Készült: 2024.03.29.09:03:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

255. ülésnap (2017.11.06.), 198-200. felszólalás
Felszólaló Dr. Hadházy Ákos (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:26


Felszólalások:  Előző  198 - 200  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HADHÁZY ÁKOS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Én is nagyon fontosnak tartom, nagyon sokat mond, hogy kik vannak itt, és kikre bízta a kormány, hogy próbálja menteni a menthetetlent, és próbálja azt mondani ezeknek az embereknek, hogy meg van oldva a problémájuk. Másodrendbeli politikusok. (Derültség.)

Szeretném megidézni a miniszterelnököt is, aki önöknél egy picit rangosabb. Hallgassuk meg! (Bekapcsol egy magnetofont, Orbán Viktor hallható: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Segítenünk kell, mert az nem megy, hogy egy országban egymillió embert csak úgy ukmukfukk becsapjanak. ‑ Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)

ELNÖK: Elnézést, képviselő úr, de ilyen nem volt előre jelezve, hogy bármilyen segédeszközt használna, úgyhogy ezt meg kellett akadályoznom. Folytassa kérem!

DR. HADHÁZY ÁKOS, az LMP képviselőcsoport­ja részéről: Köszönöm szépen. Ha házszabály­elle­nes az, hogy a miniszterelnök hangját itt meg­idézzük, akkor felolvasom azt, amit nem engedtek. Azt mondta, az nem fog menni, hogy emberek fizetik éveken át a keresetükből a törlesztőrészleteket, és kiderül, hogy többel tartoznak, mint amikor meg­kezdték visszafizetni az adósságaikat.

(16.00)

Azt mondta a miniszterelnök, hogy ilyet nem lehet csinálni a magyarokkal; ezt mondta 2011-ben. Önök nagyon jól tudják, hogy ugyanaz a helyzet. Nagyon-nagyon sokan, több százezren vannak, én is ilyen vagyok, akik fizetjük már tíz éve a hiteleket, a négyötödét kifizettem annak, amit fölvettem, és még mindig másfélszeresével tartozom. Én tudom fizetni, de nagyon sok ember nem tudja fizetni. Önök is nagyon jól tudják, több tízezer, több százezer ilyen ember van, akiknek ez hatalmas problémát okoz.

Látjuk a kilakoltatásokat, látjuk, hogy mindennap kilakoltatások vannak, emberi tragédiák vannak. Krízisről beszélünk. Ugyanúgy krízis ez, mint a menekültkrízis. Ez is krízis, ugyanúgy krízis, mint az egészségügyi krízis. Ez is krízis. Önök most megszavazták nagy nehezen a moratóriumot azért, mert rájöttek, hogy nem tesz jót az önök kampányának, amikor mindennap egy kilakoltatásról lesz szó a parlamentben. Beadjuk mi is a moratóriumjavaslatot, de nemcsak áprilisig, hanem addig, amíg nem oldódik meg ez a probléma.

A vitanap feladata természetesen a szembesítés, de leginkább a megoldási javaslatok bemutatása. Ehhez azonban valóban foglalkozni kell a történelemmel, foglalkozni kell azzal, hogy mi történt. Valójában itt nem devizahitelezésről beszélünk, hanem egy tömeges fogadásról. Fogadásról: a bankok arra fogadtak, hogy gyengülni fog a forint, míg a hiteleket felvevő emberek arra fogadtak, hogy a forint stagnálni fog. Csak éppen a bankok elfelejtették azt, hogy úriember biztosra nem fogad. Ők tudták, bizonyíthatóan tudták, hogy a magyar forint gyengülni fog, méghozzá jelentősen gyengülni fog, és ez rendkívül sok ember életét fogja tönkretenni vagy akár el is venni.

Azonban ebben a játékban nem csak a bankok voltak azok, akik nem voltak úriemberek. Ebben a játékban nem volt úriember a kormány, amelyik szándékosan gyengítette a forintot. Emlékezzünk Kósa Lajosra; de mielőtt gyengítette, nem tette rendbe ennek a több százezer, sőt millió embernek a problémáját. Önök elmondták, ma nagyon sok hülyeséget hallottunk itt, de azt mondták, az a legfelháborítóbb az volt, amikor azt mondták, hogy nagyon jó időben csinálták a forintosítást. Ha nagyon jó időben csinálták volna a forintosítást, megcsinálták volna 2010-ben. A Nemzeti Bank megvette az eurót 160 forintért, 2010-ben 180 forinton forintosíthatott volna. De ha elkéstek róla, 2011-ben 220 forinton forintosíthatott volna, és még 20102-ben is 240 forinton forintosíthatott volna. Miért nem tette? Miért nem tette ezt?

A másik, ami miatt önök egyáltalán nem úriemberek, sőt, inkább gazemberek, az pedig az, hogy megtették azt a játékot, hogy kivetették a banki különadót, és azt mondták, hogy önök aztán most nagyon megbüntették a bankokat. Önök mondják azt, Dömötör Csaba mondta egy kormányinfón, hogy 1000 milliárd forintot vettek el a bankoktól 2011-től, csak éppen egy dolgot elfelejtettek: ezt visszaadni azoknak, akiktől ezt az extraprofitot a bankok visszavették. (Dömötör Csaba: Sosem voltam kormányinfón.) Elfelejtették visszaadni a devizahiteleseknek.

Az LMP felhívta a figyelmet, hogy rendben van a különadó, de csak akkor, ha azt a devizahiteleseknek adják vissza. Ezt elfelejtették, az LMP ezt pótolni fogja. Az 1000 milliárd forintot vissza fogjuk adni. Nyilvánvalóan a költségvetésben ezt már önök elköltötték Puskás Stadionra meg minden hülyeségre, de ezt is apránként vissza lehet adni, ha nem is egy év alatt.

A másik gazember, és talán a legnehezebben érthető, hogy miért merte ezt megtenni, a Magyar Nemzeti Bank működése. Azért merte megtenni, amit csinált, mert nagyon jól tudja, hogy az átlagember nem érzi, és nem tudja azt, hogy ha gyengül a forint, az valakinek jó is lehet. Az átlagember azt érzi, hogy gyengül a forint, neki nő a tartozása, nőnek a részletei. Nem tudja azt, hogy a gyengülő forinton is horribilis pénzeket lehet keresni. A Magyar Nemzeti Bank ezt tette.

A Magyar Nemzeti Bank, amikor a forintosításkor 260 forintért adta el a bankoknak a pénzt, amit 160 forintért vett meg, akkor minden eurón 100 forintot nyert. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy eddig elég nagy tévedésben voltunk mindannyian. 260 milliárd forintról beszélünk, ami az alapítványokban benne van, a Nemzeti Bank alapítványaiban benne van. De a Nemzeti Banknál jóval több pénz áll rendelkezésre, és ez a megoldás szempontjából nagyon fontos, mert nyilvánvalóan ezt a pénzt vissza kell adni, és ezt azonnal vissza lehet adni a devizahiteleseknek.

A Magyar Nemzeti Bank augusztus 17-én kiadott egy közleményt, amelyben azzal dicsekszik, hogy a forintosításkor 8 milliárd eurót adott át a bankoknak. Ha ő 8 milliárd eurót 260 forintos árfolyamon adott át, és 160-ason vette, és 100 forintot nyert minden eurón, ez pont 800 milliárd forint nyereség. Számomra egész megdöbbentő volt valamelyik héten, amikor a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának jelentéséről beszéltünk, ahol a felügyelőbizottság jelentése mondja azt, hogy ’13 és ’15 között 890 milliárd forint nyeresége keletkezett a Magyar Nemzeti Banknak. Nem tudjuk, hogy hol van teljesen ez a pénz, mert ebből 150 milliárd forint eredménytartalékban van, 260 milliárd a luxusalapítványoknál, 50-et befizettek az államnak.

Valahol még van 400 milliárd forint. Meg fogjuk találni, és ezt a 800 milliárd forintot azonnal oda fogjuk adni a devizahiteleseknek. Nyilván legelőször azoknak, akik a leginkább rászorultak, akik a leginkább megszorultak, de természetesen azokról a devizahitelesekről sem szabad elfeledkezni, akik rendkívül sok túlórával, vagy azért, mert elmennek külföldre, ott hagyják a szüleiket, családjukat, de így vagy úgy, valahogy tudják nyögni ezeket a tisztességtelen hiteleket.

Az LMP tehát mindent meg fog tenni azért, hogy a 160-180 forint körüli árfolyamra lehessen korrigálni a jelenleg futó hiteleket, és meg fogjuk azt is vizsgálni, hogy hogyan lehet azoknak is a kárpótlását megoldani, akik valahogy korábban erejüket megfeszítve megoldották már a hitelt, vagy aki már elvesztette a lakását, mert végrehajtották a lakását. Ez a tisztességes, és ebből a 1800 milliárd forintból erre minden lehetőség is megvan.

Nagyon fontos bírósági döntésekre várunk az európai uniós bíróságnál, amelynek el kell döntenie, hogy kinek kell a devizahitel-árfolyamok kockázatvállalását viselni. Hiszen nyilvánvalóan nem igazságos, hogy csak a devizahiteleseknek. De számunkra nem az az érdekes, hogy mi lesz a bírósági döntés, számunkra az az érdekes, hogy tudjuk, hogy nemcsak a devizahiteleseknek, hanem a felelős kormánynak, az ezért felelős kormánynak is, az ezért felelős Magyar Nemzeti Banknak is a kockázatot viselnie kell.

Sajnos, egyértelmű és pontos adatot nem tudunk mondani, hiszen nem áll rendelkezésünkre, ez önöknek rendelkezésükre áll, nekünk nem áll minden adat rendelkezésünkre, ezért a kormányváltás után, a kormány felállása után az első parlamenti napon meg kell alakítani egy vizsgálóbizottságot. És azonnal az első intézkedéssel az új parlamentben le kell állítani a végrehajtásokat addig, amíg nem tisztázzuk a részleteket, és addig, amíg nem tudjuk megtenni a szükséges intézkedéseket, amelyekre, még egyszer mondom, meglesz a fedezet. Meglesz az a fedezet, amit a bankoktól elvettek… ‑ a devizahiteleseken keresett extraprofitot, 1000 milliárd forintot, és azt, amit Matolcsy keresett a devizaátváltáskor, azt a 890 milliárd forintot.

Nagyon fontos még egy jog, itt már volt szó róla, az elsétálás joga. Semmibe nem kerülne a kormánynak, hogy megteremtse az elsétálás jogát. Ez a rész, amit a bankoknak kell viselni a kockázatból. Nem lehet azt megengedni, hogy valakinek elárverezzék, a házát, elveszítse mindenét az égadta világon, és utána még 15-20-30 millió forint hitele megmaradjon. Ez az, amit még meg kell tenni. Meg is fogjuk tenni. Kormányváltás kell hozzá, ezért is mindent meg fogunk tenni.

Végül hadd mondjam azt, hogy az LMP 3 percet a függetlenek számára át fog adni az időkeretéből. Köszönöm szépen. (Demeter Márta és dr. Szél Bernadett tapsol.)




Felszólalások:  Előző  198 - 200  Következő    Ülésnap adatai