Felszólalás adatai

Felszólalások:   83-90   91-96   97-102      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a mai ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosításáról, valamint a nemzeti földügyi központ létrehozásával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/5238. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Fazekas Sándor képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. március 28-án tartott ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XLVII. törvény 97. §-ának módosításáról, valamint a nemzeti földügyi központ létrehozásával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló T/5238. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat két módosító elemet tartalmaz. A földügyi feladatok hatékonyabb ellátása érdekében rendelkezik bizonyos szervezeti változások elvégzéséről. Ezek egyik jelentős eleme a nemzeti földügyi központ létrehozatala. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. és a fővárosi kormányhivatal meghatározott egységeinek összevonásával jöhet létre az új szervezet, amelynek az osztatlan közös tulajdoni viszonyok megszüntetése és a birtokrendezési feladatok ellátása is a hatáskörébe fog kerülni.

A törvényjavaslat másik módosító eleme egy sok éve folyamatosan felmerülő problémára kínál megoldást. A javaslat elfogadásával a meggy- és az almatermesztőkkel többet nem fordulhatna elő, hogy az adásvételek alkalmával méltatlan helyzetbe kerüljenek. Ugyanis a szerződéskötési előírások bevezetésével, azzal, hogy a feldolgozóüzemeknek a termelő partnereik számára előre felvásárlási ajánlatot kell tenniük, a gyümölcstermesztők helyzete kiszámíthatóbbá válik. Mindezek mellett, tekintettel a kis mennyiségű gyümölcsöt feldolgozó szervezetekre, meghatározásra kerül egy mennyiségi korlát, amely alatt ezen szervezetek mentesülnének az előzetes szerződéskötések alkalmazása alól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb elmondottakra tekintettel kérem szíves támogatásukat a törvényjavaslat elfogadásához. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Farkas Sándor miniszterhelyettes urat, a vita e szakaszában vagy később kíván reagálni. (Jelzésre:) Később kíván reagálni, jelzi államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Mezőgazdasági bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Magyar Zoltán képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Nagyon sok pozitív elemet is tartalmaz ez a jogszabálytervezet, ezt már elmondtuk bizottsági ülésen, illetve a parlamenti vita során is, de azért lássuk be, hogy nem valószínű, hogy eléri azt a célt, amit itt az indoklásban megfogalmaztak, és ami egyébként valós problémákra igyekszik utalni.

(12.50)

Arra gondolok, hogy mivel nem fogadták el a módosító indítványainkat, így gyakorlatilag konkrétumoktól mentes lesz sok tekintetben ez a törvénymódosítás, így könnyen előfordulhat az a helyzet, amit a szőlő esetében már megtapasztalhattunk a tavalyi évben. Ott már történt egy módosítás, amely szerződéses jogviszonyra kényszeríti a feleket, ami első hallásra lehet helyes is, de a végeredmény mégis az lett, hogy a szőlősgazdák rosszabbul jártak, mint ezen szerződéses jogviszony nélkül a korábbi években, pedig ez aztán már rekordközeli állapot, hogy még annál is rosszabbul lehet járni. Tehát jó lett volna, ha több konkrétumot tartalmaz a jogszabály, és akkor bátrabban ki mernénk jelenteni azt, hogy mondjuk, alma és meggy esetében valóban megoldották ezzel a törvénymódosítással az évről évre visszatérő, gazdákat érintő gondokat.

Annak örülök, hogy a Mezőgazdasági bizottság módosító indítványa immár kezeli a pálinkások kérését, és ilyen módon a jogszabály már úgy kerül elfogadásra, hogy nem lehetetleníti el a hazai szeszfőzdék működését. Ezt az utólagos módosítást támogatjuk, és ezzel így végül értelmét is vesztette a mi korábbi ezen tárgyú módosító javaslatunk. Ha nem is azt fogadták el, ezt már megszoktuk önöktől, legalább saját logóval be tudták vinni ezt a módosítást.

Ami szomorú, az inkább az, hogy a Nemzeti Földügyi Központ létrehozásával nemcsak az a dolog indul el, hogy talán végre az osztatlan közös tulajdonok problémakörére pontot tesznek és megkezdik az országos szintű felszámolásukat, hanem egyfajta olyan üzenete is van, hogy a Nemzeti Földalapkezelőnek gyakorlatilag nem maradt értelme, hiszen elprivatizálták az állami földek döntő részét. Ez nekünk egy nagyon régóta és folyamatosan visszatérő problémánk, hiszen pont önöktől nem vártuk ezt, akik a 2010-es választási kampányban, sőt még az azt követő két évben is folyamatosan azt hangoztatták, hogy a magyar államnak a vidéken egy komolyabb agrárpolitikára, egy komolyabb jelenlétre van szüksége, és ehhez elengedhetetlen eszköz az állami föld. Teljes mértékben egyetértettünk ezzel, az akkor még vállalt véleményükkel.

Ezzel szemben a szomorú valóság az lett, hogy gyakorlatilag a teljes magyar nemzeti földvagyonkincset elprivatizálták. Sajnálom, hogy eljutottunk idáig, és a Nemzeti Földügyi Központ létrehozásának ez is egy apropója, hiszen az NFA innentől kezdve gyakorlatilag értelmét vesztette. De ha az osztatlan közös tulajdonok megszüntetése és mindenki számára előnyös jogszabállyal történő feloldása megtörténik, azt nagyon várjuk és támogatjuk, hiszen ez is, most már mondhatom, lassan egy évtizedes ígérete az önök kormányának.

Összességében azt tudom tehát elmondani, hogy a jogszabályban sajnos nem fogadták meg azt a módosító indítványunkat, amely azt szorgalmazta, hogy több konkrétumot, kézzelfogható tényt és viszonyítási pontokat nyújtson az ágazatban érdekelteknek. Ilyen formában szerintünk nem fogja elérni azt a célt, amelyet az indoklásában helyesen megfogalmazott. Ezért a módosító indítványokat fogjuk tudni támogatni, de a jogszabályra tartózkodást fogok javasolni a Jobbik-frakciónak. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Megadom a szót Farkas Sándor miniszterhelyettes úrnak a vitában felmerült kérdésekre történő válaszadásra.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Egy kicsit megdöbbenve hallgattam az ön felszólalását, mivel az elmúlt időszakban, amikor a törvény vitája volt, gyakorlatilag egyértelműen kiálltak a törvény mellett, és a támogatásukról biztosították ezt a törvényt. Most azonban visszakozás van. De szeretném megnyugtatni a tisztelt képviselő urat, hogy a Nemzeti Földügyi Központ tevékenysége egyértelműen egy olyan újabb lehetőség, amely a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változások és a majd bekövetkező változások egységes szemléletét, egységes rendezését és a gyorsabb ügyintézést fogja szolgálni. Nem utolsósorban természetesen ez a szervezet fogja előkészíteni, ez a szervezet lesz az a szervezet  inkább helyesebben így fogalmazom , amely majd az osztatlan közös földtulajdon rendezésében fog komoly szerepet vállalni. Ezzel, úgy gondolom  elnézést a kifejezésért  megágyaztunk annak a törvénynek, hogy legyen egy olyan szervezet, amely ezt működtetni és felügyelni tudja. A másik két témakörben, a pálinkaügyben, illetve a gyümölcsök vonatkozásában történő változások, úgy gondolom, életszerűek. Ez az életszerűség is a gazdálkodók és a gazdák részéről, úgy tűnik, pozitív meghallgatásra talált, éppen ezért e törvény támogatását kérjük a kormánypárti és az ellenzéki képviselőktől is. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   83-90   91-96   97-102      Ülésnap adatai