Felszólalás adatai

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvényjavaslatról folytatunk itt most vitát, mely nemcsak meghatározza, szabályozza egy új információs társadalom működését, hanem olyan új feltételeket teremt, ami társadalmunkat alapvetően új feladatok elé állítja.

Szeretném leszögezni, hogy mondandóm nem a törvényjavaslat kritikája vagy dicsőítése. A javaslat nem más, mint a korábbi törvény gyermekbetegségeinek kiküszöbölése, fogalmak pontosítása és egy-két új jogintézmény bevezetése. Ennek az az oka, hogy az úgynevezett e-társadalom gyors ütemű fejlődése kinőtte az eddigi szabályozási kereteket, és szükségessé vált az újraszabályozás.

Óriási lépés volt az elektronikus aláírásról szóló törvény megalkotása, a végrehajtási rendeletek kiadása, az aláírás-hitelesítő szolgáltatók létrejötte. A szakmai közvélemény elégedett, szűk elitjük boldog, a kormányzat pedig egy nagy pipát tehet a feladat mellé. De sajnálatos módon még nincs okunk az ünneplésre. Ennek pedig egyszerű oka van: ez a törvény is, mint bármelyik, az emberek, a társadalom mindennapjait, életét hivatott szolgálni. A jogtudomány alaptétele, hogy a jog követi az életet, és a már kialakult viszonyokat szabályozza. Nos, a magyar aláírás-hitelesítés területén nincsenek kialakult viszonyok, és félő, hogy a jogszabály ezért öncélúvá válik. Azért szabályoz egyre pontosabban, hogy bizonyítsa önnön létjogosultságát.

Az informatikai szektor szakmai elitje fokozatosan eltávolodik a mindennapoktól. Úgy módosít törvényt a kormány, hogy gyakorlatilag cégen belüli minimális alkalmazásokon kívül nincs érdemleges használatban az elektronikus aláírás. Máig sajnos kevés netpolgár használja ezt az új technológiát.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jogbiztonság elve megköveteli, hogy a jogszabályok ne változzanak a gazdasági-társadalmi viszonyok ciklusai alatt. Maga az alapjogszabály sem régi, de például a salátatörvény módszereivel módosított közbeszerzési törvény még hatályba sem lépett, a cégbíróságról szóló törvényen pedig még meg sem száradt a tinta, és már módosításra kerülnek e törvényjavaslattal.

A jogalkotásról szóló törvény szerint a jogszabálynak közérthetőnek és világosnak kell lennie. Meggyőződésem szerint ezen javaslat is törekszik erre, de sajnos kevés sikerrel. Az állampolgárok számára ez teljességgel misztikus terület. A törvényjavaslat indoklása nem tér ki részletesen arra, hogy milyen társadalmi, gazdasági hatások indokolták a módosítás szükségességét, és hogy a módosítás milyen hatásokat eredményez. Úgy szabályoz az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, hogy fogalma sincs, vagy ami még rosszabb, nem kívánja velünk megosztani azon számításokat, stratégiákat, melyek a törvényjavaslat elfogadásával a gazdaságban vagy a társadalomban bekövetkeznek. Márpedig ez törvényi követelmény, melynek a minisztérium immár sokadszorra képtelen eleget tenni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalmi-gazdasági hatásokat elemezve nyilvánvaló, hogy a magyar társadalomnak fogalma sincs az elektronikus aláírás jótékony hatásairól. Próbáltam utalni arra, hogy az IT-szektor egyes szegmensei - például a PKI alkalmazása - egy szűk szakmai közeg kiváltságainak tűnnek, és ez a szűk szakmai elit a tevékenységét még misztifikálja is érdekeinek védelmében.

Ezen a ponton attól a céltól távolodunk el, amely gazdaságilag és társadalmilag is hasznos volna számunkra. A szakkifejezésekkel operáló jogszabály az informatikai szakmában nem járatos halandók számára teljesen érdektelen. Nincs társadalmi befogadó közeg, mely megértené, használná és változtatásokat generálna az elektronikus aláírás jogi környezetében. Gyakorlatilag olyan törvénnyel állunk szemben, mely fél tucat cég egymás közötti, valljuk be, üzletileg eddig sikertelen vállalkozását szabályozza. A jog előreszalad, az élet marad. Mindenki a jobb és pontosabb szabályozásban, valamint az államban látja a megváltást. Való igaz, az államnak és az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak van szerepe a PKI bevezetésében, de nem úgy, ahogy ez most zajlik. Elborzasztó statisztikákat lehet olvasni a magyar IT-írástudatlanságról. Önmagában ez nem lenne baj, de ha mi versenyképesek akarunk lenni, akkor nem jogszabályokat kellene módosítgatnunk, hanem a társadalmat kell megismertetni az új technológiával. Ezen túl állami oldalról a sokat és szépen hangoztatott elektronikus kormányzásért kellene tenni valamit az illetékes kormányszerveknek.

Senki nem szívesen áll sorba és aláztatja meg magát az ügyintézők által az önkormányzati okmányirodák, a földhivatal, az APEH székházaiban, ügyfélváróknak kinevezett udvaraiban. Sokat segíthetne az elektronikus aláírás akkor, ha a kormány nem a piacot próbálná pontosabban meghatározni, hanem a maga feladatait ellátná.

(10.40)

Egyszerűen társadalmi igényt kell teremteni a kulturált, európai ügyintézésre. Ha az állam használni fogja az elektronikus aláírást, a piac más szereplőinek, bankoknak, biztosítóknak is több bizalmuk lesz az állampolgárok által készségszinten használt PKI-technológiák bevezetésére. Akkor lesz piacuk a most vegetáló szolgáltatóknak is.

Tisztelt Országgyűlés! Véleményem szerint meg kell magyarázni, meg kell ismertetni az emberekkel az új technológiát, életük részévé kell tenni, és ezek után kellene a piaci szereplők és a szakma guruinak igényeit, elképzeléseit jogszabályba rendezni.

Hozzászólásom végén szeretném megköszönni az Országgyűlési Könyvtár képviselői kutatószolgálat által készített kiváló háttéranyagot.

A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja módosításokkal el fogja fogadni a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)