Készült: 2024.03.28.16:50:43 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 281 2013.02.18. 3:41  274-297

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretnék gratulálni Vas Imre képviselő úrnak ahhoz a rendkívüli leleményességhez, amivel gyakorlatilag le tudta másolni a Jobbik módosító javaslatát. Ez tényleg (Dr. Vas Imre: Pontosabb!) hatalmas teljesítmény. Ugyanakkor arra felhívnám a figyelmüket, hogy ahogy néztem a bizottsági ajánlást, Vejkey képviselő úr előterjesztőként nem támogatta az azonos tartalmú módosító javaslatot az alkotmányügyi bizottság ülésén. Tehát kérdéses, hogy hogyan fogja tudni Vejkey képviselő úr azt az azonos tartalmú kapcsolódó módosító javaslatot hitelvesztés nélkül támogatni, amit kormánypárti képviselő nyújtott be.

Úgy tűnik, hogy az egész pályás letámadás taktikája a Jobbik részéről bejött, hiszen az általános vitában még tagadták, amikor Vas Imre képviselő úr megszólalt egyáltalán, hogy bármiféle probléma lenne ezzel a javaslattal. Vejkey képviselő úr is azt mondta, hogy az ellenzék fikciókat hoz ide a Ház elé, majd benyújtották ezt a kapcsolódó módosító javaslatot, elismerve, hogy akkor nem mondtak igazat.

Amit a választókerületek határainak húzásával eddig csináltak, azért az sem példa nélküli, illetve amit ezzel kapcsolatban nekünk mondani akartak. De először magában a választójogi törvényben egészen furcsa alakú választókerületeket is húztak meg. Például Pécsett U alakú választókerületet határoztak meg, vagy Heves megyében egy olyan települést is egy adott választókerülethez soroltak, ahonnan nem is vezet út abba a választókerületbe. Tehát úgy lehet eljutni egy adott választókerület egyik településéről a másikra, hogy át kell menni egy másik választókerület településére, majd onnan lehet visszamenni ezen az úton. Tehát olyan határokat húztak egyértelműen, amit sem földrajzi, sem történelmi, semmilyen határok egyáltalán nem támasztanak alá. Nyilván önök tudják, hogy mik ezek az indokok, amelyek miatt erre így volt szükség.

Majd Papcsák képviselő úr azt bizonygatta nekünk, hogy csak technikai módosításokról van szó, amikor a választókerületek határait 2011 végén át szerették volna húzni, és egyébként érdemben nem is érinti a választókerületeket. Majd az általános vitában Vas Imre képviselő úr már azt mondta, hogy 200-300 fő eltérés legfeljebb már lehet ezek között a választókerületek között. Tehát olyan önellentmondásokba keveredett a kormánypárt, ami egyértelműen leleplezte az önök szándékait, legalább azt megbeszélhették volna és egyeztethették volna, hogy egyformát hazudjanak, mert ez sem sikerült. (Dr. Vas Imre: Nem szoktunk!) Tehát ezek nem technikai módosítások, és ha azok lennének, akkor erre a június 30-ai határidőre sem lenne szükség.

(19.30)

Ha már egy kész koncepciójuk van, gyakorlatilag a 2011. decemberit szeretnék hatályba léptetni, akkor ahhoz nem lenne szükség erre a június 30-i határidőre, azt megtehetnék most is, vagy a február 28-át megjelölni, vagy a március 30-át, 31-ét megjelölni határidőnek. Erre nem lenne szükség. Tehát ez is azt bizonyítja, hogy önök érdemi változtatásokat szeretnének még eszközölni a választókerületi határokban, nyilván a legfrissebb közvélemény-kutatások adatai alapján, vagy a különböző, Kubatov-szoftverben és -adatokban beállt változások miatt, tehát ezért is, bár elfogadják ilyen módon, ilyen rendkívül férfias módon a módosító javaslatunkat, de azért még így is sajnos ez az alapvető koncepció nem támogatható a részünkről.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
254 52 2013.02.19. 8:15  19-55

DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alaptörvény negyedik módosításának azokról a részeiről szeretnék beszélni, amelyek az ember alapvető közösségeit érintik. Kezdem a családdal, mint az egyik legfontosabb természetes közösséggel.

Felszólalásomra készülve úgy terveztem, hogy nem sokat időzöm ennél a kérdésnél, hiszen úgy gondolom, hogy egyértelmű, világos és helyes az a megfogalmazás, ami bekerül az 1. cikk révén az alaptörvénybe. Azonban nem mehetek el szó nélkül Harangozó Tamás felszólalása mellett. Vissza kell utasítanom ugyanis azt a hangnemet, amit a házassággal kapcsolatban megütött. Kigúnyolta és nevetség tárgyává akarta tenni a házasságot, pedig valóban élnek olyan emberek Magyarországon, több millióan, akik ezt valóban szentségnek, értéknek tekintik.

Ez az alaptörvény-módosítás nem szól másról, mint hogy elismeri a házasság értékét, amire lehet építeni, erre lehet építeni családot, és erre lehet építeni nemzetet. Nem bélyegzi meg sem a gyerekeket, sem azokat az embereket, akik élettársi kapcsolatban élnek, ugyanis nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy minden gyermeket egyenlőnek tekintsük, függetlenül attól, hogy a szülei házasságban vagy élettársi kapcsolatban élnek.

Tehát éppen az MSZP az, aki megsértette a házasságban élő emberek közösségét, és olyan rémképekről beszélt, amelyek teljesen valótlanok, mint hogy itt bárki kötelezővé szeretné tenni a házasságot. Ezt tehát határozottan vissza kell utasítanunk.

Ha már a szentség szóba került, akkor rátérek az egyházakkal kapcsolatos szabályozásra. Itt ugyanis el kell mondanunk azt a kritikát, azt a bírálatot, hogy rendkívül károsnak és megalázónak tartjuk azt, hogy az Országgyűlés az, amely elismerhet és dönthet arról, hogy egy közösséget egyháznak tekintünk vagy nem. Úgy gondoljuk, hogy itt politikai döntések fognak születni, ahogy eddig is politikai döntések születtek, a különböző lobbik azok, amelyek meghatározóak lehetnek ezen a területen, és nem szakmai szempontok azok, amelyek ilyen módon érvényesülhetnek. Ez tehát rendkívül káros és megalázó nemcsak az egyházak számára, hanem az Országgyűlés számára is.

(10.50)

A Jobbik javaslata az volt korábban is, hogy egy speciálisan erre a célra létrehozott szakértői testület legyen az, amely el tudja dönteni, hogy egy közösséget, egy vallási közösséget egyháznak tekinthetünk vagy nem. Hiszen az országgyűlési képviselők nem szakértők ebben a kérdésben, mégis ők azok, akik ilyen súlyos ügyekben dönthetnek.

Szintén alapvető közössége az ember életének az oktatás területe, és itt elsősorban a felsőoktatásról kell szót ejtenünk. A felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjének meghatározása, úgy gondoljuk, hogy szintén túlterjeszkedés a kormány részéről, és az egyetemi autonómiát alapvetően sérti, szűkíti. Eddig is megvolt ugyanis a lehetősége és nemcsak a lehetősége, hanem a törvényi kötelezettsége a felsőoktatási intézményeknek arra, hogy a saját gazdálkodási rendjüket a saját autonómiájukon belül el tudják látni, de eddig is nagyon szigorú rend szerint, a törvényben meghatározottak szerint voltak kötelesek gazdálkodni. Ezt egészíti ki ez az alaptörvényi rendelkezés a kormány felügyeletével, tehát nem elég, hogy törvényben szabályozzák azokat a korlátokat, lehetőségeket, amelyek a felsőoktatási intézmények gazdálkodására vonatkoznak, még egy kancellárt fognak föléjük ültetni, ami egyértelműen az autonómiájuk korlátozása, hiszen a gazdálkodásuk az egyik legfontosabb záloga az autonómiának; ezért ezt elutasítjuk, nem tudjuk támogatni. Szerintünk nincs szükség ilyen mértékű beleszólásra a felsőoktatási intézmények gazdálkodásába.

A hallgatói szerződés a következő, amiről a felsőoktatás esetében beszélnünk kell. Arra most nincs módom, és az idő szűke miatt nincs módom arra, hogy ezt tartalmilag értékeljem, sőt nem is erről van szó az alaptörvény módosítása kapcsán, azonban hiteltelennek tartom szintén az MSZP-nek a hallgatói szerződéssel kapcsolatos kritikáját, hiszen éppen Gyurcsány Ferenc volt az, aki miniszterelnökként azt a felelőtlen és igazságtalan kijelentést tette a magyar fiatalok számára, hogy el lehet menni Magyarországról. Ennél mindenképpen felelősebb kormányzati hozzáállásra van szükség, és reméljük, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával sikerül ebben a kérdésben is megfelelő kompromisszumot kialakítani, mint a hallgatók egyetlen legitim érdek-képviseleti szervével. Úgy gondoljuk azonban, hogy formailag nincs szükség arra, hogy az alaptörvénybe emeljük ezt a rendelkezést.

Az Alkotmánybíróság korábban azt mondta ki, hogy a rendeleti szintnél magasabb szintű jogszabályi szabályozás szükséges. Ezt megtette az Országgyűlés, amikor törvényi szintre emelte ezt a szabályozást, de nem gondoljuk azt, hogy ki kellene zárni ezután is az Alkotmánybíróságot abból, hogy vizsgálhassa a hallgatói szerződések alaptörvénnyel való összeegyeztethetőségét. Tehát erre a magas szintű szabályozásra, úgy gondoljuk, nincs szükség.

Végül rátérve a nemzetközösségre, illetve közös ügyeink intézésére, a kampányszabályozásról szeretnék néhány szót beszélni. A Jobbik támogatta azt, és továbbra is támogatja, hogy ingyenesen és egyenlő feltételek mellett lehessen a közszolgálati médiában hirdetni az országos támogatottsággal rendelkező pártoknak. Ezt tehát nem szeretnénk bírálni, ezzel magunk is egyetértünk, és örülünk neki, hogy ez bekerül ide. Az azonban, hogy sarkalatos törvény más választási politikai hirdetések közzétételét is korlátozhatja, aggályos lehet. Ez a korlátozás ugyanis ésszerű indokkal alátámasztható akkor, ha arról beszélünk, hogy olcsóbbá szeretnénk tenni a kampányt, és ne arról szóljon egy választási kampány, hogy ki tud több pénzt vinni a nagy kereskedelmi tévécsatornákhoz, és ilyen módon befolyásolja akár a választások végeredményét is.

Ez helyes lehet és értelmes cél, azonban ami itt korábban felmerült a kormánypártok részéről, hogy az interneten közzétehető politikai hirdetéseket tiltanák vagy korlátoznák, ez teljességgel elfogadhatatlan, és ésszerűtlen is annak fényében, hogy a választójogot, a választásra jogosultak körét kiterjesztettük a külhoni állampolgárság megadásával, így elképzelhető, sőt lesznek olyan nemzettársaink, akik akár más kontinenseken élve fogják gyakorolni szavazati jogukat. Az ő esetükben az internet az egyik legfőbb tájékozódási pont lehet a választási kampányban, ezért indokolatlannak és ésszerűtlennek tartjuk, hogy az internetes politikai hirdetések korlátozását lehetővé tegye akár törvény, akár alaptörvény, ha tehát a spórolásról és az olcsó kampányról szól ez a módosítás, ez a korlátozás, akkor tudjuk támogatni, ha azonban más, például internetes korlátozásra terjed ki, azt nem.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 84 2013.02.25. 0:05  83-84

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a lehetőséget, de személyes válaszadást kérek miniszterelnök úrtól.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 129 2013.02.25. 2:03  128-135

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány ifjúságpolitikai intézkedéseinek sajnos nem sok eredménye van, és szomorú képet fest az ifjúság jövőjéről.

A munkanélküliség körükben 2012 harmadik negyedévében 27,3 százalékos volt, ez 2 százalékkal magasabb annál az értéknél, amit 2010-ben mértek, tehát amikor átvették a kormányzást, akkor jobb volt ennél a helyzet a fiatalok munkanélküliségének tekintetében.

A diplomás pályakezdők átlagbére nemzetközi összehasonlításban igen alacsony: Magyarországon egy diplomás pályakezdő 550-600 euró havi nettó jövedelemre számíthat, ugyanez az érték Csehországban vagy Ausztriában körülbelül 1000 euró.

Az otthonteremtésben sem sikerült felmutatniuk érdemi eredményeket. A fiatal felnőtteknek a 76 százaléka nem tudott elköltözni a szüleitől, és ennek nem a ragaszkodás az oka, hanem elsősorban a gazdasági kilátástalanság. De nemcsak az otthonteremtés, hanem a gyermekvállalás is kitolódik, vagy ennek következtében sajnos meg sem valósul. Pedig a magyar fiatalok nagy családot terveznek, legalább három gyermeket szeretnének, amikor megkérdezik őket erről - ebből jó esetben, ha egy gyermek megszületik, ráadásul azt is későn tudják sajnos vállalni; majdnem 30 évesek a nők, amikor első gyermeküket megszülik.

A fiatal családokat a bölcsődei férőhelyek és az óvodai férőhelyek bővítésével sem különösebben segítik, hiszen az erre fordított támogatásoknak az aránya arra elég, hogy a jelenleg 130 százalékos kihasználtsággal működő bölcsődékben ezt levigyék 100 százalékosra, és a felsőoktatásban is inkább önfenntartásról, semmint családbarát intézkedésekről hallanánk.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem ezért: miért bánnak mostohagyermekként a magyar fiatalokkal?

Várom a válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 133 2013.02.25. 0:56  128-135

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a választ, államtitkár úr. Ha már ön említette az európai problémákat, akkor ehhez kapcsolódik Magyarországnak egy speciális problémája az európai uniós tagságból kifolyólag, ez pedig a kivándorlás problémája, ami szintén az elmúlt két-három évben, tehát a második Orbán-kormány megalakulását követően is szintén növekedett. 2013 januárjában már a 18 éven felüli diákoknak az 56 százaléka mondta azt, hogy hosszú távon tervezi a külföldi letelepedést. Tehát nemcsak arról van szó, hogy néhány évre külföldre mennek, tapasztalatot szereznek és nyelvet tanulnak, ez természetesen pozitív és mi is támogatnánk, hanem arról, hogy hosszú távon külföldön próbálják meg és abban látják a boldogulásukat. Ez nagyon súlyos adat, és nem látjuk, hogy érdemi intézkedések lennének ezen a területen, amelyek meg tudnák állítani ezt a tendenciát.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 112 2013.03.04. 2:08  111-118

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a Jobbik bentlakásos iskolákra vonatkozó javaslata társadalomellenes, embertelen megoldás, sőt egyenesen cigányellenesnek titulálnak minket, pedig - és felszólalásomban erre szeretnék rávilágítani - éppen az a cigányellenes, aki a jelenlegi helyzetet tartja fenn.

Mit nyújt ugyanis ez az iskola a Jobbik elképzelései szerint a gyerekeknek? Mindenekelőtt megfelelő körülményeket a tanuláshoz, amit otthon sajnos sok esetben nem kapnak meg, és ez alapozza meg a későbbi boldogulásukat, már ha a munkába állásról beszélünk. Ez teremt tehát számukra valódi esélyt a kitörésre, emellett meleg szobát, tiszta ágyneműt, amit szintén nem biztosítanak sajnos a szüleik számukra.

Honnan kell ugyanis kitörniük? Olyan családokból, amelyek arra rendezkedtek be, hogy a megélhetés forrása egyáltalán nem a munka, a szülők soha nem dolgoztak egyetlen pillanatig sem, gyermekeiket is csak azért vállalták, mert megélhetési forrásként tekintenek rájuk, és berendezkedtek arra, hogy bűnözésből és segélyből élnek. Éppen ők azok, úgy gondoljuk, akik sértik a saját gyermekeik emberi méltóságát, és ebben a helyzetben meghagyni ezeket a gyerekeket, az a cigányellenesség, az a társadalomellenesség.

De nem csak képzelgünk, hiszen számos nemzetközi példa és magyarországi tapasztalatok is alátámasztják az igazunkat. A Zala megyei Csapi településen működik a hetvenes évek óta egy ilyen iskola, ahol magam is látogatást tettem Zakó László képviselőtársammal, és a polgármester úr és az igazgató úr kiemelkedő eredményekről tudott beszámolni: ilyen családi háttérrel érkező gyerekek szakképzettséget szereztek, nagy többségükben dolgoznak, és a felelős gyermekvállalás jellemző rájuk.

Miniszterelnök Úr! Miért utasítják el ezt a valódi esélyteremtést a cigány gyerekektől? Nem éppen most nevelünk belőlük embertelen módon cigány bűnözőket? (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 116 2013.03.04. 0:38  111-118

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Én nem a cigányságot általában bélyegeztem meg, nem ez volt a szándékom, és ezt nagyon sokszor elmondjuk minden egyes esetben, amikor a cigányságot érintő felszólalásunk, megszólalásunk van, hogy a cigányság egy csoportjáról beszélünk. Mert az ő esetükben jellemző nagyrészt sajnos ez az életmód, és szeretnék érdemi választ kapni a bentlakásos iskolákra vonatkozó javaslatomra. Amikor a minisztériumhoz fordultunk, hasonló frázisokat kaptunk akkor is válaszként, és sajnos nem tud elindulni az érdemi párbeszéd ebben a kérdésben, én a minisztériumban látom ennek akadályát.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 37 2013.03.05. 0:23  26-48

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Gulyás képviselő urat akkor arról kérdezném, hogy ha megvan már az a normaszöveg, amit el szeretnének fogadni, akkor miért szükséges önöknek június 30-i határidőhöz kötni ezt. Akkor miért nem nyújtják be már most és fogadják el? Akkor minden ilyen kétséget el tudnának oszlatni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 45 2013.03.05. 0:15  26-48

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A választókerületi határokat nem kellene a választási eljárási törvényhez kötni, hiszen a választójogi anyagi jogi törvény szabályozza. Tehát nyugodtan el lehetne fogadni anélkül is.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik, a függetlenek és az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 161 2013.03.11. 2:00  140-200

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Nem is tudom, Vágó Gábor megérdemli-e egyáltalán, hogy reagáljunk rá, olyan elvtelenség mellett tett hitet. (Vágó Gábor közbeszól.) Úgy gondolom, hogy nemcsak érdekei vannak Magyarországnak, hanem értékei is. Például a származása az egy érték, és nem jó, ha egy országgyűlési képviselő hitet tesz a történelemhamisítás mellett. Ennyi erővel lehetnénk amerikaiak is, az a legjobb érdeke Magyarországnak. Az Amerikai Egyesült Államok a legerősebb állama ma a földnek, ha az ő rokonaik vagyunk, akkor az érdekeinknek az felel meg a legjobban.

Pálffy képviselő úrnak szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy a "finnugor nép" kifejezés többször is szerepel a határozati javaslatban és az indokolásban is. Ha értelmezzük azt, hogy mit jelent az, hogy finnugor nép, ezt legjobban talán az osztrák nép példáján tudjuk bemutatni. Az osztrák nép egy német nyelvet beszélő nép, de attól még nem mondjuk az osztrákokra, hogy német nép. Ezért, ha a magyar nép egy finnugor nyelvet beszélő nép, az nem ugyanaz, mintha finnugor népnek nevezzük, ez egyértelműen származásra utal.

Korelnök úr pedig említette, hogy annyiféle rokonság lehet, ezért önmaga mutatott rá, hogy a "rokon" kifejezés pontatlan. Ezért gondoljuk úgy, hogy egyértelműsíteni kell mindenki számára, hogy mit gondolunk "rokon" alatt. A hétköznapi elsődleges jelentése: ha azt mondjuk valakire, hogy nekem ő rokonom, akkor egyértelműen családi, vérségi viszonyra gondolunk. Ha nincs előtte az, hogy nyelvrokon, sem semmilyen más megjelölés, akkor arra gondolunk, hogy itt vérségi rokonságról van szó. Ezért tartjuk hibásnak ezt a határozati javaslatot címében és ebben a tekintetben, hogy nem jelöli meg pontosan, hogy milyen rokonságról van szó, így pedig elsődleges jelentésében önmagában az, hogy rokon, vérségi kapcsolatra utal.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 181-183 2013.03.11. 1:05  140-200

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Vágó Gábor képviselő úrnak szeretnék válaszolni, bár most nem látom itt a teremben. (Vágó Gábor: Itt vagyok.) Köszönöm, igen, mögém jött.

ELNÖK: Kérem, forduljon az MSZP szakértői páholya felé, ott megtalálja Vágó urat.

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): A "rokon" szó a Magyar értelmező kéziszótár és a Magyar néprajzi lexikon szerint elsődleges jelentésében vérségi, családi kapcsolatot jelent. Kérem, hogy ezt ne vitassa a képviselő úr. A Jobbik nem szeretné megmondani, hogy mi a magyar vagy hogy mi az őstörténeti múltunk. Mi a programunkban azt vállaltuk, hogy egy őstörténeti kutatóintézetet hozunk létre, ez az, amit szeretnénk, hogy végre elinduljon az érdemi tudományos párbeszéd, ami ezeket a hazugságokat nélkülözi. Tehát nem szeretnénk megmondani mi politikai pártként, hogy mi a magyar, sem azt, hogy mi a valós őstörténetünk.

A Habony-művekkel kapcsolatos kijelentését pedig nem tudom, hogy mire véljem. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 6 2013.03.25. 4:46  5-8

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány méltatlan a Klebelsberg név használatára - mondja Klebelsberg Kunó neves kultuszminiszter örököse, Klebelsberg Éva. A tavalyi év folyamán nyílt levélben fordult Hoffmann Rózsához és Balog Zoltánhoz is, amelyben azt kérte, hogy ne használják a Klebelsberg nevet annak az Intézményfenntartó Központnak a nevében, amely ilyen helyzetbe hozta az oktatást. Ehelyett például Aczél Györgyöt javasolta az intézményfenntartó élére, illetve hogy róla nevezzék el. Kifejtette azt is, hogy az engedélye és a jóváhagyása nélkül használja a kormányzat ezt a nevet, és állítása szerint az államtitkár asszony válaszra sem méltatta tiltakozását, ezért Strasbourgban igyekszik az igazságának érvényt szerezni.

Hát hogyan juthattunk oda, tisztelt képviselőtársaim, hogy Klebelsberg Kunó örököse az Európai Bíróságon kell hogy megtámadja Magyarországot azért, mert a magyar kormány válaszra sem méltatja őt? Ez igazi szégyen, és ha valami, akkor ez biztosan rontja Magyarország nemzetközi megítélését is.

De nemcsak Klebelsberg Éva van felháborodva az elmúlt hónapok, illetve az Intézményfenntartó Központ működése során, hanem nagyon sok pedagógus panaszlevéllel fordul a Jobbikhoz is, amelyben kifejtik, hogy milyen méltatlan helyzetbe hozta őket a kormányzat. Debrecenben szintén kiterjesztették az iskolaigazgatókra azt a korábban a budapesti szakiskolákban bevezetett cenzúrát, miszerint saját hatáskörükben sem nyilatkozhatnak a sajtó munkatársainak, csak ha a budapesti központból jóváhagyták az ő nyilatkozataikat. Az igazgatók arról tájékoztattak minket, hogy egy hétre előre meg kell határozniuk, hogy mikor tartózkodnak az iskolában, és ettől nem térhetnek el.

De sajnos sikertörténetről a kormányzati propagandával szemben Miskolcon sem beszélhetünk, hiszen vannak olyan intézmények, ahol az óraadó pedagógusoknak még a januári bérével is tartoznak, a szakiskolai ösztöndíjakat pedig február óta nem folyósították a diákoknak. A bejárási támogatástól is nagyon sok tanár elesett, ami sokuknak egyhavi fizetését jelenti.

(13.20)

Tehát megdőlt az a kormányzati hazugság is, miszerint senki nem fog majd rosszabbul járni az átadás-átvételt követően. Pakson hetekkel az átadás-átvételt követően sem tudtak jövedelemigazolást adni a pedagógusoknak, és számos esetben különböző adatlapokat három-négy változatban is ki kellett tölteniük; így is növelték a pedagógusok adminisztratív terheit. Heves megyében arról számolnak be a fejlesztőpedagógusok, hogy napi szinten kell jelentést készíteniük táblázatos formában, és úgy érzik, hogy hivatásuk gyakorlása most már nem a tehetséggondozásból és a fejlesztésből áll, hanem ezeknek az adminisztratív teendőknek az ellátásából.

Államtitkár asszony pedig beleélhetné magát Klebelsberg Éva helyzetébe, hiszen tudhatná, milyen az, amikor nem válaszolnak az embernek. (Folyamatos zaj.) Azt olvashatjuk ugyanis a hírekben, hogy a Miniszterelnökség megvizsgáltatta a mindennapos testnevelés tapasztalatait (Az elnök csenget.), a kutatás eredményét azonban titkolja az illetékes tárca elől. Micsoda felháborító dolog! Itt nemhogy nemzeti együttműködésről, de kormányzati együttműködésről sem lehet beszélni.

Kérem államtitkár asszonyt, hogy válasza után menjen oda Lázár Jánoshoz, és akár a folyosón beszéljék meg, hogy a Miniszterelnökség miért nem hajlandó ennek a kutatásnak az eredményeit átadni az illetékes tárca részére. Ez botrány! És ennek mi a következménye? Az, hogy az EMMI kénytelen volt ugyanezt a felmérést még egyszer elvégeztetni; természetesen az adófizetők pénzén. De nemcsak ez az eljárás a felháborító, hanem az is, ami ebből a kiszivárgott dokumentumból kiderül számunkra. Ugyanazt olvashatjuk, mint amit októberben az átadás-átvétellel kapcsolatban, hogy sem az infrastrukturális, sem a személyi feltételek nem állnak rendelkezésre, és még egy jól felszerelt iskolában is óriási problémákat fog okozni ennek a rendszernek a bevezetése. Azt olvashatjuk ugyanis ebben a nem nyilvános dokumentumban - amiből persze gondolhatjuk, hogy ez a valóság -, hogy napi húsz osztály lesz kénytelen folyosón vagy tornatermi kereteken kívül tartani testnevelésórát mindenféle tisztálkodási lehetőség nélkül.

Hiába beszél tehát a kormányzat zökkenőmentességről, illetve sikertörténetről, ez nem sikertörténet, hanem botránysorozat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 185 2013.04.08. 4:10  182-194

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Gulyás Gergely képviselő úr nem bontotta ki az igazság minden részletét, amikor a politikai reklámok szabályozásáról beszélt. Kettős mércét alkalmaz ugyanis ez a szabályozás az országos listát állító jelöltek, az országos listát nem állító jelölő szervezetek és a független jelöltek között. Nem értjük, miért érdem az, miért jut egy jelölt több lehetőséghez a politikai reklámok közzétételére vonatkozóan, aki függetlenként indul, illetve olyan jelölő szervezet jelöltjeként, amely nem állít országos listát.

A vita korábbi szakaszában még arról beszéltek, hogy nem is lehet különbséget tenni a választópolgárok között sem, és ezzel indokolták például a regisztrációt, most pedig nemhogy a választópolgárok, hanem a jelöltek lehetőségei között is különbséget tesznek. Ez elfogadhatatlan! Lehetne ezt azzal magyarázni, hogy így olcsóbb a kampány. Az pedig, hogy a közszolgálati médiában ingyenesen közzétehetik az országos listát állító szervezetek a reklámjaikat, helyes és támogatandó, azonban ha valóban olcsóbb kampányt szeretnének, akkor a pártok által talán második legnagyobb kiadásként jelentkező óriásplakát-piachoz is hozzá kellene nyúlni, ami a Jobbik javaslatában szerepelt. Mi a nullaforintos választási médiakampányt támogattuk volna, és az óriásplakátokra is hasonló szabályozást vezettünk volna be, azonban ez nyilvánvalóan sértené Simicska Lajos és cégei érdekeltségeit, ezért ehhez nem nyúlnak hozzá.

Ráadásul ez egy fordított logika, hiszen minél kisebb egy szervezet, annál több lehetőséghez jut. Ha ezt végigvezetnék az egész választási eljárási szabályozáson, illetve választójogi szabályozáson, akkor az alakítana kormányt, aki a legkevesebb szavazatot kapja. Ez igazságtalan! Eddig mindig a társadalmi támogatottsághoz szabták a médiamegjelenések és lehetőségek számát, most pedig egy egészen fordított és teljesen logikátlan helyzetet teremtenek.

(17.40)

Arról ráadásul nincsen szó, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás a kampányidőszakon kívül hogyan érvényesül jelen esetben is. Például a Jobbikot most is egy 5 százalékos pártként kezeli az egész média, holott a társadalmi támogatottsága ennél sokkal magasabb, és hiába fordulunk a Médiatanácshoz panaszokkal, sorra utasítják el azokat.

Nem hallottunk arról, hogy a választókerületek határait hogyan szeretnék megváltoztatni, miközben korábban Gulyás képviselő úr is és Vas Imre képviselő úr is azt mondta, hogy akkor fogják beterjeszteni ezeket a módosításokat, amikor a választási eljárási törvényt az Alkotmánybíróság visszaküldi, és újratárgyalja az Országgyűlés. Ehhez képest most nem találkozunk ezekkel a szabályozásokkal, tehát még egy hazugságukra derült fény a választókerületek határainak meghúzásával, illetve manipulációjával.

A kampánycsend eltörlését is egy hatalmas hibának tartjuk. Úgy gondoljuk, hogy az emberek zaklatását fogja eredményezni, és akár a szavazókörök működése is megkérdőjeleződik a választás napján, hiszen a pártoknak az lesz az érdeke, hogy az általuk delegált tagok ne bent csücsüljenek a szavazókörökben, hanem menjenek ki és kampányoljanak, így az is előfordulhat, és sok esetben, főleg sok jelölt esetén elő is fog fordulni, hogy határozatképtelenné válik napközben a szavazatszámláló bizottság, ezért a szavazást fel kell függeszteni, és ez komplikációkat fog eredményezni.

De a kampánycsend eltörlésére nyilvánvalóan azért van szükségük, hogy az eddig a Kubatov-listák alapján törvénytelenül mozgósított aktivisták tevékenységét most így törvényesítsék. Láttuk ezt a legutóbb nyilvánosságra került pécsi videóról is, ahol az európai parlamenti kampányt folytatták úgymond a pécsi választás esetében.

Látjuk tehát, hogy nem érdemi és nem igazságos választási rendszert fognak megteremteni, hanem minden módosítás arról szól, ami a választási szlogenjük volt: csak a Fidesz.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 301 2013.04.15. 8:16  254-312

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslattal két alapvető problémánk van. Az egyik az, hogy benne marad abban a rendszerben, amit a köznevelési törvény meghatározott. Nem szeretném újranyitni az ezzel kapcsolatos vitát, de nem eszközöl olyan változásokat, ami például a fenntartás esetében szerintünk szükséges lenne.

(19.50)

Tehát nem értettünk egyet az állami szerepvállalás ilyen mértékű fokozásával, és ez csak toldozgatja-foldozgatja ezt a rendszert. Másrészt úgy érzem, hogy az itt érintett témákkal kapcsolatban sem kínál hosszú távú megoldásokat.

Világos, és úgy érzem, nincs köztünk abban vita, hogy a mindennapos testnevelés jó dolog és kívánatos dolog az iskolákban, de nem látjuk azt, hogy hosszú távú megoldást nyújtana azokra a problémákra, amik itt felmerültek. És itt azért arra felhívnám a figyelmet, hogy nemcsak az a probléma merült fel, hogy most néptáncot oktathatunk-e mindennapos testnevelés keretében vagy nem, hanem számos más probléma van. Hogy folyosón kell testnevelésórát megtartani. Mert hogy lehetővé tesszük, hogy néptánccal ki lehessen váltani a mindennapos testnevelést, ez nem jelenti azt, hogy ezzel minden iskola élni is fog. A probléma nagyon sok iskolában meg fog maradni. Lehet, biztos, hogy lesznek olyan iskolák, ahol ez megoldást jelent, de nagyon sok iskola ugyanabban a helyzetben marad, mint amiben volt, hogy nincsenek meg a megfelelő körülmények, és nem is tudják már biztosítani szeptemberig ezeket a körülményeket a mindennapos testnevelés zavartalan és a kívánatos körülmények között történő bevezetésére.

Michl képviselő úr azt mondta, hogy ezzel lépéskényszerbe hozzuk az intézményeket. Ez igaz lehet, de félő, hogy az ilyen kiskapukkal akár megszokják azt a gyerekek is, az intézmények is, hogy különböző, rosszabb körülmények között megtartott testnevelésórákkal valahogy ellesznek, és nem fogja őket senki egyébként arra ösztönözni, hogy változtassanak ezen a helyzeten. Tehát abban is veszélyt látunk, hogy belekényelmesednek ebbe a helyzetbe, és egyébként ez éppen hogy gátolni fogja a továbblépésüket. Hiszen megszokják azt a gyerekek is, látják a nagyobbaktól és a saját maguk testnevelésóráin is, hogy folyosón, tisztálkodási lehetőség nélkül tartanak meg testnevelésórákat. Ez természetessé válik számukra, ami persze nemkívánatos, hiszen mindannyian azt szeretnénk, hogy tornateremben, megfelelő tisztálkodási lehetőségekkel tartsák meg ezeket az órákat, csak nem biztos, hogy erre lesz lehetőség.

Az alapfokú művészeti iskolával történő együttműködés előírását én magam is túlzónak tartom. Elképzelhető ugyanis az, hogy van egy néptáncoktató egy adott iskolában, mondjuk, az énektanár egyébként néptáncot is oktat, ilyen esetben nem feltétlenül van szükség arra, hogy más intézménnyel együttműködjenek. Ráadásul falusi iskolákban sokszor nem érhető el ez az együttműködési lehetőség alapfokú művészetoktatási intézményekkel. De egyébként olyan magas színvonalú néptáncórákat tudnának tartani, amit a gyerekek élveznének, és fejlődnének, megismernék a néptánc előnyeit. Megvalósulhatna magas színvonalon enélkül is ez a néptáncoktatás falusi iskolában, de nem érhető el ez az együttműködési lehetőség, így őket kizárnánk ebből a lehetőségből, ami nyilvánvalóan az önök számára sem kívánatos, úgy gondolom.

A tanulói létszámmal kapcsolatban nemcsak itt az Országgyűlésben és a bizottsági ülésen, hanem a sajtóban is nagyon sokat beszéltünk már erről. Azonban itt szintén egy olyan problémára fel kell hívjam a figyelmet, amit még itt a vitában talán nem érintettünk. Ez pedig az, hogy újra kell nyitnunk azt a kérdést, hogy indokoltak voltak-e azok az iskolabezárások, amelyek az elmúlt években megtörténtek. Hiszen államtitkár asszony is elismerte, hogy Budapesten is probléma van azzal, hogy a gyerekeket elhelyezzék az iskolákban, és Budapesten is történtek az elmúlt években iskolabezárások. Ez egy nagyon súlyos probléma, tudjuk jól, az akkor odajáró gyerekek számára is az volt, a szüleik, családjaik számára, és most is probléma a gyerekek elhelyezése Budapesten is, az agglomerációban is. Bizony lehet, sőt, ha több férőhely, több intézmény működne Budapesten, kisebb lenne a probléma ezekben a kerületekben is, illetve az agglomeráció térségében is.

Tehát utólag azt kell mondjuk, hogy igenis, Budapesten is és az agglomeráció térségében szükség lett volna vagy lenne azokra az iskolákra, amelyeket az elmúlt években bezártak. Ki kell mondani, hogy indokolatlan volt ezeknek az iskoláknak a bezárása, hiszen most a gyerekekben, szülőkben igény lenne több férőhelyre. Ez egy nagyon fontos konzekvenciája ennek az egész kérdéskörnek. A szeptemberi iskolakezdéssel kapcsolatban még említhetném a tankönyvekkel kapcsolatos bizonytalanságokat, a határidők kitolását vagy a pedagógus-életpálya bizonytalanságát, de ezt csak említés szintjén hozom fel, mert nem része ennek a törvényjavaslatnak.

Amit mégis a rendszer egészével kapcsolatban érintenem kell, az az önkormányzatok szerepe. És itt nemcsak a működtetésről van szó, hanem a nemzetiségi önkormányzatoknak egyetértési jogot ad ez a törvényjavaslat az intézmények létesítésével, a költségvetés meghatározásával kapcsolatban, sőt a vezető megbízásával, megbízásának visszavonásával kapcsolatban is. Ez elfogadható természetesen, de akkor felmerül a kérdés, hogy egy települési önkormányzat miért nem kaphatja meg ugyanezeket a jogosítványokat, amiket a nemzetiségi önkormányzatok megkaphatnak. Ezek nagyon fontos jogosítványok, a költségvetés, a vezető megbízása, az egész átszervezéssel kapcsolatos kérdések. Ha egy nemzetiségi önkormányzatnak megadjuk, úgy gondolom, akkor ismét felvethető a kérdés, hogy a települési önkormányzatoknak, amelyek hasonló szerepet játszanak az adott intézmények működtetésben most már, miért nem adjuk meg ezeket a beleszólási jogokat.

Végül azt a paragrafust említeném, amiről nem volt eddig szó, bár államtitkár asszony érintette, hogy egy ellenzéki kérés is volt, és ez számunkra nagyon fontos. Ez pedig a 25. §-ban szereplő módosítás, ami lehetővé teszi ismételten, hogy 10 éves kor alatt is kollégiumi felvételt nyerjenek a gyerekek. A Jobbiknak nagyon régi javaslata a bentlakásos iskolák rendszerének kiépítése, és ez lehetővé teszi azt, hogy alsó tagozatban is ilyen formában működhessenek iskolák. Ez egyrészt a felzárkóztatás, másrészt a tehetséggondozás szempontjából is kiemelten fontos. Örülök, hogy hosszú évek ostroma után megtört a kormánypárt, és lehetővé teszik ezt a módosítást is a törvényben.

Összességében azt tudom elmondani, hogy mivel a rendszer alapvető elemeit nem változtatja meg, ezért a törvényjavaslatot támogatni nem tudjuk, de a módosítások irányának nagy részével egyetértünk.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 46 2013.04.22. 4:36  41-51

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is le kell szögeznünk, hogy ez a beiskolázási botrány kizárólag a kormányoldal felelőssége miatt alakult ki. Önök alkottak meg 2011-ben egy olyan rendszert, amely nem képes az életben adódó problémákra reagálni. Egyrészről kifejezetten kivették a 20 százalékos osztálylétszám-emelés lehetőségét a törvényből, hiszen korábban ez benne volt, és természetesen éltek is ezzel az önkormányzatok. Tehát ez egy tudatos döntés volt az önök részéről. Másrészről a hároméves kortól kötelezően bevezetendő óvodáztatás arra kényszeríti az óvodákat - mivel ott is férőhelyhiány van -, hogy tolják fel a gyerekeket az iskolába. Ezek azok az összetevők, amelyek miatt kialakult egy olyan helyzet, hogy több ezer gyermeknek, több ezer családnak ma is, április végén fáj a feje, mert nem tudja, hogy a gyermeke hol fogja megkezdeni szeptemberben az iskolát. Ezt a rendszert kizárólag önök alkották meg, és kiderült, hogy ez a rendszer nem működik, nem hatékony, rugalmatlan és nem tud választ adni az életben felmerülő problémákra.

Ezek a nehézségek kifejezetten Budapesten és az agglomeráció területén jelennek meg, s még egyszer mondom, hogy olyan területeken is, ahol egyébként fideszes önkormányzatok korábban bezártak iskolákat. Ezeket politikai taktikai okokból természetesen a ciklus elejére időzítették, hogy hátha elfelejtik a választók ezeket az iskolabezárásokat, de most azt látjuk, hogy Budapesten és az agglomerációban, ahol szintén bezártak iskolákat, férőhelyhiány van. Tehát indokolatlan volt ezeknek az iskoláknak a bezárása, most tantermekre, új osztályok indítására lenne szükség.

A szeptemberi tanévkezdéssel kapcsolatban egyébként nem ez a beiskolázási botrány az első, amit az elmúlt hetekben a közoktatásnak el kellett szenvednie. Gondolhatunk a tankönyvek helyzetére, amelyekről a szakma képviselői is elmondták, hogy nagy valószínűséggel nem fognak elkészülni a szeptemberi tanévkezdésre, tehát ezek nélkül kezdik majd meg iskolásoknak, lehet, hogy tízezrei szeptemberben a tanévet.

Másrészről a mindennapos testnevelés bevezetésével adódó hiányosságokat is most igyekeznek valamelyest puhítani, illetve valamelyest segíteni azon, hogy ne méltatlan körülmények között kelljen az iskolásoknak ilyen órákon részt venni. A Miniszterelnökség által készített kiszivárgott tanulmányból is tudjuk, nincsenek meg a feltételei annak, hogy a mindennapos testnevelést bevezessék. A Jobbik szerint - s azt hiszem, ebben mindannyian egyetérthetünk - kívánatos az, hogy a gyerekek minél többet mozogjanak, mindennap sportoljanak valamennyit, de ennek a megfelelő feltételeit biztosítani kell. Nem várható el az iskoláktól, hogy alapvető higiéniai feltételek nélkül bevezessék ezeket a testnevelésórákat, egyébként pedig több helyen fizikai képtelenség ilyen osztálylétszámokkal megtartani ezeket az órákat, s ezt a kormánypárti képviselők is nagyon jól tudják.

A 20 százalékos osztálylétszám-emelés egyébként nem nyújt hosszú távú megoldást ennek a problémának, nevezetesen a beiskolázásnak a kezelésére. Ha hosszú távú megoldást szeretnénk találni, akkor nem fogadható el, hogy az önök által elvileg szakmai alapon meghatározott osztálylétszámtól eltérjünk, hanem az lenne a kívánatos, hogy megfelelő iskolákban, megfelelő tantermekben, megfelelő osztályokban tanítsák a gyerekeket. Tehát erre kellene törekednünk, hiszen a magasabb osztálylétszám ugyanannyi pedagógusra senkinek sem jó, sem a gyerekeknek, sem a szülőknek, sem a pedagógusoknak. Ez csak vészmegoldásnak fogadható el, s kizárólag csak azért tudjuk támogatni a Házszabálytól való eltérést, mert vészhelyzet van, vészmegoldást kell nyújtani, de ez hosszú távon nem elfogadható számunkra.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

(14.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
271 30 2013.04.23. 17:29  19-31

DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik a legfiatalabb szavazótáborral rendelkező pártként és a fiatalok körében legnépszerűbb pártként mindig különös felelősséggel tekint az olyan törvényjavaslatokra itt az Országgyűlésben is, amelyek alapvetően ezt a korosztályt érintik. Így van ez most a felsőoktatási törvény módosítása esetében is.

Engedjék meg, hogy először azt a helyzetet értékeljem, amelybe Magyarország 23 évvel az úgynevezett rendszerváltást követően került.

(11.00)

Úgy gondolom, hogy nem kerülhető meg az elmúlt húsz év politikusainak felelőssége, amikor arról beszélünk, hogy hazánkban ilyen mértékű a kivándorlás, és ilyen problémákkal küzd a felsőoktatás, elsősorban a finanszírozás vonatkozásában.

Az úgynevezett rendszerváltás azzal kecsegtette a magyar embereket, hogy a nyugat-európai bérszínvonalhoz közelíteni fog hazánk, azonban ez nem így lett, a lemaradásunkat nem sikerült behoznunk, és mérsékelnünk is nagyon kis mértékben. Ilyen feltételek mellett, ilyen óriási bérkülönbségek mellett léptünk be az Európai Unióba, amely megnyitotta hazánk számára is a szabad munkaerő-áramlás lehetőségét. Azonban most már látjuk, hogy egy nagyon speciális munkamegosztás, sokkal inkább egy kifosztás az, ami megvalósult az európai uniós csatlakozásunkat követően, hiszen mivel Magyarország nem tudja felvenni a bérszínvonalban a versenyt a nyugat-európai EU-s tagállamokkal, ezért megindult egy kiszivattyúzása, egy szellemi kivándorlása a fiataloknak, és ez az a helyzet, amit valahogyan Magyarországnak kezelnie kell.

Számunkra és egyébként a térség többi állama számára is tehát a szabad munkaerő-áramlás nem ezt jelenti, hanem sokkal inkább hátrányos következményekkel jár sok tekintetben. Ez az a helyzet, amit valahogyan most már a politikának kezelnie kell, ha már nem sikerült olyan gazdasági körülményeket teremteni 23 évvel az úgynevezett rendszerváltást követően sem, hogy a magyaroknak, a magyar fiataloknak megérje, anyagilag is, gazdaságilag is megérje Magyarországon dolgozni.

Az elmúlt húsz év áttekintését követően az elmúlt hónapokról is kell beszélnünk, hiszen nagyon viharvert volt a hallgatói tüntetésekkel kezdődő időszak a felsőoktatásban. Négy-öt hónapról van szó csupán, mégis rengeteg változásnak lehettünk szemtanúi. Úgy gondolom, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának szerepét külön ki kell emelni a felsőoktatási kerekasztal szereplői közül is. Nyilvánvalóan sem megsérteni nem szeretném a többi szereplőt, sem tiszteletlennek lenni velük szemben, mégis a hallgatók csoportja az, amelyet a leginkább érint ez a változtatás, ez a törvénymódosítás, és ezért kell külön az ő legitim képviseletüknek a szerepét hangsúlyozni és kiemelni. Fontos eredmény, hogy a HÖOK is aláírta ezt a megállapodást, a HÖOK is elfogadja ezt a módosítást a többi szereplő mellett, és úgy gondolom, hogy ez a szervezet volt az, túl azon, hogy a hallgatók legitim képviseletét kizárólagosan ellátja, amely konstruktív és megoldásorientált viselkedést tanúsított, és nem az önmagáért való tiltakozás volt a célja, és nem komolytalan javaslatokat fogalmazott meg. Ez egy nagyon fontos eleme ennek a törvénymódosításnak, tehát hogy a hallgatók képviselete is melléáll.

A következő kérdés, amit tisztáznunk kell ezzel kapcsolatban, az állam és a felsőoktatás viszonya, az állam és a felsőoktatás finanszírozása elsősorban. Alapvetően úgy gondoljuk, a Jobbik szerint jogos elvárás egy tehetséges és szorgalmas fiataltól, hogy az állam finanszírozza az ő felsőoktatási tanulmányait is. Meg kell adnunk a lehetőséget, hogy egyéni képességeit kibontakoztassa, és az anyagi helyzetétől ne függjön az, hogy ő milyen iskolai végzettséget tud szerezni. Magyarország, ha valamiben éllovas és vezető európai összehasonlításban is, az az egyén számára a diploma hozzáadott értéke a munkaerő-piaci elhelyezkedés szempontjából. Magyarországon hatalmas különbség van egy diplomás és egy nem diplomás munkaerő-piaci lehetőségei között. Tehát nagyon fontos hangsúlyoznunk, hogy az az egyén, túl a társadalmi vetületeken, aki diplomát szerez, egyéni boldogulása szempontjából óriási lépést tesz a jobb élet felé. Statisztikai tény, hogy hamarabb talál munkát, mint egy nem diplomás, diplomával nem rendelkező ember, és magasabb fizetése is lesz, mint egy ilyen végzettséggel nem rendelkező személynek, és egyébként a bérkülönbség is a középfokú vagy annál alacsonyabb végzettségű és a felsőfokú végzettségű munkavállalók között Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is igen nagy. Tehát a munkavállalás szempontjából a diploma hozzáadott értéke nemzetközi összehasonlításban is éllovassá teszi Magyarországot. Nagyon fontos ezt hangsúlyozni, amikor arról beszélünk, hogy az állam finanszírozza-e az egyénnek a diplomát. Ha tehát jogos elvárás az egyén részéről, hogy ő hozzájuthasson azokhoz az előnyökhöz, amit egy diploma jelent számára, akkor beszélnünk kell ennek az elvnek a kölcsönösségéről is.

Tehát egy egyén jobb helyzetbe kerül azáltal, hogy az adófizetők finanszírozzák az ő tanulmányait, és felmerül a kérdés, hogy az állam és a társadalom, amelynek a pénzén ezt az embert képeztük, elvárhat-e cserébe bármit is. Itt szintén vissza kell utalni az európai uniós helyzetünkre, ugyanis ez a sajátságos munkamegosztás, ami kialakult a diplomások és a munkaerőpiac szempontjából, szintén idekapcsolódik - a magyar állam elvárásaihoz, a magyar állam finanszírozásához. Elfogadhatjuk-e azt, jó-e nekünk az, hogy a magyar adófizetők pénzén képzünk embereket, akik később egyáltalán nem kamatoztatják az így megszerzett tudásukat Magyarországon, sőt nyugat-európai országok felsőoktatása és munkaerőpiaca intézményesen berendezkedik arra, hogy a közép-európai, kelet-európai, európai uniós tagállamokban kiképezzék számukra például az orvosokat, így nekik kevesebbet kell költeni erre a képzésre, míg ezek az országok kiképzik számukra is a saját adófizetőik pénzén ezeket az embereket? Úgy gondolom, hogy ez nem egy jó munkamegosztás, Magyarország ebből egyáltalán nem profitál, és úgy gondolom, hogy ha az egyén joggal elvárja azt, hogy őt az állam pénzén képezzék ki, és ő szerezhessen felsőfokú végzettséget, akkor jogos elvárás az állam részéről, hogy ezt a tudást kamatoztassa azoknak az embereknek a javára, akiknek a pénzén egyébként őt kiképezték.

Beszélnünk kell a munkanélküli diplomásoknak a helyzetéről is, bár nincsenek olyan magas számban jelen a munkaerőpiacon, ahogy már említettem, mint azt sokan az elmúlt időszakban mondták, azonban méltányolnunk kell azt is, hogy ha valaki önhibáján kívül munkanélküli, akkor ezek a kötelezettségek hogyan teljesülnek az ő esetében. Sok kérdést felvet ez, tudom jól, hogy hogyan állapítható meg, hogy valaki önhibáján kívül munkanélküli, mennyire intenzíven keres munkát, vagy milyen munkát talál egyáltalán diplomásként, elvárható-e, hogy diplomásként olyan munkát végezzen, amihez az ő végzettsége nem szükséges, mégis felvetném az ő helyzetüket is. Annak a helyzetére, sorsára is kell megoldást találni, aki nem megy külföldre, de Magyarországon sem talál munkát.

A médiában talán leggyakrabban említett kifejezésre is szeretnék reagálni, és szeretném feltenni azt a kérdést, hogy tekinthetjük-e röghöz kötésnek a hallgatói szerződéseket. Eleve, ha röghöz kötésről beszélünk, akkor tegyük fel azt a kérdést, hogy mi az a rög, amihez ide akarjuk kötni a magyar fiatalokat, bár nem értek egyet azzal, hogy ez röghöz kötés lenne. Ez a rög Magyarország, a közös hazánk, ezeknek a fiataloknak a természet adta közössége, amely megteremti számukra a lehetőséget, hogy diplomát szerezzenek. A magyar nemzetközösség az, amely finanszírozza az ő képzésüket, és ez az a rög, amihez oda szeretnénk őket kötni, ha már ezt a kifejezést használjuk. De nézzük meg, hogy a külföldi munkavállalásnak az esélyei milyenek egy államilag finanszírozott hallgatói szerződést aláíró fiatal esetében, és milyenek, mondjuk, egy, a Diákhitel2 konstrukciójában a tanulmányait finanszírozó hallgató esetében.

Az egyszerűség kedvéért vegyünk egy olyan fiatalt, aki ötéves képzésben szerez diplomát. A szabályozás szerint a diplomaszerzést követő 20 éven belül 5 évet kell Magyarországon dolgoznia. A 20 évet követő időszakról egyáltalán nem szól a törvény, tehát arra vonatkozóan kötelezettsége a hallgatónak nincs.

(11.10)

Tehát azt mondhatjuk, hogy nemcsak hogy a húsz éven belül kell öt évet itthon dolgoznia, nemcsak ezt várjuk el, hanem azt, hogy egész életében egyébként öt évet dolgozzon Magyarországon. Tehát mondjuk, dolgozik negyven évet valaki, akit a magyar állam pénzén képeztünk ki, egy ötéves képzésben, tőle azt várjuk el, hogy a negyven évből öt évet dolgozzon Magyarországon, ami egyébként az első húsz évbe esik. De ez a saját döntése, ezt is nagyon fontos hangsúlyozni. Elmegy külföldre dolgozni, 15 év után, amikor ott munkát vállalt, egzisztenciát teremtett magának külföldi fizetésből, akkor az saját döntése, hogy ő ott marad, és elkezdi visszafizetni, részletfizetési lehetőséggel, akár 10 vagy 15 év alatt a képzési költségeit, vagy pedig hazajön, és akkor nem kell semmit visszafizetnie. Ez a saját döntése tehát.

Aki diákhitelből finanszírozza a képzési költségeit, és mondjuk, ugyanúgy a végzése után rögtön külföldön vállal munkát, neki a törvény szerint alapesetben rögtön el kell kezdenie visszafizetni a diákhitelt, hiszen van munkahelye, hogy ha semmilyen egyéb körülmény ezt nem gátolja, el kell kezdenie rögtön visszafizetni a diákhitelt, és kamatot is kell fizetnie. Tehát azt kell mondjuk, hogy külföldi munkavállalás szempontjából jobb helyzetben van az, aki államilag finanszírozott képzésben vesz részt, és a hallgatói szerződés aláírását vállalja, mint az, aki a Diákhitel2 révén finanszírozza kizárólag a tanulmányait. Röghöz kötésről tehát és a külföldi munkavállalás lehetőségeinek korlátozásáról egyáltalán nem beszélhetünk. Egyáltalán nem nagy elvárás az, még egyszer mondom, nemcsak arról kell beszélni, hogy húsz éven belül öt évet kell dolgoznia Magyarországon, hanem egész életére ez vonatkozik, csak ennek az öt évnek az első húsz évbe kell esnie.

Fontos beszélni - ahogy már magam is említettem, és több hozzászóló is beszélt erről - a kivándorlás problémájáról, illetve a felsőoktatás finanszírozásának kérdéséről. Ezek azok az alapvető kérdések, amikre valamilyen választ próbál adni ez az előterjesztés. Nem vagyunk jósok, és nem tudhatjuk azt, úgy gondolom, nem lehet kijelenteni, hogy a kivándorlás problémájára ez gyógyírt fog jelenteni. Sőt, önmagában a hallgatói szerződés bevezetése a felsőoktatásban a kivándorlás problémáját egész biztosan nem fogja megoldani. Lehet, hogy mérsékelni fogja, hogyha a hallgatóktól racionális viselkedést feltételezünk, akkor valóban mérsékelni fogja, de nem lehetünk biztosak abban, hogy még így is nem éri meg jobban anyagilag kint maradni és inkább visszafizetni a képzési költségeiket, mint hazajönni és nem visszafizetni azt. A külföldi munkavállalásból származó bérelőny ugyanis lehet még nagyobb, mint a képzés költségeinek a visszafizetése, így kérdéses az, hogy megéri-e anyagilag visszafizetni a képzési költségeit, vagy pedig hazajönni éri meg jobban.

A felsőoktatás finanszírozására viszont biztos, hogy valamilyen gyógyírt kínál. Említettem azt, hogy ez a sajátos kifosztás, ami az Európai Unióban megvalósult, azt eredményezi, hogy magyar adófizetők pénzén képezünk ki például orvosokat nyugat-európai államoknak is, és ez nem megengedhető egész egyszerűen. Magyarországnak ez nem érdeke, és ez nem viszi előbbre a magyar felsőoktatást. Ezzel a módosítással, hogy az így befizetett, a hallgatók által visszafizetett pénzt egyébként a felsőoktatási struktúraátalakítási alap bevételébe utaljuk, ez egy nagyon fontos dolog, ugyanis ez azt jelenti, hogy az így visszakapott pénz a felsőoktatásba kerül vissza. Nem általánosságban arra költi a magyar állam, amire akarja, hanem a felsőoktatásba kell befektetni, és ilyen módon a felsőoktatás finanszírozását segíti, segítheti. Még egyszer mondom, hogy nem vagyunk jósok, nem tudjuk, hogy hányan lesznek azok, akik valóban visszafizetik a költségeiket, nem tudjuk, hogy hányan lesznek azok, akik emiatt nem vándorolnak ki, de ilyen hatásai lehetnek. Készíthetünk persze felméréseket a hallgatók szándékairól, de nagyon nehéz egy embernek, pláne a húszas évei elején 15 évre vonatkozó nyilatkozatokat tenni, és természetesen nagyon sok minden változik az ember életében akkor is.

Végül még egy dolgot szeretnék kiemelni, ami a demográfiai szemléletnek a megjelenését illeti. Nagyon fontos, hogy három gyermek vállalása is mentesíti a visszafizetés alól a hallgatót. Úgy gondolom, mivel Magyarország jelenlegi legnagyobb problémájának a demográfiai fogyást tartom, ezért különösen fontos, hogy az ilyen szaktörvényekben is megjelenjen ez a szemlélet, és nemcsak a felsőoktatásban és a felsőoktatásban sem csak a hallgatói szerződések vonatkozásában, hanem minden egyes törvényünket meg kellene vizsgálni ebből a szempontból, és minden egyes területén az országnak kellene ilyen demográfiai szemléletű könnyítéseket adni a fiataloknak azért, hogy merjenek gyermeket vállalni.

Összefoglalóan azt tudom tehát mondani, hogy ez nem röghöz kötés, szó sincs ilyesmiről, és úgy gondolom, hogy mivel a szakmai szervezetek támogatását is bírja, egy elfogadható változata a hallgatói szerződések bevezetésének.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
271 92 2013.04.23. 2:05  85-132

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Osztolykán képviselő asszonynak mondanám, hogy ön azt mondta, a HÖOK-ot csak a kormány tekinti legitim képviseletnek, és a kormány partnerének nevezte. Egyáltalán nem erről van szó. Lehet vitatni, hogy jó-e ez a rendszer, egyébként meggyőződésünk szerint jó, hogy egy kizárólagos képviselete van a hallgatóknak egyrészről, másrészről viszont a Hallgatói Hálózattal több probléma is van. Például az, hogy amikor elindultak a hallgatói tiltakozások a meglebegtetett 10 500-as keretszám kapcsán, ami a tandíj bevezetését jelentette volna, akkor nagyon sok fiatal egyetemista azért vett részt ezeken a tiltakozásokon, mert a tandíj bevezetését szerette volna elkerülni.

Aztán néhány héttel később kiderült, a HaHa saját honlapján és Facebook-oldalán is közzétette, hogy nekik nincs álláspontjuk a tandíjjal kapcsolatban. Hát ne haragudjon, képviselő asszony, de ilyen komolytalan szervezettel, amelynek a tandíjjal kapcsolatban nincs álláspontja, azzal a kormány ne tárgyaljon. Igen, azzal ne tárgyaljon! Tehát ez komolytalan is, túl azokon az egyéb problémákon, amelyek még a Haha-val kapcsolatban felmerültek.

A röghöz kötés kifejezés használata pedig azért nem jó - és ismételnem kell magamat -, mert egy hallgatói nyilatkozatot tevő hallgatónak külföldi munkavállalás szempontjából kedvezőbbek a lehetőségei, mint például annak, aki diákhitelből finanszírozza a felsőoktatási tanulmányait. Ugyanis egy hallgatói nyilatkozatot tevő diák, ha ötéves képzésben vesz részt, 15 év külföldi munkavállalást követően hoz egy szabad, egyéni döntést arról, hogy vállalja-e részletfizetési lehetőségekkel, kamatmentesen visszafizetni a képzési költségeit, vagy pedig öt évre hazajön Magyarországra dolgozni, és egyébként egész életére vonatkozóan kizárólag ötéves hazai munkavállalást vár el a magyar állam, cserébe azért, hogy az adófizetők pénzén diplomát szerezhetett.

Köszönöm. (Taps a Jobbik és a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
293 235 2013.06.26. 6:30  224-244

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt is mondhatnám, hogy komikus az a bohózat, amit a választójogi törvényekkel kapcsolatban csinálnak, de mivel egy véresen komoly dologról van szó, ezért talán ezt a jelzőt használni mégsem illendő.

Amikor az Országgyűlés elkezdett foglalkozni magával a választási eljárási törvénnyel, illetve magával a választójogi törvénnyel, és a választókerületek határai először szóba kerültek, akkor 2012 februárját írtuk. Több mint egy év telt el, majdnem másfél év telt el azóta, hogy elkezdett az Országgyűlés ezzel különböző egyeztetéseken foglalkozni, és még mindig nem tudták meghúzni ezeket a határokat. Persze felhozhatjuk, hogy egy hatalmas átalakítás zajlik, hiszen 176 választókerületből 106-ot csinálni igen nehéz feladat, ez valóban így van, de mégsem elfogadható az, hogy kevesebb mint egy évvel a választások megtartása előtt még módosítják a határokat.

Arra hivatkoznak, hogy kizárólag technikai módosításokról van szó, elírásokat próbálnak meg helyrehozni, azonban ez nem igaz. Tegnapelőtt Rogán Antal frakcióvezető úr összehívott egy négypárti egyeztetést, amire tegnap került sor, ahol jelen volt a Nemzeti Választási Iroda vezetője is, és ő is elismerte, hogy az Etele utat érintő változtatás a XI. kerületben, ami Budapest 2. számú választókerülete lesz ezt követően, az bizony érdemi módosítást is tartalmaz. Tehát egy szavazókör az egyik választókerületből az eddigiek alapján az egyik választókerületbe tartozott volna, most pedig átteszik egy másik választókerületbe. Tehát azért ez egy érdemi módosítás, nem technikai.

Már ez a törvény, amit benyújtottak, és most tárgyalunk, ahhoz képest is megváltozott, amit tegnap a négypárti egyeztetésen frakcióvezető úr a kezünkbe adott. Az Láng Zsolt előterjesztése volt, és egyébként az alkotmányügyi bizottságnak korábban benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatát tartalmazta, de egy nap alatt is megváltozott ennek a törvénynek a szövege. Tehát semmi biztosíték nincsen arra, hogy július 15-e után nem merül fel olyan technikai probléma, a jegyzők nem érzékelnek olyan technikai problémákat, amiket a későbbiekben módosítani kellene. Tehát értelmetlen ezt a határidőt tovább tolni.

Ugyanakkor emlékeztetnem kell arra, hogy az eredetileg elfogadott választójogi törvényben ez a határidő, tehát a választókerületek határainak meghúzása 2012. december 31. volt. Az még egy elfogadható határidő lett volna, de mivel az Alkotmánybíróság a választási eljárási törvényt megsemmisítette, amelyben szintén módosítani szerették volna ezeket a határvonalakat, ezért újból el kellett fogadni ezeket is.

Önök érthetetlen módon egyébként a választási eljárási törvényhez kötötték ezeknek a határoknak az elfogadását, pedig ez egy másik törvény. Tehát nem kellett volna megvárni, míg az Országgyűlés a megsemmisítést követően újra megtárgyalja az eljárási törvényt, nyugodtan lehetett volna ezeket a határokat meghúzni akkor is.

De még ez sem volt elég önöknek, egy újabb, június 30-ai határidőt szabtak meg, amit most ismételten módosítani kell, hiszen ezt sem tudják tartani. Mindegyik határidőt a Fidesz-frakció szabta meg saját magának, mindegyik határidő elbukott, hiszen a saját maguk által megszabott határidőt sem tudták és nem tudják tartani. Ezek után persze felmerül a kérdés, hogy minek tesznek bele egyáltalán határidőt, hiszen ugyanígy kitolhatják ezt a július 15-ei dátumot is.

A jegyzőknek július 31-éig kell szavazóköröket kialakítani. Tehát elképzelhető, hogy vannak olyan választókerületek, települések, ahol még nem kezdődött el ez a munka, vagy elkezdődött, de még nem derült fény az összes olyan problémára, ami a törvényszöveg alapján felmerülhet. Tehát semmi biztosíték nincsen arra, hogy július 15. után nem érkezik olyan jelzés a jegyzőktől a választási iroda vezetőjéhez, hogy módosítani kell újból a választókerületeket. Tehát ez a július 15-ei határidő sem feltétlenül lesz tartható, még a technikai szempontokat figyelembe véve sem.

Ha a tegnapi naphoz képest más törvényjavaslatot nyújtanak be, mint amit a négypárti egyeztetésen az asztalunkra tesznek, akkor pláne láthatjuk, hogy mennyire lehet komolyan venni akár a tegnapi egyeztetést, akár ezt a javaslatot, és nem csodálkozhatnak azon, hogy egyik ellenzéki párt sem tudta azt támogatni, hogy ezt Házszabálytól eltéréssel, valamilyen extra gyorsasággal tudjuk tárgyalni.

Az egyeztetéseket, amelyeket önök hívtak életre, szintén nem vették elég komolyan. Ahogy a választókerületek határaival is úgy játszanak, ahogyan az önöknek tetszik, gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy mindegyik egyeztetés a Fidesz-frakció hozzáállásán bukott meg. Az egyiket önök kezdeményezték, és a későbbiekben pedig egyetlen képviselőjük sem vett részt ezen, újabb időpontok kitűzésére pedig nem került sor. Tehát a szép lassú halál jellemezte ezt az egyeztetést. Míg egy másik, a Transparency International által kezdeményezett egyeztetésen szintén olyan elképesztő módon játszadoztak a többi párttal és az időpontokkal, hogy az az egyeztetés is ellehetetlenült. Most pedig arra kérték mindezek után, ilyen előzmények után az ellenzéki pártokat, hogy járuljanak hozzá ennek a javaslatnak a Házszabálytól eltéréssel való gyorsított tárgyalásához. Úgy gondolom, hogy maga a kérés is és a kérdés feltevése is igazán arcpirító volt.

Tehát semmi biztosítékot nem látunk arra, hogy a későbbiekben a választókerületek határait megismerhessük, hogy valójában elkezdhesse az ellenzék is a felkészülést a választásokra, és nem gondoljuk azt, hogy kőbe vésett lenne akár ez a július 15-ei határidő, ami már önmagában is késő. Tehát mindezek miatt a Jobbik nem tudja támogatni ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
297 28 2013.08.26. 3:08  27-33

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Annyira bizonytalanságban tartják a tanárokat, hogy csak a tanévkezdés és a pedagógus-életpálya bevezetése előtt néhány nappal ismerhetik meg az érintettek a végleges adatokat, ráadásul azt hazudják önök, hogy a béremelés bevezetése miatt szükséges az Országgyűlésnek ez a rendkívüli ülése.

Ezzel szemben éppen a törvényben rögzítettek megváltoztatása, a csökkentés miatt hívták össze a mai ülést. Álságos és félrevezető a béremelésre jogosultak körének kiterjesztésére hivatkozni, hiszen a KSH adatai szerint mintegy 165 ezer pedagógus jár jelentősen rosszabbul a korábbi tervekhez, azaz a jelenlegi törvényhez képest, és csupán mintegy 6500 főre terjesztik ki az emelést.

A kormány újabb hazugságára derült fény, hiszen a választási kampányban még azonnali és jelentős mértékű béremelésről beszéltek a pedagógusok esetében, majd a választás után kiderült, hogy semmilyen alapjuk nem volt ezeknek a kijelentéseknek. 2011 novemberében, amikor eldőlt, hogy abban a tanévben már biztos nem lesz emelés, azt ígérték, hogy egy kezdő tanár fizetése a minimálbér kétszerese lesz a későbbi bevezetéskor. Ehhez képest a Balog Zoltán által néhány hete bejelentett változás azt eredményezi, hogy végül még ezt a szintet sem éri el a fiatalok bére, hiszen havi bruttó 25 ezer forinttal elmarad attól, ráadásul a pedagógusok terhei is növekednek.

Talán ez is az oka annak, ami a felsőoktatási jelentkezések alkalmával kiderült, hogy idén 300-zal kevesebben jelentkeztek pedagógusszakokra, mint tavaly. Ez az életpálya és bizonytalanság tehát egyáltalán nem vonzó fiataljaink számára. Az önök kaotikus kormányzása, követhetetlen ígéretei egyre inkább elrettentik a pályaválasztókat.

Mindez nem csoda, hiszen az érdemi béremelést csak a pályán eltöltött körülbelül tíz év után érhetik el a pedagógusok, ha mindent sikerül a legjobban teljesíteniük.

De a be nem váltott ígéretek sorának sajnos nincs vége! Maga Orbán Viktor is erőteljesebb béremelésről beszélt tavaly, és több kormánypárti politikus azt mondta, hogy ha nem is 2013 szeptemberében, de 2014 januárjában biztosan megtörténik a teljes emelés. A hazugság tehát egyértelmű: becsapták az érintetteket.

Mindemellett arról szó sincs, hogy a többletterhek bevezetését is elhalasztanák: a kötelező óraszám növekszik, és a helyettesítésért sem jár már pluszjuttatás. Mindezt figyelembe véve az az állításuk sem igaz, hogy nem lesz olyan, aki rosszabbul jár, hiszen több munkáért adni több pénzt nem jelent béremelést. Tehát nemhogy azonnali béremelést nem tudtak biztosítani, de sokaknak a többletmunkával arányosat sem.

Mindezek alapján kérdezem államtitkár asszonyt: miért hazudtak a pedagógusoknak? És miért tartják bizonytalanságban őket?

Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

(14.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
297 32 2013.08.26. 0:58  27-33

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Asszony! Félreértett: amikor arról beszéltem, hogy kik járnak rosszabbul, akkor azt hasonlítottam össze, hogy a jelenleg hatályos, illetve 2013 szeptemberétől a jelenlegi törvény szerint hatályba lépő életpályamodell, illetve az előttünk fekvő törvényjavaslat alapján azt mondhatjuk, hogy az abban tervezett béremelésnek csak a 60 százalékát fogják tudni megvalósítani, és 2017-ig tolják ki a 100 százalékos emelést. Tehát igazat mondtam akkor, amikor azt mondtam, hogy rosszabbul járnak a pedagógusok ahhoz képest, mint ami a jelenleg lefektetett törvényben van.

A pedagógusok kötelező óraszáma 22-ről 26-ra nő. Ezt sem lehet elvitatni. És azért nem támogattam a napirendet, mert ha ezt a törvényt nem fogadná el a Ház, az azt jelentené, hogy a 100 százalékos béremelést megkapnák a pedagógusok úgy, hogy a munkaterheik növekednek. Ezért nem támogatjuk a törvényjavaslatot sem, és ezért nem tudom elfogadni az ön válaszát.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
297 174 2013.08.26. 6:00  158-226

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A legfontosabb kérdés, amit fel kell tennünk ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy miért van erre szükség, illetve hogy miért vagyunk itt egy rendkívüli nyári ülésszakon. Az általános indokolásból felolvashatnék egy fél mondatot, amely úgy szól, hogy "az ország gazdasági teljesítőképessége azonban nem teszi lehetővé a 2011-ben elfogadott törvényben meghatározott mértékű béremelést". És itt befejezhetném a mondandómat és leülhetnék, de nyilván szeretném egy kicsit jobban kifejteni azt, hogy mit is értünk pedagógus-életpályamodell alatt.

Nagyon helyes, ha arról is beszélünk, hogy nemcsak béremelésről van szó, és nagyon helyes az, ha arról beszélünk, hogy ha valakiknek, valamelyik szféra dolgozóinak béremelést adunk, akkor azért cserébe valamilyen kötelességeket is elvárunk, megalkotjuk azokat a szabályokat, amelyek az ő munkájukra vonatkoznak, megalkotjuk az előmenetel szabályait, annak a lehetőségeit, és ezeket az érintettek számára elérhetővé és világossá tesszük.

2011-ben átalakította a köznevelési rendszer azt a munkamegosztást, ami addig az iskolákban volt. A pedagógusok néhány pótléka eltűnik, néhány pótléka kétségkívül emelkedik, a helyettesítésért nem kapnak pénzt, túlórapénzt kapnak, cserébe az alapbér emelkedik. De összességében azt kell mondanunk, hogy 2011-ben megalkotott az Országgyűlés egy rendszert, amelynek két eleme van, egyrészt a munka, amit elvárunk, másrészt a bér, amit ehhez hozzárendelünk, és most, 2013-ban, néhány nappal a hatálybalépést megelőzően az egyik elemet csökkentjük 40 százalékkal. Persze, kiterjesztik a kört 4 százalékkal; 4 százalékkal több pedagógus kap nagyságrendileg fizetésemelést, alapbéremelést ennek az életpályamodellnek a bevezetése következtében, de a 2011-ben törvényben lefektetett összegnek csak a 60 százalékát. Úgy érzem, hogy amikor arra hivatkoznak, hogy kiterjesztik a kört, akkor azért illene ezt a két számot is elmondani, hogy a nagy tömegét a körülbelül 165 ezer pedagógusnak... - a 2011-es törvényben lefektetett béremelésének csak a 60 százalékát vezetik be úgy, hogy az akkor meghatározott munkaterhek maradnak az akkor meghatározott száz százalékon, azokat nem csökkenti egyáltalán ez a törvényjavaslat.

A gazdaságról részletesen nem szeretnék beszélni, de azért azt el kell mondanom és fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy mindjárt szeptember 1-je van. Augusztus 26-án hozzuk meg ezt a törvényt, és önök nem látták - remélem, hogy nem látták - 2011-ben, nem látták 2012-ben, hogy az ország gazdasági teljesítőképessége lehetővé teszi-e ezt a bevezetést. Folyamatosan azt hallottuk, hogy Magyarország jobban teljesít, ezt szajkózzák szinte egy éve, de mégse teljesít elég jól ahhoz, hogy a pedagógusok béremelését ilyen módon meg tudjuk valósítani.

Reagálnom kell azokra a sajtóhírekre is, amiket a kormánypárti képviselők nyilatkozatai alapján olvashattunk. Arról beszéltek, hogy azért van szükség erre az országgyűlésre és erre a törvénymódosításra, hogy megvalósulhasson a pedagógusok béremelése. Például Rogán Antal frakcióvezető úr is ezt nyilatkozta. Ez azért egy elég aljas csúsztatás, mert nem azért van szükség erre az ülésre, hogy megvalósítsák a béremelést, nem most találják ki, nem most iktatjuk törvénybe a béremelést, hiszen ezt sugallja frakcióvezető úrnak ez a nyilatkozata, hanem éppen ellenkezőleg, azért van erre szükség, mert nem tudják tartani azt a béremelést. Miközben tehát megtartják a munkateher-növekedést azon a szinten, amit 2011-ben meghatározott az Országgyűlés, béremelés ehhez nem társul. Már akkor is volt nagyon sok érintett pedagógus és a szakszervezetek részéről is olyan számítási mód, hogy az nagyjából arányos lesz a munkateher-növekedéssel, most ehhez képest még 40 százalékkal visszavágják azt a béremelést.

Ne értsenek félre, nem kárörvendők és nem ellendrukkerek vagyunk, és örülünk annak, hogy kiterjesztik a kört, ha csak 4 százalékkal, akkor 4 százalékkal, az a 6500 ember is jobban jár és megkapja a béremelést, egyszerűen arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a törvényben sem erről beszéltek. Az pedig, hogy különböző nyilatkozatokban például a kormányszóvivő ígérte meg azt, hogy ha nem is 2013 szeptemberében, de 2014 januárjáról a 2011-es törvényben lefektetett teljes összegű béremelést meg fogják adni a pedagógusoknak, akkor láthatjuk, hogy nem tudják ezt az ígéretet sem teljesíteni. Pedig ezt vészforgatókönyvként vázolta fel akkor a kormányszóvivő, hogyha valamilyen gazdasági nehézség még közbejön. Ehhez képest az sem sikerül, sőt olyan vállalást tesznek, ami a következő kormányzati ciklusra vonatkozik, ahol egyáltalán nem biztos, hogy a Fidesz lesz kormányon.

Összességében azt kell elmondanom, hogy persze az alapvető tényekkel nem szeretnénk vitatkozni, de nem elegáns az önök részéről, hogy egy meghátrálást, egy hátraarcot úgy próbálnak meg kommunikálni és az érintettekkel úgy próbálják megértetni, mintha ez is egy siker lenne. Úgy gondolom, hogy ezen az ülésen nem egy sikeres törvényt fog elfogadni az Országgyűlés. A siker az lett volna, ha tudják tartani a 2011-es béremelési szintet.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
298 24 2013.08.27. 5:03  23-24

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szomorú adat látott napvilágot néhány nappal ezelőtt, ugyanis a magyarság körében nem növekedett a születések száma, hanem 2012 első félévéhez, ugyanezen időszakhoz viszonyítva 4,5 százalékkal csökkent. Nem hozták meg tehát a fiatalok gyermekvállalási kedvét azok az intézkedések, amelyeket az Orbán-kormány foganatosított. Pedig nem a fiatalokat kell okolnunk, hiszen ha ma megkérdezzük magyar ifjainkat, hogy hány gyermeket terveznek, bizony azt válaszolják, hogy nagycsaládot, tehát legalább 2,5 gyermeket szeretnének átlagosan, és ebből jó, ha egy vagy kettő meg tud születni.

Európában ez nincs így. Tehát ne gondoljuk azt, hogy egész Európa válságához csatlakozik Magyarország ebben. Európa többi országában nem ezt válaszolják a fiatalok, ott nem is terveznek sok gyermeket, a mi fiataljaink azonban szeretnének, csak nem tudják vállalni a tervezett gyermekeket. Mindez azért is van, mert a szülőképes korú nők körében, a 30-34 évesek között egyharmad a gyermektelenek aránya, a 35-39 évesek között pedig egyötöd. Ez igen magas szám. A KSH egyik jelentéséből is kiderül egyébként, hogy a nagyszüleink generációjában ilyenkor már szinte alig lehetett találni gyermektelen nőket. Az anyai életkor kitolódása miatt van tehát egyrészt az, hogy ennyire visszaesett a születésszám, hiszen két generációval ezelőtt eddigre már szinte be is fejezték a családok a gyermekvállalást, mire jelenleg elkezdik a magyar családok.

Kopp Mária is rávilágított kutatásaival arra, hogy mind pszichológiailag, mind biológiailag a legmegfelelőbb kor a gyermekvállalásra az édesanya 20 és 30 éves kora között van. Ehhez képest Magyarországon az anyák életkora az első gyermek megszületésekor majdnem 29 év. Láthatjuk tehát, hogy nem vállalják, abban az életkorban nem tudják világra hozni gyermekeiket, amikor ez a legideálisabb lenne számukra. Mindehhez hozzájárul az is, hogy a házasságok válságban vannak, hiszen ma már szinte minden második gyermek házasságon kívül születik. Pedig, szintén a KSH statisztikáiból tudjuk, a szülőképes korú, házasságban élő nők minden esetben, minden korosztályban több gyermeket hoznak világra, mint a házasságon kívül élők. Mindez azért van, mert a nők úgy érzik magukat biztonságban, ha házasságban élnek.

Mindazonáltal a médiatörvény sem tett az ellen, hogy a különböző, főleg a két kereskedelmi tévécsatorna által a házasságot lejárató műsorok megszűnjenek. Elképesztően károsak a fiatalok gondolkodására azok a műsorok, amelyek a házasságot valamiféle bohózatként mutatják be, és olyan komolytalanná teszik, hogy egy sztárt kiválasztanak, és ő néhány hét alatt akár 10-15 hölgyből, illetve férfiból választja ki azt, hogy kivel kíván házasságot kötni. Azt gondoljuk, hogy ilyen műsorokra nem lenne szükség, és nemhogy szükség nem lenne, egyszerűen nem lenne szabad ilyen példákat mutatnunk a fiataljaink számára.

Ha a gyermekvállalási kedv meg is marad, tehát a későbbi generációk szintén azt az 1,3 gyermeket vállalják, amit a mostani generáció, 2021-re akkor is 72 ezerre csökken a születésszám a mostani, majdnem 90 ezerről, csak azért, mert addigra már kevesebben lesznek a szülőképes korú nők. Tehát nem elég az, hogy megtartsuk azt a szintet, ami most van a fiatalok körében, hanem egy elképesztő mértékű emelkedésre lenne szükség és arra, hogy időben megszülessenek ezek a gyermekek, mert akkor tudjuk ezt a demográfiai vészkorszakot lezárni. 2011-ben az Európai Unió tagállamai közül Magyarország a harmadik leggyorsabban fogyott. Voltak olyan európai uniós országok, amelyek már a születésszámot tekintve is magasabb lakosságszámot tudtak elérni, Magyarország viszont nagyon le van maradva e tekintetben. Ahogy említettem, a sereghajtók közé tartozunk, és nagyon fontos lenne, hogy ezen változtassunk, hiszen ez Magyarország legnagyobb nemzetstratégiai problémája. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

(10.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
304 110 2013.09.23. 2:07  109-116

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Most már, a szeptemberi hónap végéhez érkezve állnak rendelkezésünkre tapasztalatok a tanévkezdést illetően. És bár azt szokták mondani, hogy a puding próbája az evés, de ha már a recepten látszott a hiba, akkor talán nem így kellett volna megfőzni.

Özönlenek a panaszok hozzánk ugyanis, mind a szülőktől, mind a pedagógusoktól az új rendszert illetően. A mindennapos testneveléssel kapcsolatban nemcsak az a probléma, hogy a megfelelő eszközök, tornatermek nem állnak rendelkezésre, de az órarendi beosztást is nagyon nehezen tudták megoldani sok iskolában. Előfordul ugyanis az is, hogy az óvodából frissen beérkezett első osztályosoknak hetedik órában van testnevelésük. Hetedik órában úgy, hogy előtte két lyukasórájuk van. Könnyen belátható, hogy egy hatéves gyereknek nagyon nehéz ilyen körülmények között átállni erre a rendszerre.

Számos iskolában előfordul, hogy a szülőknek kell mindenféle eszközt beszerezni a villanykörtétől a vécépapíron át a szappanig és a fénymásoló papírig. Vannak olyan települések, ahol eddig kistérségi társulásban tartották fenn az iskolát, most átadták a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, ennek következtében megszűnt az iskolabusz, és sok szülőnek, ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, nehéz eljuttatni a gyermekét az iskolába.

Az egész napos iskolával kapcsolatban is vegyes a kép, vannak olyan szülők és családok, ahol valóban segítséget jelent a gyermekek napközbeni elhelyezése, azonban meglehetősen rugalmatlanul alkalmazzák sok helyen ezt a rendszert, hiszen minden egyes alkalommal külön-külön kell kikérni írásbeli nyilatkozattal a gyereket, ha el szeretnék vinni a délutáni foglalkozásokra, más szakkörökre.

A tartós tankönyvekkel kapcsolatban is meglepetés érte a szülőket, ugyanis ha ténylegesen szeretné használni a gyermek ezeket a könyveket tanév közben is, akkor meg kell vásárolni.

A következő egy percemben pedig a pedagógusoktól érkező panaszokra szeretnék még kitérni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
304 114 2013.09.23. 1:10  109-116

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Asszony! A káosz szót nem magam találtam ki, hanem azokból a levelekből vettem, amelyeket a pedagógusoktól és a szülőktől kaptam. Ők írták ezt a szót nekem.

Én úgy látom, rendszerszintű problémáról beszélhetünk, amikor a mindennapos testnevelésnek nincsenek meg a feltételei, az egész napos iskola rugalmatlanul működik. Vagy ha a pedagógusok 32 óra, intézményben töltendő munkaidejéről szólunk, egyébként, annak ellenére, hogy állami fenntartásban vannak az iskolák, elképesztően nagy eltéréseket tapasztalunk a különböző iskolákban, és a pedagógusoknak egyáltalán nincsenek meg az azonos munkafeltételeik. Hiszen van olyan intézmény, ahol valóban megkövetelik ezt a bent tartózkodást, míg máshol haza tudják engedni a pedagógusokat, és otthoni körülmények között tudnak dolgozni.

A juttatásokkal kapcsolatban még mindig számos kérdésre nem tudnak válaszolni a KLIK-ben sem, és amennyiben egy sávban lehet meghatározni a jövedelmet vagy a kiegészítéseket, akkor gyakran a legalsó jövedelemmértéket határozzák meg, és szakemberhiány is előfordul nem egy intézményben. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
306 58 2013.09.30. 2:55  57-63

DÚRÓ DÓRA (Jobbik) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! A Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány - rövidebb nevén Szersa - 2009-ben hozott létre iskolát, amely azonban az ott dolgozó pedagógusok elmondása szerint sosem működött szabályszerűen, sokkal inkább pénzmosodának lehet nevezni, valójában a főként cigány gyerekek oktatására szánt források elsikkasztásában jeleskedett. Miközben 425 tanuló után igényeltek állami normatívát, a rendszeresen iskolába járók létszáma mindössze 40-50 fő között mozgott. A szakképzéshez szükséges eszközök hiányosak, ami megvolt, azt is a tanárok vitték be, az adminisztráció fénymásolatokon történt, a pedagógusok döntő többsége nem azt tanította, amilyen végzettsége van. A tanulók hiányzása miatt nem küldtek figyelmeztetést a szülőknek, azt nem regisztrálták, így a családi pótlék tovább folyt be az arra érdemtelen családokhoz. Roma nemzetiségű oktatásra is kaptak támogatást, de ilyet sem végeztek, és ugyanez a helyzet az általános iskola 1-6. osztályig terjedő képzésével. Az épületért járó bérleti díjat nem fizették ki a ferencvárosi önkormányzatnak. Olyan gyerek is járt tizedik osztályba, aki nem végezte el a kilencediket, sőt az ott dolgozók szerint még a takarítónőt is beíratták nappali képzésre, hogy a normatívát utána is felvegyék. A drog és a cigaretta az iskola mindennapi életébe beletartozott.

Az állami pénz folyósítása áprilisban leállt, azonban ezzel csak azt érték el, hogy a pedagógusok azóta nem kaptak fizetést, akiknek - elmondásuk szerint - mind a fenntartótól, mind a 90 százalékban cigány gyerekektől nyíltan magyarellenes, rasszista megjegyzéseket kellett eltűrniük. Az érettségivizsga-elnököt is rasszistának bélyegezték, mert nem engedett át minden cigány tanulót.

A kétségbeesett tanárok fordultak a Fidesz több politikusához, a kormányhivatalhoz, az Oktatási Hivatalhoz, a Magyar Államkincstárhoz, a NAV-hoz, a munkaügyi bírósághoz, a Fővárosi Főügyészséghez, a rendőrséghez, az alapvető jogok biztosához és a KLIK-hez is. Az eljárások egy éve tartanak, de eredmény még nincs, a KLIK ígéretével szemben nem gondoskodtak az átvert tanárokról, és annak ellenére, hogy mindez évek óta folyik, az iskolának nem nevezhető pénzmosodában a tanév most is megindult, és jelenleg is jár oda nagyságrendileg ötven tanuló, vagy hivatalosan ki tudja mennyi.

Miért nem ül már börtönben a normatívabűnözés elkövetője? Ki a felelős azért, hogy éveken át százmilliókat kapott ez a bűnbanda a magyar emberek pénzéből? Miért nem voltak ellenőrzések korábban az intézményben? Miért nem foglalkoznak az üggyel sürgősen? Miért nem méltatják érdemi válaszra a pedagógusokat? Miért fektetik el mindenhol ezt az ügyet?

Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
306 62 2013.09.30. 1:02  57-63

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Asszony! A helyzet az ön állításával szemben egyáltalán nem bonyolult, épp hogy tiszta. Ebben az intézményben szinte az összes létező bűncselekményt elkövették, amit egy oktatási intézményben el lehet követni, mégis egy éve folynak az eljárások, és semmi érdemi nem történt. Az, hogy felfüggesztették a normatíva további folyósítását és ennek kell örülnünk, hát ez eléggé sovány vigasz. Éveken keresztül százmilliókat kapott ez az intézmény, és semmilyen felelősségre vonás egyáltalán nem történt. A pedagógusok szó szerint éheznek, április óta egyetlen forint fizetést sem kaptak. És most, 2013 szeptemberében is megindult ebben az intézményben ez a tanítás. Hát hogy fordulhat ez elő egy ilyen intézményben? - kérdezem államtitkár asszony. A KLIK-től azt az ígéretet kapták a pedagógusok, hogy elhelyezik őket, majd amikor konkrétumra került sor, akkor egy elutasító levelet kaptak, hogy sajnálják, de nem tudnak nekik segíteni.

Államtitkár asszony, mindezek fényében nem tudom elfogadni a választ. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

(15.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
310 92 2013.10.14. 0:12  91-92

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Úgy gondolom, a magyar fiatalok itthoni boldogulása olyan jelentőségű ügy, hogy a miniszterelnök úr személyes válaszadását kérem. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
313 97 2013.10.21. 0:11  96-97

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr, de a fiatalok hazai kilátásait illetően olyan aggasztóak az adatok, hogy a személyes válaszadást kérem a miniszterelnök úrtól. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
315 150 2013.10.24. 1:55  1-243

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos lenne azt is megvizsgálni a családi adókedvezmény esetében, illetve a családtámogatási rendszer esetében, hogy milyen hatással van egyébként a magyar családok mindennapjaira, konkrétan a gyermekvállalási kedvet ösztönzi-e. Ha ezt megvizsgáljuk, akkor sajnos szomorú adatokat láthatunk. A minap jött ki az a hír, hogy 3,5 százalékkal ismét csökkent a születésszám az előző évihez képest. 2011-ben döntöttük meg az akkori negatív rekordot, és azóta is folyamatosan csökken a születésszám.

Olvashatjuk a költségvetési törvény indokolásában, hogy a munkahelyvédelmi akciótervnek a kisgyermekes anyákra vonatkozó része sajnos nem hozta meg a várt eredményeket. Már ennek az akciótervnek a részletes vitájában is elismerte Czomba Sándor államtitkár úr, hogy sajnos várhatóan ez a kedvezmény, amit a kisgyermekes anyáknak fognak nyújtani, nem fog egyébként foglalkozásbővítést eredményezni esetükben, hiszen nem az a probléma, hogy a munkahelyükön nem tudnak helytállni, hanem a gyermekelhelyezés az, ami Magyarországon különösen nagy hátrányt szenved.

Az Európai Unióban átlagosan a bölcsődébe járó gyermekek aránya 30 százalékos, Magyarországon mindez 10 százalék úgy, hogy egyébként a magyarországi bölcsődék 130 százalékos kihasználtsággal működnek. Az önök által előterjesztett költségvetésben az erre a területre fordítandó összeg arra elég, hogy ezt a 130 százalékos kihasználtságot 100 százalékra hozzuk le, tehát egyébként új bölcsődei férőhelyeket sajnos e tekintetben nem fognak tudni létrehozni.

Kontur Pál képviselő úrhoz lenne egyetlen kérdésem a nyugdíjakkal kapcsolatban. Tegnap ünnepeltük az '56-os forradalom évfordulóját. Miért van az, hogy 23 évvel az úgynevezett rendszerváltás után a Mansfeld Péterre halált kérő Mátsik György ügyész még mindig kommunista luxusnyugdíját élvezheti? (Kontur Pál: Ez nem igaz!)

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
315 162 2013.10.24. 1:41  1-243

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Révész Máriusz képviselő úrnak válaszolnék. Egyrészt a kisgyermekes anyák esetében nem mondtam, hogy semmilyen eredmény nincsen, azt mondtam, hogy a törvényjavaslat indokolásában olvasható, hogy a várt eredményt nem hozta meg esetükben ez az intézkedés.

A pedagógusokat is szóba hozta a képviselő úr. Velük kapcsolatban is érdemes azért néhány adatot ismertetni a tisztelt Házzal és a nyilvánossággal is. Egyrészről, ha az E.ON visszavásárlási árát csak 10 százalékkal sikerült volna csökkenteni, akkor a 2011-ben a köznevelési törvénybe foglalt béremelést sikerült volna teljes egészében megadni a pedagógusoknak. Mindemellett azt is figyelembe kell venni, hogy 2008 óta a pedagógusok bére reálértéken, a közoktatási szakértők számításai szerint 31,2 százalékkal csökkent. Tehát 31,2 százalékos alapbércsökkenés történt azóta, és önök most átlagosan 34 százalékkal emelik a pedagógusok bérét, tehát reálértéken 3 százalékkal emelik, ezt tudják három év kormányzás után felmutatni a pedagógusoknak. És ez ráadásul csak az alapbérre vonatkozik. Egyrészt eltöröltek néhány pótlékot is, másrészt az óraszám 22-ről 26-ra emelkedett, ami persze nem így van a törvényben, de a gyakorlatban az iskolaigazgatók ezt a lehetőséget alkalmazzák, egyébként érthető módon. A túlóráért sem kapnak fizetést és a helyettesítésért sem. Tehát mindezek alapján azért legalábbis véleményes az, hogy a pedagógusbér-emelést lehet-e egyáltalán annak nevezni.

Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
317 86 2013.10.28. 0:06  85-86

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr, de megvárnám a miniszterelnök úr személyes válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
317 126 2013.10.28. 2:12  125-132

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Múlt héten került nyilvánosságra a legfrissebb adat, miszerint 3,5 százalékkal ismételten csökkent a születésszám Magyarországon az előző év azonos időszakához képest.

Nyilvánvalóan kívánatos az lenne a nemzet szempontjából, ha élethosszig tartó házasságokról tudnánk beszélni, és mindenhol legalább három gyermek születne. Azonban vessük össze ezt a kívánatos helyzetet, idilli állapotot a valósággal, és akkor bizony azt kell látnunk, hogy a korábbi kétgyermekes családmodellt most már felváltotta az egygyermekes családmodell.

A legfrissebb kutatások szerint a második gyermek megszületése az, amire már nem kerül sor, hiszen a magyar családok átlagosan 1,2 gyermeket vállalnak, ami azt jelenti, hogy a családok döntő többségében egy gyermek születik meg. A második gyermek megszületésének akadályait ezek a fiatalok önbevallásuk alapján az anyagiakban látják. 80 százalékuk mondja az egygyermekes szülőknek azt, hogy még szeretne több gyermeket, s 72 százalékuk mondja azt, hogy anyagi okok miatt nem tudja vállalni.

Ha megnézzük a családtámogatási rendszert, hogy a második gyermek esetén milyen juttatásokat kapnak ezek a családok, akkor azt látjuk, hogy a gyermekekre jutó összeg a családi pótlék esetében alig emelkedik, az adókedvezmény gyermekekre jutó összege egyáltalán nem emelkedik a második gyermek esetében. Viszont azt látjuk, hogy a harmadik gyermek esetében - a családok nagyon kis részében kerül sor arra, hogy a harmadik gyermek is megszülessen - ingyenes ellátásokat kapnak a tankönyv területén, az étkezésekben és sorolhatnám, és az adókedvezmény és a családi pótlék is ugrásszerűen, radikálisan megemelkedik.

Másrészről arról is beszélni kell, hogy a harmadik gyermeket, a háromgyermekes családot nem tekinthetjük a plafonnak, s a negyedik gyermek megszületését ezek az általam korábban említett családtámogatási rendszerek egyáltalán nem ösztönzik.

Államtitkár úr, tehát kérdezem: mikor léphetünk végre egyről a háromra, és mikor látják meg a valóságot a demográfiai adatok tekintetében? Várom válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
317 130 2013.10.28. 1:24  125-132

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár úr, én nem bagatellizáltam azt, hogy mennyire támogatják önök a nagycsaládosokat, arra hívtam fel a figyelmet, hogy a második gyermekre is kellene hangsúlyt helyezni, és a negyedik gyermekre is kellene hangsúlyt helyezni, hiszen az én generációmnak, minden nőnek, illetve családnak négy gyermeket kellene vállalni ahhoz, hogy szinten tartsuk a jelenlegi helyzetet. Tehát a három gyerek messze nem a plafon.

Megkérdezte az államtitkár úr, hogy mit tehet egy kormányzat, erre hadd válaszoljak én, hogy egy Jobbik-kormányzat mit tenne: otthonteremtés, államtitkár úr. Ez nagyon fontos, hiszen ha nem tudják hova megszülni a gyermekeiket a fiatal párok, akkor azok továbbra sem fognak megszületni. Bérlakás-építési programot kellene nyújtani ezeknek a fiataloknak. A női foglalkoztatás tekintetében sereghajtók vagyunk az Európai Unióban, alulról a másodikak vagyunk. Elképesztő szörnyűek ezek az adatok, pedig ma már azokban az országokban szülnek több gyermeket a nők, ahol sikerül őket visszavezetni a munkaerőpiacra.

Tehát míg harminc éve az volt a jellemző, hogy ha az otthonmaradást támogatták, akkor volt magasabb a termékenység, mára ez megfordult, és inkább az államnak a gyermeknevelésben és a gyermekelhelyezésben kellene őket támogatni. De amit például bölcsődei férőhelyek bővítésére elkülönítenek a költségvetésben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), az arra elég, hogy a jelenlegi 130 százalékos kihasználtságot 100 százalékra vigyék le, és új férőhelyek teremtésére (Az elnök ismét csenget.) egyáltalán nem elég.

Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
320 94 2013.11.04. 2:01  93-100

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ön egy nemrégiben elhangzott londoni beszédében a következőt mondta a Jobbik szavazóira utalva: "A kérdés nem ez a 16 százalék, a kérdés az, hogy mi van a másik 84 százalékkal." Ezzel a mondatával megsértett közel egymillió választópolgárt, akik tisztességes magyar emberek, akik dolgoznak, gyermekeket nevelnek, adót fizetnek. Kijelentései különösen súlyosak, hiszen bár az megszokott a politikában, hogy a pártok egymás programját kritizálják, vagy a hitelességét kérdőjelezik meg, de azt hiszem, hogy a szavazókat ilyen mértékben megsérteni hiba volt az ön részéről, és egy hivatalban lévő kormányfőtől elfogadhatatlan.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Nemcsak pártpolitikai szempontból bélyegezte meg ezeket az embereket, sajnos ön azokról beszélt, akik között a legtöbben fiatalok. Fiatalok, akiknek az elmúlt húsz évben sem az MSZP, sem a Fidesz nem tudott valódi jövőképet adni, ezért az elvándorlási kedvük Magyarországról minden korábbinál magasabb mértékeket ölt. Nem találnak munkát, nem tudnak otthont teremteni, és ezek miatt az általuk kívánt, tervezett gyermekek nagy része sem tud megszületni. Nincsen munka, nincsen család, nincsen otthonuk, és az ilyen kijelentések miatt lassan úgy érzik, hogy hazájuk sem lesz, külföldre kényszerülnek.

Ezzel szemben mi, jobbikosok bérlakás-építési programot kínálunk számukra, az ingyenes, államilag finanszírozott felsőoktatás kapuit szűkítés helyett tágabbra nyitnánk, és a munkahelyteremtésben is kiemelt csoportként tekintünk rájuk. Ha lesz munkájuk, lesz otthonuk, akkor minden adott lesz számukra ahhoz, hogy a kívánt gyermekeiket is tudják vállalni.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Miért sértette meg így a szavazóinkat? Az ő sorsuk miért nem kérdés az ön számára? Miért értékesebbek önnek például az MSZP szavazói? Hajlandó-e bocsánatot kérni a jobbikos szavazóktól?

Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
320 98 2013.11.04. 1:06  93-100

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Miniszterelnök úr, úgy érzem, hogy most még egyszer belerúgott ezekbe az emberekbe. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Én azt hiszem, hogy önnek azt kellett volna válaszolnia egy ilyen kérdésre, és bármikor, ha ez külföldön is felmerül, hogy ön kormányfőként és miniszterelnökként is tudomásul veszi, hogy van közel egymillió ember, aki erre a politikára szavaz. Ön egyébként elmondhatja erről a véleményét, de ezek az emberek azonosulnak a Jobbik politikájával, azért szavaznak a Jobbikra, mert ezt az alternatívát szeretnék kormányerőként látni. Ők nem rasszisták, nem antiszemiták, nem azért szavaznak ránk, mert mi ezek lennénk, Gyöngyösi Márton képviselőtársam a mai napon is kikérte magának, személyének és a Jobbiknak is ezt az antiszemita vádat.

Tehát úgy gondolom, miniszterelnök úr, hogy önnek nemzetközi téren is meg kellene védenie ezeket az embereket, akik egy olyan alternatívát kívánnak Magyarországon kormányra juttatni, amivel egyébként ön személy szerint nem ért egyet - ezt is elmondhatja természetesen, hozzátartozik az igazsághoz, el is kell mondania -, de úgy érzem, hogy nem a szavazókon kellene ennek az ostornak csattannia. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
320 247 2013.11.04. 10:19  238-284

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztőnek és Varga képviselő úrnak is nagyon sok dologban igaza van: abban, ami Baján történt, a bajai választás kapcsán történt, az MSZP és a Demokratikus Koalíció felelőssége vitathatatlan, és az a tett, amit elkövettek, erkölcsileg menthetetlen. Teljesen világos - egyetértek Rogán Antal frakcióvezető úrral is -, hogy ez a magyar politika mélypontja. Az MSZP olyan hazugságspirálba került, amit még talán a kormányzásuk idején sem követtek el, tehát látjuk, hogy a gyurcsányi "hazudtunk reggel, éjjel meg este" hagyományt folytatják ellenzékben is.

Beszélnünk kell arról is, hogy Rogán Antal nemcsak azt mondta, hogy a magyar politika mélypontja ez a hangfelvétel, illetve ez a bizonyítékhamisítási botrány, hanem azt mondta, erre nem volt példa, hogy egy párt bizonyítékot hamisítson az elmúlt húsz évben, és ezt a gondolatot most megismételte Varga képviselő úr is, de sajnos ez nincs így. Nem ez az első eset, hogy egy párt - azért, hogy a másikat lejárassa - bizonyítékot hamisít.

Kiábrándult fideszes aktivisták hívták fel a figyelmünket ugyanis arra, hogy mi volt a Fidesz válasza 2010-ben a kirobbant Kubatov-botrányra.

(20.10)

Több internetes videomegosztó portálon megtalálható ugyanis egy felvétel, amelyen egy eltorzított hangú férfi beszél, aki magát MSZP-s aktivistának adja ki, és olyanokat mond el, hogy az MSZP-nek törvénytelen adatbázisa van, a kopogtatócédulákról leírják az emberek személyes adatait, ezeket egy elektronikus rendszerben tárolják, külön leírják a fideszes szavazatszámláló bizottsági tagok nevét, a családjaik nevét, a lakcímét, utánajárnak, hogy ezek kik, és ilyen törvénytelen adatbázis alapján mozgósítottak a 2002-es választáson, és így nyerték meg a választást.

Vesztükre azonban elég pancser hamisítókról volt szó, és egy olcsó hangtorzító programot használtak, amit nagyon könnyen vissza lehetett az eredeti felvétellé alakítani, és akkor bizony kiderült, hogy a hangfelvételen nem más beszél, mint Kádár Tibor, a Fidesz Szabad Európa Csoport aktivistacsoportjának az egyik aktivistája, Kubatov Gábor személyes munkatársa.

Menthetetlen, erkölcsileg elfogadhatatlan, ha egy párt azért, hogy a másikat bemocskolja, bizonyítékot hamisít. Elfogadhatatlan, a magyar politika mélypontja! Akkor is, ha az MSZP csinálja, és akkor is, ha a Fidesz csinálja. Nem igaz tehát, hogy nem volt példa erre az elmúlt húsz évben, mert volt rá példa. A Fidesz ugyanilyen nemtelen eszközzel próbálta az MSZP-t is bajba keverni a Kubatov-botrányra válaszul. Nem mintha egyébként nem lenne életszerű, hogy az MSZP-nek is vannak adatbázisai (Közbeszólás az MSZP soraiból.), de azért ilyen bizonyítékhamisításig elmenni a Fidesznek sem lett volna szabad.

Amellett, hogy ez a törvényjavaslat sok tekintetben pozitív és tiszta vizet önt a pohárba, mégis megáll félúton. Az a baj, hogy megint nem azt csináljuk, hogy tisztába tesszük az elmúlt húsz évet, és mindenki a szívére teszi a kezét, és szembenézünk azzal, hogy mi történt Kiskunfélegyházán, mit művelt Papcsák Ferenc, mi történt Tiszavasváriban, vagy mi történt Ózdon. Nem beszél arról senki, hogy egyébként ez a hamisított felvétel akár igaz is lehetne.

Nem beszélünk arról a videofelvételről, amelyen a Magyar Televízió kamerájának mondja el egy arlói, Ózd választókerületébe tartozó cigány ember, hogy neki a Fidesz vásárolta meg a szavazatát, azt mondja, hogy kaptunk egy felest megy egy sört. Nem beszélünk arról a cigány hölgyről, aki arról beszél, hogy a 14 fős családjának fejenként 400 forintot fizetett az MSZP Budapest XX. kerületében, a Kálmán utcai iskola szavazókörében azért, hogy az MSZP-re szavazzanak. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) És nem beszélünk azokról a dolgokról, hogy itt mi folyt az elmúlt húsz évben. Mert Baja csak a jéghegy csúcsa. A bizonyítékhamisítás bizonyára túlmegy azon a határon, ami eddig megszokott és mindennapos volt a politikában.

De azért arról is beszélnünk kellene, hogy mi az, ami megszokott és mindennapos volt a választások során, mert ez a bajai videó igen, életszerű. Sok ember tudja, csak nincs rá bizonyítéka, hogy itt bizony nemtelen eszközökkel vásároltak és vásárolnak cigányszavazatokat is. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Beszélnünk kell a Nemzeti Választási Iroda szerepéről is... Tiszavasváriban is egyébként történt ilyen. A helyi választási bizottság ezt ki is mondta.

Varga képviselő úr beszélt arról, hogy a hvg.hu főszerkesztője, Gavra Gábor lemondott, és levonta a konzekvenciát. Kubatov Gábor nem tette. Ő nem vonta le a konzekvenciát, hogy az ő aktivistája, személyi titkára videót hamisít, és nem távozott. Neki dupla oka lenne arra, hogy távozzon, az ő kiszivárgott hangfelvétele is és a bizonyítékhamisítás is, ennek ellenére nem távozott. Tehát ott azért felelősségre vonás nem történt.

A Nemzeti Választási Irodáról is beszélnem kellene, hiszen egy nagyon sokatmondó eseménysorozat történt. Az iroda honlapjára ugyanis, amikor ez a bajai videofelvétel először megjelent, akkor feltettek egy írást a Nemzeti Választási Iroda aláírásával, hogy egyébként, mivel nincsen kampánycsend, és ha nem befolyásolják a szavazókörtől számított 150 méteren belül a választópolgárokat, akkor még szabad is szállítani őket. Majd amikor kiderült, hogy ez a felvétel hamisítvány, s a Fidesz nem szállított embereket, akkor ezt gyorsan levették a honlapjukról. Ez valami elképesztő, hogy egy Nemzeti Választási Iroda így működik.

Itt kell még arról is beszélni, hogy a média szerepe mi lehet ebben, és hogyan - (Dr. Schiffer András és Soltész Miklós közbeszól. - Az elnök csenget.) köszönöm, elnök úr - viszonyul ezek után a média ezekhez a hangfelvételekhez. Azt hiszem, hogy ilyen mértékben büntetni azt, aki közzéteszi ezeket a felvételeket, vagy bármi ilyen eseményről hírt ad, az tévedés. Jelenleg is van arra lehetőség, hogy egy adott szervezet, egy adott személy, aki sértve érzi magát, megszólítva érzi magát, válaszlehetőséget kérjen a médiumoktól, s ha hazugság jelenik meg róla, vele kapcsolatban, akkor helyreigazítási pert indítson az adott médiummal szemben. Tehát az igazság kikényszerítésének a lehetősége jelenleg is rendelkezésre áll minden állampolgár, minden párt részére. Tehát ezért fölösleges ilyen módon is megfélemlíteni gyakorlatilag a média munkatársait, mert az igazságot így is jelen esetben is ki lehet kényszeríteni, helyreigazítással lehet élni; ahogy egyébként Baja esetében is kiderült az igazság.

Viszont a nyilvánosság ereje segítheti az igazság kiderülését. Tehát ha ezeket az ügyeket nem veti fel a média, akkor sok olyan kérdés, ami egyébként az embereket érdekli, ami az ő életükre alapvető befolyással van, és a mi életünkre is, hiszen Pálffy képviselő úr is elmondta, hogy a demokratikus intézmények lejáratására ezek az események alkalmasak; ha nem öntünk tiszta vizet a pohárba, akár a nyilvánosság erejével, sőt elsősorban a nyilvánosság erejével, akkor sokkal kevesebbek leszünk, és az fogja igazán aláásni a demokratikus intézmények tekintélyét, ha nem beszélünk őszintén azokról az eseményekről, amik történtek.

Igen, a bizonyítékhamisítás nem mindennapos esemény, rendkívüli esemény, nem sok történt belőle az elmúlt húsz évben, de az nem igaz, hogy ez az első eset, a Fidesz is hamisított bizonyítékot, az MSZP is hamisított bizonyítékot, tehát ebben a tekintetben azonos erkölcsi színvonal uralkodik mind a két pártban.

És az a baj ezzel a törvényjavaslattal, hogy folytatja ugyanezt a logikát. Az MSZP-t - jogosan egyébként - szeretné megbüntetni azért a cselekedetért, amit vélhetően elkövettek (Közbeszólás az MSZP soraiból.), de nem önt tiszta vizet a pohárba a tekintetben, hogy akkor mi van például a cigány szavazók szállításával. Ez az elmúlt húsz évben nem rendkívüli esemény. És ha itt a hangfelvétel- meg a bizonyítékhamisítással Btk.-tényállást fog a kormánytöbbség elfogadni, az egy szűk szegmense annak, amit választási csalások tekintetében az elmúlt húsz évben elkövettek.

Az lenne a jó, ha mindenki a szívére tenné a kezét, és valóban elkötelezett lenne a tiszta választások iránt. De nem erről van szó. A saját politikai ellenfeleik lejáratásáról szól e törvényjavaslat megalkotása is, és ez a probléma. És olyan mértékben korlátozza a média munkatársait, ami káros a demokratikus intézmények tekintélyére és egyébként a közvélemény tisztaságára is.

Tehát a Jobbik szerint - mi is nyújtottunk be törvényjavaslatot - az lenne a legtisztább, ha a kampánycsend intézményét vasárnapi napon legalább visszaállítanánk. Akkor biztos, hogy tilos lenne szállítani, akármit ír is a honlapjára a Nemzeti Választási Iroda, és elkerülhetnénk az ilyenfajta videók létrejöttét is.

Úgyhogy ezekkel a korlátozásokkal, azt hiszem, hogy mi ezt a törvényjavaslatot támogatni nem fogjuk tudni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
323 347 2013.11.12. 9:05  326-356

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha ez az ingyenes közzététel, ami a közszolgálati médiaszolgáltatókra vonatkozik a politikai reklámok tekintetében, valóban abból a szándékból táplálkozna, hogy olcsó legyen a kampány, ahogy önök állítják, akkor egyébként a többi szabályozást nem ilyenre alkották volna meg, amilyenre megalkották.

Tudjuk nagyon jól mindannyian, hogy egy párt a választási kampányban a legtöbb pénzt a televíziós hirdetésekre és az óriásplakát-hirdetésekre költi, illetve költötte, hiszen ha 2014-től ingyenes lesz a közzététel a televízióban, akkor erre nem fognak természetesen pénzt költeni.

(17.30)

Azonban, hogyha az olcsó kampány mellett valóban elkötelezettek lettek volna és lennének, akkor nem hoznak olyan kampányfinanszírozási törvényt, ami vélhetően az elmúlt húsz év legtöbb állami pénzét dobja ki az ablakon kampányfinanszírozás címén. Nyilvánvaló, hogy a saját politikai érdekeiknek rendelték alá a kampányfinanszírozási törvény megalkotását, azzal egyrészt, hogy boldog-boldogtalan elindulhat a választáson az ajánlási rendszer megváltoztatásának könnyítésével, és továbbra sincsen elszámolási kötelezettségük olyan értelemben a pártoknak, amit az SZDSZ művelt. Tehát hiába áll ki Kocsis Máté, Selmeczi Gabriella, és megkéri, követeli, hogy az SZDSZ fizesse vissza a félmilliárdos hitelét, illetve tartozását, ugyanolyan rendszert alkottak meg az új kampányfinanszírozási törvényben, ami eddig is működött, tehát nem elég, hogy Fodor Gábor és bűnöző pártja nem fizette vissza egyébként azt az 500 millió forintot, amit az adófizetők pénzéből kell fizetni, önök még odadobnak neki 700 milliót, tessék, ezt is költsétek el, ennek sem lesz semmi következménye. Ez egy nagyon álszent és sunyi szabályozás; nem tudom, milyen jelzőket használjak erre.

Nyilvánvaló, hogy az óriásplakát-piachoz miért nem akarnak hozzányúlni, Schiffer András is utalt erre a felszólalásában. Pedig, hogyha valóban olcsóvá szeretnék tenni a kampányt, akkor ehhez is hozzá kellett volna nyúlni. Tudjuk jól, hogy a Jobbik időközi óriásplakát-kampányához képest a kormányzat nyolcszoros áron - nyolcszoros áron! -, a piaci ár nyolcszorosáért hirdette a saját kampánya anyagait a múlt év októberében, míg mi tehát 12 ezer forintért béreltünk egy plakáthelyet egy hónapig, a kormányzat a nyolcszorosáért. Finoman szólva mutyigyanús. Míg mi természetesen kikerültük a Simicska-birodalmat és a multicégeket, önök nem tették ezt, sőt inkább tömködték tovább a zsebét, hiszen a Közgépből nem származik szegénynek elég bevétele.

Tehát, hogyha az olcsó kampány mellett elkötelezettek lennének, akkor nem hagynák és nem hagyták volna azt, hogy az SZDSZ továbbfolytassa az ilyen ámokfutását. Most már más néven, de gyakorlatilag az SZDSZ vezető politikusait, korábbi elnökeit valamilyen más kis formáció vezetőiként ismét megtaláljuk, és nyilvánvaló, hogy rengeteg kamupárt fog a kampányfinanszírozási törvény megalkotása miatt, kizárólag pénzszerzés céljából elindulni a 2014-es választásokon, és semmi következménye nem lesz, továbbra sem lesz behajtható a pártokra elköltött pénz, ahogy az SZDSZ esetében is így van.

Álszent az a szabályozás is, hogy ötven napban határozták meg a kampányidőszakot szintén ebben a törvényben, hiszen az ezen kívüli hirdetésekre nem vonatkozik semmi. Az ezen kívüli időszak médiamegjelenéseire gyakorlatilag ugyan van a törvényben szabályozás, de azt kikényszeríteni nem lehet, és olyan elképesztő határozatokat hoz a csupa fideszes tagokból álló Médiatanács, hogy az egy kiegyensúlyozott tájékoztatás, hogy a 2010-es választások óta egy politikai műsorba nulla, azaz nulla alkalommal hívtak meg jobbikos képviselőt, és ez kiegyensúlyozott! Az, hogy a Jobbik nulla százalékban jelenik meg 2010 óta egy tévécsatorna reggeli politikai műsorában, önök szerint ez rendben van, a csupa fideszes tagokból álló Médiatanács szerint ez kiegyensúlyozott tájékoztatásnak minősül. Azt hiszem, ez önmagáért beszél, és mutatja azt a rendkívül álságos hozzáállást, amit a Fidesz a kiegyensúlyozottsággal kapcsolatban tanúsít.

Azt is el kell mondani azért, hogy Európai Unió nyomására számos alkalommal tudják változtatni akár még az alaptörvényt is, de a nemzeti ellenzék, illetve más ellenzéki pártok kritikáját soha nem vették figyelembe, az alaptörvényhez benyújtott összes módosító javaslatunkat lesöpörték, majd amikor az Európai Unió kérte ugyanezt, akkor az ő kérésükre természetesen megváltoztatták - na, hát ez aztán óriási szabadságharc!

Ehhez kapcsolódó ez a rendelkezés is, ami a politikai reklámok közzétételével kapcsolatos. Ugyan tartalmazza azt a törvény, hogy a médiaszolgáltató köteles közzétenni a jelölő szervezet, az országos listát állító szervezet politikai reklámját, azonban nem szól arról, hogy mi történik, hogyha nem teszi közzé. Erről is beszélni kell, hiszen erre is volt már példa Magyarországon, ezt is a Jobbik szenvedte el a változatosság kedvéért, ugyanis 2010-ben, a választást megelőzően a közszolgálati televízió, illetve a rádió nem volt hajlandó közzétenni a Jobbik politikai hirdetését, miközben annak tartalmáért a médiaszolgáltató nem vonható felelősségre. Ezt a törvényt is ki kell egészíteni ezzel, hiszen a "cigánybűnözés" kifejezés miatt az utolsó héten nem tudtunk ezekben a médiumokban politikai hirdetést elhelyezni. Majd utólag persze megállapította a bíróság, hogy nekünk volt igazunk, csak hát akkor már az veszett fejsze nyele volt, a választás lezajlott, és úgy ment le az utolsó hét, hogy a Jobbik nem tudott választási hirdetéseket megjelentetni.

Életszerűtlennek gondoljuk azt az elvet is, hogy a rendelkezésre álló 600 percet úgy osszuk el az országos listát állító szervezetek és a nemzetiségi listák között, hogy 470 és 130 perc az aránya, várhatóan éppen azért, mert az ajánlási rendszert több szempontból is könnyítették. Tehát egyrészt nagyobbak a választókerületek, ajánlócédula, ajánlószelvény helyett ajánlóíveket kell aláírni, egy ember többet is jelölhet, tehát több jelöltet is támogathat, és csökkentették a számát is, a 750 érvényes ajánlás helyett most már csak 500-at kell összeszedni. Tehát mind a négy intézkedés abba az irányba hat, hogy sokkal könnyebb lesz elindulni a választásokon. Mindebből következik, hogy országos listát állítani sokkal könnyebb lesz, mint az eddigi választásokon, tehát az várható, hogy sokkal több országos listát fogunk a szavazólapon találni. Mindezek miatt, azt hiszem, ez az aránytalanság, ami kialakul a pártlisták és a nemzetiségi listák között, amiből várhatóan azért nem lesz olyan sok, tehát szintén a nemzetiségi listaállítás szabályozása következtében életszerűtlennek és igazságtalannak tartjuk ezt a szabályozást, ezért azt javasoljuk, hogy a 600 perc a pártoknak álljon rendelkezésükre, és a nemzetiségi listák, amennyiben felállítódnak, akkor 10 perc/nemzetiségi lista a 600 percen felül álljon rendelkezésre ezeknek a listáknak, hiszen vélhetően azért határozták meg önök is 130 percben, merthogy a 13 nemzetiségre így jön ki a 10 perc/lista kitétele.

Tehát úgy gondolom, hogy önök nem elkötelezettek az olcsó kampány mellett. Ugyanolyan rendszert alkottak meg, amiben elszámoltathatatlanok a pártok, tehát nem az egyéni jelöltekre kiszabott támogatásról beszélek, hanem a pártoknak juttatott támogatások ugyanúgy behajthatatlanok sajnos, ahogy a korábbi rendszerben voltak, ezt nem változtatják meg. Megint a szavak szintjén tudják támadni az SZDSZ-t, hogy fizesse vissza az 500 millió forintot, de semmit nem tesznek azért, hogy ez valójában meg is történjen, és hogy a törvényt ilyen módon módosítsuk, hogy ne történhessen meg mindez. Az óriásplakát-piachoz a saját önös érdekeik, politikai összefonódásaik miatt megint csak nem nyúlnak; és azt hiszem, hogy ezek miatt a hiányosságok miatt a Jobbik nem tudja támogatni ezt a törvényt.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
323 351 2013.11.12. 1:49  326-356

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Vas Imre képviselő úr, ha önök szeretnék könnyíteni a választásokon való elindulás szabályait, az a régi rendszerhez képest egyébként helyes, de önök - ahogy elsoroltam az előbb is - négy olyan tényezővel hatottak a könnyítés irányába, amivel átestek a ló túlsó oldalára. Igen, van olyan szabályozás, képzelje el, ha valami túl szigorú, és van olyan szabályozás, hogy ha ezt négy tényezővel is csökkentik, akkor átesnek a ló túlsó oldalára, túl könnyű lesz. És ehhez mellé tették a kampányfinanszírozási törvényt, ami gyakorlatilag 700 millió forintot ad minden olyan pártnak, amelyik fel tudja állítani ezeket a jelölteket. Tehát többes jelölés van, nagyobb választókerületek, kevesebb választó ajánlását kell összegyűjteni, és ajánlóíveken kell mindezt megtenni. Ez az a négy tényező, ami könnyítést jelent. A Fidesznek ez az aktuális politikai érdeke, azért ezt ne hallgassuk már el, minél megosztottabb az ellenzék, minél megosztottabb a kormánypártot leváltani akarók csoportja, annál jobb önöknek, annál több elveszett szavazat lesz.

És ha valóban azért szeretnék könnyíteni az elindulást, hogy egyébként új emberek bekerülhessenek a politikába és a politikai elit felfrissülhessen, akkor az Országgyűlésbe kerülés küszöbét is csökkenteniük kellene, ahogy egyébként a Jobbik ezt javasolta. Nekünk ez nem érdekünk, nekünk is az az érdekünk, hogy minél kevesebben kerüljenek be az Országgyűlésbe. A Jobbik biztos befutó, ezért nekünk jó, ha kiesik minden LMP, DK, akárki (Dr. Répássy Róbert: Ez egy őszinte beszéd volt! - Derültség a Fidesz soraiban. - Az elnök csenget.), hiszen több mandátum jut a Jobbiknak mindezek alapján. Mégis azt mondjuk, hogy az ország érdeke az lenne, hogy ha könnyebben meg tudna újulni az a politikai elit, amelyik az elmúlt húsz évben tönkretette Magyarországot. Ezért javasoltuk a küszöb csökkentését, ezt viszont már nem merik vállalni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
327 82 2013.11.20. 1:58  37-99

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Újabb érvekkel szeretném alátámasztani azt, amit Révész Máriusz elmondott a felsőoktatási hallgatók segítése, illetve a hallgatók gyermekeinek születése szempontjából. Egyrészt az anyai életkor az első gyermek születésekor nagyon kitolódott a korábbiakhoz képest. Ennek egyik oka a nők nagyszámú belépése a felsőoktatásba, és ez semmiképpen nem támogatható, hiszen az anyai életkor kitolódása nagyon sok olyan egészségügyi problémát is okozhat, ami természetesen senkinek a családjában nem kívánatos, illetve a meddőség kialakulásához, annak a problémájának a fellépéséhez is hozzájárulhat. Emellett azt is el kell mondani, hogy a felsőfokú végzettségűek körében tapasztalhatjuk azt, hogy ők találnak a legkönnyebben munkát, tehát valamennyire meg lehet előlegezni, ha úgy tetszik, egy felsőoktatási hallgatónak azt, hogy ő a későbbiekben fog tudni munkát találni, s ebben egyébként nemzetközi összehasonlításban is Magyarország élen jár, hogy a felsőfokú végzettségűek az össztársadalmi munkavállalókhoz képest sokkal gyorsabban, sokkal könnyebben találnak munkát, és sokkal inkább illeszkedik a szakterületükhöz, illetve a végzettségükhöz is az a munka, amit ellátnak.

Tehát ezek az érvek is azt támasztják alá, hogy az optimális életkorban minél előbb megszülessen a nők első gyermeke, illetve egy nőnek és egy férfinak az első gyermeke, és az optimális életkor az első gyermek születésekor lehetőleg minél előbb történjen meg. Hogyha - ez itt már elhangzott - a reprodukcióhoz és a nemzet szempontjából kívánatos családmodellhez legalább 3 gyermeket szeretnénk családonként, akkor különösen indokolt az első gyermeknek is az előrehozatala.

Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
327 96 2013.11.20. 13:46  37-99

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor Magyarország demográfiai helyzetét, a népesedés helyzetét vizsgáljuk, akkor talán kiindulópontként tekinthetünk arra, hogy mi az, ami kívánatos lenne a nemzet szempontjából, és ami nyilvánvaló, erre a válaszunk az, hogy ha élethosszig tartó házasságok köttetnének Magyarországon, és minden családban legalább három gyermek születne. Azt hiszem, hogy ebben talán konszenzus lehet a parlament pártjai között, azonban ha megnézzük a jelenlegi helyzetet, akkor azt látjuk, hogy igencsak távol állunk attól, hogy nagycsaládok legyenek, amelyek házasságra épülnek; természetesen tisztelet a kivételnek. A valós helyzet ugyanis az - hogy a legfrissebb adatokra hivatkozzak -, hogy egy családban átlagosan 1,25 gyermek születik, a születésszám pedig továbbra is csökken, nemcsak az előző év azonos időszakához képest, hanem egyébként évtizedek óta minden évben egyre kevesebb gyermek születik Magyarországon.

Mindez nem azért van, mert a fiatalok nem is terveznének gyermekeket, egész Európára jellemző ez a tendencia, hogy a születésszám csökken, de a magyar fiatalok, ha megkérdezik őket, legalább azt mondják, hogy ők egyébként szeretnének több gyermeket, három gyermeket szeretnének, de valamiért - több ok miatt szintén - nem tudnak világra jönni ezek a gyermekek. Nagyon fontos azért zárójelben azt is megjegyezni, hogy a magyar fiatalok nemcsak akkor mondják, hogy sok gyermeket szeretnének, amikor még nincs gyermekük, és nem tudják, mivel jár egy gyermek születése, mennyiben változtatja meg a család és a házaspár életét, hanem például az egygyermekes szülők 80 százaléka is azt mondja, ha megkérdezik őket, hogy szeretne még legalább egy gyermeket.

(13.50)

Ebből a számból az is kitűnik számunkra, hogy a korábban elterjedtnek tekinthető kétgyermekes családmodellt mára felváltotta az egygyermekes családmodell. A családok többségében most már csak egy gyermek születik meg, ez 20-30 éve nem volt jellemző, akkor sokkal elterjedtebb volt a kétgyermekes modell.

Ahogy Sneider Tamás képviselőtársam is elmondta, ezért hangsúlyt kell helyezni a második gyermek megszületésének az ösztönzésére is, hiszen nagyon kevés olyan család van, 10 százalék alatti azoknak az aránya, ahol három vagy több gyermek születik meg, és egyről egy lépésben nem tudunk a háromra lépni, először a második gyermek születését kellene ösztönözni.

Ha megvizsgáljuk azt, hogy milyen különbség van a második gyermek születését ösztönző módszerek, rendszerek és a harmadik gyermek születését ösztönző akár anyagi, akár bármilyen más jellegű támogatások között, akkor döbbenetes különbséget látunk. Nemcsak a családi pótlékra, az adókedvezményre vagy az egyéb anyagi juttatásokra gondolok, hanem az oktatásban, ha figyelembe vesszük az étkezés, a tankönyvellátás tekintetében, vagy a táborozás vonatkozásában, de az utazási kedvezmények is akkor lesznek jelentős mértékűek, ha a harmadik gyermeket vállalja egy család.

Nyilvánvalóan ennek van legitim indoka, a reprodukciót a harmadik gyermek jelenti egy családban, ezért annak ösztönzése a legfontosabb. De a jelenlegi helyzetben, amikor az egygyermekes szülők egyébként 80 százaléka szeretne még gyermeket, de mégsem születik meg ez a második gyermek, akkor sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni arra, hogy egyről először a kettőre jussanak, és a harmadik gyermekre csak akkor fognak tudni értelemszerűen, ha a második megszületik.

Ilyen szempontból persze a dupla gyes, dupla gyed felvétele segítséget nyújt ehhez, azonban a probléma nem az, hogy az első gyermek születésétől számított három éven belül nem születik meg a második gyermek, hanem hogy egyáltalán nem születik meg a második gyermek. Pontosan azért, mert érdemben nem emelkedik a családi pótlék egy gyermekre jutó összege, az adókedvezmény egy gyermekre jutó összege egyáltalán nem emelkedik, míg mind a kettő jelentős mértékben emelkedik, ha a harmadik gyermeket vállalják. Tehát nem azt mondom, hogy a harmadik gyermek rovására támogassuk a második gyermeket, hanem a harmadik gyermek mellett a második gyermek megszületését sokkal erőteljesebben kellene ösztönözni, akár ezen anyagi juttatások gyermekenkénti összegének emelésével is, illetve a testvérkedvezmény bevezetésével.

Az oktatás területét említettem, ingyenes étkezés jár, ingyenes tankönyv jár, utazási kedvezmény 90 százalékos a nagycsaládnak, a táborozásban szintén rendkívüli kedvezményeket kapnak három gyermektől, míg például az étkezésben semmilyen kedvezményt nem kapnak két gyermek esetén. S egy egygyermekes családmodellből már nem tudunk elsőre rögtön a háromgyermekesre lépni.

Amit viszont szintén a háromgyermekesek mellett el kell mondanom, hogy a szülőképes korú nők létszámának csökkenéséből az következik, hogy az én generációmnak, tehát a most szülőképes korú nőknek, minden egyes családnak négy gyermeket kellene vállalnia ahhoz, hogy szinten tartsuk a születésszámot. Tehát ez csak a szinten tartáshoz elég, hogy mindenki négy gyermeket vállal a most szülőképes korú nők közül. Ez azért elég döbbenetes. És azt is figyelembe kell venni, hogy a negyedik gyermek esetében szintén nincsenek olyan brutális mértékű kedvezmények, mint ami a harmadik gyermek esetében.

Tehát ha azzal kezdtem a felszólalásomat, hogy minden családban legalább három gyermek szülessen, azért most már szembe kell nézni azzal, hogy minden családban legalább négy gyermeknek kellene megszületnie, mert az eddigi évtizedek során a szülőképes korú nők létszáma olyan mértékben csökkent a különböző számítások szerint, de 3,5-3,8 gyermek lenne kívánatos. Tehát a három gyermek messze nem a plafon, nem szabad akként kezelni és akként tekinteni rá.

Az anyagi juttatások és az egyéb ösztönzők mellett a családi helyzetre is ki kell térnem, illetve az egész férfi-nő kapcsolat megváltozására, a házasságoknak gyakorlatilag a válságára. Két dolgot szeretnék kiemelni: egyrészt a dolgozó anyát, másrészt pedig az apa családban betöltött szerepét, és magának a házasságnak a megváltozott megítélését.

Ez egy nagyon sajnálatos dolog, hogy a házasságkötések száma csökken, hiszen pszichológiailag igazolt tény, hogy egy nő sokkal inkább biztonságban érzi magát egy házasságban, mint egy élettársi kapcsolatban, éppen ezért szívesebben, bátrabban vállal gyermeket, ha házasságban él, míg az élettársi kapcsolatok általában a férfiak számára előnyösebbek az ő szempontjukból.

A házasság válságát nyilvánvalóan a média is előidézte, sőt élen jár abban, hogy ezt megtegye. Mindenképpen szembe kell szállni az ilyen családromboló műsorok hatásaival, és a fiatalokkal, a házasulandókkal, illetve az idősebb házasulandókkal is azért meg kell értetni, hogy a házasság egy olyan életközössége egy férfinak és egy nőnek, ami szereteten alapul, a szolidaritás elengedhetetlen benne, és a családban betöltött munkát is meg kell osztania egymás közt egy édesanyának és egy édesapának, és akkor fognak tudni biztos családi hátteret teremteni ahhoz, hogy a gyermekeket megfelelően fel tudják nevelni.

Tehát az apának a családban betöltött szerepét sem szabad elhanyagolni ebben a vonatkozásban. Mindez azért is szükséges, mert a női foglalkoztatás és a gyermekvállalás, a termékenység közötti összefüggés ma már megfordult a harminc évvel ezelőttihez képest. Harminc éve azt mondhattuk, hogy ha az állam azt segíti, hogy az anya a gyermekgondozói szerepében otthon maradjon minél tovább a gyermekével, gyermekeivel, akkor vállaltak több gyermeket. Ma már fordítva van: akkor születnek meg a kívánt gyermekek, ha az anyát a munkaerőpiacra sikerül visszavezetni, és ez, hogy dolgozó anyákról beszélünk, megköveteli azt, hogy a dolgozó apa is másképpen viszonyuljon a gyermekekhez és magához a családhoz.

Tehát nemcsak arról van szó, hogy a női szerep változik meg, hanem ehhez képest, ennek következtében a férfiszerep is megváltozik, és nagyon sok nő ma már nem azt várja el egy férfitól, hogy kizárólag családfenntartó legyen, kizárólagos kereső legyen egy családban, hanem családapaként is vegyen részt a gyermekek nevelésében is.

Beszélnünk kell arról is, hogy ha az édesanyák visszamennek dolgozni, és az édesapák is dolgoznak, akkor mi lesz a gyermekkel, ki fog vele foglalkozni, ki fog rá vigyázni, ki fogja ellátni. Ebben több olyan intézkedés is született egyébként az elmúlt három évben, amit el kell ismerni. Egyébként erről a törvényjavaslatról is az elismerés hangján szeretnék elsősorban szólni. Azokkal az új szempontokkal igyekszem kiegészíteni ezt, amelyek hozzájárulhatnak a további termékenységi növekedéshez.

A bölcsődei, óvodai férőhelyek számának a növelése az, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy az anyák munkaerő-piaci részvételét növelni tudjuk, hiszen a gyermekgondozásban a nagyszülők részvétele mellett az államnak is segítséget kell nyújtania. Megint oda térek vissza, hogy nem az anya otthonmaradását támogató országokban nőtt a termékenység, de ha az anyát segítjük abban járulékkedvezménnyel, részmunkaidővel, hogy visszatérjen a munkaerőpiacra, akkor abban is kell segítenünk, hogy a gyermekét biztos helyen tudhassa, és a gyermek gondozásában is segítséget nyújtson neki az állam. De Magyarországon sajnos néhány évvel ezelőtt elmondhattuk, és sajnos az utóbbi időben sem változott érdemben a helyzet, hogy a kistérségek egyharmadában egyetlen bölcsőde sem volt, és az egyötödében pedig egyetlen bölcsőde működött csak. Tehát mindenképpen elengedhetetlen, hogy ezekben a térségekben is működjenek bölcsődék.

A korábbi, egyébként szocialisták által elkövetett férőhelybővítés, valójában el kell mondani, hogy sok helyen nem volt valódi férőhelybővítés, hanem az eddig x létszámmal működő bölcsődét most egyszerűen átszámozták, hogy most már nem nyolc gyerek lehet abban a szobában, hanem mondjuk, tizenkettő gyerek lehet ugyanabban a szobában, de semmilyen férőhelybővítés, alapterület-növelés vagy átalakítás nem történt meg ezekben a bölcsődékben, csak virtuálisan átnevezték, és ez volt az a hatalmas férőhelybővítés, amire még mindig hivatkoznak.

(14.00)

Ha megkérdezzük a fiatalokat, hogy miért nem vállalják az általuk egyébként tervezett, kívánt gyermekeket, akkor elsősorban az anyagi helyzetüket mondják, második helyen viszont a lakhatási helyzetüket, a lakhatási körülményeiket, azt, hogy nincs hová megszülniük ezeket a gyermekeket. Elengedhetetlen a lakhatási helyzet rendezése Magyarországon, amiben természetesen kiemelten kell kezelni azokat a fiatalokat, akik szeretnének gyermeket vállalni, vagy egy gyermeket vállalnak is, de figyelembe kell vennünk, hogy egy bérlakás-építési program nélkül továbbra sem fogjuk tudni biztosítani azokat a lehetőségeket, életlehetőségeket ezeknek a fiataloknak, amelyek egy robbanásszerű, igazi jelentős növekedést tudnának ebben a katasztrofális helyzetben jelenteni Magyarország számára. A bérlakás-építési program szerepel a Jobbik választási programjában is, ahogy már többször ide, az Országgyűlés elé hoztuk, és ebben kiemeltként kezelnénk és kezeljük is azokat a fiatalokat, akik hajlandók a gyermekeiket vállalni. Mindez munkahelyeket is teremtene, és stratégiai beruházást jelentene Magyarország számára.

A törvényjavaslatot a Jobbik a maga részéről tehát támogatni fogja. A módosító javaslatainkat Sneider Tamás képviselőtársam már ismertette. Szeretnénk, ha figyelembe vennék azokat a kiegészítéseket, amiket a felszólalásomban is rögzítettem.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 8 2013.12.02. 1:59  1-12

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! A Jobbik a kezdetektől fogva támogatta ezt az elképzelést, hogy a közösségi szolgálatot lehetővé tegyük minden középiskolás diák számára, és ez egy olyan intézkedése volt az államtitkárságnak, amely, úgy tűnik, a megvalósításban is sikeresnek mondható.

Az alapvetésből ki kell emelnem - azok mellett, amiket az államtitkár asszony is elmondott - azt, hogy egy értelmes elfoglaltságot ad a fiataloknak, és olyan készségek, képességek fejlődnek bennük, amelyeket iskolapadban ülve nagyon nehéz átadni. Olyan tapasztalatokat tudnak szerezni a közösségi szolgálat ideje alatt, amelyeket az iskola falain belül a pedagógusok nagyon nehezen tudnának átadni, és élményeket szereznek, amelyek sok esetben életre szólóak lesznek számukra, és akár a pályaválasztásukat is meghatározzák. El kell azonban mondanom, hogy az önkéntességhez kötni nem tartom szerencsésnek ezt a programot, hiszen végül kötelezőként valósult meg, de ez nem probléma, nem bírálatként mondom, egyáltalán nem tartom gondnak, hogy ez végül kötelezően bevezetésre került a középiskolások között.

Azt még felvetném az államtitkár asszonynak, hogy elgondolkodhatnának azon, hogy azoknak a diákoknak, akik folytatják ezt a tevékenységüket a kötelező időtartamot követően is, vagy pedig kimagasló eredményeket tudnak elérni ez alatt az idő alatt, valamilyen motivációt, további segítséget nyújtsanak, akár sportolási lehetőségeket kedvezményesen vehetnének igénybe, vagy hasonló más kedvezményeket juttathatnánk nekik, illetve azoknak az iskoláknak, amelyek kimagaslóan tudják megvalósítani ezeket a programunkat.

Úgyhogy elismerésünket kell kifejeznünk, és a diákoknak is köszönetet mondunk ezért az elvégzett munkáért.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

(13.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 228 2013.12.02. 2:31  227-237

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az élet furcsa forgatókönyvet írt, ugyanis jogerősen a bíróság a tegnapi napon helyezte hatályon kívül a fóti választás eredményét, és elrendelte az új választást, sőt az egész eljárás újbóli lefolytatását, tehát nemcsak a szavazást, magát a szavazás napján lévő procedúrát kell megismételni, hanem az egész eljárást. Ehhez képest éppen ma szavaz arról az Országgyűlés, hogy törvényesítjük azt a gyakorlatot, ami miatt Fóton ez a határozat született, ugyanis ez a törvényjavaslat tartalmazza azt, hogy a szavazók szervezett szállítása a 2014-es országgyűlési választásoktól törvényes lesz.

Az elmúlt húsz év gyakorlatában persze tudtuk, és suttogó propaganda alapján mindenki tudta, hogy mi zajlik a választásokon, videofelvételek is bizonyítják, Arlón egy cigány ember arról beszél, hogy az ő szavazatait a Fidesz vásárolta meg, Budapest XX. kerületében arról beszél egy cigány nő, hogy az MSZP vásárolta meg a szavazataikat, fejenként 400 forintot adtak.

A mi módosító javaslatunk arra irányul, hogy az emberek csak az ismerőseik segítségét kérhessék a szavazóhelyiségekhez történő eljutásban. Ráadásul ez az úgynevezett 150 méteres szabály is életszerűtlenné teszi azt a gyakorlatot, ami ki fog alakulni. Ha ugyanis az ember megközelíti 150 méteres körzeten belül a szavazóhelyiséget, akkor már ott nem lehet kampánytevékenységet folytatni, de ugyebár egy autóban ülve nem lehet ellenőrizni, hogy éppen miről beszélget az adott ember.

Az, hogy a buszos szállítást megtiltják, sovány vigasz, ugyanis a Kubatov-hangfelvételen is hallhattuk, hogy Zombory Miklós, ferencvárosi képviselő a Škodájával szállítja az embereket szavazni. Úgyhogy egyáltalán semmilyen korlátozást nem jelent az eddigi gyakorlatot, az eddigi törvénysértő gyakorlatot figyelembe véve sem a buszos szállítás tiltása.

A Jobbik a csalások törvényesítése helyett a tiszta választás elkötelezettje, ezért azt javasoltuk, hogy a kampánycsendet állítsuk vissza, a szavazók szervezett szállítását tiltsuk meg, és a láncszavazásokat is tegyük büntethetővé. Önök nem ezt az utat választották, hanem törvényesítik ezt a gyakorlatot. Ez elfogadhatatlan.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 242 2013.12.02. 2:08  237-248

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik támogatja a javaslat tárgysorozatba-vételét, de a javaslatot sok tekintetben kicsit belterjesnek tartjuk. Mindazonáltal igaz, hogy a parlament egyáltalán nem működik családbarát módon, és sok olyan hiányossága van, ami tényleg nagyon könnyen kialakítható lenne, hogy a kisgyermekes édesanyák vagy adott esetben édesapák jobban és többet tudjanak a gyermekeikkel lenni.

Ugyanakkor a családbarát működést nem magunkkal kellene kezdeni, hiszen a képviselőknek mind anyagilag, mind intézményileg több lehetőségük van, hogy a gyermekeik elhelyezéséről gondoskodni tudjanak, míg nők százezrei vannak olyan helyzetben, hogy ezt nem tudják megtenni a munkahelyükön, vagy éppen ezért nem tudnak munkát vállalni, vagy nem olyan munkát tudnak vállalni, amilyet szeretnének.

Szerintünk tehát sokkal fontosabb lenne, hogy a közszférában elinduljon valamilyen, ehhez hasonló gondolkodás, és a közszféra dolgozói számára biztosítsuk azt, hogy együtt lehessenek a gyerekeikkel a munkahelyeiken, nemcsak egyébként a kisgyerekekkel, akiket fizikailag is szoptatni kell, hanem a nagyobb gyerekeikkel, adott esetben a házi feladat megírásában tudjanak segédkezni. És ha a közszférában elindulna ez a fajta gondolkodás és megvalósulnának ezek, akkor azt követően zárkózna fel talán a versenyszféra, ha számukra is kedvezményeket biztosítunk, hogy ezeket az intézkedéseket meghozzák.

A nők közéleti szerepvállalása, amiről Schiffer András beszélt, megint más kérdés. Önmagában az, hogy most az Országgyűlésben - ami a következő ciklustól már 200 fő alatti lesz - 20 nő lesz vagy akár 100 nő lesz, megint nem segít a nők tömegein, akik tényleg nem tudnak a gyermekvállalás miatt (Zaj. - Az elnök csenget.) adott esetben munkát vállalni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban. - Közbeszólások: Úgy van! Úgy van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 10 2013.12.09. 5:05  9-12

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A téli közfoglalkoztatási program egy hét után megbukott. Elöljáróban el kell mondanom, nem arról van szó, hogy a közmunkásokat ne becsülnénk meg, azokat az embereket, akik tisztességgel végigdolgozzák akár a napi nyolc órájukat is, vagy ne értenénk egyet azzal az elvvel, hogy segély helyett munkát adjunk az embereknek, ugyanakkor fontosnak tartjuk elmondani a kritikáinkat a közmunkaprogram konkrét megvalósulásával kapcsolatban. A Jobbik volt ugyanis az első olyan párt Magyarországon, amelyik letette a voksát amellett, hogy munkát adjunk az embereknek, és a segélyezési rendszer abban a formában, ahogy korábban működött, nem tartható fenn.

Ugyanakkor vegyes tapasztalatok vannak ennek a konkrét megvalósulását illetően. Van olyan település, ahol értelmes munkával valóban kitöltik a nyolcórás napi munkavégzést az emberek, és ezt követően mennek csak haza, de sajnos olyannal is találkozni, hogy akár egy óra munkavégzést követően hazaengedik a közmunkásokat, így ebben az esetben nem is beszélhetünk érdemi munkavégzésről, sőt továbbra is segélyezzük ezeket a rendszereket. Azt azonban visszautasítjuk és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a munkahely-teremtési statisztikákba beleszámítanak a közmunkások. Nem erről volt szó a Fidesz 2010-es választási programjában, az egymillió új munkahely megteremtését a vállalkozásokra építették volna, de a közmunkások egyáltalán nem a versenyszférában létesített új munkahelyeken látják el a feladataikat. De ha önök mégis ezekbe a statisztikákba sorolják be a napi nyolc órát dolgozó embereket, akkor miért nem adnak nekik minimálbért azért a munkáért, amit elvégeznek, államtitkár úr? Sokkal inkább tekinthetjük téli statisztikajavító melegedésnek azt, amit most már az általános iskolákban is el kell végezniük. Ennyi erővel az egyetemistákat is hozzászámolhatnák a munkahelyekhez, hiszen ők sem csinálnak mást, mint bent ülnek a termekben és tanulnak.

De nézzük meg, hogy mit tanulnak a közmunkások, államtitkár úr! Ha valaki le tudja írni a nevét, a születési helyét, idejét és a lakcímét, akkor a számukra készített szintfelmérő feladatlapon - amit a Jobbik miskolci képviselője osztott meg a közösségi portálon - már 10 pontot sikerül megszereznie. De ha sikerül felhőt, napot és hópelyhet is rajzolni, újabb 7 pontot zsebelhetnek be ezek a nebulók, akiket természetesen nem a tudásszomj motivál, hanem az a közel 50 ezer forint, amit megkapnak azért, hogy ilyen gagyi feladatokat csináljanak.

Milyen képzéseket kapnak ezek az emberek? Engedje meg államtitkár úr, hogy a kedvencemet felolvassam, egyetlen mondat: "Tapasztalati szakértő olyan, a szegénységet a saját életében átélt személy, aki egy képzési folyamatban megküzd ezzel a keserű tapasztalattal, és a képzés során szerzett attitűdök, készségek és módszerek segítségével megerősödve, személyes tapasztalatának egyéni és társadalmi elemeit megértve, mindezt a szegénység elleni küzdelem egy vagy több pontján mások javára hasznosítva alkalmazni tudja." De az építőipari ismeretek fejlesztésének a feltételei is nagyon beszédesek, ahol ugyanis iskolai végzettség nem szükséges, szakmai végzettség nem szükséges, szakmai gyakorlat nem szükséges, egészségügyi alkalmasság nem szükséges, előzetesen elvárt ismeretek nem szükségesek, egyéb feltételek: betöltött 16. életév. S mindezeket az embereket ösztönzik havi 50 ezer forintos juttatással.

Szombaton jelent meg az a kormányrendeleti módosítás, a program elkezdését követő hétvégén, amely egyértelművé tette és előírta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, hogy a személyi és tárgyi feltételek biztosításában közre kell működnie. Tehát elindult maga a program, de a KLIK nem volt kötelezve arra, hogy ebben részt vegyen. Ezt csak szombaton hirdették ki a Magyar Közlönyben. Ráadásul semmilyen előzetes felkészítés, infrastrukturális fejlesztés, a pedagógusoknak időben eljuttatott módszertani segítség nem került kiosztásra számukra. Az első hét tapasztalatai tehát megmutatták azt, hogy ez a program teljességgel értelmetlen, olyan szakmát nem ad az embereknek, ami vissza tudná vezetni őket a versenyszférába és valódi munkahelyet teremtene számukra, viszont már az első héten több olyan visszajelzés is érkezett hozzánk, hogy egyes tanulók ittasan jelentek meg a tanórákon, és amikor a pedagógus ezt jelenteni akarta, akkor megfenyegették őt.

Ez a program a legjobban bizonyítja a kormányzat felzárkóztatási és munkahely-teremtési politikájának a teljes eredménytelenségét és csődjét. Nem ezt ígérték, nem arról volt szó, hogy közmunkásokkal fogják a munkahely-teremtési statisztikákat kozmetikázni. Ez elfogadhatatlan, semmi értelme, az erre költött milliárdok ablakon kidobott pénzek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

(13.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
337 189 2013.12.16. 1:35  188-191

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Bár a műfajból adódóan a helyzet változott a kérdésem benyújtása óta, azonban mégis szeretném elmondani ezt.

A magán- és alapítványi iskolákkal kapcsolatban sok volt a bizonytalanság az elmúlt időszakban, így többször tettem fel kérdést ezen intézmények helyzetéről. Sajnos újabb probléma látott napvilágot. Idén módosították az eddigi támogatási rendszert, a tanárok bérére kiterjedő állami támogatás váltotta fel az eddigi normatívát. Ez a forma azonban sok esetben nem elégséges az eddigi színvonalon történő további működéshez, így az alapítványi iskolák jelentős részében a szülőknek kell pótolniuk a szolgáltatások összegét, sok esetben rendkívül nehéz helyzetbe hozva ezzel családokat. Ha a gyermeket nevelő szülők ezen többletterhe még nem lenne elég, több internetes oldal információi szerint több ezer pedagógus novemberi fizetése késett, mivel a magán- és alapítványi iskolák csak egyhetes késéssel kapták meg a nekik járó támogatást.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Nem kell mondanom, hogy különösen karácsony közeledtével milyen nehézséget okoz, illetve okozott a pedagógusoknak ez a fizetéskésés, amiről ráadásul senki nem is értesítette őket. Kérdezem tehát az államtitkár asszonyt, miért nem kapták meg a bérüket időben a magán- és alapítványi iskolákban dolgozó pedagógusok, fognak-e valamilyen kárpótlást adni nekik, hajlandók-e bocsánatot kérni tőlük, és ki a felelős mindezért.

Várom az érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
342 130 2014.02.13. 2:05  127-132

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik megalakulása óta küzd a politikusbűnözés ellen, és ez a javaslat ennek egyik ékes példája, ennek a harcnak az egyik lenyomata. Vannak ugyanis olyan lehetőségei egy országgyűlési képviselőnek - ezt Simon Gábor esetében is látjuk -, hogy még segítségére is lehet például a bűncselekmény bizonyítékainak eltüntetésében, gondoljunk csak a mentelmi jogra.

(12.20)

Simon Gábor álszent módon egy héttel a lebukását követően mondott csak le mandátumáról, addig még ugye védte ez a jogintézmény, hogy akár, ahogy említettem, a bizonyítékok eltüntetésén munkálkodjon. Vagy hát ki tudja, mit csinált ezen idő alatt? Mert érdemi magyarázattal nem szolgált arra, hogy honnan van ez a pénze, esetlegesen más, akár MSZP-s képviselők érintettek-e ebben, vagy rendelkezik-e még valaki a pártjában ilyen összegű eltitkolt vagyonnal.

A pénz nagysága, az eltitkolás ténye és a lebukás körülményei szinte egyértelművé teszik azt, hogy itt bűnszervezetben történő elkövetésről van szó, tehát nem valószínű az, hogy Simon Gábor magánvagyonáról lenne szó. Hiszen emlékezhetünk például Gyurcsány Ferencnek, volt miniszterelnöknek, az MSZP volt elnökének azon kijelentésére, hogy hát sok helyről vándorolt az MSZP-hez pénz, és jobb is, ha nem tudjuk, honnan. Például azt is ki kellene a Jobbik feljelentése alapján nyomozni, hogy összefüggésben lehetnek-e ezekkel az odavándorolt titokzatos összegekkel a Simon Gábor bankszámláján megtalált hatalmas pénzek, illetve hogy milyen pénzeket kezel az az ember, aki az MSZP elnökhelyettese és Gyurcsány Ferenc államtitkára volt. Éppen ezért is, ha például a mentelmi joga nem védte volna Simon Gábort, már megindulhatott volna a nyomozás, megtudhatnánk, hogy ebben a bűnszervezetben ki érintett még, honnan vannak ezek a pénzek. Éppen ezért fontos, hogy a Jobbiknak ezt a javaslatát is támogassák.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
342 156 2014.02.13. 2:10  153-156

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ügynökkérdéssel való szembenézéshez kizárólag politikai szándék hiányzik a kormányoldal részéről, ugyanis a Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállítása is csak az időhúzást szolgálja, azt, hogy elmaszatolják továbbra is ezt a problémát.

Ha nyilvánosságra hoznánk ezeket az ügynöklistákat - ahogyan azt korábban a Jobbik is többször javasolta, és a legnagyobb megosztottságot sikerült a kormánypártok soraiban egy módosító javaslatunkkal kapcsolatos szavazás során felmutatni, 55-en szavaztak akkor a frakciófegyelemmel szemben, ha ezek az emberek felemelnék a szavukat határozottan a Fideszen belül is -, és végre sikerülne elérnünk közösen, hogy ezt a kérdést mi egyszer és mindenkorra rendezzük, akkor a további antikommunista lépéseket is meg tudnánk tenni. De addig, amíg önök akármilyen okok miatt tartózkodnak csak, vagy nem szavazzák meg ezeket a kezdeményezéseket, addig azt kell gondolnunk, hogy önöknek is érdeke az, hogy ezekre az aktákra, ezekre a listákra ne derüljön fény, ne ismerhesse meg azokat a nyilvánosság. Akár az önök padsoraiban is lehetnek érintettek, sőt a kormányban is felmerült ennek az eshetősége.

Egy magyar embernek és a magyar nyilvánosságnak joga van megismerni, hogy kik voltak azok, akik akár hazafias elkötelezettségéből az előző rendszerben megkeserítették embertársaink életét, és saját maguk szabad elhatározásából együttműködtek ezzel a rendszerrel. Egyébként az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala, hogy minden magyar állampolgár megismerhesse azokat, például előfeltétele lehetne a lusztrációnak is, hiszen emlékszünk Medgyessy Péter esetére is, akinek kormányfővé választását követően derült ki a D-209-es múltja. A Jobbik javaslata alapján ilyen emberek nemhogy miniszterelnökök nem lehetnének, de semmilyen köztisztséget nem vállalhatnának (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ki kellene söpörni az ügynököket a közéletből is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)