Készült: 2024.04.19.22:06:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

21. ülésnap (2010.07.05.), 386. felszólalás
Felszólaló Szilágyi László (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:32


Felszólalások:  Előző  386  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A patikaalapítási moratóriummal alapvetően egyetértünk. Nagyon pontos és jó helyzetelemzést adott ezzel kapcsolatban. Ezzel is egyetértünk, de mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy ezt csak első lépésként lehet elfogadni. Ha néhány héten, hónapon belül nem követi valamiféle szabályozási lépés, akkor arra lehetünk felkészülve, hogy tartósan megmaradnak a problémák a gyógyszer-kiskereskedelemben. Ahogy ön említette, a vertikálisan integrált cégek komoly problémát okoznak, hiszen ők kibírják, hogy tartósan a veszteséges zónában mozogjanak, és így a többiek rovására egyfajta versenyjogi előnyre, egyéb versenyelőnyre tegyenek szert, úgyhogy ez bizony versenyjogi kérdéseket is felvet, amelyeket mindenképpen rendezni kell.

Bizonyos, hogy a gyógyszergyártói tulajdon a kiskereskedelemmel nem összeférhető, nem megengedhető. Ugyancsak problémás a nagykereskedői tulajdon jelenléte a kiskereskedelemben. Sokszor árkartellhelyzetben vannak ezek a nagykereskedők, és nagyon komoly problémát okoznak elsősorban a kis piaci szereplők számára. Szükség van dömpingellenes intézkedésekre és a tulajdonosi összeférhetetlenségi szabályok megalkotására.

Alapvető probléma a jövedelmezőség hiánya a kiskereskedelemben. Nagyon alacsony az ár, és amit csak nagyon nagy forgalommal lehetne túlélni, én azt gondolom, és nagyon nagy forgalmat nem tudnak elérni a kis patikák nyilvánvalóan, és ezek az árrések évről évre csökkennek, és a kistelepüléseken csökken a forgalom is, és általában is csökken a forgalom, hiszen egyre több versenytárs lép be a piacra.

Nagyon sok kritika fogalmazható meg a jelenlegi gyógyszerpiaccal szemben, magas társadalmi költségekkel egyre alacsonyabb szolgáltatási minőséggel dolgoznak a szereplők, és ezért azt gondolom, hogy átgondolt intézkedésekre van szükség, és remélem, hogy a kormány elfogadja az LMP segítségét. Mi szeretnénk előállni egy olyan koncepcióval, amely egy fenntartható rendszert eredményez a későbbiekben.

Az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetéséről nem akarnék újra komolyan szót kérni, hiszen valamikor, nem is tudom már, mikor, kora délután volt alkalmam egy interpellációt elmondani ezzel kapcsolatban. Választ is kaptam a kérdésem egy részére. Mi azt gondoljuk, hogy nélkülözhetetlen egy ilyen hatóság egy modern demokráciában, és akkor is, ha tudjuk, hogy az EBF egyes feladatait a több-biztosítós modellre szabták, rengeteg olyan funkciója maradt, amelyre nagyon nagy szükség volna. Azt gondoljuk, hogy nem megszüntetni kell a felügyeletet, ezt a hatóságot, hanem az ön által is említett visszaélések kiküszöbölésére van szükség, és garanciákat kell beépíteni az eljárások menetébe. Mindenképpen visszalépést jelentene, ha ez a hatóság megszűnne, és betegjogok sérülnének, és az állami intézmények átláthatósága is csökkenne.

Azt említettem délután is, hogy húszezres nagyságrendű eljárást kezdeményeztek a felügyeletnél, és ebből több ezer eljárás meg is indult. Igazából nem látjuk azt a szervezetet, ahova lehetne érdemben fordulni a betegjogok érvényesítése kapcsán, hiába van több ilyen út, és délelőtt a bizottsági ülésen is hallottunk erre példákat, a betegjogi közalapítvány jelen formájában nem alkalmas egy ilyen típusú hatósági munkára, nem is ez a feladata. Nagyon sokat kellene tenni azért, hogy az ÁNTSZ-hez vagy az OEP-hez bizalommal tudjanak fordulni a betegek, akik valamilyen jogukban megsértve érzik magukat. Ugyanígy az önkormányzati, akár rendőrségi, bírósági út egy egyszerű halandó számára nem feltétlenül járható, ezért azt gondoljuk, a felügyelet azon funkciója, ahol záros határidőn belül anonimizálva lefolytatta az eljárást, és valamilyen szankciót hozott, ez mindenképpen egy pozitív előrelépés volt.

A hatóság azon feladatát emelném még ki, amely minőségi értékeléssel foglalkozott. Azt gondolom, nagyon világos indikátorrendszert dolgoztak ki, és a honlapjukon ezt közzé is tették. Nagyon bízom abban, hogy ez a munka nem vész el, ha a felügyelet valóban megszűnik, és úgy lesz, ahogy ön mondta, hogy ezeket a honlapos felületeket továbbra is el tudjuk majd érni, és mezei halandóként, betegként, laikusként tudjuk értékelni ezeket az adatokat.

Az Egészségbiztosítási Felügyelet nagyon fontos feladata, hogy tanulmányozza az egyes egészségbiztosítási szolgáltatásokat és az ellátások minőségét, illetve az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését. Talán ez lenne a legnagyobb veszteség, ha valamilyen módon eltűnne az átszervezés közepette. A miniszter úr által is felsorolt feladatokat - és nem kevés ez a feladat - szeretnénk egy megnyugtatóan működő szervezet hatáskörében tudni.

Talán nem teljesen eretnek az a javaslatunk, amit módosító formájában is benyújtottunk, hogy ha ez a felügyelet meg is szűnik, ne adj' isten, valamilyen formában ez a felügyeleti tanács maradjon meg, hiszen bárhova is kerülnek ezek a hatósági funkciók, a felügyeleti tanácsra, amely akár civil szervezetekből, akár szakmai kollégiumok küldötteiből áll valamiféle átszervezés után, mindenképpen szükség lehet.

Talán még egy apróság, hogy a megszűnő, a hatályukat vesztő rendelkezések között érzek egyfajta zavart. A 25. § 1. pontjában a c) és a d) pont, úgy gondolom, valahogy nem koherens, és ezt pontosítani kell. A c) pont megszünteti az Egészségbiztosítási Felügyeletről szóló törvény majd' minden rendelkezését, de mégis meghagy hármat vagy négyet, majd a következő pont az egészet megszünteti, úgyhogy itt van valamiféle kodifikációs pongyolaság. Gondolom, ezt holnapra módosítók formájában lehet pontosítani úgy, hogy még a magamfajta laikus számára is értelmezhető legyen.

Köszönöm szépen a figyelmüket és türelmüket.




Felszólalások:  Előző  386  Következő    Ülésnap adatai