Készült: 2024.03.28.10:32:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

303. ülésnap (2013.09.17.), 140. felszólalás
Felszólaló Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:39


Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rövidre fogtam a szót a bizottsági vélemény ismertetésekor. Most egy picit többet szeretnék foglalkozni részben az elektronikus rendszer, illetve a bizalmi ügyvéd tekintetében a törvényjavaslatban foglaltakkal.

Azt hiszem, egyikünk sem vitatja ebben a Házban, hogy a törvényjavaslat preambulumában meghatározott célok és a célok eléréséhez szükséges eszközök részben a magyar jogrendszer, részben pedig az eddigi hiányos, kicsit túlhaladott, illetőleg hatályba nem lépett jogszabályok okán szükségessé vált. Az állami szervek és a helyi önkormányzati szervek panaszelintézési módjával és az elintézés eszközrendszerével foglalkozik a törvényjavaslat. Nagyon fontos garanciális elemet takar például az 1. § (4) bekezdésében meghatározott írásba foglalás. Aki az elmúlt időszakban dolgozott akár államigazgatási szerveknél, akár helyi önkormányzati szerveknél - jómagam önkormányzatnál dolgoztam több funkcióban is -, az jól látja, hogy a panaszok és közérdekű bejelentések valódi megoldásához mennyire szükséges az, hogy már a kezdetektől fogva egy írásbeliségen alapuló eljárás legyen.

Talán egy kicsit technikai jellegű, mégis nagyon lényegesnek tartom a 2. § (6) bekezdésében meghatározott feltételes mód kifejezését. Itt arról van szó, hogy a panasz vagy a közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető, ha egy ismételt, folyamatosan ugyanolyan tárgyú, ugyanazon személy által tett panasz vagy bejelentés kivizsgálásáról van szó. A 7. §-ban a tudomásszerzéstől számított idő relativizálásával kapcsolatban ismét feltételes módot használ a törvényalkotó, ez meglehetősen tág teret nyújt szerintem a panaszos, a bejelentő számára is, és a bejelentett esemény kivizsgálásának a fontosságára is mérlegelési lehetőséget biztosít.

Tudjuk jól, a képviselői munkánk során, akár helyi önkormányzatban, akár itt a parlamentben, hogy vannak olyan panaszosok, akiknek a problémája jogilag már nem orvosolható, netalántán olyan bejelentést tesz, amelynek az elintézése, a panasz kivizsgálása már megtörtént, ugyanakkor vissza-visszatérő motiváció okán jelentkeznek akár a képviselői fogadóórán, akár bármilyen más fórumon. Ezért is jó az, hogy az ismételt és célra nem vezető, értelemmel nem bíró panaszok elbírálását nem szigorúan, hanem az egyedi ügy kivizsgálásával együtt lehet értelmezni.

A bizottsági vitában is felmerült a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerének a kérdése, hogy mennyire lehet megőrizni az üzemeltetés során az alapvető jogok biztosához telepítendő garanciális elemeket, mennyire lehetséges egy elektronikus rendszer biztonságos üzemeltetése, működtetése, hogy a panaszbenyújtót megóvjuk különféle sérelmektől. Én úgy vélem, hogy amennyire ezt jogszabályi úton meg lehet oldani és biztosítani lehet, az ebben a törvényjavaslatban biztosított. De tudjuk jól, hogy hiába a legprecízebb jogalkotási gondolkozás, hiába a legtökéletesebb jogi megfogalmazás, az elektronikus rendszerekhez való hozzáférés egy örökös háború, örökös küzdelem a rendszergazdák, illetőleg az azt megtámadó, feltörni szándékozó külső szakemberek között. Úgy vélem azonban, hogy az ebben a jogszabályban meghatározott lehetőségek és kötelező elemek kellő biztonságot és garanciát nyújtanak arra, hogy ezek a kérdések ne merüljenek fel többet.

A bizalmi ügyvéd kérdése tekintetében is egy markáns vita bontakozott ki a bizottságban. Úgy vélem, ez egy olyan lehetőség, amit a jogalkotó szándéka után majd a jogalkalmazás fog kiérlelni, hiszen ezek az elemek, amelyek egyfajta közvetítői tevékenységet biztosítanak, valószínű, hogy sokkal egyszerűbb, jogilag biztosabb és egyértelműbb megoldások felé fogják vinni az egész eljárást, vagyis a közérdekű bejelentés tevése és az azt követő eljárás során egyfajta biztosabb jogi mederben fogja tartani az egész eljárást.

Úgy vélem, hogy a záró rendelkezésekben meghatározott, a bizalmi ügyvédi tevékenység ellátásának képesítési feltételeiről szóló rendelet is kellő körültekintést, kellő szakmai gyakorlatot fog hozzátenni, és ez az új tevékenységi kör mindenképpen elő fogja mozdítani azt, hogy ez a jogszabály nemcsak a papíron, hanem a valóságban is kiállja az alkalmazás próbáját.

(17.20)

Az államtitkár úr említette a különféle jogszabályi előzményeket. Valóban most értünk el arra a szintre, hogy ezek az előzmények egységbe szerkesztve, a kellő és a napjainkban ismert társadalmi mozgásokat követő módon kerüljenek szabályozásra mindnyájunk nagyobb biztonságára, jogbiztonságára. Nagyon érdekes, hogy korábban a parlamentben és esetleg az előkészítő szakaszban is csak a szűken vett munkáltatói-munkavállalói jogviszonyban gondolkodtak ezeken a megoldandó kérdéseken, a panaszokon, illetőleg a bejelentéseken. Igazándiból ez a jogszabálytervezet, ahogy az indoklásból is kitűnik, egy jól bevált német példán alapuló megoldást vesz át több elemében is, így e tekintetben, a bizalmi ügyvéd tekintetében egyfajta garanciát tesz be úgy, hogy ennek, mondom még egyszer, külföldi, nemzetközi tapasztalatai már pozitívan megmutatkoztak.

Bízom benne, hogy a vita során ezeket az elemeket kiemelve meg tudjuk beszélni, ennek a törvényjavaslatnak az értelmezésével és elfogadásával közelebb tudunk kerülni a régóta fontos és mindnyájunk számára, nemcsak a bejelentők, hanem az egész társadalom számára fontos panasz és közérdekű bejelentés kezeléséhez.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai