Felszólalás adatai

DR. KURUCSAI CSABA, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Biztos Úr! Fokozott érdeklődés kíséri az országgyűlési biztosok munkájának ez évi értékelését. A figyelem mindenképpen indokolt, hiszen nemcsak a 2000. évi feladat teljesítését értékeljük, kimondatlanul is benne van gondolatainkban az elmúlt hat év munkájának mérlegre tétele is. A beszámolókat olvasva válik egyértelművé, hogy a 2000. év bemutatásakor az előterjesztők olyan feladatok végrehajtásáról, előttünk álló, megoldandó kérdésekről is szólnak, melyek a rendszerváltás utáni időszak lényegét, hétköznapjait adják. Tíz évvel ezelőtt kezdtük és az elmúlt hat évben építettük föl azt az intézményrendszert, mely Kelet-Európában egyedülálló módon értékes része a jogállamiságnak. Meggyőződésem és ismereteim szerint az országgyűlési biztosi rendszer az európai uniós csatlakozások szempontjából is sok tekintetben állja az összehasonlítást a tizenötök hasonló intézményeivel.

A 2000. évi munkáról szólunk, de már a "hogyan tovább?" kérdéséről is gondolkodnunk kell. Az országgyűlési biztosok mandátuma ez év június 30-án lejár. Részben a "hogyan tovább?" kérdését jelenti az Alkotmánybíróság 2001. III. hó 14-i alkotmánybírósági határozata is. Dr. Pokol Béla képviselőtársam indítványára az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában az országgyűlési biztosról szóló '93. évi XLIX. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontja államhatalmi szövegrészét, valamint az f), h) pontjait 2000. december 15-ei napjával megsemmisítette. Mindkét kérdésben folyik a műhelymunka és a pártok között egyelőre az üzenetközvetítés. Ami az országgyűlési biztosok személyét illeti, megkönnyíti a helyzetet, hogy a parlamenti bizottságok az éves beszámolókat pozitívan fogadták, a hivatalok munkáját jónak értékelték.

A Független Kisgazdapárt nevében és Baranya megyei képviselőként értelemszerűen a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységét kell értékelnem. A Független Kisgazdapártnak mint a vidék pártjának alapvető érdeke, hogy az ország lakossága négyötödének mindennapjai alakulására fokozott figyelmet fordítson.

(14.40)

Ennek a figyelemnek különösen gondosnak és megalapozottnak kell lennie, ha nemzeti vagy etnikai kisebbségről az ország egy-egy térségében, esetleg a rendszerváltás veszteseiről van szó. A társadalmi béke alappillére a kisközösségek békéje és gyarapodása. Ennek egyik garanciális intézménye a nemzeti és etnikai kisebbségi országgyűlési biztos.

A másik determináció, amely a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenysége felé kell hogy irányítsa a figyelmet, Baranya megye speciális helyzete. Megyénkben már az 1990. évi népszámlálás is jelentős német, horvát, roma kisebbséget regisztrált. Igazán sajnálom, hogy a mostani beszámoló idejére még nem áll rendelkezésünkre az idei népszámlálás adatsora. Meggyőződésem, hogy ebben az évben jóval többen vállalták a nemzeti és etnikai kisebbségüket, mint közvetlenül a rendszerváltás után. Ez mindenképpen azt jelenti, hogy oldódnak az 1990 előtti ötvenöt év görcsei, enyhülnek a fájdalmak. Ebben nagy részt vállalt az országgyűlési biztos intézményének létrehozása, annak hivatala és személy szerint dr. Kaltenbach Jenő ombudsman.

A felszólalásomban alapvetően két, látszólag különálló, de valójában szervesen összetartozó kérdésre szeretnék még kitérni. Az egyik ilyen gondolat az ombudsmani beszámoló, illetőleg magának az országgyűlési biztos intézményének a lényegéből fakad.

Dr. Kaltenbach Jenő jelentése pontos társadalomképet tár elénk, hűen mutatja be napjaink Magyarországát. Az országgyűlési biztosi tisztség létrehozásának legfőbb indoka az volt, hogy egy pártatlan és független állami szerv kísérje figyelemmel az alkotmányos jogok érvényesülését, tárja fel az esetleges visszásságokat, illetőleg kezdeményezze a jogsértések orvoslását. Az ombudsman tehát szükségszerűen az élet árnyoldalát látja, azokkal a problémákkal kell szembesülnie, amelyeket a panaszosok eléje tárnak, illetőleg amelyekről a hivatali munkája során tudomást szerez. Az országgyűlési biztos akkor tölti be feladatát, ha a gondokat, visszásságokat nem söpri a szőnyeg alá, hanem azokkal szembesíti a közvéleményt és természetesen a különböző döntéshozatali fórumokat is.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése részletes elemzést tartalmaz arról, hogy bizonyos szociális problémák, illetve az egyes népcsoportok elszegényedésére utaló jelek könnyen manifesztálódhatnak etnikai köntösben. A legnagyobb létszámú hazai - és tegyük hozzá: páneurópai - kisebbségről, a cigányságról van szó. Baranya megyében is a cigányság helyzete tekinthető a legrosszabbnak. Zömük vidéken és gazdaságilag is és egyéb szempontból is hátrányos helyzetű településeken él. Ezeken a területeken mind a gazdasági, mind az infrastrukturális fejlődés nem vagy alig indult el. A rendszerváltást követően a roma kisebbség munkavállalási lehetősége jelentősen csökkent, megszűntek vagy átalakultak a termelőszövetkezetek; a magánosítás, amelyből a roma kisebbség szinte teljesen kimaradt, okozta a fő gondokat. A városi nagyvállalatok, bányák megszűnésével az ingázók is elveszítették munkahelyeiket.

A kitörés, a felzárkózás szempontjából alapvető kérdés a roma népesség képzettségi szintjének javítása. A roma gyermekek közel 40 százaléka sajnos még mindig nem fejezi be az általános iskolát, és a végzettek közel 20 százaléka jelentkezik csak középiskolába, és ott is elsősorban szakmunkásképzőbe. A tanulmányi időszak alatt ezek közel 50 százaléka lemorzsolódik. Még ennél is tragikusabb a helyzet az etnikai kisebbség fáklyásait illetően. Az 1995-ös adatok szerint mindössze 0,01 százalékuk szerez felsőfokú végzettséget, és itt van még mit javítani. Reményt keltő a pécsi Gandhi Gimnázium léte és működése, mert áttörést hozhat a romák képzettségi szintje javításában. Köszönet nekik áldozatos munkájukért.

Egy korábbi parlamenti felszólalásomban részletesen szóltam az elszegényedés rendkívül összetett jelenségéről, és ezzel összefüggésben megemlítettem azt is, hogy az Európai Unió Bizottsága által készített 2000. évi országjelentés ugyancsak foglalkozik a magyar társadalomban fellelhető szociális, illetőleg anyagi természetű különbségekkel.

A kisebbségi ombudsman jelentése összecseng az Unió megállapításaival, és külön örömömre szolgál, hogy alátámasztja az elszegényedéssel kapcsolatos korábbi megállapításaimat is. Mindannyiunk közös érdeke, hogy erősítsük hazánk jóléti és gondoskodó jellegét, és ne kerülhessen sor arra, hogy a szegénység mentén egy etnikai törésvonal keletkezzék.

Mint az Országgyűlés európai integrációs ügyek bizottságának alelnöke, külön örömmel üdvözlöm a beszámoló azon fejezeteit és megállapításait, amelyek a kisebbségi jogok érvényesülése oldaláról mutatják be Magyarország európai uniós csatlakozásának feltételeit. Bár a beszámoló részletesen szól róla, szeretném emlékezetükbe idézni, hogy az Európai Unió Tanácsa 2000. június 29-én elfogadta a faji vagy etnikai származástól függetlenül a személyek közötti egyenlő bánásmód alapelvének alkalmazásáról szóló 2000/43. EC-direktíváját, amely a tagállamok és a csatlakozni kívánó országok számára is 2003-ig írja elő az önálló antidiszkriminációs jogszabályok megalkotását.

Tekintettel arra, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosának a kérdése különös hangsúlyt kapott az Unió bővítésének feltételeit taglaló Agenda 2000 című uniós dokumentumban is, egy olyan feladattal állunk szemben, amelyet az Országgyűlésnek a közeljövőben meg kell oldania.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Biztos Úr! Integrációs törekvéseink tükrében a Független Kisgazdapárt nagyra értékeli a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységét, hiszen önmagában az a tény, hogy a kisebbségi jogok védelmére, biztosítására önálló ombudsmannal rendelkezünk, pozitív üzenetet jelent Európa számára.

A Független Kisgazdapárt köszönetét fejezi ki a hivatal munkatársainak és személy szerint dr. Kaltenbach Jenőnek az áldozatos munkájáért, és javasolja a tisztelt Háznak a 2000. évi tevékenységről szóló beszámoló elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)