Felszólalás adatai

DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kereskedelem elválaszthatatlan az emberiség társadalomtörténetétől, de mint minden, ez a tevékenység is alá van vetve az idők változásának. Az új idők változását úgy hívják, hogy digitális korszak. Ennek következtében ez az évezredes múltú gazdasági ágazat meg kell hogy újuljon. Az internet ennek a digitális világnak a teremtő eszköze, megnyitotta a termékek és szolgáltatások világát. Ezzel természetesen olyan új utak keletkeztek, amelyeket eddig nem láthattunk. Adam Smith annak idején a piacot a láthatatlan kéz terepeként jellemezte, most egy olyan eszköz áll az emberiség rendelkezésére, amely ezt a kezet láthatóvá teszi.

Az információkat ugyanis könnyen meg lehet találni, így aztán néhány perc alatt minden terméknek minden más termékkel összevethetők az árai, a szállítási feltételei. Így válik a láthatatlan kéz láthatóvá, és a fogyasztó kiválaszthatja a számára optimális szolgáltatást, optimális terméket, optimális utat. Bill Gates, a Microsoft atyja nyilatkozta, hogy “a fogyasztónak igen előnyös lesz a hálózati életmód. A web a világ leghatalmasabb bevásárlóközpontja. Olyan kínálatot nyújt majd a vásárlóknak, amilyennel azelőtt nem találkozhattak. Megtalálják a keresett termék összes változatát, és sok esetben személyre is szabhatják a szolgáltatásokat. A végterméket pedig házhoz szállítják. Az internet, ez a világméretű hálózat lehetővé teszi azt, hogy helytől, eredettől teljesen függetlenül ott vásároljunk, ahol a legelőnyösebb feltételeket tapasztaljuk. Ráadásul mindezt úgy, hogy ki sem kell tennünk a lábunkat az otthonunkból. Nincs nyitvatartási idő, nincs hétköznap, nincs ünnepnap, 24 órás nyitva tartás az internet által teremtett piac nyitva tartása, így aztán bármikor bármit kívánságunk szerint beszerezhetünk.ö

Magyarországon is elkezdődött az elektronikus kereskedelem térhódítása. Jellemző, hogy 2005 végére 17 milliárd forint az az összeg, amelyet a vásárolók interneten keresztül szolgáltatások és termékek beszerzésére fordítottak. 2002-ben 4,5 milliárd forint volt ez az összeg. Természetesen ezek csak abszolút értelemben nagy számok, az arány tekintetében ezek nagyon kis számok. Hiszen az összes kiskereskedelmi forgalomnak még a nagyobb szám is csak 1 ezrelékével ér föl. Itt inkább arról van szó, hogy egy fantasztikus fejlődési potenciált mutat ez az internet által teremtett piaci tér, és nyilvánvaló, ha egyszer valami ekkora fejlődési lehetőségeket rejt magában, akkor ehhez viszonyulnunk kell a jog eszközeivel.

Mint ahogy a hagyományos, interneten kívüli kereskedelmet is nagyon fontos jogi eszközök segítségével szabályozzák annak érdekében, hogy a fogyasztók bizalma erősödjön, a termékek és a szolgáltatások minősége megfeleljen azon elvárásoknak, amelyek egy kereskedővel, egy szolgáltatóval szemben szokásszerűen elvárhatók.

Nyilvánvaló azonban, hogy ha a jogi szabályozásról gondolkozunk, akkor ez az új tér, amit az internet teremt, nem teljesen azonos szabályokat jelent, mint az interneten kívüli, szabvány fizikai térben zajló kereskedelmi tevékenység. Ezért a törvény, amelyről most beszélünk, sajátos jogi eszközöket kell hogy alkalmazzon. 2002 óta már van is egy hatályos elektronikus kereskedelmi törvényünk, és annak 2003-ban született egy módosítása. Ez a módosított törvény olyan jogi szabályozást jelent, amely a szolgáltatók és fogyasztók jogainak és kötelezettségeinek rögzítésével a hazai elektronikus kereskedelem fejlődését jó irányba terelte.

A módosítás szükségességére az Európai Unió bizottságának belső piaci szolgáltatások főigazgatósága levélben hívta fel hazánkat. Így tehát a jelenlegi törvénymódosítás célja a meglévő alapok továbbépítésével, hogy az Európai Közösség irányelveinek való megfelelés és a teljes jogharmonizáció jegyében az elektronikus kereskedelmet a Magyar Köztársaság határai között szabályozzuk. Nyilvánvalóan, mint itt utaltam is rá, egy olyan dinamikus fejlődésről van szó, amely lehetetlenné teszi az egyszer s mindenkorra történő szabályozást. Ezért a hatályos rendelkezéseket időről időre felül kell vizsgálnunk, ki kell értékelnünk, le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket, és utána döntenünk kell arról, hogy mit változtatunk.

Az elektronikus kereskedelmi törvény módosításának legfontosabb célja éppen az, hogy az időközben összegyűjtött tapasztalatok alapján a fogyasztói bizalom növelése és a pozitív elektronikus kereskedelmi folyamatok előmozdítása érdekében a jogszabályi környezetet hozzáigazítsa a megváltozott körülményekhez. Így ez a törvényjavaslat, amely önök előtt fekszik, a hazai szabályozás és a közösségi irányelv összhangját is meg kívánja valósítani, túl azon, hogy figyelembe veszi az elmúlt időszak fontos változásait. A javaslat, amelyet tárgyalnak, módosítja, illetve kiegészíti a törvény fogalomrendszerét. Ez két, eddig nem kellően körülhatárolt területet jelent. Mivel a törvény elsődlegesen kereskedelmi jellegű tevékenységekre állapít meg rendelkezéseket, ezért nem közömbös, hogy élesen elkülöníti egymástól a kereskedelmi és nem kereskedelmi fogalmát, már ahogy az az elektronikus térben jelentkezik.

Ebből az következik, hogy magáncélú közlések, mint például az elektronikus levelezés, a magánjellegű honlapok, vagy éppen a csevegőklubokban való megjelenés semmiképpen sem tartozhat e szabályozás körébe, mivel nem kereskedelmi tevékenységet fedez. Másrészt a javaslat jelentős előrelépést jelent az e-mail üzenetnek álcázott, és oly sok bosszúságot okozó, kéretlen reklámlevelek, úgynevezett spamek elleni küzdelemben. Az elektronikus hirdetés fogalmának és az erre épülő felelősségi rendszernek a megalkotásával hazánk a közösségi normáknál szigorúbb szabályozást fog megvalósítani.

(15.30)

Az elektronikus hirdetés fogalma, néhány kivétellel, a törvény alkalmazása alá von majd minden olyan elektronikus úton tett közlést, amely népszerűsít egy vállalkozást, szervezetet, kereskedelmi vagy ipari tevékenységet folytató személyt, árujukat vagy szolgáltatásaikat, valamint azokat a közléseket is, amelyek valamilyen társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó tájékoztatást tartalmaznak. Így tehát az elektronikus levelek tartalmáról a hangsúly át fog kerülni az elektronikus levelek kiéretlenségére, és a kiéretlen elektronikus levelek ellen fog ez a szabály, reményeink szerint, tartós védelmet biztosítani.

Külön ki kell emelnünk a törvényjavaslat azon nézetét, amely a fogyasztók érdekének védelmében bővíti és egyértelművé teszi a hatóságok rendelkezésére álló szankciórendszert. Nem sokat ér az a törvény, amelynek betartatására nem állnak rendelkezésre eszközök. Célunk az, hogy az elektronikus kereskedelmet hasonlóan biztonságossá tegyük, mint a hagyományos kereskedelmet, ugyanolyan garanciákat építsünk be a visszaélésekkel szemben, mint a hagyományos kereskedelemben létező garanciák.

Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvénymódosítási javaslat elfogadásának az a célja, hogy vállalt nemzetközi kötelezettségeinknek eleget téve megteremtsük az elektronikus kereskedelmi szektor teljes jogharmonizációját. Bízom abban, hogy a törvény új formájában még áttekinthetőbb, még több garanciát biztosító keretjellegű szabályozás lesz, amely segíti annak a hatalmas potenciálnak a kibontakozását, amelyről beszéltem, mely potenciál szoros összefüggésben van a gazdasági növekedéssel, a jóléttel, a mindennapjaink során elégedettségre okot adó kereskedelmi tevékenységgel.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot ennek megfelelően megvitatni, majd elfogadni szíveskedjék.