Felszólalás adatai

MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Jó reggelt kívánok magam is! Tisztelt Államtitkár Úr! Az első szakaszban szeretnék az 1. és a 4. ponttal foglalkozni, amelyek összefüggnek számtalan más ponttal, ahogy az ajánlásból is kiderül. Szabó Zoltán képviselőtársammal nyújtottuk be ezt a kiváló módosító indítványt.

Ahhoz, hogy pontosan lehessen érteni, hogy mi volt ezen módosító indítvány kapcsán a szándékunk, mégiscsak kell néhány szót szólnom a törvény születésének körülményeiről. Egy olyan törvényt tárgyal most a Ház, amelyik eredetileg nem szerepelt a kormány e félévre számunkra átadott jogalkotási tervében. Tehát augusztus végén, ősz elején a Magyar Köztársaság kormánya még úgy gondolta, hogy ezt a törvényt nem, vagy nem ilyen formában fogja tárgyalni.

Ehhez képest később a szakma is és jómagunk is meglepetéssel észleltük, hogy ez a törvény benyújtásra került, sőt az első variációinak jelentős része olyan természetű szabályozásokat tartalmazott, amelyek meglehetősen komoly ellenérzést váltottak ki.

Csak szeretném a képviselőtársaim figyelmét felhívni, hogy a mai napig, ha ezen törvénnyel kapcsolatban bármilyen publicisztika megjelenik a magyar sajtóban, akkor konzekvensen internettörvényről beszél, holott a törvény címe és a fő szabályozási iránya az elektronikus kereskedéssel kapcsolatos szabályozások.

Azt a kérdést szeretnénk feszegetni Szabó Zoltán képviselőtársammal ezen két módosító indítványban, hogy melyik fogalom a tágabb az előterjesztők szerint: az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásé a tágabb kategória, vagy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásoké. Merthogy azt sugallja ez az előterjesztés, mintha az elektronikus kereskedés része lenne az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás. Holott mi úgy gondoljuk, hogy ennek éppen az ellenkezője az igaz. Tehát azt javasoljuk, azt vélelmezzük, hogy van egy nagyon széles fogalom, amit használnak a világban - az uniós dokumentumok ezzel a terminológiával élnek -, létezik az információs társadalom, amellyel összefüggésben vannak bizonyos szolgáltatások és egyéb tevékenységek, és ennek egy szelete, egy része az elektronikus kereskedelem.

Ráadásul, ezt a bizottsági ülésen részletesen is megpróbáltuk bemutatni, a törvény későbbi paragrafusaiban tulajdonképpen nem is foglalkozik az információs társadalom egyéb kérdéseivel. A definíciót leszámítva, ami a 2. §-ban szerepel, a későbbi pontokban konzekvensen és számunkra többé-kevésbé támogatható módon csak és kizárólag az elektronikus kereskedelem kérdéseivel foglalkozik. Ezért javasoljuk azt Szabó Zoltán képviselőtársammal, hogy ha mindezek az állítások, amiket most itt elmondtam, igazak, akkor kettő dolgot tehetünk; vagy megpróbáljuk ezt a törvényt kitölteni azzal a tartalommal, amit a címe sugall, ezt semmiképpen sem javasolnánk ebben a szakaszban, hiszen sem az időnk, sem a gondolataink nem elegendőek ahhoz, hogy ezt megtegyük. Támogatjuk azt az elképzelést, miszerint egy szakmai, politikai vita kezdődjék meg arról, hogy hogyan és miképpen lehetne Magyarországon a világhálót szabályozni. Amennyiben ez a szakmai vita lezajlik, akkor nézze meg a politika, hogy akar-e, és ha akar, akkor tud-e internettörvényt alkotni.

Majd egy későbbi szakasznál - jelzem elnök asszonynak, hogy tervezek minden szakasznál hozzászólni, hacsak Szabó képviselőtársam ki nem vált valahol - persze azt is el fogom mondani ezzel kapcsolatban, hogy elképzelhető egy másfajta megközelítés is, ami hozzám lényegesen közelebb áll.

Tehát mi a második megoldást javasoljuk a módosító indítványunkban, amikor azt mondjuk, hogy egyszerűen beszéljünk arról a címben is, a paragrafusokban is, amiről ez a törvény szól. Tehát egyszerűen hagyjuk el az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat, beszéljünk az elektronikus kereskedésről. Ezzel elérjük azt is, hogy mindazok, akik a szakmában ma egy pici izgalommal és talán feszültséggel tekintenek erre a törvényre, mindazok, akik hallják és elfogadják azt a szándékot, amit kormánypárti képviselőtársaim megfogalmaztak az általános vitában, és ami következik a módosító indítványok egy jelentős részéből, de mégis félnek attól, hogy talán a törvénynek ez az óvatos kiterjeszkedése arra a szférára, amit ők nagyon szeretnének ma még saját maguk számára érinthetetlenként megtartani, az ne sérüljön. Tehát nagyon kérem még egyszer az előterjesztő kormány igen tisztelt képviselőjét, fontolják meg, gondolják végig mindezen módosító indítványainkat.

Még egyszer mondom, itt az 1. és a 4. pont alatt jelezvén ez később áthúzódik értelemszerűen a törvény egészén, tehát tulajdonképpen azt javasoljuk, hogy innentől kezdve minden egyes paragrafuson ezeket a változtatásokat vezessük át.

(8.10)

Külön szeretnék röviden szólni a 12. ajánlási szám alatt szereplő módosító indítványokról. Ez az egyik módosító indítvány, amit mi is jegyzünk és a kormány támogatja, tehát itt egy ellenzéki indítvány is, amelyiket a kormány is támogat. Annyi a szépséghibája, hogy ugyanezt benyújtotta Szabó István és Rogán Antal is, tehát nem tudjuk pontosan, hogy ez a támogatás kizárólag nekünk szól, avagy ez egy ilyen közös támogatás. Itt arról van tulajdonképpen szó, hogy amit én eddig hat percben röviden próbáltam vázolni, ez ugyan elfogadható, de ha mégsem gondolja a kormány, hogy ezt a heroikus munkát elvégzi, hogy a törvény egészén átvezeti ezt a fajta gondolatot, akkor ez a 12. ajánlási szám alatt szereplő pont ennek az egész gondolatnak a minimumát jelöli. Ez az a szó, a "többnyire" szó, ami ha kikerül a törvényből, akkor onnantól kezdve mi is úgy értékeljük és értelmezzük, hogy akkor csak és kizárólag az ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatásokról van szó. Tehát mi is úgy gondoljuk, hogy akkor ez nem szabad, vagy nem kell hogy érintse a világhálón szörföző, a világhálón megjelenni kívánó egyszerű állampolgárokat.

A következő, és akkor én ezzel a magam részéről az első szakaszhoz való hozzászólásomat befejezném: a 14. és 15. ajánlási számon Szabó Zoltánnal nyújtottuk be szintén ezt a két javaslatot. Itt a definíciókhoz egy új megfogalmazást javasolnánk, itt az előterjesztők nagyon leegyszerűsítve szolgáltatókról beszélnek. A szolgáltató definíciója szerepel a 2. §-ban, majd később, a törvény későbbi szakaszában, pont azért, mert a szolgáltatót rendkívül széles értelemben definiálja, komoly ellentmondásokba kerül, és értelmeznie kell, hogy kire és mire vonatkozik a "szolgáltató" kifejezés. Aki használja a világhálót, az pontosan tudja, hogy nagyon élesen elkülöníthető a fizikai szolgáltató, tehát az a szolgáltató, amelyik az eszközt kínálja ahhoz, hogy rajta keresztül az információk közlekedjenek, és jelentősen eltér az, aki a tartalmat szolgáltatja. Tehát külön kell választani azt, aki csak és kizárólag az infrastruktúrát kínálja ahhoz, hogy rajta keresztül a polgárok kapcsolódhassanak a világháló különböző szolgáltatásaihoz, és azt, aki azt a tartalmat felhelyezi a világhálóra, amihez utána később a másik ember hozzáfér. Nagyon lényeges ez, mert a későbbi pontokban van annak jelentősége, hogy a szolgáltatónak milyen kötelezettségei vannak akkor, ha törvénysértő vagy személyiségi jogot sértő tartalom kerül ki a hálóra.

Nagyon szigorú ebből a szempontból a szabályozás a későbbiekben, tehát itt a tartalom levétele is megjelenik a szabályozásban. Ezért javasoljuk azt, hogy különböző szabályok vonatkozzanak arra, aki egyszerűen csak kizárólag a saját maga eszközrendszerét kínálja, és arra, aki pedig effektíve a tartalommal foglalkozik.

Ezért javasoljuk tehát azt ezen pontokban, hogy a szolgáltató definícióját válasszuk ketté, és jelenjék meg a fizikai szolgáltató mint lehetőség, és jelenjék meg a tartalomszolgáltatás mint definíció, s majdan később mi azt vélelmezzük, és erre teszünk is javaslatot. Mindez lényegesen könnyebbé teszi a későbbi pontokban a törvény értelmezhetőségét és használhatóságát.

Elnök asszony, köszönöm megtisztelő türelmét, és köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)