Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a kormányzati és jogalkotási inkompetencia egy újabb látványos bizonyítéka. A 74 oldalas, mindenféle összefüggést nélkülöző sa­látatörvény nagy része nem több az Orbán-kor­mány által benyújtott törvények utólagos hibajavításánál. Például módosul, immár harmadik alkalommal a 2012-ben elfogadott új szabálysértési törvény. De olyan törvényeket is módosítani akarnak, amelyeket alig egy éve fogadtak még csak el. Így az előterjesztés tartalmazza például az arcképelemzési nyilvántartásról szóló törvény, valamint a kémény­sep­rőipari tevékenységről szóló törvény módosításait is.

E tekintetben a legkirívóbb a tavaszi ülésszakon, több hónapos kodifikációs munka és számos egyeztetés eredményeként ötpárti konszenzussal elfogadott terror elleni törvénycsomag módosítása. Mint kiderült, a Belügyminisztérium úgy készítette elő a Ter­ror­elhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, rövidített nevén a Tibek adatkezelési szabályait, hogy teljesen figyelmen kívül hagyta a légi­utas­adatok kezeléséről szóló, áprilisban elfogadott uniós irányelvet. A Tibekről szóló törvény csak júliusban lépett hatályba, a főigazgatóját néhány hete nevezték ki, de máris ott tartunk, hogy a Tibek adatkezelési szabályait módosítani kell.

Persze lehet, sokan csak legyintenek, hogy csupán jogtechnikai jellegű rendelkezésekről van szó. Ne tegyék! A Tibek működésének lényege ugyanis éppen az, hogy szinte az összes rendészeti és nemzetbiztonsági adatbázishoz, valamint egyéb állami adatbázisokhoz közvetlenül hozzáfér, és azok adatállományát összekötheti. Ezért a Tibek esetében pont az adatkezelési szabályoknak hallatlan jelentőségük van. Ezen a területen elavult, uniós joggal össze nem egyeztethető rendelkezéseket törvénybe iktatni súlyos jogalkotási mulasztás.

Ami igazán elképesztő, hogy az egyik olyan rendelkezés hatályon kívül helyezését is javasolja a Belügyminisztérium, aminek törvénybe iktatásához ta­vasszal még foggal-körömmel ragaszkodtak. A megfogalmazott ellenzéki aggályok ellenére tavasszal törvénybe foglalták, hogy terrortámadás esetén a hírközlési szolgáltatók kötelesek úgymond elsőbbséget biztosítani a rendészeti szervek kommunikációjának. Ennek végrehajtási szabályait a kormánynak kellett volna rendeletben meghatároznia. Az ötpárti egyeztetéseken az ellenzék sem vitatta a kormánypárti célkitűzés létjogosultságát, azonban megkérdőjeleztük annak megvalósíthatóságát.

Ez a törvényjavaslat a bizonyosság rá, ismét igazunk volt. Egészen megdöbbentő módon most maga a Belügyminisztérium írja le, idézem az indoklásból: „A terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel történt módosítás folytán a beépített rendelkezések időközben aktualitásukat vesztették. Ezért hatályon kívül helyezésük szükséges.” Aktualitásukat vesztették. A július 17-én hatályba lépett törvény rendelkezései szeptember közepén aktualitásukat vesztik. Két hónappal ezelőtt bezzeg még aktuális és nemzetmentő volt ez a javaslat.

Az igazán őszinte vallomás azonban még csak ezután következik. Az indoklás további részében ugyanis a BM kifejti, hogy a szóban forgó rendelkezés indokolatlan terhet jelentene az érintett hírközlési szolgáltatók számára. De a BM mindenkit igyekszik megnyugtatni, hogy nincs itt semmi probléma, mert időközben a rendészeti szervek kommunikációjának zavartalansága a kormányzati hálózaton keresztül is biztosítottá vált. Azt mindenki döntse el maga, hogy ez a két hónap alatt végbement páratlan fordulat megnyugtatja‑e vagy sem. Persze, üdvözlen­dő, ha valóban csodálatos technológiai előrelépés történt e téren, azonban sokkal valószínűbb, hogy eleve feleslegesen vegzálták a hírközlési szolgáltatókat.

A másik, ennél sokkal rosszabb, de egyáltalán nem elképzelhetetlen forgatókönyv, hogy az új szabályra ugyan szükség lenne, de annak részletes szabályait és érvényesítésének módját képtelen volt ki­dol­gozni a kormány. Akármelyik forgatókönyv szerint is alakultak az események, a Belügyminisztérium ebben is súlyos hibát vétett, ami több, mint nyugtalanító.

A döbbenetes mennyiségű és több helyütt meglepő hibajavítások során túl a törvényjavaslat több, tartalmi szempontból elfogadhatatlan elemet is tartalmaz. Az egyik ilyen az úgynevezett ASP rendszer kiépítéséről szóló rendelkezés kiegészítése az önkormányzati törvényben. Az ASP rendszer egy olyan informatikai rendszer, amelynek révén a kormány nyomon követheti az önkormányzatok gazdálkodását. Egy korábban a sajtóban kiszivárgott tanulmány szerint az ASP rendszer bevezetésének végső célja, hogy elvonják, központosítsák a polgármesteri hivatalok gazdálkodási feladatait, és kormányzati gyámság alá helyezzék az önkormányzatokat. Csakúgy, mint az Orbán-kormány az iskolák és a KLIK viszonyában már megtette.

Az ennek első lépését jelentő törvényjavaslatot a Fidesz már a tavaszi ülésszakon megszavazta. Ráadásul ebben a törvényben kijátszották a kétharmados önkormányzati törvényt, és feles többséggel hatalmazták fel a kormányt az önkormányzati autonómiát erőteljesen sértő rendszer kiépítésére. Az MSZP élesen ellenezte ennek az önkormányzati jogokat lábbal tipró rendszernek a kiépítését. A most benyújtott törvényjavaslat ezt az eleve alkotmányellenes felhatalmazást bővíti ki. Eszerint a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg az ASP rendszer elemeit és működésének szabályait. Csakúgy, mint tavasszal, az MSZP most is elfogadhatatlannak tartja ezt a javaslatot.

Szintén tartalmi szempontból elfogadhatatlan, hogy a kormány a szabálysértési ügyek bírósági felülvizsgálatát már nemhogy bírósági titkárokkal, hanem bírósági ügyintézőkkel akarja elbíráltatni. Várjuk a következő törvényjavaslatot, hogy a portások mikor kerülnek sorra. A törvényjavaslat szerint ugyanis szabálysértési ügyekben tárgyaláson kívül, a bíróság hatáskörében bírósági ügyintéző is eljárhatna. Vagyis tárgyaláson kívül dönthetne a szabálysértési hatóságok döntéseivel szembeni kifogásról, valamint az elzárással sújtható szabálysértési ügyekben. Az MSZP már az ellen is tiltakozott, amikor ’10 nyarán az Orbán-kormány egyik első intézkedéseként lényegében a bírósági titkárokat jogosította fel szabálysértési ügyben a bírói jogkörök gyakorlására. A most benyújtott törvényjavaslat ennél még jóval tovább megy: nem jogász végzettségű ügyintézőktől várja el az érdemi ítélkezési tevékenység ellátását. Mindezt úgy próbálják szalonképessé tenni, hogy a bírósági ügyintéző csak bírói vagy bírósági titkár felügyelete mellett láthatja el ezt a tevékenységet. Azt persze majd a gyakorlat fogja kialakítani, hogy ez milyen intenzitású és mélységű felügyeletet jelent. A bíróságok leterheltségét ismerve e tekintetben azonban különösebb illúzióink nem lehetnek.

Ez a módosítás különösen elfogadhatatlan annak fényében, hogy a 2012-ben elfogadott szabálysértési törvény a szigorú, büntetőjogot idéző fogalomrendszerével és szankcióival jobban hasonlít egy kihágási büntető törvénykönyvre, mintsem a korábbi szabálysértési jogra. Ilyen törvényi keretek között alkotmányos szempontból szerintünk elfogadhatatlan, ha az ítélkezési tevékenységet nem bíró látja el.

Úgyszintén tartalmi szempontból elfogadhatatlan az arcképelemzési nyilvántartásról szóló törvény módosítása. Jelenleg az arcképelemzési nyilvántartást a Központi Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, a KEKKH vezeti és működteti. Ezt a feladatot a törvényjavaslat indoklása szerint 2017. január 1-től két másik szerv fogja ellátni. Az arcképelemzési nyilvántartás vezetését közvetlenül a Belügyminisztérium, miközben az arcképelemző tevékenység működtetését a Nemzeti Szakértő és Kutató Intézet fogja végezni. Ez a rendelkezés több aggályt vet fel. Egyfelől rámutat arra, hogy az eddig legalább némi szakmai önállósággal rendelkező központi hivatalok teljes beolvadása és szétverése milyen következménnyel jár. Ugyanis korántsem megnyugtató, hogy az arcképelemzési nyilvántartást maga a Belügyminisztérium fogja kezelni.

Különösen érthetetlen ez annak fényében, hogy magának a rendszernek a működtetését más szerv végzi majd. Érthetetlen, miért kell ketté választani az arcképprofil nyilvántartásáért felelős szervet és az elemzést végző szervet. Az MSZP már az arcképprofil nyilvántartásról szóló törvény vitájában számos aggályt vetett fel a szabályozás módjával összefüggésben. Az akkor megfogalmazott aggályokat a mostani törvényjavaslat nemhogy enyhítené, hanem még súlyosabb színben tüntetni fel.

Ezek az elfogadhatatlan tartalmi elemek önmagukban sem teszik lehetővé a benyújtott törvényjavaslat támogatását. Azonban a 74 oldalas salátatörvény mindezektől függetlenül is elfogadhatatlan.

(16.10)

Az MSZP sem most, sem a jövőben nem fog asszisztálni az Orbán-kormány dilettáns jogalkotási gyakorlatából fakadó hibák javítgatásához. Arra kérjük önöket, hogy fejezzék be végre, hogy hatástanulmányok és megalapozott előkészítő munka nélkül fogadnak el elképesztő mennyiségű törvényt. Fejezzék be, hogy kísérleti egérként kezelik a magyar polgárokat és vállalkozásokat, akiknek csak a szerencséjükön múlik, hogy belerokkannak‑e egy‑egy elhibázott törvénymódosításukba! Itt lenne az ideje, hogy a Fidesz végre visszaállítsa a szakmailag megalapozott jogszabály‑előkészítést és a normális mederben zajló, érdemi parlamenti munka feltételeit. Ne néhány héttel az elfogadásuk után javítgassák törvények tucatjait, mindez ugyanis aláássa a jogbiztonságot, és a lezüllesztett jogalkotás komoly versenyhátránnyá válik Magyarország számára, megkeserítve leginkább az önök által állandóan hivatkozott magyar emberek életét. Szerintem, képviselőtársaim, nem erre esküdtek fel. Az MSZP a törvényjavaslatot nem támogatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)