Felszólalás adatai

DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szabó képviselőtársamnak, illetve Horváth professzor úrnak a hozzászólása egy gondolatot indított el bennem, mégpedig azt, hogy minden jó szándék, ami a törvényalkotókban megvan a tekintetben, hogy a fogyasztóvédelem még inkább kiterjedjen és elterjedjen, különösen a tájékoztatókon keresztül, ez valahol mindenhol írott malaszt marad. Mert ha megnézünk egy tájékoztatót vagy mondjuk, egy üzletszabályzatot, az bizony igen vaskos dokumentum, azt is mondhatnám, hogy néha több száz oldalt is kitesz. Különösen egy kisbefektető bizony-bizony nem fogja elolvasni ezt a több száz oldalas tájékoztatót vagy üzletszabályzatot. Hiába alkotunk mi bármilyen nagyszerű szabályt a tájékoztatásra vagy a fogyasztóvédelemre, ha majd csak akkor veszi elő az üzletszabályzatot vagy ne adj’ isten a tájékoztatót a kisbefektető, hiszen az ő érdekeiket kívánjuk megvédeni, amikor már baj van, amikor már nem fizették ki neki a tőkét, ne adj’ isten a hozamokat, amelyeket garantálnak is a törvény szerint. Akkor már lehet jogászkodni meg lehet a betűket silabizálni a több száz oldalas dokumentumban, ez már késő.

Persze, ez egy olyan felvetés, amire nehéz választ adni, hogy hogyan is lehetne szabályozni azt, vagy tudjuk-e szabályozni azt a kérdést, hogy a kisbefektetőket mindig kellő és méltányos védelem érje, még hogyha több száz oldalas üzletszabályzatokat vagy tájékoztatókat bocsátunk is a rendelkezésükre. Én úgy gondolom, hogy ebben rendkívül nagy szerepe lehetne az érdekvédelmi szövetségeknek, esetleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, hogy valóban ajánlással lássa el, egyfajta kvázi garanciával a tájékoztatókat vagy az üzletszabályzatokat, hogy azt érdemes (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) átolvasni, érdemes tanulmányozni a kisbefektetőknek is.

Köszönöm szépen.