Készült: 2024.03.29.15:19:00 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

117. ülésnap (2020.04.07.), 152. felszólalás
Felszólaló Fülöp Attila
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 8:25


Felszólalások:  Előző  152  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én egyrészről csak szeretném röviden megköszönni azokat a hozzászólásokat, amelyek konstruktívak voltak, és a törvény megismerése után születtek. Én közben megnéztem, összesen egy öt és féloldalas törvényjavaslatról beszélünk, de rengeteg olyan kérdés merült fel az ellenzék részéről, amelyre igazából az öt és fél oldal átolvasása után egyértelmű választ lehet kapni. Ezekből egypárat megpróbálok itt önöknek is elmondani, bár vannak egypáran, akik távoztak közben a teremből, feltettek kérdéseket, de mégis megpróbálok választ adni.Először is köszönöm szépen Kovács képviselő úrnak azt a megerősítését  valóban, ez itt többször felmerült , hogy egy egyházi fenntartó miért más, meg hogy milyen kutatás van mögötte. Több száz év és akár több ezer év van a mögött egyébként, hogy az egyházak miért tekintik ezt missziójuknak. Ez nemcsak Magyarországon van így, hanem az egész világban, Európában is számos helyen találjuk azt, hogy karitatív szervezetek és egyházak részt vállalnak, és azért vesznek részt a szociális ellátásban, mert az adott kérdésre, ami helyben van, az adott problémára, ami egy családnál van, a helyben lévő helyi szerveződések, egyébként az egyházak is megfelelő választ tudnak adni mint fenntartók. De ez a jogszabály, bármennyire is úgy látom, hogy ezt próbálták egypáran belemagyarázni, nem egy új szociális törvény. Tehát a szociális ellátás, a szociális ellátás finanszírozása jottányit sem változik ettől a törvénytől. Ebben a törvényben két kristálytisztán elkülöníthető dolog van.

(18.30)

Az egyik az, ami a múltra vonatkozik. Több ellenzéki képviselő is feltette azt a kérdést, hogy miért ezek az ingatlanok kerültek kiválasztásra. Ezek az ingatlanok nem kiválasztásra kerültek, hanem ezekben az ingatlanokban ma is ellátást nyújtanak ezek a szervezetek. Ami a mellékletben benne van, ott ma is szociális ellátás folyik, és ezek a szociális ellátások abban különlegesek, hogy ezek olyan feladatok, amelyeket az államtól vett át az egyház és az az egyházi fenntartó, amelyik az 1. mellékletben nevesítve van. A törvényjavaslat összes többi része pedig egy eljárást rögzít, olyan eljárást, hogy ha úgy dönt egy egyházi fenntartó, hogy ő szeretne egy szolgáltatást átvenni, akkor mit kell megtennie. Utána elhangzott az, hogy ebben az esetben egy tollvonással átkerül. Nem kerül át egy tollvonással. A törvény rögzíti azt, hogy kinek kell ezt előzetesen jóváhagyni, mindez után van egy nyilvános kormányhatározat erről, és ennek keretében tud egy tulajdonjog adott esetben átkerülni.

Korózs Lajos képviselő úr aggódott azért, hogy a plurális ellátásnak helye van a szociális ellátásban. Én így kezdtem az elején, ezért szeretném rögzíteni, hogy amit a szociálpolitikában is az elmúlt időszakban mondtunk, az a számok tükrében, azt gondolom, hogy beigazolódik. A szociális alapszolgáltatások, tehát amikor még megpróbálunk a családnak segíteni, és nem kivenni, elvenni és egy intézményben gondoskodni valakiről, ott úgy néz ki, hogy az önkormányzat több mint 48 százalékért felel, az egyházi fenntartók 44 százalékért, a civilek 7,5 százalékért, és az állam gyakorlatilag nincs ott az alapszolgáltatásoknál. A szakosított ellátásnál 29 százalék az állami arány, az önkormányzati majdnem 30, az egyházi 25, ahogy azt Kovács képviselő úr is mondta, és a civil arány 18 százalék. Tehát az a fajta sokszínűség, ami a szociális területen megvan, hogy civil, egyházi, önkormányzati, állami, az jelen van ma is. És van egy nagyon fontos kitétel, hogy az állam nem kivonul, az állami feladat ma, és ez után a törvény után, amennyiben támogatják, ugyanúgy megvan, finanszírozóként ott van az állam. A tavalyi évben történt meg az, hogy a költségvetési normatívák felemelésével 40 milliárd forinttal több pénz jut a költségvetésbe, pontosan a civil, az egyházi és az önkormányzati fenntartónak, ami a mostani 2020-as költségvetésben benne is van. Ezek az intézmények úgy működnek, hogy az állam a mögöttes finanszírozást megadja.

Ungár képviselő úr felvetette, hogy az 1,8-szeres szorzó miért van jelen az egyházak tekintetében. Azért, mert van egy vatikáni megállapodás, és az azt mondja ki, hogy az egyházaknak azt a finanszírozást kell megkapni, amit az állam egy adott ellátásra saját maga is elkölt. Tehát ebben a tekintetben azért van ott mindig egy utólagos normarendezés, merthogy azt az összeget kapják meg az egyházak, amit az állam fenntartóként elkölt erre az ellátásra. Nem többet kapnak meg, nem afölött kapnak meg, hanem addig rendezik ezt a normatívát.

Az ingatlanmutyira vonatkozó állítást, ami többször is elhangzott, határozottan visszautasítom. Sebián-Petrovszki képviselő úrtól elhangzott az az állítás, hogy a haszonelvűség oltárán áldozzák fel az ott élő ellátottakat. Én minden visszafogottság és szerénység mellett annyit szeretnék kérni, hogy látogasson el ezekbe az intézményekbe, és kérdezze meg az ott lévőket, akiket ellátnak ezek az egyházi fenntartók, hogy ők hogy látják az ellátásukat.

Elhangzott még az a kérdés, hogy tudjáke működtetni. Ez a törvényjavaslat semmilyen összefüggésben nincs a működtetéssel. A működtetés a költségvetési törvényben, a szociális törvényben, a Gyvt.-ben, a gyermekvédelmi törvényben van leírva. Ők ezeket az ellátásokat eddig is működtették. Itt arról szól a történet, hogy amikor az ingatlan átkerül tulajdonba a fenntartóhoz, akkor a fenntartó felelősségteljesebben tud gazdálkodni, könnyebben tud pályázni, és jó gazda módjára tud eljárni.

Ebben az öt és féloldalas törvényben a garanciális szabályokra is vannak passzusok; akár a 10. §-t is tudom mondani, ami felmerült kérdésként. A garanciális szabályok alatt az is benne van, hogy ha adott esetben egy egyház nem tudja ellátni a feladatait, akkor a visszaszármaztatás esetén ugyanúgy könyv szerinti érték van, mint ahogy ő megkapta. Tehát az állam részéről is vannak benne olyan elemek, hogy mindenki garanciális szabályok mellett tudja érvényesíteni azokat a jogokat és kötelezettségeket, ami felmerül ennek kapcsán.

Mindenkinek szeretném megköszönni a hozzászólásokat. Azt szeretném még egyszer rögzíteni, hogy ez a törvényjavaslat egyrészt lehetőséget biztosít egy rendezett eljárásra a jövőben. Egyébként ez az egyházi szereplőkkel, az érintett egyházakkal természetesen egyeztetésben történt. Másrészt viszont, akik eddig is elláttak feladatokat az elmúlt években, mert átvettek állami intézményfenntartásból intézményeket, az ő esetükben rendezi az ingatlanokat.

Még egyszer szeretném jelezni, hogy ez nem egy ingatlanmutyi része, hanem ez a szociális ellátás tekintetében az ott dolgozó és az ott feladatot ellátó, missziót vállaló egyházak részére a biztonságos működés megerősítése.

Még egyszer köszönöm szépen a hozzászólásokat. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  152  Következő    Ülésnap adatai