Felszólalás adatai

JUHÁSZ GÁBOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ékes képviselőtársamhoz kapcsolódva folytatnám egy másik bányászváros, Bátonyterenye problémájával. Ez nem nyolc, hanem csak öt falu volt valamikor, ennek is van 86 kilométer belső útja, és annak rendje-módja szerint, amikor a bányászkodás megszűnt - mi kevésbé voltunk szerencsések, mint ti -, akkor 15 ezer család maradt családfenntartó nélkül, és a munkanélküliségi ráta ebben a ciklusban mintegy 2,5 százalékponttal emelkedett, minden gazdasági siker és csoda ellenére vagy mellett.

Amióta 1994-ben a bányászkodás megszűnt, azóta gyakorlatilag az a legnagyobb gond és probléma, hogy hogyan lehet kialakítani egy olyan új, modern, az európai normáknak is megfelelő iparszerkezetet, amely mellett az Észak-Mátra összes természeti szépsége megőrizhető és a környezetszennyezés elkerülhető. Amit az állam ebben a helyzetben tud tenni, az az alap-infrastruktúrák biztosítása. Ilyen az egészséges ivóvíz biztosítása, de annak idején ilyen volt a telefon, majd a gáz, és most jutottunk el a szennyvízhez.

Ez az önkormányzat pályázott, felajánlott csaknem 900 millió forint önerőt, és kért 1,2 milliárd forint támogatást. Vagyis 1 forinthoz 1,20-at kért, ami egy olyan önkormányzatnál, ahol a kisebbségek aránya hasonlatos az előbb említetthez, ahol a munkanélküliségi ráta 20 százalék és folyamatosan növekszik, véleményem szerint nagyon elismerésre méltó felajánlás. Szeretnék rá emlékeztetni, hogy szóba került - talán Szabados Tamás mondta -, hogy nem irigyeljük Felcsútot meg Alcsútot. Én irigylem! Mindnyájan tudjuk - bár nem mondta ki senki - és mondjuk ki a rádióhallgatók kedvéért, hogy azért jut Felcsúton 3 milliárd forint árokásásra, mert ez Orbán Viktor faluja.

(23.30)

Megjegyzem, néhány falut 3 milliárdért hihetetlen módon körbe lehet ásni mindenféle árkokkal.

A magam módján azt tudom mondani, hogy egy olyan térségben, ahol ilyen komoly munkanélküliség mellett komoly erőfeszítéseket tesz az önkormányzat és 1 forinthoz 1,20-at kér, joggal felvethető, hogyan lehet az, hogy mondjuk, a miniszterelnök faluja 10 fillér mellé kap még 90 fillért, vagy 1 forint mellé 9 forintot. Ami kormányzati segítséget kapott ez a vidék, ez még az előző ciklusban történt, amikor vállalkozói övezet lett. Most odáig sikerült eljutni - részben területfejlesztési tanácsi támogatásokkal vagy azzal, hogy az önkormányzat megvette az eljövendő iparterületre kitűzött telkeket -, hogy elindult ennek a feltöltése, hiszen egy Y alakú völgyben fekszik Bátonyterenye, és mind a két oldalán völgyzáró gát van, úgyhogy amikor nagy esők voltak két évvel ezelőtt a Mátrában, akkor annak rendje-módja szerint Kisterenye településrészen egy tüzéptelep és az ott lévő házak jelentős részét el is vitte a víz.

Egy ilyen szituációban szerettük volna azt - éppen amivel az állam segítheti az alap-infrastruktúrát -, hogy ezt a szennyvíz-beruházási támogatást megszerezzük. Úgy gondolom mint a térség országgyűlési képviselője, joggal firtatom azt, hogy ettől sokkal könnyebb - vagy ha úgy tetszik, privilegizált - helyzetben lévő települések hogyan kaphatnak sokszor ennyi támogatást úgy, hogy ez az igény pedig elsikkad a többi között.

Arra kérném képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a módosító indítványt, hadd legyen Bátonyterenyének is csatornája, szennyvíztisztító telepe, hiszen úgy tűnik, Bátonyterenyén ma a helyzet sokkal nehezebb, mint bárhol másutt ebben az országban. Bizony az alapinfrastruktúra nemcsak azt jelenti, hogy maga a csatorna a lakosnak jó, hanem azt is jelenti, hogy az eljövendő iparnak egy kiszolgáló infrastruktúrája, ami nélkül az új beruházások csaknem elképzelhetetlenek.

A másik módosító indítvány, amit benyújtottam, a pásztói szennyvíz, illetve csatorna kérdésköre. Ezt csak sokkal rövidebben indokolnám, hiszen az tudott, hogy Pásztón van a hasznosi víztározó, ez a megye és az Észak-Mátra egyik legnagyobb víztározója, tehát ha úgy tetszik, az egész város védett vízbázison van. Meg is épült Pásztón a szennyvízberuházás első üteme, és most úgy tűnik, ez a dolog itt elakadt, nem tud tovább épülni. Azt kell hozzá tudni, hogy bár Pásztó Nógrád megye egyik legszebb és legősibb kisvárosa, talán az egyedüli kisváros a megyében, amelyet minden úton - amikor be akar menni az ember - 5 kilométer/óra sebességgel lehet megközelíteni a hihetetlen rossz útminőség miatt. Az összes belső úthálózat felújítása most már évek óta azért vár, mert arra várunk, hogy a szennyvízrendszer kiépüljön, és ne kelljen a frissen megépített utakat újra felbontani. Vagyis nemcsak arról van itt szó, hogy a védett vízbázis megkapja-e azt a támogatást, amire joggal tarthat igényt, hanem arról is szó van, hogy bizony más dolgok - például az útfelújítások mint kapcsolódó beruházások - ott helyben nagyon komoly negatív életminőségi problémákat okoznak.

Kérném - emlékeztetve még egyszer Orbán Viktor falujának hárommilliárdos támogatására - a képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a módosító indítványt, hiszen a pásztóiak a maguk 1 forintjához csak 60 fillért kérnek, tehát kevesebb állami támogatást kérnek, mint amennyivel ők maguk jelenleg saját erőként rendelkeznek.

A harmadik módosító indítványom szintén pásztói, de ez a szívügyem: ez a pásztói kórház ügye. Ez mintegy tíz éve húzódó történet, és nemcsak Pásztónak, hanem annak az egész kistérségnek, mintegy negyvenezer embernek ez az egészségügyi centruma. Már az 1990-94-es ciklusban egyszer megítéltek neki támogatást, amit sikerült nem törvényesen felhasználni az akkori önkormányzatnak - elindítottak fiktív építési naplóval egy beruházást, amit leállítottak -, aztán az 1994-98-as időszakban új címzett támogatást kapott, nem 1 milliárdot, hanem 2,2 milliárdot. Meg is épült belőle a kórház úgy-ahogy, de hiányzik a kórház befejezéséhez durván 300 millió forint; és nem azért hiányzik, mert a helyiek vagy a kivitelezők nem jól építették, hanem azért hiányzik ez a 374 millió forint, mert menet közben a struktúraátalakítással összefüggő feladatváltozások megjelentek, illetve néhány olyan új szakhatósági előírás született, ami a kórház épületének módosítását igényelte.

Most az a helyzet van, hogy felépült a szép, új kórházi hotelszárny, de nem tudják időnként működtetni a berendezéseket, mert momentán azok nincsenek még kiépítve, illetve fel kellett építeniük egy nagy füstmentes lépcsőházat, ami belekerült jó néhány tízmillió forintba, mert ez volt a szakhatósági előírás, és se a beruházás szöveges részét nem sikerült változtatni az elmúlt két és fél évben, se ezt a pénzügyi támogatási részét nem sikerült, pedig azt kell mondanom, a város és a kórház vezetése mindent megtett, ami tőle tellett.

Amikor elkezdődött az alapkőletétel, akkor Pusztai Erzsike volt az Egészségügyi Minisztériumban az államtitkár. Bár semmi köze nem volt a kórházhoz, de odahívták, ő tette le az alapkövet, megdicsőült ezzel a dologgal ott Pásztón. Aztán amikor átadásra került az intézmény, Gógl Árpád volt az egészségügyi miniszter. Ő se tett érte az égvilágon semmit, bár egyszer eljött egy tüntetésre még az előző ciklusban - akkor orvosi kamarai elnök volt -, és fennen hangoztatta, hogy mindent meg kell tenni a pásztói kis kórházért. Se pénzt nem adott, amikor miniszter volt, sőt mi több, még a szöveges rész változásához - ami egy fillérbe nem került volna - se volt hajlandó hozzájárulni vagy segíteni; ő adta át. A mostani regnáló miniszternek már csak egy kápolna jutott. Furcsa módon az történt, hogy bezárták a gyerekosztályt az egyik hónapban, a másik hónapban pedig nyitottak egy kápolnát a kórházban, de a miniszter úr már nem vállalta ezt a kápolnaavatást.

Csak oda akarok vele kilyukadni, hogy úgy tűnik, feltűnt mindenkinek, hogy a pásztói városi kórház régi épülete hasznosításra szorul és érdemes, és erre meg is kapja a javaslatban a címzett támogatást, aminek én szívből örülök. Ugyanakkor fel szeretném hívni arra a figyelmet, hogy az új, modern hotelszárnyat be kellene fejezni, kellene módosítani a szöveges részt, és bizony az összeget is kellene módosítani, mégpedig azért kellene, mert ma a pásztói kórház ügye egy kicsit megfeneklett. Az, hogy a gyerekosztály orvos híján bezárt, azt fogja jelenteni viszonylag rövid időn belül, hogy aki szülni fog, az meggondolja, hogy bemegy-e szülni egy olyan kórházba, ahol a megszületendő csecsemő gondos szakorvosi ellátása nem biztosított, tehát a szülészet lesz a következő, ami problémaként jelenik meg. Úgy gondolom, ma a huszonnegyedik órában vagyunk, hogy a pásztói kórház ügyét próbáljuk meg jobbra fordítani.

Kérném a képviselőtársaimat és az államtitkár urat is, hogy ezt a módosító indítványomat támogatni szíveskedjék annak érdekében, hogy ezt a pásztói kórházat hozzuk egyenesbe és mentsük meg.

Köszönöm szépen.