettük a határkeresztező kapacitásokhoz való hozzáférés versenysemlegességét. Jelen törvényjavaslat elfogadása esetén a teljes körű kereskedelmi engedélyhez a kiskereskedelmi tevékenységet folytatni kívánó, az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező társaságoknak elegendő Magyarországon mindössze fióktelepet nyitniuk.

Emellett egyszerűsödik a kereskedelmi engedélyezés folyamata azzal, hogy az úgynevezett kiserőművi összevont engedély egy eljárás keretében adható ki. A cél, hogy több erőmű épüljön Magyarországon, amelyek egy átlátható piacon képesek értékesíteni kapacitásaikat. A javaslat a kínálat bővítését és a kormány megújuló energiára irányuló vállalásának elérését is elősegíti azzal, hogy a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, valamint a hőenergiával kapcsoltan történő energiatermelés növelése érdekében úgy alakítja a szabályozást, hogy ezen energiaforrásokat versenyelőnyben részesítse a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben, ezt pedig piackonform eszközökkel éri el.

(18.10)

A megváltozott piaci körülmények között is kiemelt figyelmet és védelmet kap a háztartások és a kisfogyasztók ellátásának biztonsága és folyamatossága. A lakossági fogyasztók és a törvényjavaslatban meghatározott kisebb, nem lakossági felhasználók - családi vállalkozások, kisvállalkozások - úgynevezett egyetemes szolgáltatásban részesülhetnek, amelynek keretében meghatározott minőségű villamosenergia-ellátásra jogosultak méltányos, átlátható árakon. Annak érdekében, hogy ezen felhasználói kör ellátása a lehető legegyszerűbb legyen, az egyetemes szolgáltató az érintettek kérésére kezelheti a rendszerhasználatra vonatkozó szerződéseket is. Ebben a rendszerben a végfelhasználói ár egy összehasonlítható nagykereskedelmi piaci árat, rendeletileg maximált árrést, és amennyiben a felhasználó a szerződések együttes kezelését kérte, jogszabályban rögzített rendszerhasználati díjat tartalmaz.

Az egyetemes szolgáltató árait negyedévenként módosíthatja, amelyet a Magyar Energia Hivatal utólag ellenőriz. Amennyiben megállapítja, hogy az árképzés nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, a következő árszabályozási periódusban az árak a korábbi indokolatlan bevétellel korrigálhatók. A törvényben rögzítjük tehát, hogy indokolatlan nyereségként egyetlen fillér sem maradhat az egyetemes szolgáltatónál, amelynek garantált minőségű szolgáltatást kötelező nyújtania a felhasználói felé.

Végül beépítettünk egy olyan többlet biztonsági korlátot, amely arra az esetre érvényes, hogyha valamely egyetemes szolgáltató társaság vagyoni helyzete oly mértékben romlana, hogy az a felhasználók ellátását veszélyeztetné, ebben az esetben úgynevezett végső menedékes szolgáltató jelölhető ki. Ennek köszönhetően az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó nem maradhat ellátás nélkül.

A lakossági fogyasztók jogbiztonságának fenntartása érdekében az egyetemes szolgáltatók a jelenlegi közüzemi szolgáltatók általános jogutódjai lesznek, így a hatályos és az új törvény közötti átmenet a fogyasztók számára semmilyen adminisztratív - például szerződésmódosítási - kötelezettséggel nem jár. Ugyanakkor ez sem a fogyasztók versenypiacra lépését, sem a villamosenergia-kereskedők ajánlattételi jogait nem korlátozza. A kereskedelmi ajánlattételi lehetőségtől függetlenül 2009. január 1-jétől bármely villamosenergia-kereskedő kérhet egyetemes szolgáltatási engedélyt is.

A fogyasztóvédelem erősítése érdekében a fogyasztóvédelmi feladatok a Magyar Energia Hivataltól a fogyasztóvédelmi hatósághoz kerültek át. Ez kellő garanciát jelent ahhoz, hogy a fogyasztóvédelmet egy erre a célra létrehozott és komoly szakapparátussal rendelkező szervezet lássa el. A hatóság munkáját segíti, hogy az egyes panaszok kezeléséhez a Magyar Energia Hivatalt szakhatóságként bevonhatja álláspontjának kidolgozásához. A fogyasztóvédelmi hatóság nemcsak a panaszok kivizsgálását végzi, hanem az ügyfelekkel való bánásmód szabályainak kialakítása során is érvényesítheti a fogyasztóvédelem szempontjait. Ezzel az eljárással, tisztelt képviselőtársaim, kiszűrhetőek azok az anomáliák, amelyekkel a gázellátástól a villamosenergia-ellátásig nap mint nap szembesülhetünk fogyasztói panaszok képében.

A törvényjavaslat mindemellett megfelelő szabályozást tartalmaz az ügyfélszolgálatok működtetésére vonatkozóan is. Így például az ügyfélszolgálati irodák elhelyezését a tömegközlekedési elérhetőség és az ellátott lakossági fogyasztók számának figyelembevételével alakítja ki. A felhasználók jogainak fokozott biztosítása érdekében speciális, úgynevezett védendő fogyasztónak minősülnek a fogyatékkal élők, a rászorulók, akik státusukból fakadóan különleges bánásmódban részesülhetnek. Előbbiek esetében ilyen lehet az élethelyzethez igazodó mérésleolvasás, számlázás, míg utóbbiaknál például az úgynevezett előre fizető mérő felszerelésével megelőzhető a fizetésképtelenség miatti kikapcsolás.

A törvényjavaslat, tekintettel arra, hogy a hatékony piaci struktúrát nemcsak megteremteni szükséges, hanem gondoskodni is kell annak fennmaradásáról, rugalmas szabályozási eszközöket biztosít a hatóságoknak, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szereplőket visszatartsák a pozíciójukkal való esetleges visszaéléstől. Hasonló eszközöket ad a hatóság kezébe a távközlésről szóló törvény is, amely szintén jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatásokat és azok piacait jelölteti ki a hatósággal, és szabályozza az ebben a minőségükben működő szolgáltatók különféle szolgáltatási jellemzőit.

A nagykereskedelmi piacon az árak mesterséges növekedésének kiküszöbölésére például ilyen eszköz lehet a költségalapú árképzés melletti ajánlattételi kötelezettség előírása. A kiskereskedelmi piacokon elsődleges cél, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező társaságok üzletpolitikájukkal se a vetélytársak kiszorítását, se a fogyasztói érdekek súlyos sérelmét ne idézhessék elő. Az átlátható értékesítési politika érdekében ezért részükre mintaajánlat készítése és közzététele, a tevékenységek szétválasztása, illetve meghatározott esetben akár átszervezés írható elő.

A szükséges intézkedések megtétele során a Magyar Energia Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal megállapodásban rögzített módon együttműködik. Továbbra is azt állítjuk, hogy egy hálózatos üzletágban a liberális politika legfőbb jellemzője, hogy az Energia Hivatal mint szakhatóság, a Gazdasági Versenyhivatal mint a tisztességes piaci versenyt ellenőrizni hivatott intézmény, valamint a fogyasztóvédelmi intézmények együttesen tudják garantálni a jogalkotói célok teljesülését.

Tisztelt Országgyűlés! A villamos energiáról szóló új törvényjavaslat elfogadásával megvalósítható az uniós előírásoknak megfelelő piacnyitás a villamosenergia-szektorban is. Ezzel megteremtődnek a hatékony verseny feltételei, ugyanakkor kellő garanciarendszer védi a háztartási fogyasztók és a kisebb felhasználók érdekeit, és megkülönböztetett kezelésben részesülnek a speciális helyzetű lakossági fogyasztók.

Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/3088. számú törvényjavaslatot megvitatni és a kormány szándékait támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  260  Következő    Ülésnap adatai